Magyarország helyreállítási terve - legyen zöldebb, igazságosabb és rugalmasabb!

Írta MTVSZ_Alexa , 2021. június 10. 15:20 , Hozzászólsz?

Címkék: vélemény energiapolitika terv fűtés energiatakarékosság helyreállítás megújuló energia klímapolitika biodiverzitás közösségi energia

rrf_hid.png

 

Bár a magyar helyreállítási terv az első tavalyi tervezet óta jelentős változásokon ment keresztül, még jelentősen erősíteni kellene ahhoz, hogy biztosítani tudja a zöld és igazságos helyreállítást. A terv magára hagyja a háztartásokat az energetikai felújításban, és nem javasol könnyen megvalósítható természetvédelmi (biodiverzitás-védelmi) intézkedéseket. Ha a nyáron zajló uniós szintű jóváhagyási folyamat során még javítanának rajta, azzal a terv jóval több környezeti és társadalmi hasznot hozhatna.

 

A magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervnek az Európai Bizottsághoz május közepén benyújtott végleges tervezete az utolsó pillanatban hozott döntés eredménye, amely szerint a terv költségvetését az eredeti 40 százalékára zsugorították. Ennek érdekében a kormány az uniós helyreállítási és rugalmassági eszközből (RRF) igényelt összeget a támogatásokra korlátozta, kizárva minden hitelfinanszírozást. Így a terv tartalmát is jelentősen és sietve kellett meghúzni. Néhány indokolatlan intézkedést, például az állami tulajdonú szolgáltatók által üzemeltetett nagy naperőművek vissza nem térítendő túltámogatását törölték. A tervben levő beruházások azonban így sem viszik igazán előre az éghajlatbarát, erőforrás-hatékony és válsággal szemben ellenálló gazdaságra való átállást.

A lakhatást illetően a tervben maradt egy üdvözölhető intézkedés: egy közösségi napenergia-projektekre épülő szociális lakásprogram, amelynek keretében a bevételek elosztásáról, sorsáról közösségi szinten terveznek dönteni. (Ha az irányításba és működtetésbe érdemben bevonják a helyi közösséget, önkormányzatot, csak akkor lehet valóban közösségi energia program belőle.) A magyarországi lakásprogramokból azonban általánosságban hiányzik az energiahatékonysági felújítások átfogó támogatása, és a helyreállítási terv nem fog javítani a helyzeten.

A terv egyik ilyen programja, a napelemekkel és/vagy elektromos fűtéssel kombinált, 100%-os támogatást nyújtó lakossági program a megcélzott alacsony jövedelmű családok számára pénz- és energiapazarlás, mivel nem párosul mély energetikai lakás/házfelújítással. Ehelyett csak a meglévő ablakok műanyag ablakokra való cseréjére biztosít forrást, ami elégtelen és helytelen megoldás. A közoktatási épületek felújítását törölték a tervből, és a felsőoktatási épületek mélyfelújítása helyett csak középszintű felújítást terveznek, ami bebetonozza a félmegoldást, pedig a mélyfelújítás költséghatékonyabb és szemléletformálásra is alkalmasabb lenne.

 

A terv nem foglalkozik érdemben a biológiai sokféleség hazai csökkenésével, és nem határoz meg biodiverzitás-védelmi célokat és mérföldköveket. A terv vízgazdálkodási komponensében szereplő néhány élőhely-helyreállítási projekt túl kicsi ahhoz, hogy érdemben hozzájáruljon a biológiai sokféleség csökkenésének megállításához. Másrészt a tervben levő, zömében nagyszabású beruházások (új épületek, régi épületek felújítása, út- és infrastruktúrafejlesztés) nem tartalmaznak a biológiai sokféleséget támogató elemeket, megoldásokat.

