Szerző: Fidrich Róbert

Ha túl sok a kártevő, akkor valamit mi nem teszünk helyesen - írja Dr. Gyulai Iván a Ötletek a biodiverzitás-barát kert kialakításához c. kiadványunkban több helyen is. A bevezető mellett most kiemeljük a meztelencsiga kordában tartásáról és hasznáról írt részeket.

Az ökológia erre vonatkozó egyenleteivel bizonyítható, hogyha nekikezdünk egyik vagy másik 'kártevő' népességének gyérítéséhez, akkor a rá épülő korlátozó faj, fajok népességét fogjuk csökkenteni elsődlegesen. Az egyszeri kártevőgyérítés, amennyiben 95%-os eredményességgel megy végbe, a ragadozó szervezetek gyérüléséhez, akár eltűnéséhez vezet, és a célzott népesség ezt követően megháromszorozódik. Ha a gyérítést folyamatosan végezzük, akkor a ragadozók száma sokkal jobban csökken, és a célzott populáció időről-időre tovább növekszik. Az optimális állapot – hogy egyik is, másik is van –, akkor következik be, ha nem teszünk semmit.

Ebből az a tanulság, hogy nem lehet egyszerre rettegni a szúnyogtól és a denevértől, a meztelen csigától és a lótetűtől, a levéltetűtől és a karoló póktól, mert az ideális létszám akkor jön létre, ha egyiküket sem háborgatjuk.

De miért is háborgatnánk őket? Vajon okoznak-e kárt a hernyók, ha lerágják a gyümölcsfa leveleit, és a meztelencsigák vajon csak a kárunkra vannak? Mi a helyzet a poloskákkal, a levéltetvekkel, a lótücsökkel vagy éppen a patkánnyal? Joggal nem örülünk annak, ha annyi van belőlük, hogy nekünk semmi nem marad a termésből, sőt még a lakóházunkba is betolakodnak. Ám mindig számolnunk kell azzal, hogy ha valamiből túl sok van a környezetünkben, akkor valamit mi nem teszünk helyesen.

(Juhász Lilla írása)

Itt van a május, ideje eltenni a fűnyírót, és rá se nézni egy hónapig! Csatlakozz Te is a Vágatlan Május nemzetközi kihíváshoz, légy lusta kertész, és ne vágd le a füvet!

Bolygónkon több mint 30.000 méhfaj él és több 10.000 más beporzó, Magyarországon 700 vadméh faj él, és több 100 beporzó. Az egész Földön ezen fajok száma drasztikusan fogyatkozik. Az okok többek között a vegyszerezés, a monokultúrás gazdaságok, de legfőképpen az élőhelyek számának csökkenése.

Régen a kertekben a veteményes mellett a virágzóké volt a főszerep. Mióta a fűnyíró elterjedése miatt, a rövidre nyírt pázsit státuszszimbólum lett, átvette mind a veteményes mind a virágzók helyét a kertekben. Ezzel ökológiai sivatagot teremtve a vadon élő beporzó fajok számára. Pontosan ennek a folyamatnak a megállítására a pázsitok valamennyire visszavadítására és természetesen a rendelkezésre álló vízkészleteink védelmére is jött létre a Vágatlan Május kihívás.

Vágatlan Május (No mow may, Maai mei niet. Der mähfreie Mai)

2019-ben Nagy-Britanniából indult a Plantlife botanikai társaság szervezésében. Mivel a vadon élő beporzók fogyatkozásának egyik oka az életterük csökkenése, így ha egy hónapig nem vágjuk a füvet, olyan virágok jelenhetnek meg, amelyek a beporzókat láthatják el élelemmel. A kihívás az első évben hatalmas sikert ért el, többen beszámoltak akár védett növényfajok megjelenéséről is.

Azóta több ország is csatlakozott, köztük az egyesült államok, Németország és Hollandia is. Minden évben egyre több a résztvevő, és egyre nagyobb számban vesznek részt egyesületek, cégek és önkormányzatok is.

2022-ben Magyarországon a Virágjárók, méhlegelők csoport rendezte meg az első Vágatlan Májust, amihez több százan csatlakoztak, és szerencsére egyre népszerűbbé válik évről-évre.

Csatlakozz Te is a Vágatlan Május nemzetközi kihíváshoz, légy lusta kertész, és ne vágd le a füvet! Készíts róla egy fényképet, és töltsd fel a Magyar Természetvédők Szövetsége “A mi sokszínű kertünk!” kampányoldalára!

Példád segíti, hogy mások is rákapjanak a biodiverzitásvédelmi praktikákra és értékes ajándékokat is nyerhetsz az oldalon.

Miért ne nyírj?

1. Most kezdenek igazán beindulni a virágok, és az újonnan kikelt beporzóknak szükségük van energiára.

2. A virágjárók fogyatkoznak az egész világon, de ha több életteret, táplálékot biztosítunk nekik, valamint elhagyjuk a vegyszerek használatát, akkor ez megállítható.

