2050: Szénodüsszeia – meddig jut Magyarország a 40%-os köztes klímacéllal?

Írta MTVSZ_Alexa , 2021. január 25. 18:04 , 2 hozzászólás

Címkék: klíma éghajlat kibocsátás klímapolitika vendégcikk éghajlatvédelem klímasemlegesség

 klimakcio_jo_meretu.jpg

Írta: Bart István, a Klímastratégia 2050 Intézet igazgatója

 

Váratlanul progresszív lépéssel 2020 júniusában Magyarország törvénybe iktatta, hogy 2050-re elérjük a teljes dekarbonizációt, azaz legfeljebb csak annyi üvegházhatású gázt fogunk kibocsátani, mint amennyit elnyelnek erdőink, mezőink. Az egész EU-ban csak Svédországnak, Spanyolországnak, Franciaországnak, Németországnak, Dániának és nekünk van törvénybe iktatott nemzeti dekarbonizációs célunk [1]. Bár a 2050-es uniós szintű klímasemlegességről az Európai Tanács politikai megállapodásra jutott már 2019 decemberében, ezt nem volt kötelező jogszabályba foglalni.

A 2050-es cél elérését hivatott megalapozni a törvényben foglalt másik szám, a 2030-as mérföldkő, amely szerint 2030-ra az ország teljes kibocsátása nem lehet magasabb az 1990-es kibocsátások 40%-ánál. A 2030-as cél sok szempontból jóval fontosabb, mint a már az EU által is lefektetett távlati cél. A következő évek klímavédelmi szakpolitikáit, közvetlen teendőit ugyanis ez a 2030-as cél vezérli majd. Az alábbiakban arra keressük a választ, hogy vajon megfelelő-e ez a 2030-as cél, és ha nem az, akkor milyen 2030-as cél lenne helyes hazánknak.

 

Megfelelően szolgálja-e a 2030-as klímacél a 2050-es dekarbonizáció elérését?

 

Röviden: nem. A 2030-as 1990-hez viszonyított 40%-os cél a 2018-as kibocsátásokhoz képest csak 6,5%-os csökkenést jelent, ami abszolút értékben 3,7 millió tonnát jelent. Már most, 2021 elején biztosak lehetünk benne, hogy ez a csökkenés meg fog valósulni, mégpedig az alábbi okokból:

  • A Mátrai Erőmű 2030-ig egész biztosan le fog állni, és az ott folyó áramtermelést atomenergia, gáz, vagy importáram váltja ki. Az erőmű 2019-ben 4,5 millió tonna CO2-t bocsátott ki. Ha kibocsátási szempontból a legrosszabb forgatókönyvet nézzük, akkor az átalakulás után a Mátrai Erőmű teljes mai termelését ez az új korszerű gázturbinás erőmű biztosítja. Mivel az új erőmű jóval hatékonyabb, mint a régi, és a gáz elégetéséből fajlagosan kevesebb széndioxid lesz, mint a lignitből, a mostaninál kb. 65%-kal kevesebb lenne az így termelt áram széndioxid-kibocsátása, azaz 4,5 millió tonna helyett kb. 1,6 millió. Azaz évi 2,9 millió tonnát megtakarítottunk azzal, hogy bezártunk egy olyan erőművet, amely elérte a hasznos élettartama végét, teljesen elhasználódott, veszteségesen termel áramot, és a levegőszennyezési követelmények miatt amúgy sem lehetne tovább üzemeltetni. (Ha persze az új paksi atomerőmű átveszi ezt a termelést, akkor az éves kibocsátáscsökkentés elérheti a 4,5 millió tonnát is.) Így tehát a Mátra bezárása a legóvatosabb becsléssel is már önmagában megvalósítja a 2030-ra kitűzött kibocsátás-csökkentési cél 80%-át.