 

Az átláthatatlan tervezési folyamat, amelynek során több tervezetet is nyilvánosságra hoztak ugyan, de kiszámíthatatlan ütemezéssel, világos határidők és időben történő visszajelzés nélkül, arra kényszerítette az egyeztetésben résztvevőket – köztük az MTVSZ-t, de magukat a tervezőket is –, hogy sietve dolgozzanak. A társadalmi szereplők, érdekelt felek jelentősebb hozzájárulása is javíthatta volna a terv válságállóságát, környezeti teljesítményét és társadalmi elfogadottságát. Ehhez azonban a folyamatnak átláthatóbbnak kellett volna lennie.

A tervek szerint a végrehajtás során a partnerség főleg csak a nyilvánossággal való egyirányú kommunikációra korlátozódik. Bár a tervek szerint az EU Kohéziós és Strukturális Alapok hazai monitoring bizottságai (a különféle szektorokból érkező tagokkal) a helyreállítási terv végrehajtását is nyomonkövetik, ezek hatáskörét tisztázni kell a partnerek és a nyilvánosság felé. A végrehajtási dokumentumokról, pályázati felhívásokról pedig idejekorán és érdemben kell nyilvános konzultáció.

 

Az alábbiakban további betekintést nyújtunk a fent azonosított problémás témákba.

 

 

rrf_02.png

 

1. A terv fenntartja az "utcafűtést" - a házak, épületek energia- és pénzpazarlását

 

Az energiahatékonyság legyen a legfontosabb

A terv nem ad széleskörű, vissza nem térítendő (avagy visszatérítendővel kombinált vissza nem térítendő) támogatást a hazai lakóépületek energetikai felújítására. Az elmúlt 10 évben nem írtak ki ilyen uniós támogatású pályázatot, miközben a mégoly kedvezményes hitelt sokan nem engedhetik meg maguknak, az Otthonfelújítási támogatás pedig nem követeli meg az energiahatékonysági célt. A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) tanulmánya szerint a következő öt évben 1,4 millió ház/lakás felújítására lenne igény; ennek megvalósításához azonban széleskörű, 30-40 százalékos vissza nem térítendő támogatással járó, energiahatékonysági lakásfelújítási támogatási rendszerre lenne szükség.

A MEHI tanulmánya szerint egy ilyen támogatási rendszer többszörös előnyökkel járna a lakosság és a nemzetgazdaság számára is. Legalább 650 ezer lakást lehetne öt év alatt költségoptimalizáltan felújítani a támogatásból, amivel a lakások energiaszámlája kevesebb mint a felére csökkenne tartósan, és évente 7,5 PJ energiát és közel 420 ezer tonna szén-dioxidot lehetne megtakarítani. Az állami költségvetés is jól járna (hiszen a támogatásnál több pénz jutna vissza az államkasszába az adók és járulékok révén), és a beruházási kereslet növekedése miatt 100 ezerrel több embernek adna munkát.

A lakossági igények mellett az EU RRF technikai iránymutatása, az EU Felújítási hullám stratégiája, sőt a Magyarországra vonatkozó országspecifikus ajánlások is az épületek energiahatékonyságának növelésére szólítottak fel. Mégis, a helyreállítási terven túl a másik nagy uniósforrás költési terv, a magyar Operatív Programok sem támogatják eléggé a lakóépület energiatakarékosságot. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz (KEHOP+) tervezetében felvázolt, az energiaszolgáltatókhoz mint kedvezményezettekhez kötött program (energiahatékonysági kötelezettségi rendszer) pedig egyelőre nem látszik alkalmasnak arra, hogy széles körben és kellő mélységben biztosítsa a lakóépületfelújításokat.

 

A fűtés elektrifikációja - nem hatékony, és nem csökkenti eléggé a légszennyezést, ill. a kibocsátást

Az épületek szigetelésének javítása nélkül a fűtés villamosítása nem csökkenti érdemben az energiaszegénységet, nem költséghatékony, éghajlatvédelmi hatása pedig elhanyagolható. A villamos energia és a napelemek fűtési célú kombinációja szintén nem jó megoldás, mivel télen, amikor a legnagyobb a fűtési igény, várhatóan nem képes a teljes fűtési áramigényt megtermelni a napelem, főleg ha nincs megfelelő hőszigetelés. Ez arra kényszeríti a lakókat, hogy a fűtőpanelekhez drágább, többnyire fosszilis tüzelőanyagokon alapuló hálózati áramot használjanak. Ezen a helyzeten az sem segítene igazán, ha támogatott háztartási áramtárolóval rövid időre az áramot el lehetne tárolni.

