A budapesti repülőtéren évente két magyarországnyi utas fordulna meg, ha a tervezett bővítések megvalósulnának, miközben a reptér okozta lég- és zajszennyezés már most százezrek életét keseríti meg. A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Közép- és Kelet-Európai Bankfigyelő Hálózat videóriportot, info-oldalt készített és új tanulmányban vonja kérdőre a fejlesztésekhez 200 millió euró közpénzes hitelt nyújtó Európai Beruházási Bankot.
„A kertváros nem leszállópálya!” című programunk keretében felerősítjük a helyiek hangját és felhívjuk a döntéshozók, a Bank és az érintett legalább félmillió lakos figyelmét, hogy csakis a helyiek érdekeit figyelembe véve, egyeztetve lehet érdemi megoldást találni. "A mi pénzünkből való klíma- és egészségromboló beruházás - nem fejlesztés!"
2019-ben kereste meg a MTVSZ-t a Kulturált Légi Közlekedésért Egyesület (KLKE), segítséget kérve. Együttműködésünk eredményeként 2020 tavaszán közös hivatalos panaszt nyújtottunk be a budapesti reptérbővítést uniós közpénzes hitellel finanszírozó Európai Beruházási Bank felé, hogy vizsgálja felül a projektet és a beruházó és a Bank is érdemben egyeztessen az érintett lakossággal. Az eljárás még ma is tart. Emellett azt is fontosnak tartjuk, hogy felhívjuk az ügyben érintett hazai döntéshozók és a Budapesten és Pest megyében a reptér terhelése által érintett mintegy fél-egymillió lakos figyelmét és érdemi egyeztetésekkel a lakosok életminőségét helyreállító megoldásokat sürgessünk, mert a helyzet tarthatatlan.
Ezért indítottuk el “A kertváros nem leszállópálya!” programunkat, erről hírünk itt.
2021 augusztusában felkerestük a pestszentlőrinci, erzsébettelepi, rákoshegyi, szemeretelepi, Ganz-telepi helyi lakosokat. Videóriportban foglaljuk össze a helyzetet és a lehetséges megoldásokat:
A reptérbővítést közérthetően összefoglaló új tanulmányunk innen letölthető (pdf).
MI A PROBLÉMA?
- A budapesti reptér éves forgalmát eredetileg 6 millióra tervezték, most 15 millió (volt a csúcs 2019-ben), a projekt eredményeként 21 millióra bővülne - két magyarországnyi ember utazna át egy év alatt. Emellett a teherforgalomra tervezett Cargo City miatt az évi 150 ezer tonnás légi teherforgalom további lég- és zajterhelést jelent.
- A repülőtér hatásterületén mintegy 1 millió lakos él (ahol a reptér működéséből eredő mikropor-koncentráció a normál érték 2-13-szorosa), ebből félmillió ember a súlyosabban érintett zónában (9 kilométeres kör), ahol a repülőtérrel kapcsolatos légszennyezés káros egészségügyi hatásai a legvalószínűbbek. A zajterhelés is mintegy félmillió főt érint, közülük legnagyobb mértékben kb. 70-80 ezer embert.
- A beruházó Budapest Airport és a Bank nem egyeztetett érdemben az érintett lakossági körrel, nem vette figyelembe érdekeiket, egészség- és életminőség-károsodásukat és nem nyújtott eddig megfelelő kompenzációt/megoldási lehetőséget.
További információ: www.mtvsz.hu/repter
Az anyagok megjelentetését az EU és a SIDA támogatta. Az anyagok tartalma a MTVSZ és a CEE Bankwatch felelőssége, nem tekinthető a támogatók álláspontjának.