 

  • Jelentős kibocsátás-csökkentő tényező lesz várhatóan a COVID-válság utóhatása. A 2. ábra jól mutatja jól látszik, hogy mind az 1990-es években lezajlott szerkezet-átalakítás, mind a 2008-as gazdasági válság nyomán komoly zuhanás indult el a hazai kibocsátásokban, és ez tartós maradt annak ellenére, hogy később újra növekedni kezdtek a kibocsátások. 2018-ban a kibocsátások még tíz évvel a válság után is 10%-kal voltak alatta a válság előtti szintnek. Még korábban, az 1990-ben végbemenő gazdasági szerkezetátalakítás után 10 évvel az 1990-es szint 80%-án álltak a kibocsátások. Nem tudhatjuk, hogy hogyan fog alakulni a COVID okozta gazdasági visszaesés, de az a hazai válságokkal kapcsolatos tapasztalataink alapján várható, hogy a kibocsátások a kezdeti jelentős visszaesés után nem, vagy csak nagyon lassan térnek vissza a válság előtti szintre. Így szinte biztos, hogy a 40%-os célhoz még hátralevő 0,7 M tonna megtakarítást a COVID válság meghozza. Ez elvégre a 2018-as kibocsátásoknak alig több, mint 1%-a.

 

  • További, bár kisebb léptékű kibocsátás-csökkentő hatást jelentenek az évek óta tapasztalható, a kibocsátásokat csökkentő trendek: a napenergia egyre erőteljesebb felhasználása, az épület-felújítások, a népesség-csökkenés, valamint az enyhébb telek. Ezzel szemben természetesen vannak kibocsátás-növelő hatások is, mint pl. a növekvő automobilizáció, vagy a terjedő légkondicionálás. Mindeme hatások részletes megbecslése túlmegy e cikk keretein, de a hosszútávú trendekből jól látszik, hogy a hazai kibocsátások a válságok közti időszakokban is inkább csökkenő tendenciát mutatnak.

Összefoglalva tehát, a 2030-as magyar klímacél semmilyen kibocsátás-csökkentési többlet-erőfeszítést nem követel meg az országtól azon túl, amiről már most tudjuk, hogy meg fog valósulni.

 

Ezen a ponton megkérdezheti az olvasó, hogy ugyan miért baj az, hogy 2030-ig tulajdonképpen nem teszünk újabb erőfeszítéseket, csak hagyjuk, hogy végbemenjen az a csökkenés, ami már „a csőben” van? Hazánkban, és a többi környező országban sokan szívesen hivatkoznak arra, hogy milyen nagy kibocsátás-csökkentések történtek a 90-es években a szocialista gazdaság összeomlása után. Kormányzati oldalról gyakran hallani azt a megfontolást, hogy Magyarország már egy csomót csökkentett, és most csökkentsenek a nyugatiak, akiknek amúgy is sokkal magasabbak az egy főre jutó kibocsátásaik.

Éppen ebből a szempontból teremt gyökeresen új helyzetet a 2050-es klímasemlegességi cél kimondása. Mivel korábbi, 1990-hez képesti csökkentések helyett már az a cél, hogy 2050-re lemenjünk nullára, immár teljesen mindegy, hogy mennyit csökkentettünk korábban, csak az számít, hogy 30 év alatt a mostani szintről nullára kell eljutnunk. Márpedig ha az első tíz évben alig haladunk, akkor az utána következő húsz évben nagyon meredeken kell csökkenteni a kibocsátásokat. A pálya hossza tehát adott, és a szintidő is fix, nekünk azt kell eldönteni, hogy hogyan osszuk be az erőnket erre a futamra. Máshogy fogalmazva, már nem az a kérdés, hogy a magyarok csökkentsék-e a kibocsátásaikat, avagy a hollandok, hanem az, hogy a mi generációnk végzi-e el a csökkentést, vagy inkább ráhagyjuk a feladatot a gyerekeinkre?

 

A 2030-ig tartó és az azután következő időszak csökkentési vállalásai ábrán kifejezve így néznek ki:

klimacel_01_1.png

1. Ábra: Kibocsátás-csökkentési vállalások és fő kibocsátás-csökkentő hatások 2030-ig

 

Képesek lennénk-e többet vállalni 2030-ra?