A fűtési energiaigény csökkentésének elsődleges célja mellett a fűtéskorszerűsítés hatékony, tiszta alternatívái a hőszivattyúk, a napkollektorok és egyes esetekben a faelgázosító kazánok. Jó, hogy a helyreállítási terv megköveteli, hogy a beruházás előtt és után a ház energiafogyasztási teljesítményét igazoló energetikai tanúsítvány készüljön. Azonban a beruházás előtti állapotot rögzítő tanúsítvány döntse el, hogy adott háznál pontosan mi legyen a pályázattal támogatandó energiahatékonysági és megújuló fűtési technológia. (A legtöbb esetben nem az infrapanelek vagy az elektromos fűtőpanelek a legjobb megoldás.)

A végrehajtási anyagoknak, pályázati felhívásoknak azt is tisztázniuk kell, hogy a célcsoport - az alacsony jövedelmű, nem hitelképes háztartások - hogyan fog megfelelően hozzáférni a támogatáshoz, és hogy a támogatást hogyan fogják igazságosan elosztani, földrajzilag és rászorultsági alapon.

 

Iskolák és egyetemi épületek mélyfelújítására van szükség

Míg a közoktatási épületek korszerűsítése („A” komponens, Demográfia és köznevelés) kikerült a végleges tervből, az egyetemeké („B” komponens, Magasan képzett, versenyképes munkaerő) nem eshet abba a csapdába, hogy kizárólag felszínes felújításokat vagy kizárólag megújuló energiát hasznosító berendezéseket támogassanak, ami évtizedekre fenntartaná az energiapazarló működést. Ehelyett mélyfelújításokra van szükség, esetleg megújuló energia hasznosításával egybekötve, a beruházás előtti és utáni energetikai tanúsítással, hogy az elért pozitív hatás igazolható legyen. Ezek jó példaként szolgálhatnának, és növelhetnék a látogatók, diákok és tanárok energiatudatosságát.

 

Közösségi megújulóenergia-termelés és - felhasználás

Az MTVSZ 2021 januárja óta többször is javasolta, hogy a tervből kerüljön ki az elektromos fűtés: ezt részben figyelembe vették a tervezők, az energetikai komponensben sajnos bent maradt. Javasoltuk azt is, hogy a terv tisztázza a szociális naperőművek fogalmát, koncepcióját. Később, áprilisban szorgalmaztuk, hogy szélesebb körben támogassanak különböző közösségi energiaprojekteket, amelyek szintén alkalmasak az energiaszegénység csökkentésére.

A végleges, az Európai Bizottságnak benyújtott változatban ez a rész a Felzárkózó települések komponens keretében javult: kis teljesítményű naperőműveket finanszíroznak, és az eladott villamos energiából származó nyereséget a lakhatásra és a lakóépületek fűtésének korszerűsítésére fordítanák, közösségi szintű döntéshozatal alapján. Az elektromos fűtés nincs kiemelve. Két mutató szerepel itt: a megújuló közösségi energia termelési kapacitás és az energiaközösségekre vonatkozó jogszabályjavaslatok megfogalmazása.

 

 

rrf_03.png

  

2. Kevés természetvédelem - hiányoznak a könnyen megvalósítható biodiverzitási célok

 

A tervből hiányoznak a biológiai sokféleség megőrzésének lényeges szempontjai, a természetalapú megoldások, és nincs garancia arra, hogy a természetvédelmi célkitűzések teljesülnek.

