A COP26-os megállapodás a "glasgow-i kiszállási záradék" lesz, mivel a fejlett országok kibújnak a felelősség alól, és a világot a kibocsátás növekedése és az éghajlatváltozás által már most is leginkább sújtott országok pusztulása felé terelik.

Az Egyesült Királyság az eddigi legkirekesztőbb COP-ot hozta létre. A fosszilis energiahordozók lobbiját vörös szőnyegen fogadták, míg az éghajlatváltozás hatásainak frontvonalából sok embert a vízumkorlátozások, a megugró utazási költségek és a vakcina apartheid miatt kizártak.

A Föld Barátai a tárgyalások lezárultával és a csúcstalálkozó végéhez közeledve reagálnak.

Dipti Bhatnagar, a Föld Barátai Nemzetközi Szervezetének éghajlati igazságosság és energiaügyi koordinátora Mozambikból nyilatkozott:

"A globális dél ilyen elenyésző képviselete mellett nem meglepő, hogy a gazdag országok olyan hamis megoldásokat erőltetnek, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy folytassák a klímapusztító beruházásokat, szokásos üzletmenetet.


"A gazdag országok egy olyan megállapodást erőltetnek, amely tele van menekülőajtókkal: a szén-dioxid-piacok, a természetalapú megoldások és a "nettó nulla az évszázad közepére" mind-mind olyan eszközök, amelyekkel kibújhatnak a valódi kibocsátáscsökkentés alól, amelyre szükségünk van az éghajlati katasztrófa megelőzéséhez.""

Sara Shaw, a Föld Barátai Nemzetközi Szervezetének éghajlati igazságosság és energiaügyi koordinátora Glasgow-ból nyilatkozott:

"A "nagy glasgow-i kiszállás" tanúi vagyunk. A gazdag országok és az Egyesült Királyság COP-elnöksége egy sor feltűnő, fenntartásokkal és kiskapukkal teli bejelentés után sietnek egy olyan megállapodás megkötésére, amely a fejlődő országokra hárítja a kibocsátáscsökkentés felelősségét, anélkül, hogy biztosítaná a fosszilis tüzelőanyagokról való leváláshoz szükséges pénzt."


A madridi COP25 konferencián a nagy környezetszennyezők, mint a Shell, a Total és a BP, úgynevezett "természetalapú megoldások" kompenzációs rendszereit indították el. Most, a COP26-on a megállapodás tervezetének közepén a természetalapú megoldásokat látjuk, csak a nevükön kívül. Viszont egyszerűen nincs elég föld és fa a világon ahhoz, hogy felszívja a nagy szennyezők által tervezett kibocsátásokat.


A szén-dioxid-piacokról szóló küszöbön álló megállapodás a globális kibocsátás növekedéséhez vezetne, és további földrablások, élelmiszerhiány és a fejlődő országok jogainak megsértése előtt nyitná meg a kapukat.


A "nettó nulla" az évszázad közepére túl távoli és veszélyes. A gazdag országoknak engedélyt ad a további szennyezésre, a kibocsátások ellentételezéssel és technológiai javításokkal történő kiegyensúlyozására alapozva, ami egy fantázia. Az Egyesült Királyság elnöksége azt mondta, hogy életben akarja tartani az 1,5 fokot, de ennek elérése már most is csekély az esély


Jamie Peters, a Föld Barátai Anglia, Wales és Észak-Írország kampányigazgatója az Egyesült Királyság kormányának képmutatásáról nyilatkozott:


"Ahogy fogynak a percek, a tárgyalások témája a felelősség és az éghajlatváltozás finanszírozásának növelése kellene, hogy legyen. Ehelyett azonban úgy tűnik, hogy a gazdag országok a menekülési útvonalat készítik elő.


"Aggasztó szakadék tátong a meglévő kötelezettségvállalások és a COP 1,5 °C-os kulcsfontosságú céljának eléréséhez szükséges mélyebb csökkentések között. Emellett az Egyesült Királyság mint házigazda képmutatása továbbra is egyértelmű, mivel továbbra is támogatja az olyan káros fosszilis tüzelőanyag-projekteket, mint a Cambo olajmező, egy új szénbánya Cumbria-ban és a mozambiki gázmegaprojekt.


"Ott kell hagynunk az olajat és a gázt, ahol van, fel kell gyorsítanunk a kibocsátáscsökkentést, és növelnünk kell a pénzügyi támogatást a gazdagabb országoktól, amelyek felelősek az éghajlati káoszért. Ez ilyen egyszerű."

Mary Church, a Föld Barátai Skócia kampányainak vezetője a COP-csarnokok előtt zajló népi megmozdulást kommentálta:

"A COP26-on nem sikerült csökkenteni az 1,5 °C-os hőmérsékletet, de az utcán az Egyesült Királyságban minden idők legnagyobb éghajlati igazságossági tüntetését láthattuk.

"Erőteljes és sokszínű mozgalomként gyűltünk össze, amely felismerte, hogy az éghajlati válság gyökere egy olyan gazdasági rendszer, amely számos más igazságtalanságot is előidéz, amelyek ellen küzdünk - szegénység, rasszizmus, szexizmus, természetpusztítás, hogy csak néhányat említsünk.

"Az emberek világszerte mindenütt fellázadnak ez ellen a rendszer ellen, amely a profitot az emberekkel szemben helyezi előtérbe. Nem adjuk fel, amíg nem teremtjük meg azt a jobb világot, amelyről tudjuk, hogy lehetséges".