A mostani és az utánunk következő korosztály közötti igazságos teherelosztás azt diktálná, hogy egyenlő arányban osszuk el a csökkentési terhet az eljövendő évtizedek között. Ez évi 3,2%-os csökkentést jelentene, és 2030-ra 59%-os csökkentést (1990-hez képest.). Abszolút értékben kifejezve ez azt jelenti, hogy kb. 21,5 millió tonnával kellene csökkenteni a kibocsátásokat a következő 10 évben.

Hogy mennyire egyenlőtlen az évtizedek közti eloszlás, jól látható a törvényből következő csökkentési ütemből. A törvényi menetrend szerint 2030-ig minden évben 2020-hoz képest 0,56%-kal, azaz kb. 320 ezer tonnával csökkentjük a kibocsátásokat, 2030 után pedig a 2030-as érték évi 4,7%-ával, azaz kb. 2,7 millió tonnával csökkentjük a kibocsátásokat. Azaz a kormány tervei szerint a kibocsátás-csökkentés üteme nyolcszor olyan gyors 2030 után, mint előtte. Ha ehhez képest lineárisan akarnánk eljutni a karbonsemlegességig, akkor a 2020-as kibocsátások 3,2%-kával kellene csökkenteni évente, ami kb. 1,9 millió tonnát jelent. (Összehasonlításul, az EU állam- és kormányfői által 2020 decemberében elhatározott 1990-hez képesti -55%-os 2030-as cél évi 2,6%-os csökkentést jelent 2018-hoz képest.) A százalékos különbségek nem tűnnek talán nagynak, de gondoljunk bele, hogy a koronavírus miatt 2020-ban várhatóan 8%-kal volt alacsonyabb a globális CO2-kibocsátás, így el lehet képzelni, hogy már egy évi 3%-os csökkentés is drámaian gyors átalakulást jelent.

 

bart_jo_2abra_szenodusszeia.jpg

2. Ábra: Magyar klímacélok 2030 és 2050, állandó természeti szén-dioxid-elnyelési kapacitással számolva (Gt CO2eq, LULUCF-el, forrás: EEA GHG Data Viewer [2]

 

Bár az igazságosság a lineáris csökkentés mellett szól, a csökkentések költséghatékony szintje valószínűleg nem teljesen lineáris. Számos tényezőt kell figyelembe venni a leginkább költséghatékony pálya kialakításához.

  • A technológia fejlődésével bizonyos beruházások várhatóan olcsóbbak lesznek, ezeket indokolt lehet későbbre halasztani. Gondoljunk csak a napelemek árának drasztikus zuhanására az elmúlt évtizedben, illetve az elektromos autók terjedésére. Ugyanakkor az efféle évtizedes távlatú technológiai, illetve ár változások nagyon nehezen előrejelezhetők, és kockázatos dolog ezekre várva nem elvégezni azokat a beruházásokat, amelyek már most megvalósíthatók. Emellett számos olyan kibocsátási szektor van, ahol viszonylag kiforrott technológiák vannak, ilyen pl. az épületek szigetelése.

 

  • A nagyszabású kibocsátás-csökkentési beruházási programok beindítása is éveket vesz igénybe. A kibocsátások 40%-át adó épületszektor pl. ilyen. Ha 2050-re az összes magyar lakást karbonsemlegessé akarjuk tenni, akkor évente kb. 130 ezer lakást kellene átfogóan felújítani. Ennyi felújításhoz jelenleg nincs elég szakember, illetve az állami, hitelintézeti apparátus sem lenne képes ennyi támogatást lebonyolítani. Ennek a felfejlesztése évekig is eltarthat.

 

  • A csökkentéseket a legolcsóbb, legkönnyebben megvalósítható intézkedésekkel érdemes kezdeni, és itt az elején viszonylag gyorsan lehet eredményeket elérni. Magyarországon ilyen alacsonyan függő gyümölcs a lakossági lignittüzelés beszüntetése – amire a Mátrai Erőmű bezárásával remélhetőleg sor is kerül.