A terv egyik fő hiányossága, hogy csekély összeget különít el a tudatosság növelésére és a kapacitásépítésre. Az emberek szemléletformálása és annak megtanítása, hogyan dolgozzanak a természettel együtt, és ne ellene, kiemelten fontos, ha azt akarjuk, hogy az előirányzott zöld infrastruktúrát (új épületek, városi zöldterületek, hulladékgazdálkodási és vízgazdálkodási infrastruktúra) és a digitális megoldásokat (pl. precíziós mezőgazdaság) arra használják, amire szánták: a zöld helyreállításra.

Ami a vízgazdálkodást illeti, az MTVSZ és nemzetközi partnerszervezete, a Közép- és Kelet-Európai Bankfigyelő Hálózat (CEE Bankwatch) érdekérvényesítésének is köszönhetően a magyar kormány elállt attól az elképzeléstől, hogy a Helyreállítási Terv forrásait öntözésfejlesztésre használja. Szakembereink rámutattak, hogy az öntözés káros a biológiai sokféleségre, miközben a vízvisszatartáson alapuló fenntartható tájgazdálkodásnak ezeréves hagyománya van az országban. Az árterek mezőgazdasági hasznosítására számos sikeres példa van Magyarországon, mint például gyümölcsösök, extenzív halastavak, legeltetés stb. Ezek a modellek számos ökoszisztéma-szolgáltatást tartanak fenn, miközben lényegesen több munkahelyet teremtenek, mint az intenzív gazdaságok. A gazdálkodókat erős tudatosságnövelő programokkal és a mezőgazdasági támogatások átcsoportosításával kell ösztönözni a terület természeti adottságainak megfelelő gazdálkodásra. Javaslataink alapján a vízvisszatartási elemek nagyobb hangsúlyt kaptak a végleges tervben, de még mindig hiányoznak a végrehajtásukhoz szükséges biztosítékok.

A terv "ne okozz jelentős kárt" elv szempontú értékelését (vagy legalábbis amit ezekből nyilvánosságra hoztak) sajnos nem részletezték következetesen, úgy tűnik, azok csak nem publikált háttéranyagokban vannak.

A természetvédelemmel foglalkozó közintézmények és civil szervezetek bevonása a finanszírozási rendszerek és pályázati felhívások kidolgozásába jelentősen bővíthetné a terv zöld dimenzióját, és alacsony költséggel megelőzhetné a természetkárosítást. A növényzet árnyékolásra és hőmérsékletszabályozásra való felhasználása, az esővíz visszatartása és a fenntartható esővízgazdálkodás, a vadon élő állatokat kímélő megoldások, a zöldfelületek növelése, a közösségi komposztálás csak néhány példa az elszalasztott lehetőségekre.

A kormány még mindig javíthatna a terven a biológiai sokféleség szempontjából:

  • a biológiai sokféleséggel kapcsolatos ambiciózus célok és mérföldkövek kidolgozása és beépítése;
  • a civil és állami természetvédelmi szervezetek érdemi részvételének biztosítása a végrehajtásban és a nyomonkövetésben, és
  • ha a vízvisszatartással kapcsolatos figyelemfelkeltő kampányokba érdemben bevonják a hozzáértő szakmai nem-kormányzati szervezeteket.

 

 rrf_03.png

 


3. A nyilvánosság megfelelő részvétele nélkül a végrehajtás kudarcot vall

 

Egy tartalmasabb konzultációs folyamat javíthatta volna a terv minőségét

A terv társadalmi egyeztetése nem felelt meg az Aarhusi Egyezmény jogi követelményeinek, mivel nem volt nyilvános és kiszámítható menetrend a tervezésre és a konzultációra, és nem volt megfelelő időkeret a különböző tervezetekkel kapcsolatos véleménynyilvánításra. Sajnos ez az átláthatatlan folyamat arra kényszerítette mind a tervezőket, mind az észrevételeiket megfogalmazó partnereket, köztük a Magyar Természetvédők Szövetségét, hogy az idő szorításában módosítsák észrevételeiket az újabb és újabb tervezetek fényében.

