A nagybányai ciánszennyezés huszonegyedik évfordulójára emlékezve a Magyar Természetvédők Szövetsége arra hívta fel a figyelmet, hogy nem tanultunk a múltból, s a hasonló potenciális szennyezőforrások felszámolása helyett újabb cianidos technológiájú aranybányák megépítése fenyeget minket. A Verespatakra tervezett aranybánya beruházás még mindig nem került le a napirendről, mivel a kanadai beruházó 5 milliárd dolláros kártérítési perrel fenyegeti a román kormányt, emellett Felsőcsertésen is cianidos technológiájú aranybányát tervez egy másik kanadai beruházó.

A külföldi befektetőket még több hatalommal felruházó "szabadkereskedelmi" egyezmények helyett inkább végre a nemzetek feletti vállalatok felelősségre vonhatóságát biztosító nemzetközi egyezményekre és uniós szabályokra lenne szükség.

Fotó: Délmagyarország/Karnok Csaba (forrás: Wikipédia, CC BY-SA 3.0 licenc)

2000. január 30-án 22 órakor a nagybányai Aurul bányavállalat létesítményéből 100 ezer m³ cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz zúdult a Lápos folyóba, majd ezen keresztül a Szamosba és a Tiszába, és óriási környezeti katasztrófát okozva elszennyezte folyóvizeinket. A ciánszennyezés hatására becslések szerint 1240 tonna hal pusztult el a Tiszán. A szennyezés 2000. február elsején lépte át a magyar határt, a történtek óta február 1-je a Tisza élővilágának emléknapja.

Az ökoszisztémában végzett mérhetetlen pusztításon túl jelentősek voltak a gazdasági károk. Magyarország 29,3 milliárd forintos kárigényt jelentett be, de a ciánszennyezésért felelős ausztrál-román vegyesvállalat, az Aurul megúszta anélkül, hogy egyetlen fillér kártérítést kellett volna fizetnie.

Elfogadhatatlan, hogy miközben a nemzetekfeletti vállatok büntetlenül megúszhatják a nagybányai ciánszennyezést és hasonló környezetpusztító tevékenységeiket, a különféle szabadkereskedelmi és befektetési egyezményekben elbújtatott rendszert kihasználva beperelhetnek kormányokat és milliárdokat húzhatnak ki az adófizetők zsebéből. Ez sok esetben a globális egyenlőtlenségek növeléséhez is hozzájárul.
Ezt a torz rendszert egyszer- s mindenkorra fel kell számolni!

A külföldi befektetőket még több hatalommal felruházó "szabadkereskedelmi" egyezmények helyett inkább végre a nemzetek feletti vállalatok felelősségre vonhatóságát biztosító nemzetközi egyezményekre és uniós szabályokra lenne szükség.

A cikk az EU társfinanszírozásával készült. Tartalmáért kizárólagosan a Magyar Természetvédők Szövetsége felel, és az nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió álláspontját.