 

  • Fontos szempont a kibocsátás-csökkentések járulékos haszna is: az épület-energetikai felújítások pl. nem csak a kibocsátásokat csökkentik, hanem a rezsit is, tisztábbá teszik a levegőt és számos új munkahelyet teremtenek.

 

A költséghatékony pálya kiszámításához alapos tervezésre és modellezésre van szükség. Ezek hiányában annyit mondhatunk, hogy ha el akarjuk érni a 2050-es klímasemlegességet, akkor a 2030-as -40%-os célnál mindenképpen ambiciózusabb célra van szükségünk, és mivel a -40% elérése semmi többlet-erőfeszítést nem igényel, bizonyára képesek is vagyunk ennél többre. Ha az EU által is megcélzott évi 2,6%-os csökkentést tűznénk ki mi is, akkor a 2030-as csökkentési cél kb. 54% lenne.

Jelenleg is zajlik modellezési munka a kormány megbízásából, ám ennek eredményei egyelőre nem nyilvánosak. (Figyelemreméltó, hogy a 2020 júniusában elfogadott klímatörvény beterjesztésekor a kormány nem hozott nyilvánosságra kutatási, modellezési eredményeket, így nem tudjuk, hogy miért 40%-on áll a 2030-as mérföldkő.)

Az első években még elfogadható az, hogy kisebb az éves csökkenés, de 2030-ig még tíz év van, addigra már gyorsabb csökkentési ütemet kell és lehet is elérni. Ehhez azonnal bele kell vágni az új intézkedések (pl. évi 100-130 ezer lakás felújítása) előkészítésébe és kivitelezésébe.

 

A magyar klímacél és az EU-s ambíció-növelés

A 2030-as 40%-os cél emelésére már csak azért is szükség lesz, mert az EU állam- és kormányfői 2020 decemberében elhatározták, hogy az EU saját 2030-as klímacélját az 1990-hez képesti 40%-ról felemeli 55%-ra. Fontos, hogy ez az 55% nem váltható át közvetlenül nemzeti célokra, hiszen a következő tíz év többlet-kibocsátáscsökkentésének egy (várhatóan jelentős) részét az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerére (EU ETS) terhelik majd. Az EU ETS alá tartozik az ipari és energetikai kibocsátások túlnyomó része, és itt az egyes tagállamoknak se joga, se kötelessége nincs a kibocsátások alakítására, a csökkentést a közös uniós kibocsátási limit mellett a gazdasági szereplők döntései valósítják meg.

A magyar állam uniós kötelezettsége a fennmaradó ún. nem-ETS kibocsátások (lakossági energia, közlekedés, mezőgazdaság, stb.) leszorítása. Ebben a körben az uniós követelmény jelenleg az, hogy 2030-ra hazánk 7%-kal csökkentse a kibocsátásait 2005-höz képest. Ez a -7% fog megemelkedni annak nyomán, hogy az EU 40% helyett 55%-os csökkentést vállalt 2030-ra. Azt, hogy pontosan mennyivel, még nem tudjuk, ez az idei államközi tárgyalások során dől majd el. Az Európai Bizottság előrejelzései szerint megfelelő kiegészítő intézkedésekkel jelentősen túl is teljesíthetjük a -7%-os célt, ami szintén arra enged következtetni, hogy a -40%-os nemzeti vállalásunk túl gyenge.

Szigorúan véve egyébként az EU ETS miatt igazából nincs is értelme országos kibocsátás-csökkentési célértékeket meghatározni, hiszen a kibocsátások majdnem felét az uniós szabályozás alakítja, nem a nemzeti. Mindazonáltal Magyarország mellett számos más tagállam is meghatároz nemzeti kibocsátás-csökkentési célértéket, hiszen ez a laikusok számára sokkal jobban átélhető és megfogható.

 

Összefoglaló – Milyen céllal induljunk 2050-be?