3. A biodiverzitás a sokszínűség az élet alapja. Minél többféle növény jelenik meg, annál több faj talál élelmet vagy éppen menedéket magának.
4. A magasabbra hagyott fű hűsíti a talajt, ezzel együtt a környezetét is. Nem kell annyit locsolni sem, nem ég ki és, több szén-dioxidot nyel el mint az 5 cm-nél rövidebb.
5. A természetet ha kicsit hagyjuk kibontakozni, csodákat láthatunk, nem csak néhány szebb vadvirág, hanem akár védett növények is megjelenhetnek, és olyan fajok is beköltözhetnek a nem háborgatott helyekre akikre pl. nagy szükségünk lehet a növényeink védelme érdekében.
   
6. Ezt ti írjátok meg, akik vállalják a kihívást, és nem veszik elő a fűnyírót egy hónapig.

Persze az is izgalmas ha csak egy részét nem nyírod, és összehasonlítod a kettőt, vagy épp utakat vágsz bele.

Kutatások bizonyítják, hogy a leírt pontok tényeken alapulnak. Egy hónapig nem vágott füves terület élővilága megháromszorozódik, de a múlt évben a briteknél a kihívás során 250 vadon élő fajt azonosítottak, köztük több védettet, például kosborokat is.

Milyen fajok jelenhetnek meg a nyíratlan gyepben?

Pitypang: Európában a legtöbb beporzót vonzó növényfaj. 130 fajnak ad táplálékot.

Százszorszép: amely tökéletes virágzó pázsit összetevő, és akár nyírható is ha vége van a kihívásnak.

Fehér here: szintén virágzó pázsit összetevő, taposás tűrő és nem igényel locsolást sem.

Cickafark: tökéletes szárazságtűrő, igazi méhlegelő, alacsonyan és magasan is tud virágozni.

Olyan virágzók is megjelenhetnek, amik akár régebben lettek elvetve de eddig még nem voltak adottak a körülményeik, így akár kerti nemesített fajok is.

A madarak és a szél által bekerült növények is felbukkanhatnak, ezen belül akár védett fajok, pl többen is beszámoltak kosborokról amik mindegyike védett hazánkban.

Kiváncsi vagy nálad mik nőhetnek ki a fűből? Csak ne nyírd le májusban.

Természetesen lehetnek felmerülő kérdések:

Kullancsok: igen, egyre többen vannak, de a melegvérű állatok a hordozóik, így a ha kutya macska, van a kertben, akkor akár a rövid fűben is megjelenhetnek. A legfontosabb az ő védelmük, így nem adják át nekünk sem. Ugyanakkor ha utakat vágsz a fűbe akkor azokat ők is jobban használják, így lehet kevésbé lesznek kitéve a vérszívóknak.

Növények, melyeket nem akarunk a kertünkben látni: egérárpa, tarackbúza, invazív növények. Természetesen amit nem szeretnél megtartani, azokat eltvávolíthatod. Rovarok: a beporzóink nem támadnak emberre, de figyelembe kell venni, hogy ha a közelben méhek vannak, akkor se mezítláb ne mászkáljunk, se pl. kisgyerekek ne legyenek négykézláb a fűben, mert előfordulhat, hogy rálépnek, beletenyerelnek. Tegyünk le egy plédet és ott nyugodtan szemlélhetjük a természetet!

Ajánlott olvasmány:

Bardóczi Sándor: Hogyan legyen saját méhlegelőd?

Csatlakozzatok A MI SOKSZÍNŰ KERTÜNK! kampányhoz! 

#AMiSokszinuKertunk

#Biodiverzitasvedelem

#mtvsz

#VagatlanMajus

A programot az Agrárminisztérium támogatja.

Írta: Galambos Eszter, energia programfelelős, MTVSZ

Függőség súlyosbítása valódi váltás helyett

Az egészséges életmódra váltást, az egészségtelen ételek függőségétől való szabadulást akadályozza, ha egészséges ételek és testmozgás mellett továbbra is eszünk ultrafeldolgozott, egészségtelen ételeket, ráadásul „átmenetileg” egyre többet. Hasonlóan az energiatakarékos, megújuló energia alapú gazdaságba való magyar energiaátmenet, sőt a klímasemlegesség elérése 2050-ig is megbicsaklik akkor, ha még további évtizedekre főleg fosszilis tüzelőanyagokra támaszkodik az ország, új fosszilis beruházásokkal és hagyják növekedni az elsődleges energiaigényt. Félrevisz az is, ha a “zöld” , vagy annak látszó beruházásokat uniós forrásból támogattatják, mellette viszont a magyar adófizetők pénzét azaz a hazai költségvetést fosszilis beruházásokra költik.

Az éghajlatvédelem és az energiaátmenet az Európai Unióban a 2019-es Európai Zöld Megállapodással, Irány az 55% csomaggal az uniós szakpolitikák középpontjába került. 2030-ra mind az Unió, mind tagállamai erősebb célokat tűztek ki a kibocsátáscsökkentés, energiahatékonyság és a megújuló energiák részaránya terén. Magyarország is elköteleződött a klímasemlegesség elérésére 2050-re. A minden korábbinál jelentősebb Uniós források 2030-ig, köztük a REPowerEU a tagállamokban az energiaátmenet felgyorsítását, a fosszilis energiától való függetlenedést hangsúlyosan szolgálják.

