Életigenlő Kaláka - Kiskerti növénytermesztés – Egy vidéki példa

Írta: Toldi Zoltán

Eddig arról írtam, hogy melyek azok az elvek, amelyek arra ösztönöztek, hogy folytassam szüleim hagyományát, kertészkedjek és termeljem meg saját fogyasztásunkra a zöldségeket és gyümölcsöket. Arról is írtam már, hogy mennyi mindent tehetünk egy kis kertészkedéssel összefüggésben álló  takarékoskodással a globális környezeti problémák ellen, mert „Sok kicsi sokra megy!” Most szeretném azt bemutatni én, hogyan teszem mindezt. Nem szeretnék tanácsokat osztogatni, csak egy egyedi példát bemutatni, hiszen ahányan vagyunk, annyiféle módon élünk, teszünk, gondolkodunk, így kertészkedünk is. Csupán példámat bíztatásnak szánom, hogy megéri…

Kiszámoltam, hogy anyagilag megéri-e kertészkedni. Bár eladni csak keveset tudtam, mert az csak papíron olyan egyszerű, így nagyrészt azt számoltam össze, mennyit takarítottam meg ebben az évben 2021 júniusáig. Igen meglepődtem, mikor a piaci árakon számolva összegeztem, hogy étkezéseimhez mennyi saját, friss, vagy fagyasztott, vagy tartósított zöldséget fogyasztottam másodmagammal, mennyit adtam gyermekeimnek és ajándékoztam belőle barátaimnak. A munkadíjat nem számoltam, csak a tényleges költségeket számoltam le belőle. Így az öt hónap alatt kb. 420.000 Ft megtakarítás keletkezett. Persze ezz nem valódi jövedelem, de ha ezt a pénzt ki kellett volna adnom érte….

Akkor összegezzünk egy kicsit! Biztatok mindenkit, hogy kertészkedjen! Kertészkedjen, mert megéri! Tudom, sok-sok honfitársamnak nem adatik meg a lehetőség, mert a lakótelepen nincs rá lehetősége… és a munkája az életformája sem engedi! Azért talán tehetünk mégis valamit:

A balkonon erkélyládában, cserépben, ládában bárki termelhet egy keveset, ha örömét leli benne. Újhagyma, saláta, retek – már tél végétől, akár többször is nevelhető. Fűszernövények földi eper, palántás növények: paprika, paradicsom…stb. oly szépen teremhetnek, de már az is jó ha csak szép virágaid vannak, nem marad semmi csupaszon.

Kell hozzá: Balkonláda, cserép, vagy láda, állvány, vagy csak kiakasztod…. Virágföld…  de legfontosabb az Akarat!

Már egy néhány m²  -es kertet is készíthetsz, ha telked csak annyit enged. Többféle növény termelhető. Fontos, hogy kis gyermekeidet is taníthatod így!

Mit termelj: Újhagyma, saláta, retek – már tél végétől, ha elfogyott folyamatosan pótolhatod. Fűszernövények, földi eper palántás növények: paprika, paradicsom…stb.

Nekem egy nagy kertem van és a cikk elején felsorolt elvek szerint igyekszek mindent megtermelni saját magunknak, gyermekeinknek, hogy tudjak ajándékozni barátainknak és ha szerencsém van még eladni is tudjak belőle.

Sokfajta gyümölcsfám van. Amiből van több fajta is, amelyek eltérő érésüek és ízvilágúak. Szeretem az ősi, hagyományos fajtákat, így almából főleg jonathánt termelek, de van batul is, persze még további hat fajta. Szilvából a helyi „nemtudom” szilva, a korsószilva mellet még további hét fajta, amelyek elsősorban a mi tájegységünkön honosak és érésük júliustól októberig elhúzódik. Sok nagy és eltérő terméstípusú diófám ad árnyékot, de a barack, az őszibarack, a bírsalma a megyfélék, a cseresznyék sem hiányoznak. Szőlőből is van helyi a „szagos izabella” , de a család kedvenc csemegeszőlő fajtái is megteremnek. Málna, ribizli, köszméte sem hiányozhat. Eladásra az almát és a bodzaültetvényem gyümölcsét termelem. Gondozásuk nem egyszerű. Metszés – fajtánként eltérő módon. Permetezés, mert sajnos kell. Igaz csak ritkán permetezek és akkor is törekszek veszélytelenebb, természetközeli szereket alkalmazni. A metszéskor keletkező gallyakat újrahasznosítom. A kert végén egy kisrészét felhalmozom, „sünlakot” készítek belőle. A többit nem komposztálom, hanem összeaprítom és a téli „virág és terményraktáromat” azzal fűtöm. Trágyázásra komposztot és érett istálótrágyát használok. Bizony nem mindig járok sikerrel a termelesben, mert a klímaváltozás miatt egyre gyakoribbak a káresemények. Egyhe tél, hideg fagyos tavasz, új, invázív kártevők. Ha tudom eladom a felesleget, ha nem akkor sem megy kárba. Minden maradék gyümölcs erjesztésre kerül és jóízű helyi pálinkák készülnek belőle.