 

A 2050-es hazai klímasemlegesség törvényi szintű kimondása alapvető változást jelent a magyar klímapolitikában, több szempontból is:

  • A régióban egyedülálló nemzeti céllal egyértelművé tettük, hogy a klímavédelmet nem az EU kedvéért, hanem saját jól felfogott érdekünkből, a magyar nemzet megmaradásáért csináljuk.
  • A 2050-es cél meghatározásával szakítottunk a múlt árnyaival – már nem szempont, hogy 1990 óta mennyit csökkent a kibocsátásunk, immár az számít, hogy a 2050-es célig hogy jutunk el.
  • Mindebből az is következik, hogy elfogadtuk: a kibocsátás-csökkentés elsősorban nem anyagi, hanem nemzetbiztonsági kérdés, azaz akkor is meg kell valósítani, ha ez költségekkel, áldozatokkal jár. Fontos a költséghatékonyság, de immár nem mondhatjuk azt, hogy inkább nem védjük meg az éghajlatot, mert „túl sokba kerülne”.

Ezeket a jelentős pozitív hatásokat beárnyékolja a 2030-as -40%-os cél, ami több szempontból is elégtelen:

  • A 2050-es cél belső logikája: A 2030-as -40%-os cél lényegileg már most teljesült (a Mátrai Erőmű bezárása és a COVID miatt), nem igényel többlet-erőfeszítést. Ha valóban klímasemlegesek akarunk lenni 2050-re, akkor nem engedhetjük meg magunknak hogy a rendelkezésünkre álló 30 évből az első tízben ne tegyünk semmit a kibocsátások csökkentéséért.
  • A generációk közti igazságosság is azt diktálja, hogy 2030-ra többet kellene vállalnunk: A 2030-as -40%-os cél azt jelenti, hogy a gyermekeinkre terheljük a kibocsátás-csökkentési feladatok túlnyomó részét.
  • A magyar állam a mostani nulla erőfeszítés vállalásánál nyilvánvalóan többre képes. Azonban az erőteljes kibocsátás-csökkentések elindítása nem megy egyik napról a másikra. Hosszú évek telnek el, amíg a szabályozás, az intézményrendszer létrejön, ezt mielőbb el kell kezdeni, nem ér rá 2030-ban nekiállni – ehhez pedig ambiciózusabb 2030-as cél kell.

 

Ezért arra van szükség, hogy mielőbb meghatározzuk a helyes magyar 2030-as célt – ami valahol az EU-s vállaláshoz mérhető 54% és a lineáris 59% között van. Emellett azonnal el kell kezdeni a már most megvalósítható csökkentési intézkedések (pl. átfogó épületenergetikai program) előkészítését. A későbbi évek évtizedek kibocsátás-csökkentési, gazdasági szerkezet-átalakítási intézkedésein is el kell kezdenünk gondolkodni, pl. egy valódi hosszútávú klímastratégia kialakításával.

 

Írta: Bart István, a Klímastratégia 2050 Intézet igazgatója

Címlapfotó: MTVSZ (MTVSZ Klímavédelmet! kampánya, 2009)

 

További hivatkozások:

[1] https://www.nsenergybusiness.com/news/countries-net-zero-emissions/
https://www.cleanenergywire.org/factsheets/germanys-greenhouse-gas-emissions-and-climate-targets

https://windeurope.org/newsroom/news/spain-rolls-out-ambitious-new-climate-legislation/

https://www.climatechangenews.com/2020/05/18/spain-unveils-climate-law-cut-emissions-net-zero-2050/


[2] Mivel a klímavédelmi törvény nem határoz meg külön célértéket az erdők és mezők által elnyelendő szén-dioxid mennyiségére, az ábrán azt feltételeztük, hogy 2050-ben ugyanannyi elnyelés lesz, mint 2018-ban. Lehet, hogy majd egyszer a kormány tényleg nagyarányú erdőtelepítésbe kezd, de ez önmagában nem lesz elég: ha 2050-re megkétszereződik az ország szén-dioxid-elnyelési kapacitása, akkor az évente elérendő csökkentés 2030-tól nem 5%, hanem csak 4,5% lenne, ami még mindig nagyon meredek.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://mtvsz.blog.hu/api/trackback/id/tr9916401858