Félretervezés

Magyarországnak is lehetősége van a 2030-ig rendelkezésre álló uniós, továbbá hazai pénzügyi forrásokból felgyorsítania az energiaátmenetét, jelentősen csökkenteni fosszilis-függőségét. Ehelyett a kormány az éghajlati- és energiaválság közepén inkább az ország fosszilisenergia-függőségén gyorsít és súlyosbít az új fosszilis beruházásokkal. Valódi energiaszuverenitás, egy energiatakarékos, hálózatos és rugalmas, megújuló energiára épülő gazdaságra való átmenet gyorsítása helyett további évtizedekre bezárja az országot a fosszilis alapú, sőt földgázimport-függő működésbe. Új fosszilis mega-infrastruktúrákba beruházni a 2020-as évek közepén minden, csak nem előrehaladás.

Súlyos tervezési hiba, hogy a felülvizsgálat alatt álló Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) tervezete – amely a 2030-ig szóló hazai éghajlat- és energiapolitikát és intézkedéseit 2030-ig és azon túlnyúlóan meghatározza –  peremfeltételként, eldöntött tényként kezel költséges és nagyjából indokolatlan fosszilis infrastruktúra beruházásokat. Egy kellően átgondolt, közérdekű nemzeti stratégia nem hagyhatja figyelmen kívül a szélesebb környezeti, társadalmi hatásokat, pénzügyi csapdákat, járulékos költségeket, melyek már rövid távon jelentkeznek, de hosszú távra szólnak.

Nézzük, milyen erőltetett új fosszilis beruházásokról van szó, és miért hátráltatnák inkább a hazai energiaátmenetet, klímasemlegességet!

1. Új fosszilis gázerőművek

Három új gázerőmű építését a kormány kiemelt beruházássá nyilvánította, egységes környezethasználati engedélyeiket pedig még 2022-ben, érdemi társadalmi egyeztetés nélkül megadták a hatóságok. Ezek összesen akár 1500-1650 MW áramtermelő teljesítménnyel rendelkeznének: a Mátrai Erőmű telephelyén Visontán 1 db 500-650 MW-os, Tiszaújvárosban 2 db, egyenként maximum 500 MW-os ún. kombinált ciklusú gázturbinás (CCGT) erőművet terveznek. Az Energiaügyi Minisztérium szerint a Mátrai Erőmű új gázblokkja 3800 gigawattóra (GWh), a tiszaújvárosi blokkok pedig együtt 5200 GWh fosszilis alapú áramot termelnének átlagosan évente, 5-6000 üzemóra alatt.

A CCGT blokkoknál párhuzamosan zajlik jelenleg az építésre, működtetésre és szervizelésére vonatkozó közbeszerzési eljárásuk. 2023 augusztusa óta zajlik a telephelyenként beérkezett 6-6 pályázat hiánypótlása és kötelező ajánlattételének, amelyek elbírálását követően 2024. második félévében derül ki, hogy melyik vállalatok építhetik meg a visontai és tiszaújvárosi erőműveket. A kiválasztandó ajánlattevővel megkötendő szerződés időtartama 280 hónap, azaz 23 év 4 hónap, tehát a CCGT blokk szerződése még érvényes lenne a 2040-es évek második felében - vagyis a klímasemleges magyar gazdaság elérésének (2050) utolsó éveiben. A Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiánk bizonyítja, hogy a korai cselekvés - vagyis a kibocsátáscsökkentő intézkedések mielőbbi megtétele sokkal jobban megéri gazdasági és társadalmi szempontból is, mint a halogatás.

Ne felejtsük azt sem, hogy a kormány 2021-ben Magyarország Klíma- és Természetvédelmi Akciótervében (6. akciópont), Nemzeti Energiastratégiájában (sőt, a NEKT-ben is van rá utalás) kihirdette, hogy Magyarország (villamos)energiatermelése 2030-ra 90%-ban szén-dioxid kibocsátásmentes lesz. A gázerőművek megépítése és működtetése aláásná ennek elérését, atomerőmű-bővítéstől függetlenül. Tehát ezt a célkitűzést, amely egyébként a jelenleg érvényben levő Nemzeti Energiastratégiából (NES 2030 kitekintéssel 2040) származik, a kormány ennek a beruházásnak támogatásával megszegi.

A gázerőművek szükségessége nincs kellően alátámasztva a NEKT-tervezetben sem, a kormány kommunikációiban, kontextustól és célcsoporttól függően többféle (rész)magyarázat került elő: a napenergiás áramtermelés ingadozásának kiegyenlítése, az elektrifikáció ill. az újraiparosítás (értsd: főleg az akkugyárak) miatt növekvő áramigény fedezése, a majd 2027 körül lekapcsolni tervezett Mátrai lignites blokkok pótlása, az MVM visontai erőművi tevékenységének fenntartása, stb.