 

A végrehajtás társadalmi kontrollja megkérdőjelezhető

A terv végrehajtása során a "társadalmi konzultáció" tervezett intézkedései elégtelenek, mivel a nyilvánossággal való egyirányú kommunikációra korlátozódnak. A helyreállítási terv végrehajtási dokumentumairól nyilvános konzultációt kell tartani. A Magyar Természetvédők Szövetsége az Európai Bizottságnak a tagállamok helyreállítási és ellenállóképességi terveire vonatkozó iránymutatása alapján javasolja, hogy a kohéziós és strukturális alapok operatív programjainak monitoring bizottságait időben és érdemben vonják be a végrehajtási dokumentumok, pályázati felhívások kidolgozásába és a terv végrehajtásának nyomonkövetésébe.

 

Meg kell erősíteni a nyilvánosság részvételét és a partnerek bevonását a szakpolitikai döntéshozatalba

Az EU Magyarországra vonatkozó országspecifikus ajánlásaival ellentétben, amelyek szorgalmazták "a társadalmi partnerek és az érdekelt felek hatékony bevonását a szakpolitikai döntéshozatalba", a tervben szereplő reformok kevéssé fogják erősíteni a társadalmi partnerek részvételét a politikai döntéshozatalban, ehelyett inkább az egyoldalú tájékoztatásra és a kormányzati döntések közérthetővé tételére összpontosítanak.

 

Az MTVSZ-nek a Helyreállítási Tervhez és komponenseihez írt klíma-energia és természetvédelmi szempontú véleményei elérhetők: https://mtvsz.hu/energiafordulat

 

További információk:

2021. április 29.: a Climate Action Network (CAN Europe) EU Cash Awards kampányának eredményhirdetése, ahol a nemzeti kiadási tervek, köztük a gazdaságélénkítési tervek "versenyeztek" az olvasók szavazataiért: https://www.cashawards.eu/

2021. április 29: CEE Bankwatch Network sajtóanyaga a közép- és kelet-európai helyreállítási tervekről: https://bankwatch.org/press_release/uneven-progress-towards-green-recovery-as-eu-members-submit-spending-plans

 

A bejegyzés trackback címe:

https://mtvsz.blog.hu/api/trackback/id/tr6716587822

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

MTVSZ blog

A Magyar Természetvédõk Szövetsége (MTVSZ) blogbejegyzései.