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2021.01.27. 07:09:07

Szerencsére a világ egyre inkább a megújulók irányába megy (mert egyre olcsóbbak a megújulók, még ha az energia tárolással ma még vannak is gondok), viszont abban nem hiszek hogy a CO2 légköri szintje okozná a klíma változását. Mely klíma előttünk is és nélkülünk emberek nélkül is képes volt akár nagyon gyors klímaváltozásokra. "D-O oszcilláció" a jégkorszak hidegebb szakaszában a kulcs szó. Akkor még csak gyűjtögettünk, halásztunk és vadásztunk nem mellékesen a maihoz képest igen kicsiny számban.

Találós kérdésem. Melyik légköri gáz okozza az üvegház hatás túlnyomó részét? Válasz. A vízgőz, azaz a H2O. Nem a CO2.

laci_52 2021.01.28. 17:07:58

A cikk csak zárójelben említette Paks-2-t, pedig a klímacél elérhetőségében döntő jelentőségű, hogy megépül-e.

MTVSZ blog

A Magyar Természetvédõk Szövetsége (MTVSZ) blogbejegyzései.

Hozzászólások

Címkék

#10YearPhone (1) 1% (1) 7tévhit klímaváltozásról (1) Áder János (1) adócsalás (2) adóelkerülés (1) adóigazságosság (3) adományozás (1) adóparadicsomok (2) Ág (1) Agent Orange (1) agroökológia (12) agroüzemanyagok (3) Agua Zarca (1) airport (1) ajánló (1) akció (5) akciónk (2) aktivizálódj (38) aláírásgyűjtés (5) Álló szikla (1) alma (1) aranybánya (2) atom (4) atomerőmű (5) Aurul (3) Ausztria (1) autóipar (2) autómentes nap (1) A fák titkos élete (1) A természet jelbeszéde (1) A természet rejtett hálózata (1) Bankfigyelő (5) bankok (3) bánya (9) bányaprojekt (3) bányászat (3) barátai (1) Belgium (2) beporzók (17) Berlin (1) Berta Cáceres (2) BindingTreaty (8) biodiverzitás (5) biogazdálkodás (1) biokert (2) biológiaisokféleség (1) biomassza (3) bólintsrá (1) borsod fejlesztéséért (6) börzsőny (1) Budapest (1) büntetlenül (5) cambo (1) Cambridge (1) cancún (20) CETA (12) Chevron (1) chillout (1) cián (3) ciánszennyezés (4) Ciolos (1) ClimAct (1) cop16 (20) cop17 durban (5) cop18 doha (3) cop19 varsó (1) COP21 Párizs (8) cop21 Párizs (1) cop23 (1) COP24 (1) COP26 (3) corporate capture (1) croissant (1) csarna völgy (1) cseh (1) cselekedj (4) cseresznye (1) csernobil (2) cunami (1) DavidAttenborough (1) Davos (1) demokrácia (1) Derekegyház (1) dieselgate (1) dió (1) divestment (1) dohányipar (1) e-Figyelő (1) EBRD (4) eFigyelő (1) EFSA (1) egészség (2) égetés (1) éghajlat (4) éghajlatváltozás (50) éghajlatvédelem (12) éghajlatvédelmi törvémy (1) egyeztetés (1) EIB EBRD (2) élelmiszer-önrendelkezés (24) élelmiszerbiztonság (1) élelmiszer önrendelkezés (1) életigenlő (10) életigenlők (1) életigenlőkaláka (7) életmód (4) ellenállás (1) élménybeszámoló (1) elosztó (1) Elosztó (1) előválasztás (1) emberiség elleni bűntett (1) emberi jogok (3) endokrin (1) energia (46) energiaátmenet (15) energiabiztonság (6) energiahatékony (1) energiahatékonyság (4) energiapolitika (4) energiaszegénység (5) energiatakarékosság (22) energiatudatosság (11) Energia CHarta (1) energia demokrácia (2) energia kutatás (1) ENSZ (5) épület (1) erdő (2) erdőkertek (1) eredményhirdetés (1) erkölcs (1) értékelés (6) értékrendszer (1) esőerdők (1) EU (10) európa (1) Európai Bíróság (3) Európai Bizottság (4) Európai Parlament (5) európai polgári kezdeményezés (3) Európai Unió (4) eu elnökség (1) eu költségvetés (3) fa (1) falusi önkormányzatok (1) fejlesztés-finanszírozás (1) fejlődő országok (1) fekete kígyó (4) felmérés (1) felújítás (4) felvonulás (1) fenntarthatóság (7) fenntartható vidékfejlesztés (1) fesztivál (1) fiatal föld barátai (4) film (2) foe (1) fogyasztás (10) föld (2) földhő (1) földrengés (2) földspekuláció (1) földszerzés (1) földtörvény (1) földzsákmánylás (7) föld barátai (27) Föld Barátai (14) föld napja (1) folyószabályozás (1) fórum (1) fotó (1) friendsoftheearth (1) Fukuoka (1) fukusima (2) fűszernövények (2) fűtés (6) Gaia könnycseppjei (1) GameOn (1) Game over (1) gáz (3) gazdasági (1) gázvezeték (1) Genf (3) génmanipuláció (2) génmódosítás (5) génpiszka (17) glasgow (3) glifozát (4) globális akciónap (1) globalizáció (13) GMO (3) GMO-Kerekasztal (1) gólya (1) gömörszőlős (1) Green-Go (1) greenrecovery (1) gyógyászat (1) gyógynövények (2) gyomirtó (5) gyulaiiván (2) gyümölcsészet (2) gyümölcsfa (1) hajtóerők (1) hatásvizsgálat (1) háztartás (5) hellókarácsony (1) helyi hős (1) helyreállítás (1) hitel (2) Hófehérke (1) Hollandia (1) Honduras (1) honlapajánló (2) hosszú élettartam (1) hulladék (2) hülyeség kora (1) IARC (2) ICS (3) igazságosság (2) ingyenhitel (1) írd alá (12) ISDS (13) itt az idő (1) japán (1) javíthatóság (1) jelentés (3) jó példák (1) just transition (10) kaláka (1) Kalifornia (1) kályha (2) Karácsony Gergely (1) karbonsemleges (3) Karl Bär (1) kártevő (1) katasztrófa (2) katonaság (1) Katowice (1) kazán (1) Ken Saro-Wiwa (1) képek (4) kert (3) kertészet (2) késés (1) kiadvány (1) kibocsátás (2) Kína (1) Kishantos (3) kiskert (3) kitermelőipar (1) klíma (9) Klímacsúcs (1) klímahét (5) klímaper (1) klímapolitika (36) klímasemlegesség (4) klímatörvény (5) klímavédelem (7) klíma igazságoság (6) klórozott csirke (1) költségek (4) konferencia (23) konyha (1) könyv (2) könyvajánló (1) konzultáció (1) kőolaj (3) környezeti-társadalmi károk (1) közmeghallgatás (1) közösségépítés (10) közösségi energia (18) közösségi kert (1) kukorica (1) kutatás (2) lakosság (3) land grab (7) Lechner Judit (1) légszennyezés (3) lengyel (1) levegő (1) levegőminőség (1) levél (2) lignit (5) lobbi (1) luxleaks (1) magvetés (2) MakeICTfair (2) Malmström (2) marco jelenti (19) Megnette (1) megújuló energia (14) méhek (17) méhlegelő (1) méltányosátállás (1) mérés (1) Merkel (1) mese (1) mező (1) mezőgazdaság (3) MFB (1) MIC (1) millenniumi celok (2) mintaprojekt (1) Miskolc (2) Mongólia (1) Monsanto (3) Monsanto Tibunal (1) mtvsz (1) MTVSZ (24) multik (3) NAFTA (2) napelem (4) naperőmű (2) Natura2000 (1) nemzetek feletti vállalatok (3) nemzeti parkok (1) nemzetközi egyezmény (4) Nemzetközi Energiaügynökség (1) Netflix (1) Nigéria (3) Nnimmo Bassey (1) no2ISDS (2) növények (1) növénytermesztés (3) növényvédőszerek (9) no gmo (1) nyári tábor (1) nyeleni europe forum (1) nyersanyagok (1) nyílt (1) offsetting (1) ogoni törzs (1) ökocídium (1) ökofilmklub (1) ökológiai lábnyom (1) ökológiai válság (1) ökolokalizmus (1) okostelefon (1) olajpálma (1) olajszennyezés (4) olajvezeték (3) Olaszország (1) olkiluoto 3 (1) OLP (1) olvasókör (1) önkénteseink (2) önrendelkezés (3) orgona (1) Otthon Melege (2) Paks (1) palagáz (1) pálmaolaj (1) pályázat (7) panasz (1) Párizsi Megállapodás (2) pénz (3) PeoplesBudget (1) permakultúra (5) Peter Wohlleben (1) petíció (35) Philip Morris (1) PM (2) polgármester (1) pottyondyákos (1) Pozsony (1) program (1) programajánló (2) pro natura svájc (1) radioaktív (2) rákkeltő (2) reaktor (3) regionális fejleztés (2) rekultiváció (1) reménysugár (1) rendszerszintű változás (3) reptér (1) riadólánc (1) RightToRepair (1) Rio+20 (1) romániai ősz (1) Roundup (2) rovarok (1) Rovar Atlasz (1) Sandisk (1) SDG (1) Seattle (1) Seralini (1) shell (1) Shell (4) Sigmar Gabriel (2) SLAPP (1) Slow Food (1) sóder (1) Spark (1) SparkAChange (1) SSD (1) Standing Rock (4) StopISDS (2) StopTTIP (20) Stop Corporate Impunity (4) strukturális alapok (2) sugárzás (2) system change (2) szabadkereskedelem (26) szállópor (1) szalmaépítészet (4) szavazás (2) szelence (1) szén (1) szénerőmű (6) szénkivezetés (10) szénmentesítés (2) szennyezés (2) szénrégió (7) szilárdtüzelés (2) szmog (1) szociális (1) szökőár (1) szólásszabadság (1) szolidáris (1) szörp (1) tájfajták (2) talaj (1) talajpusztulás (2) tanulmány (1) tanulmányút (1) távhő (1) technológia (1) termelő-fogyasztó (1) természetes (1) természetesgyümölcsészet (2) természetvédelem (6) termőföld (7) terv (1) tervezett elavulás (3) tévutak (4) tilos rádió (1) tippek (5) tisza (1) toma jelenti (2) törpék (1) TrumDeal (1) Trump (4) TTIP (23) TTIPkedd (1) TTIPleaks (1) TTIPtrump (1) TTIPtuesday (1) tüntetés (4) tűzifa (3) UBS (1) Umweltinstitu München (1) UNESCO (2) UNtreaty (2) USA (2) vadvirágok (1) vadvirágos rét (2) Vallónia (1) válság (2) védett fajok (2) vegyianyagok (9) vélemény (1) vendégcikk (3) vér (1) Verespatak (5) vers (2) verseny (2) vetélkedő (1) vetőmagok (1) vetőmagszennyezés (1) videó (1) video (10) Viktor Frankl (1) világbank (2) világörökség (2) virág (2) virágbomba (1) virágok (1) víz (2) vízgazdálkodás (1) vízierőmű (2) víztúlfogyasztás (1) VWgate (1) Western Digital (1) WHO (2) WTO (1) zaj (1) zöldhelyreállítás (1) Zöld Kapcsolat Egyesület (2)

Közösség

Kövess minket a Facebookon!

Olvass minket a Twitteren!

süti beállítások módosítása