Valójában nincs szükség új gázerőműre, pláne ennyire, ezt a REKK gázkivezetési tanulmánya is alátámasztotta: működőképes az olyan forgatókönyv, ahol nem épülnek új CCGT erőművek. Ehhez jelentős energiatárolás (termelt megújuló áram tárolása hálózati energiatárolókban és áramhálózat okosítása), ipari hatékonyságnövelés szükséges. A CCGT erőművek megépítése nélkül 2030-ra akár 37%-os  földgázfogyasztás-megtakarítást érhetne el Magyarország, szemben a NEKT-ben addicionális intézkedések mellett előrejelzett 17,6%-nál.

Az új gázerőművek működtetése jelentős többlet gázigényt jelent az erőművek 30-40 évre szóló élettartama alatt: a REKK számításai szerint már két gázblokk esetén is kb. 1 milliárd m3/év, tehát három gázblokkban kb. 1,5 milliárd m3/év földgázt (főleg: metánt) égetnek el, aminek nagyja várhatóan import. A szabványok alapján egy hasonló paraméterű, hatékonyságú CCGT erőmű kb. 300 g/kWh szén-dioxidot bocsát ki. Azaz egy 650 MW-os CCGT erőmű teljes kapacitáson kb. 195 tonna üvegházgázt bocsát ki óránként, kb. 1,7 millió tonna szén-dioxidot évente, jelentős szennyező.

A Mátrai Erőmű jelenleg elsősorban lignittüzelésű erőmű, max. 884 MW lignites és 66 MW földgázos beépített teljesítményével. Az elavult lignitblokkok leállítását eredetileg 2025-re tervezték, az Területi Igazságos Átmenet Tervekben erre kötelezettséget is vállalt a kormány az EU felé. Az energia-veszélyhelyzetre hivatkozva a szénkivezetést elhalasztották és egy új 500-650 MW-os Mátrai (CCGT) gázblokkal való „kiváltásától” tették függővé. Erre legkorábban 2027-ben számítanának, bár egyelőre az építő vállalkozó kiválasztása sem történt meg, várhatóan tovább csúszik. A lignitblokkok 2024 márciusban megkapott újított környezethasználati engedélye 2029-ig érvényes. Mindezzel a kormány a több mint százmilliárd forintos Igazságos Átmenet Alapra való jogosultságunkkal, az igazságos átmenet akadályoztatásával, és a szennyező lignittüzelés miatt (ühg kibocsátás, Hg-koncentráció túllépés) az egészségünkkel is játszik.

A tervezett új Mátrai gázerőműnek egyelőre nincs kiépített infrastruktúrája, amellyel az országos hálózathoz tudna csatlakozni. Ehhez egy 400 kilovoltos (!) távvezeték kiépítését tervezik, a kapcsolódó környezethasználati engedélykérelmet az MTVSZ is véleményezte és sürgette a gázblokk környezethasználati engedélye nyilvánosságra hozatalát.

Az új gázerőművek pénzügyi oldalról, gazdasági szempontból is rendkívül ingatag lábon állnak, várhatóan részben a magyar adófizetők pénzéből, azaz állami támogatással épülnének, többszáz milliárd Ft-os költséggel, talán külföldi hitelből is. A CCGT-ket még minimum 20 évig az állami tulajdonú MVM működtetné, várhatóan folyamatos veszteséget termelve. A szén-gáz átmenet megtérülését Bulgária esetében vizsgáló elemzés is hasonló következtetésre jutott.

Az MTVSZ Gázfüggőség-csökkentő programja: https://mtvsz.hu/gazkivezetes

A cikk 2. része, befejezése itt: https://mtvsz.blog.hu/2024/05/23/uj_fosszilisgaz-projektek_hatraltatjak_a_magyar_energiaatmenetet_eghajlatvedelmet_2_palagaz-projekte

Írta-szerkesztette: Marton Miklós, Botár Alexa, MTVSZ.

Már száz nap sincs a hazai éghajlat- és energiapolitikát, intézkedéseket 2030-ig alapjaiban meghatározó Nemzeti Energia és Klímaterv (NEKT) frissítésére. Bár a hazai szakmai szervezetek – köztük a MTVSZ legutóbb 2023 októberben – már vagy százszor elmondták javaslataikat, a dokumentum még „száz sebből vérzik”.

Ha felgyorsítjuk a klímasemlegességig (nettó nulla kibocsátásig) tartó energiaátmenetet - azaz a magyar gazdaság energiatakarékossá, megújuló energia alapúvá átalakítását -, azzal jelentős veszteségeket kerülünk el és további járulékos hasznokra teszünk szert (például energiaátmenethez köthető új munkahelyek), amelyek 2030-ig több mint 5000 milliárd forint nyereséget adnak az országnak. Mindezt szemléletesen bemutattuk blogbejegyzésünkben, és elérhető „A Párizsi Megállapodás gazdasági mérlege” című szakmai jelentésben is. Az éghajlatvédelmi-energiaátmeneti kiadások, beruházások tehát bőven megtérülnek: 2030-ra minden ebbe befektetett euro 2,90 eurót jövedelmez.