A zöldségek termelésére is nagy gondot fordítok. Szüleimtől tanult módszereket használom, így növénytársítok, de ha jó ötleteket kapok azt is kipróbálom. Persze a legjobb tanítómester az élet a saját tapasztalat.  Ezt azért írom le itt, mert gyakran és sokan adnak tényleg jó szívvel tanácsokat, javasolnak módszereket, csakhogy ez nem mindig sikeres. Nem szabad törvénynek venni ezt, hanem társítva saját tapasztalatainkkal, a helyi körülményeket figyelembevéve mindig ötletelve kell alkalmazni őket. Bizony sok csalódástól menekülhetünk meg így, mert ami máshol jó, az nem biztos, hogy nálam, vagy nálad megfelelő. A legfontosabb, hogy környezetkímőlő módszerekkel a helyi sajátosságokat figyelembevéve kertészkedj! Hiszen másképpen teremnek meg a növények egy kötött agyagos beregi öntéstalajon, mint egy homokos vagy egy löszös talajon. Másképpen kell öntözni és vdekezni is a kártevők ellen. Példaként említem a portugál meztelencsigát, ami inváziós élőlény és nálam ezerszer ezer példányban tesznek tönkre mindent és bármit használok nem segít. Hiába a csaligödör, a riasztónövény, a kávézacc..stb .. az én csigáim majdhogynem élvezeti cikknek használják őket, míg máshol elő sem fordulnak, vagy éppen annyi van belőlük, hogy „leszedegethetők” a növényekről. Szóval fontosak a szívből adott szakmai tanácsok, mert így tanultam meg én is, hogy a levéltetvek, különösen a lisztecskék ellen a leghatékonyabb szer a káliszappan, ami kivételesen bioanyag.

Szóval építettem egy nagy fóliasátort. Ebben időjárástól függően már korán lehet termelni újhagymát, retket és ha ezek elfogytak jöhetnek a palánták. Uborka, paradicsom, paprika, de minden, amit szeretnék ott termelni. Itt sem használok extrákat. Érett istálótrágya, komposzt, s ha kell káliszappan vagy hasonló szer a növényvédelemhez. Készítettem egy nagy „magas palántanevelő ágyat”, amelyet istálótrággyával töltök fel és komposztot adok érett trágyával, kevés homokkal vegyítve termőtalajként. Ebben megtermelek minden palántanövényt és egyben eladásra is termelek itt. Ez mindig visszahozza a vetőmag és a trágya árát. A kertben burgonya, paradicsom, paprika, leveszöldségek, sok káposztaféle, fűszernövények, bab (zöld és szemes), borsó termelhető meg. Úgy választom ki a vetőmagokat, hogy azok eltérő termésérésüek legyenek, így szinte egész évben hozzájutok a friss zöldséghez. Persze a télre is gondolnom kell. Van egy nagy pincém, ahol a téli tárolásra alkalmas terményeimet tudom tárolni, de sok mindent lefagyasztok. Fagyasztásnál vigyázzunk arra, hogy a megmosott tárolandóinkat jól szárítsuk ki, feleslegesen vizet ne fagyasszunk, ne pocsékoljuk az energiát. Emellett készítünk lecsót, paradicsomlevet, és többféle hordós savanyúságot, de savanyúkáposztát is „taposunk be”. Ezek egész télen biztosítani tudják az alapvető vitaminszükségletünket, így mi nem is nagyon vásárolunk mesterséges vitamint, csak akkor, ha ez feltétlenül fontos.

Nagyon szeretem a virágokat is. Én nem betonoztam le és nem mesterséges füvesítettem be az urvaromat. A virágok szépek és egész évben gyönyörködtetnek. A fű, pedig eredeti az itt élő lágyszárúak gyeptársulása. Sok-sok virág van köztük. Persze én is lekaszálom őket, de igyekszek megvárni, míg nagy részük elvirágzik. Fontos szerepet játszanak a beporzó és mézelőrovarok számára, akik valjuk be szintén vesztesei lettek az egyre nyilvánvalóbb klímaváltozásnak. Persze a pihenést is szeretem, ezért egy kellemes kis szalonnasütő – piknikező részt is építettem egy kis kertiházzal. Gyakran ülök be ide és pihenek. Ilyenkor gyakran nézem a kertemet és szinte érzem, hogy beszélgetek a növényeimmel, vagy látom, amint a szomszédos almafám törzsében levő repedésbe a széncinegéim viszik be az élelmet a fiókáiknak. Jó dolog ez, mert bár sok-sok munkával jár, sok-sok kudarc, keserűség is van benne, főleg az utóbbi évek klímaváltozásának hatásaira, (Katicák, poloskák, lisztecskék, meztelencsigák, kiírhatalan idegen gyomok, jégverés, fagy, villámárvíz, aszály…. és sajnos gyakran emberi gyarlóság, irigység és rosszindulat.) mégis, mikor megpihenek kicsit, érzem az „élet illatát”

Nos, hát erről szóltak az én kis irományaim. Nem tudományos igényességű fejtegetések, nem szakmai tanácsok, hanem életfilozófia, szeretet, megbecsülés, ami kijár mindannyiünknak. Arra szeretnék ösztönözni mindenkit, hogy llegyen az bármilyen kicsi terület, használja, termelje meg a legszükségesebb zöldségeket, gyümölcsöket, hogy ehessen jót, biztonságosat, hazait. És ha nem tudja, akkor mindig keresse, ahazait, a kistermelőit, ami biztosan nem tartalmazza azokat az anyagokat, amelyek károsak lehetnek, nem terhelik környezetünket. S ha ezt megteszik, akkor már tettek is valamit a jövőnkért, mert ne felejtsék: Környezetünk védelme, megóvása Közös Ügyünk, mert Jövőnk a Tét!