Hozzászólások

Címkék

1% (1) 7tévhit klímaváltozásról (1) adócsalás (2) adóelkerülés (1) adóigazságosság (3) adományozás (1) adóparadicsomok (2) Ág (1) Agent Orange (1) agroökológia (11) agroüzemanyagok (3) Agua Zarca (1) akció (5) akciónk (2) aktivizálódj (34) aláírásgyűjtés (5) Álló szikla (1) alma (1) aranybánya (2) atom (4) atomerőmű (5) Aurul (3) Ausztria (1) autóipar (2) autómentes nap (1) Bankfigyelő (5) bankok (3) bánya (9) bányaprojekt (3) bányászat (3) barátai (1) Belgium (2) beporzók (14) Berlin (1) Berta Cáceres (2) BindingTreaty (8) biodiverzitás (5) biogazdálkodás (1) biokert (2) biológiaisokféleség (1) biomassza (3) bólintsrá (1) borsod fejlesztéséért (6) börzsőny (1) büntetlenül (5) Cambridge (1) cancún (20) CETA (12) Chevron (1) chillout (1) cián (3) ciánszennyezés (4) Ciolos (1) cop16 (20) cop17 durban (5) cop18 doha (3) cop19 varsó (1) COP21 Párizs (8) cop21 Párizs (1) cop23 (1) COP24 (1) corporate capture (1) croissant (1) csarna völgy (1) cseh (1) cselekedj (4) cseresznye (1) csernobil (2) cunami (1) Davos (1) demokrácia (1) Derekegyház (1) dieselgate (1) dió (1) divestment (1) dohányipar (1) e-Figyelő (1) EBRD (4) eFigyelő (1) EFSA (1) egészség (2) égetés (1) éghajlat (4) éghajlatváltozás (50) éghajlatvédelem (12) éghajlatvédelmi törvémy (1) EIB EBRD (1) élelmiszer-önrendelkezés (24) élelmiszerbiztonság (1) élelmiszer önrendelkezés (1) életigenlő (7) életigenlők (1) életigenlőkaláka (4) életmód (2) ellenállás (1) elosztó (1) Elosztó (1) emberiség elleni bűntett (1) emberi jogok (3) endokrin (1) energia (46) energiaátmenet (15) energiabiztonság (6) energiahatékony (1) energiahatékonyság (4) energiapolitika (4) energiaszegénység (5) energiatakarékosság (22) energiatudatosság (11) Energia CHarta (1) energia demokrácia (2) energia kutatás (1) ENSZ (4) épület (1) erdő (2) erdőkertek (1) eredményhirdetés (1) erkölcs (1) értékelés (6) értékrendszer (1) esőerdők (1) EU (10) Európai Bíróság (3) Európai Bizottság (3) Európai Parlament (5) európai polgári kezdeményezés (3) Európai Unió (4) eu elnökség (1) eu költségvetés (3) fa (1) falusi önkormányzatok (1) fejlesztés-finanszírozás (1) fejlődő országok (1) fekete kígyó (4) felmérés (1) felújítás (4) felvonulás (1) fenntarthatóság (6) fenntartható vidékfejlesztés (1) fesztivál (1) fiatal föld barátai (4) film (2) fogyasztás (10) föld (2) földhő (1) földrengés (2) földspekuláció (1) földszerzés (1) földtörvény (1) földzsákmánylás (7) föld barátai (27) Föld Barátai (14) föld napja (1) folyószabályozás (1) fórum (1) fotó (1) Fukuoka (1) fukusima (2) fűszernövények (2) fűtés (6) Gaia könnycseppjei (1) Game over (1) gáz (3) gazdasági (1) gázvezeték (1) Genf (3) génmanipuláció (2) génmódosítás (5) génpiszka (17) glifozát (4) globális akciónap (1) globalizáció (13) GMO (3) GMO-Kerekasztal (1) gólya (1) gömörszőlős (1) Green-Go (1) greenrecovery (1) gyógyászat (1) gyógynövények (2) gyomirtó (5) gyulaiiván (2) gyümölcsészet (2) gyümölcsfa (1) hajtóerők (1) hatásvizsgálat (1) háztartás (5) hellókarácsony (1) helyi hős (1) helyreállítás (1) hitel (2) Hófehérke (1) Hollandia (1) Honduras (1) honlapajánló (2) hulladék (2) hülyeség kora (1) IARC (2) ICS (3) igazságosság (2) ingyenhitel (1) írd alá (8) ISDS (13) itt az idő (1) japán (1) javíthatóság (1) jelentés (3) jó példák (1) just transition (10) kaláka (1) Kalifornia (1) kályha (2) karbonsemleges (3) Karl Bär (1) kártevő (1) katasztrófa (1) katonaság (1) Katowice (1) kazán (1) Ken Saro-Wiwa (1) képek (4) kert (1) késés (1) kiadvány (1) kibocsátás (2) Kína (1) Kishantos (3) kitermelőipar (1) klíma (9) klímahét (5) klímaper (1) klímapolitika (36) klímasemlegesség (4) klímatörvény (5) klímavédelem (7) klíma igazságoság (6) klórozott csirke (1) költségek (4) konferencia (23) konyha (1) könyv (1) konzultáció (1) kőolaj (3) környezeti-társadalmi károk (1) közmeghallgatás (1) közösségépítés (10) közösségi energia (18) közösségi kert (1) kukorica (1) kutatás (2) lakosság (2) land grab (7) Lechner Judit (1) légszennyezés (2) lengyel (1) levegő (1) levegőminőség (1) levél (2) lignit (5) lobbi (1) luxleaks (1) magvetés (2) MakeICTfair (2) Malmström (2) marco jelenti (19) Megnette (1) megújuló energia (14) méhek (14) méhlegelő (1) méltányosátállás (1) mérés (1) Merkel (1) mese (1) mezőgazdaság (3) MFB (1) MIC (1) millenniumi celok (2) mintaprojekt (1) Miskolc (2) Mongólia (1) Monsanto (3) Monsanto Tibunal (1) mtvsz (1) MTVSZ (22) multik (3) NAFTA (2) napelem (4) naperőmű (2) Natura2000 (1) nemzetek feletti vállalatok (3) nemzeti parkok (1) nemzetközi egyezmény (4) Nemzetközi Energiaügynökség (1) Nigéria (3) Nnimmo Bassey (1) no2ISDS (2) növények (1) növényvédőszerek (9) no gmo (1) nyári tábor (1) nyeleni europe forum (1) nyersanyagok (1) nyílt (1) offsetting (1) ogoni törzs (1) ökocídium (1) ökofilmklub (1) ökológiai lábnyom (1) ökológiai válság (1) ökolokalizmus (1) olajpálma (1) olajszennyezés (3) olajvezeték (3) Olaszország (1) olkiluoto 3 (1) OLP (1) olvasókör (1) önkénteseink (2) önrendelkezés (3) orgona (1) Otthon Melege (2) Paks (1) palagáz (1) pálmaolaj (1) pályázat (7) Párizsi Megállapodás (2) pénz (3) PeoplesBudget (1) permakultúra (5) petíció (31) Philip Morris (1) PM (2) polgármester (1) pottyondyákos (1) Pozsony (1) program (1) programajánló (2) pro natura svájc (1) radioaktív (2) rákkeltő (2) reaktor (3) regionális fejleztés (2) rekultiváció (1) reménysugár (1) rendszerszintű változás (3) riadólánc (1) RightToRepair (1) Rio+20 (1) romániai ősz (1) Roundup (2) rovarok (1) Rovar Atlasz (1) Sandisk (1) SDG (1) Seattle (1) Seralini (1) shell (1) Shell (4) Sigmar Gabriel (2) SLAPP (1) Slow Food (1) sóder (1) SSD (1) Standing Rock (4) StopISDS (2) StopTTIP (20) Stop Corporate Impunity (4) strukturális alapok (2) sugárzás (2) system change (2) szabadkereskedelem (26) szállópor (1) szalmaépítészet (4) szavazás (2) szelence (1) szén (1) szénerőmű (6) szénkivezetés (10) szénmentesítés (2) szennyezés (2) szénrégió (7) szilárdtüzelés (2) szmog (1) szociális (1) szökőár (1) szólásszabadság (1) szörp (1) tájfajták (2) talaj (1) talajpusztulás (2) tanulmány (1) tanulmányút (1) távhő (1) technológia (1) termelő-fogyasztó (1) természetes (1) természetesgyümölcsészet (2) természetvédelem (6) termőföld (7) terv (1) tervezett elavulás (2) tévutak (4) tilos rádió (1) tippek (5) tisza (1) toma jelenti (2) törpék (1) TrumDeal (1) Trump (4) TTIP (23) TTIPkedd (1) TTIPleaks (1) TTIPtrump (1) TTIPtuesday (1) tüntetés (4) tűzifa (3) UBS (1) Umweltinstitu München (1) UNESCO (2) UNtreaty (2) USA (2) vadvirágok (1) vadvirágos rét (2) Vallónia (1) válság (2) védett fajok (2) vegyianyagok (8) vélemény (1) vendégcikk (3) vér (1) Verespatak (5) vers (2) verseny (2) vetélkedő (1) vetőmagok (1) vetőmagszennyezés (1) video (10) videó (1) Viktor Frankl (1) világbank (2) világörökség (2) virág (1) virágbomba (1) víz (2) vízgazdálkodás (1) vízierőmű (2) víztúlfogyasztás (1) VWgate (1) Western Digital (1) WHO (2) WTO (1) zöldhelyreállítás (1) Zöld Kapcsolat Egyesület (2)

Közösség

Kövess minket a Facebookon!

Olvass minket a Twitteren!

süti beállítások módosítása