Az energetikai épületfelújításokkal és más energiatakarékossági és -hatékonysági intézkedések támogatása, a fosszilis energiahordozóktól való – kb. 80%-os, uniós átlag feletti – függésünk kivezetése és egy egészséges megújuló energia alapú energiamix kialakítása, tehát nem csak társadalmi és környezetvédelmi érdek, de még jó üzlet is, erősíti a magyar gazdaságot. 2030-ig ezekkel az energiaátmeneti-éghajlatvédelmi beruházásokkal további háromnegyed évnyi nemzeti jövedelmünk spórolható meg.

Sajnos ma Magyarországon rengeteg energia szó szerint kimegy az ablakon: az épületek zöme nagyon energiapazarló, nem vagy rosszul szigetelt, elavult fűtési rendszerrel, az egyik legnagyobb energia-fogyasztó szektor. Eközben az építőipar számtalan megoldást kínál az energetikai felújításokra, a lakosság, kkv-k és más kisebb végfogyasztók nagy része tervez is felújítani, de szüksége van hozzá támogatásra. Egy átfogó, többéves lakóépület energetikai felújítási támogatási program bő egy évtizede hiányzik, még mindig csak tervben van a program kiírása idén, és szükség van egy kifejezetten az alacsony jövedelműeket célzó, nagyobb támogatási arányú felújítási támogatásra is. Mindezeknek hangsúlyosabban és erősebb intézkedésként meg kellene jelenniük a klímatervben (NEKT). A klímaterv hatásvizsgálatának társadalmi konzultációja hamarosan várható, érdemes lesz beleszólni mindenkinek! A klímaterv lehetőség a hazai klíma- és energiapolitika irányainak, intézkedéseinek átgondolására, az energiaátmenet felgyorsítására. De vajon hogyan néz ki mindez Közép-Kelet Európában?

„A szlovén Energiaszegénységi Terv beleszövése a NEKT-be jó példa lehet.”

Danijel Crnčec, a szlovén Környezeti, Klímaügyi és Energiaügyi Minisztérium munkatársa szerint a lakások energetikai felújítása nagyon sokat tehet az energiahatékonyságért. Magyarországon az épületállomány állapota leromlott, energetikai szempontból 90%-a elavultnak számít. Szakértők szerint a kitűzött célok eléréséhez évi kb. 130-140 ezer lakás alapos felújítására lenne szükség. Ezzel nyerne az építőipar, az ingatlanpiac, a kormány, a lakók – és nem mellesleg sokezren élnének egészségesebb lakásokban, és javulna a levegőminőség is. A jelenlegi NEKT-ben azonban alig van szó az energiaszegénység kezeléséről, és a lakások energetikai felújítására is kevés Uniós és állami forrást terveztek, egyelőre alig 60 ezer lakás felújítását vállalták 2029-ig a magyar uniósforrás költési tervekben (Helyreállítási terv + Operatív Program).

„A politikusok legfeljebb követik az energiaátmenetet, de nem vezetik”

Genady Kondarev, a bolgár E3G szakértője szerint a megújuló energiahordozók terjedése Közép-Kelet Európában piac vezérelt; kevés kivételtől eltekintve a politikusok, döntéshozók (és a jogalkotás) inkább csak követik az eseményeket, kevésbé vezetik. A magyar klímaterv tervezet szerint 2030-ig a teljes végső energiafelhasználásának 29%-a lesz megújuló, de ehhez a teljes energiafelhasználást is megfelelő intézkedésekkel kellene csökkenteni. A szélenergia korlátozásának rendezését például immáron egy éve halogatta a kormány, és a jelenlegi helyzet meglehetősen átláthatatlan, és nem a hálózatos, sok egymást kiegyenlítő helyi nap- és szélerőmű irányába mutat.

„A fosszilis energia függőség kivezetését olyan hamar végre kell hajtani, ahogyan csak lehetséges.”

Federico Mascolo, a CAN Europe munkatársa február végén egy nemzetközi konferencián kiemelte, hogy a fosszilis energia függőség csökkentése és a fosszilis energia közpénzes támogatásának kivezetése kérdésében több tagállam nem fogalmaz a klímatervében egyértelműen. A Párizsi Megállapodás értelmében, a vállalt klímasemlegesség (nettó nulla üvegházgáz-kibocsátás) eléréséhez a klímatervekben konkrét intézkedésekkel, határidőkkel le kell írni a fosszilis energiahordozók kivezetésének tervét, és azok támogatásainak kivezetési tervét is. Ehhez képest Magyarországon többezer milliárd forint támogatást kapott közpénzből a fosszilis energia felhasználása; és további három új, összesen több mint 1500 megawatt teljesítményű fosszilis gázerőmű építését és legalább 20 évig való működtetését tervezik.

Száz szónak is egy a vége: száz nap nem hosszú idő, de arra elég lenne, hogy a Nemzeti Energia és Klímatervet erősítsék  és ezzel egyúttal a lakosság, a kkv-k és más végfogyasztók segítséget, több támogatást kapjanak az energiaátmenethez, e szereplők és a gazdaság jól járjon, válságállóbbá és energiaszuverénebbé váljon.

