Írta: Sáfián-Farkas Fanni, Illésné Szécsi Ilona, Pálffy Anikó – Magyar Energiahatékonysági Intézet

Nemzetközi jógyakorlatok

Számos nemzetközi jó példát gyűjtöttünk össze arra vonatkozóan, hogy hogyan érdemes átgondolni, kialakítani jól működő támogatási rendszereket és energiaszegény háztartásokat segítő intézkedéseket – illetve néhány kevésbé sikereset is bemutatunk a tanulmányban, tapasztalatszerzés céljából. Azt találtuk, hogy azok a rendszerek működnek jól, ahol szilárd politikai háttér, hosszú távú, előre tervezett és átlátható, kiszámíthatóan elérhető támogatási rendszerrel segítik az energiahatékonysági és energiaszegénységi célok megvalósítását. A sikeres támogatási rendszerek többrétűek: a direkt pénzügyi támogatásoktól a szociális energiatarifákon át az energetikai felújítások, korszerűsítések támogatásán keresztül kiegészítő finanszírozási lehetőségekig többféle lehetőséget kínálnak a különböző erőforrásokkal bíró és helyzetben lévő energia-szegény háztartások számára.

Az intézkedéseket 3 csoportba osztottuk: 

1. megfizethető energiaköltségek (direkt támogatások és energiaárak),
2. energetikai felújítások támogatása,
3. tanácsadás, információk.

A megfizethető energiaköltségek biztosítása országonként számos egyedi megoldást találunk: például Franciaországban energiacsekk, Spanyolországban szociális bónusz, Portugáliában szociális tarifa segíti a rászorulókat – ami közös bennük, hogy minden országban szociális alapon történik a rászoruló, energiaszegény háztartások támogatása. Történtek kísérletek az energiaárak egységes mérséklésére is (pl. Románia, Magyarország), de ez a gyakorlat EU-s versenyszabályozásba ütközik.

Az energetikai felújítások támogatása sok országban biztosított pénzügyi támogatásokkal, adókedvezményekkel, kedvezményes hitellel. A leghatékonyabb programok, ahol kiszámíthatóan, sok éven keresztül rendelkezésre áll egy jelentősebb összeg energetikai felújításokra és a kifizetés min, 30-40% energiamegtakarításhoz kötött. Még hatékonyabb a forrásfelhasználás, ha a támogatásintenzitás növelésével ösztönzik a mélyfelújításokat (pl. Németország, Szlovákia, Litvánia). Több helyen külön program foglalkozik az energiaszegény háztartásokkal: 90-100 %-os vissza nem térítendő támogatással, szociális rászorultság vizsgálatával (pl. Írország, Anglia, Franciaország, Észtország). Helyenként egy-egy régió nyújt támogatást helyi pénzintézetekkel, szolgáltatókkal együttműködésben (Flandria, Parma). A támogatások forrásai lehetnek kvótabevételek, európai uniós források (pl. RRF), de akár EKR bevételek is (Nagy-Britannia).

A felújításokat hatékonyan segíti az ingyenes információnyújtás, tanácsadás. Ennek keretében helyszíni felmérés is történik és sokszor takarékos eszközöket is biztosítanak ill. üzemeltetési tanácsokat is adnak az energiaszegényeknek. Eredményesebb a működés, ha a helyi közösségbe ágyazott (pl. Írország) és képzésekkel, szemléletformálással is együtt jár (Spanyolország). Leginkább az energiaszegénységi kockázatnak kitett háztartásokon tud ez a szolgáltatás segíteni, akik így el tudják kerülni az energiaszegénnyé válást.

Néhány ország esetében igyekeztünk teljes képet adni az intézkedésekről. Hollandiában az Energia ill. Klímaegyezményhez több, mint 100 szervezet csatlakozott (állami, gazdasági, civil szereplők), így itt megvalósul a teljes elköteleződés az energiahatékonyság mellett. Nagy-Britanniában a MEPS megvalósítása felé tesznek jelentős lépéseket, míg Ausztriában és Németországban a fosszilis tüzelőberendezések kivezetése van napirenden.

A nemzetközi jópéldák hazai adaptálhatóságánál igyekeztünk figyelembe venni a kulturális, politikai, gazdasági (szegénységi) és épületállományban, valamint tulajdonosi szerkezetben meglévő különbségeket a vizsgált ország illetve Magyarország között.

A tanulmányban a fenti példákon felül még számos, intézkedés-típusonként összegyűjtött jógyakorlat olvasható.

Energiaszegénység és kezelése Magyarországon

Magyarországon az energiaszegénység problémáját kezelő célzott szakpolitikák még nem jelentek meg. A téma megközelítése is igen nehézkes: nem született meg még a hazai definíció az energiaszegénység lehatárolására, nincs indikátor az érintettek azonosítására. Ezek meghatározása is kihívást jelent, ugyanis nem állnak rendelkezésre a szükséges adatok, adatbázisok, melyekre nemcsak ahhoz van szükség, hogy lássuk, mivel állunk szemben, de a szakpolitikák, támogatások megfelelő tervezéséhez, majd az utánkövetéséhez, a hatások méréséhez is. A problémák igen sürgetőek, az energiaválsággal ugyanis mind az érintettek köre nő, mind helyzete folyamatosan súlyosbodik, miközben jól átgondolt, holisztikus megközelítésre van szükség a hosszú távon is jól működő megoldásokhoz. 

Az energetikai korszerűsítési támogatások egyelőre még nem elérhetőek; a jelenlegi kormányzat a lakóépületek energetikai felújítását az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) keretében képzei el. A MEHI 2022-ben részletesen megvizsgálta a 2021-ben indult hazai EKR első évét, illetve a nemzetközi tapasztalatokat, és ennek alapján arra jutott, hogy a lakossági energetikai felújítások és az energiaszegénység problémája nem kezelhető kizárólag a hazai EKR kereti között. Egyéb ösztönzők hiányában ugyanis a megvalósított energiahatékonysági projektek külföldön is egyértelműen az alacsony megtérülési idejű ipari („alacsonyan függő gyümölcsök”), esetleg nagyméretű, nem komplex épületfelújítási beruházásokra (pl. társasházi fűtéskorszerűsítés) irányulnak. Ezzel ellentétben az energiaszegény háztartások otthonainak felújítása – amely gyakran nem is jár érdemi energiamegtakarítással, hanem éppen egy alulfűtöttségi állapot szüntethető meg általa – elaprózott, nehezen skálázható beruházást jelent, amely jellemzően nem kerül a kötelezettek látókörébe. Az EKR első évében lakossági épületfelújításból és középület-felújításból nem származott megtakarítás.

A jelenleg elérhető, lakhatással kapcsolatos támogatási programok nem alkalmasak az energiaszegénység kezelésére, ugyanis energetikai elvárások és döntően szociális szempontok nélkül kerültek kiírásra, gyakran csak szűk társadalmi rétegek számára elérhetőek, ráadásul több esetben előfinanszírozást igényelnek.

A pénzügyi támogatások mellett gyakran nem kap elég hangsúlyt a felújítás előtt állók információval való segítése, pedig kutatásaink alapján az információhiány – ami gyakran motivációhiányt, bizalmatlanságot is okoz – az egyik fő oka annak, hogy kevesebb energetikai felújítás valósul meg, vagy fejeződik be, mint amennyire szükség lenne. Sőt, korábbi felmérésünk szerint több leendő felújító vágna bele energetikai felújításba egy egyablakos tanácsadó iroda támogatásával, mint amennyien ezt kedvező kamatozású hitel segítségével tennék.