Fenti írás a Together for 1.5 projekt keretében jött létre. A Together for 1.5 projekt az Európai Unió LIFE Program támogatásával működik. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával.

#EgyüttAMásfélfokért #TogetherFor1point5 #CDE_EUKI #CAN_LIFE #járulékoshaszon #cobenefits

Írta: Dönsz-Kovács Teodóra és Marton Miklós

A Politico új, riasztó jelentése a budapesti repülőtér vitatott bővítésével kapcsolatos „forgóajtókat”2 tár fel az EBB legmagasabb szintjén.

Fotó: Liszt Ferenc Budapest Airport, Bjoertvedt, CC BY-SA 4.0 , via Wikimedia Commons

Csaknem egymillió budapesti lakos él Magyarország legnagyobb nemzetközi repülőtere árnyékában, „élvezve” annak elviselhetetlen zaját és fullasztó légszennyezését. A leszálló és induló járatok légörvénye és heves rezgése sok kárt okoz a közeli negyedek lakóházaiban. Az Európai Beruházási Bank (EBB) milliós uniós közpénzével bővülő repülőtér jövője sok lakost tiltakozásra késztetett, de a Bank, a Budapest Airport Zrt. és a magyar hatóságok többnyire csak a vállukat vonogatják.

Február 29-én a Politico nyilvánosságra hozta, hogy Vazil Hudák, aki az Európai Beruházási Bank alelnökeként 2018 decemberében 200 millió eurós hitelt írt alá a repülőtér üzemeltetőjével, alig három hónappal a Banktól való távozása után - tehát a Bank magatartási kódexe által előírt türelmi időszak1 alatt - csatlakozott a budapesti repülőtér igazgatóságához. A Politico értesülései szerint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelenleg is vizsgálja az EBB-hitel és Hudák alelnöki, majd igazgatósági tagsági tisztségei közötti összefüggést.

Az EBB-hitel célja, hogy a kibővített budapesti repülőtér 2030-ra másfélszeresére növelhesse utasforgalmát. A Bankwatch és a Magyar Természetvédők Szövetsége a Kulturált Légi Közlekedésért Egyesület helyi aktivistáival közösen évek óta arra figyelmeztet, hogy a járatok számának ellenőrizetlen növekedése az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedését, a zaj- és légszennyezés növekedését, valamint a szomszédos házak további sérülését eredményezi. A projekt környezeti terhelése még magasabb lesz, ha a repülőtér-bővítése anélkül megy végbe, hogy teljes mértékben összhangban lenne az EBB-szabványokkal és az EU-szintű jogszabályokkal – illetve, hogy bevonnák a helyi közösségeket. Amint azt az EBB igazgatótanácsának elmondtuk, ez a projekt sérti az Európai Unió Alapjogi Chartáját.

Valójában már több mint két év telt el azóta, hogy az EBB Panaszkezelési Mechanizmusa elismerte, hogy a repülőtér-bővítési projekt előkészítése alapvetően hibás volt. A Mechanizmus jelentése megerősítette a civil szervezetek által felvetett aggodalmakat, miszerint az EBB nem értékelte megfelelően, hogy a projekt megfelel-e a bank saját szabályainak, és nem tájékoztatta a nyilvánosságot a projektről és annak következményeiről. A Mechanizmus vizsgálatából többek között kiderült, hogy a jogszabályi előírások ellenére a projekt nem ment át környezeti hatásvizsgálaton.

Az a tény, hogy mind az EBB, mind a Budapest Airport Zrt. folytatta ennek a problémás projektnek a végrehajtását, miközben nem hajtotta végre a Panaszmechanizmus ajánlásait, már önmagában is komoly kétségeket ébreszt a nyilvánosság integritását illetően. A Bank közölte a Politicóval, hogy folytatni kívánja a hitel folyósítását, „amíg a szerződéseinkhez csatolt feltételek teljesülnek”. Az általános szerződési feltételek azonban megkövetelik, hogy az EBB által finanszírozott projektek megfeleljenek a környezetvédelmi jogszabályoknak. Ez a projekt pedig, ahogy a Panaszmechanizmus kimondta, nem felel meg.

Az a leleplezés, hogy az EBB alelnöke, aki ezt a kétes kölcsönt aláírta, később a Budapest Airport vezetőségének tagja lett, elmélyíti az uniós intézmény iránti bizalomhiányt – nem csak a projekt által érintettek körében, hanem valószínűleg jóval azon túl is.

Magyarországon és szélesebb körben Európában támadások érik a jogállamiságot. Ezért különösen fontos, hogy az EBB, mint közintézmény, megerősítse elkötelezettségét az uniós jog, és különösen az általa támogatott projektek által érintett közösségek tiszteletben tartása mellett. Ezért kulcsfontosságú, hogy az EBB elismerje a Politico által feltárt összeférhetetlenség súlyosságát, és nyilvánosan magyarázatot adjon arra, hogy Hudák kinevezése a Budapest Airport Zrt. igazgatóságába hogyan befolyásolta az általa aláírt bővítési projektet.

Úgy tudjuk, hogy a repülőtér-üzemeltető Budapest Airport Zrt. a közelmúltban benyújtotta az Európai Beruházási Banknak a felülvizsgált Egyeztetési Tervet (Stakeholder Engagement Plan), ahogyan azt a Bank Panaszmechanizmus ajánlásai előírták. Február elején érdeklődésünkre a Bank arról tájékoztatta az MTVSZ-t és a Bankwatch-ot, hogy ügyfele a véglegesített dokumentumokat a honlapján fogja közzétenni. A repülőtér üzemeltetője azonban soha nem osztotta meg a tervtervezetet a projekt által érintett szomszédos közösségekkel, ahogyan azt az EBB szabályai előírják.

A nyilvánosság bevonásáról dönteni a nyilvánosság bevonása nélkül abszurd és felháborító, és tovább rombolja az érintett közösségek amúgy is ingatag bizalmát a Budapest Airport Zrt. és a Beruházási Bank felé. Valójában még ha nyilvánosságra hozzák is az Egyeztetési Tervet, akkor is már két év veszett el a folyamat elindítására. Továbbra is az EBB felelőssége marad annak biztosítása, hogy a „nyilvánosság bevonása” ne érjen véget a dokumentumokban, hanem azt érdemi, inkluzív helyi egyeztetés kövesse.

Közpénzt egyáltalán nem a klímakárosító légiforgalom bővítésére kellene fordítani, sokkal inkább a fenntarthatóbb közlekedés fejlesztésére. De legalább, ha a repülőtér bővítését be kell fejezni, azt összhangba kell hozni az EBB-szabványokkal és az EU-joggal, elsőként az összes környezeti hatás felmérésével. Az EBB-nek és ügyfelének, a Budapest Airport Zrt.-nek sürgősen és maradéktalanul végre kell hajtania a Panaszmechanizmus ajánlásait, és kiemelten kell kezelnie a helyi közösség érdemi bevonását.

A „forgóajtók”2 idült problémája az EBB-nél

A Politico története komoly aggodalomra ad okot az EU pénzügyi világában ismétlődő „forgóajtós”2 esetek miatt is. Emily O'Reilly európai ombudsman 2023 novemberében összegezte akkori vizsgálatát egy volt EBB-alelnökkel kapcsolatban, aki szokatlan karrierbeli ugrást tett. Abban az esetben Dario Scannapieco, miután elhagyta az EBB-ben betöltött posztját, az olasz állami hitelező Cassa Depositi & Prestiti SpA (CDP) élére került, amely gyakran dolgozik együtt az EBB-vel pénzügyi közvetítőként. Az ombudsman arra a következtetésre jutott, hogy a Bank által az ügyben folytatott ügymenet „nem megfelelő és hivatali visszásságot jelent”. Az ombudsman ajánlásokat is tett, hogy a Bank Etikai és Megfelelőségi Bizottsága „hozzon intézkedéseket a beazonosított esetleges összeférhetetlenségi kockázatok mérséklésére”, és mihamarabb tegye közzé a tervezett lépéseket.

Nem sokkal ez után az európai ombudsman újabb vizsgálatot folytatott az EBB magas szintű „forgóajtóival” kapcsolatban. Ebben az esetben Emma Navarro 2021 januárjában az Iberdrola spanyol energiavállalathoz ment dolgozni, mindössze három hónappal azután, hogy elhagyta az EBB alelnöki posztját, ahol több milliárd eurós kölcsönt írt alá ugyanannak a cégnek. „Az EBB nem kezelte megfelelően az összeférhetetlenség kockázatát, amely abból adódott, hogy a volt elnökhelyettes a türelmi időszakában1 állást töltött be a cégnél” – áll az ombudsman határozatában. A jövőbeni esetek megelőzése érdekében azt javasolta, hogy az EBB „szilárdabb hozzáállást alkalmazzon az Irányító Bizottság tagjainak olyan magánszektorbeli munkakörökbe való forgóajtós távozásakor, amelyeken addig az EBB szolgálatában dolgoztak”.

Mindezeknek nem lett volna szabad megtörténniük. Valószínűleg az Irányító Bizottság szabályzatának későbbi változtatásai sem foglalkoznak érdemben a kérdéssel, hiszen ezek meghosszabbították a türelmi időszak időtartamát.

Xavier Sol, a CounterBalance elnevezésű, a közpénzügyek átláthatóságát szorgalmazó nemzetközi civil szervezet akkori igazgatója már 2016 júliusában ezt írta: „Ahhoz, hogy az EBB az európai polgárok érdekében működjön, az uniós banknak szigorúbb rendelkezéseket kell elfogadnia a magas szintű munkatársak összeférhetetlenségi konfliktusai és a „forgóajtók” elkerülése érdekében.” Sol azután írta mindezt, hogy O’Reilly ombudsman levelet írt Werner Hoyer akkori EBB-elnöknek, amelyben kifejtette, hogy a Banknak foglalkoznia kell az összeférhetetlenség kockázatával a vezető testületeiben.  „Az EBB-nek nemcsak az összeférhetetlenség ellen, hanem annak még a látszata ellen is fel kell lépnie. Proaktívnak kell lenni a kockázatok azonosításában és kezelésében az irányító testület tagjainak megbízatása előtt, alatt és után” – áll O'Reilly levelében.

2017 áprilisában az Európai Parlament felhívást intézett az EBB-hez, hogy kezelje az összeférhetetlenség kockázatát. A felhívás aláírói (Európai Parlament képviselői) „erős aggodalmukat fejezik ki az EBB irányító testületekben kialakuló esetleges összeférhetetlenség megelőzése irányuló mechanizmusainak feltárt hiányosságai miatt”, és sürgetik a Bankot, hogy vegye figyelembe az Ombudsman ajánlásait, és „a lehető leghamarabb vizsgálja felül magatartási kódexét.”

Közel négy évvel később, 2021 júniusában a képviselők ismét felhívták a figyelmet az EBB-ben fennálló összeférhetetlenség kérdésére, megjegyezve, hogy „több korábbi alelnök az EBB-vel kapcsolatban álló szervezeteknél vállalt munkát anélkül, hogy betartották volna a türelmi időt.” Elítélték „azt a tényt, hogy az ilyen gyakorlatokat nem szabályozza szigorúan és nem tiltja az EBB magatartási kódexe”. Az Európai Parlament ismételten felszólította a Bankot, hogy szigorítsa a foglalkoztatás utáni szabályozását, hogy az összhangba kerüljön az Európai Bizottság és a hasonló intézmények szabályaival.

Két hónappal később az EBB új magatartási kódexet vezetett be az Irányító Bizottság számára. Ez a szöveg 24 hónapos türelmi időt ír elő, amely alatt az EBB alelnökeinek „kerülniük kell minden olyan helyzetet, amely tényleges, potenciális vagy látszólagos személyes összeférhetetlenséghez vezethet. Ha ezeket nem lehet elkerülni, ezeket a helyzeteket megfelelően és óvatosan mérsékelni kell.”

A három „forgóajtós” eset azonban azt jelzi, hogy a probléma nem csak a türelmi idő hosszában van, bár az érintett alelnökök mindegyike az EBB-től való távozását követően négy hónapon belül töltötte be új állását. A probléma sokkal inkább maga az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok érvényesítése.

Az igazgatóság Etikai és Teljesítési Bizottságának gondoskodnia kell a türelmi idő szigorú betartásáról, különösen a leköszönő alelnökök körében. A szabályokat is meg kell erősíteni, hogy az EBB Irányító Bizottságának tagjai ne vállalhassanak munkát olyan vállalatoknál és intézményeknél, amelyek a Bank pénzügyi támogatásában részesülnek azokban a régiókban és országokban, amelyekért az érintett alelnök volt felelős.

Közvetlen kapcsolat van aközött, hogy az EBB nem tartotta be környezetvédelmi és szociális normáit, valamint az uniós jogot a budapesti repülőtér projektjének fejlesztése során; és aközött, hogy nem tartotta be a vonatkozó etikai garanciákat. Mindkettő veszélyezteti a Bank integritását.

Legfőbb ideje, hogy az EBB fokozza erőfeszítéseit az összeférhetetlenség megszüntetésére, különösen a saját vezetésén belül. Nadia Calviñonak, a Bank elnökének gondoskodnia kell az Európai Ombudsman ajánlásainak betartásáról a „forgóajtó-jelenség” megfékezése érdekében. Az EU pénzügyminisztereinek mint az EBB vezetőinek látniuk kell, hogy ez alapvetően fontos a bizalom megőrzéséhez.

Anna Roggenbuck, Bankwatch és Dönsz-Kovács Teodóra, MTVSZ

A fordító megjegyzései:

1. Türelmi időszak: Sok szervezet döntéshozói a munkakör befejezése után nem vállalhatnak azonnal hasonló munkát, mivel sok üzleti titkot, tapasztalatot így magukkal vihetnének. Az intézmény a bankszektorban általános, annak részleteit a munkaszerződés megkötésekor vagy módosításakor célszerű tisztázni. Az időszak hossza akár két év is lehet. A fogalom angolul cool-off period, vagy gardening-leave.
2. Forgóajtó: angolszász beszédben az ismétlődő, vissza-visszatérő jelenségek szimbóluma (revolving door). A fogalom a közszférában olyan távozásra utal, amikor valaki egy fontos pozícióból a magánszférába távozik úgy, hogy azzal jogosulatlan előnyökhöz jut. Ilyen például, ha valaki a jogszabály alkotás, vagy annak végrehajtatása oldaláról az érintettek oldalára lép át.

Az eredeti cikk itt érhető el: https://bankwatch.org/blog/soft-landing-new-high-level-eib-revolving-door-revelations-suggest-systemic-issue-persists

Szerző: Fidusz