Kollégánk kipróbálta az MFB lakossági energiahitelt, tapasztalatairól ír az alábbiakban: 

Mikor az ingyen hitelek és a pénzügyi kultúránk kerül szóba, mindig eszembe jut, mikor egyik felnőtt ismerősöm arról próbált meggyőzni, hogy az egyik mobilszolgáltatója ingyen ad neki telefont. Csak arról feledkezett el, hogy a 24 hónapos hűségidő alatt havonta 5 ezer forinttal kellett többet fizetnie, mintha nem kapott volna „ingyen” telefont. Így nagyjából a telefon normál árának kétszeresét fizette ki 2 év alatt.

Hasonlóra gyanakodhatnánk, mikor az MFB hirdetését olvassuk:

„Növelje lakásának, házának energiahatékonyságát, telepítsen megújuló energiaforrást 0%-os hitellel!”

Viszont itt a reklámszöveg közelebb áll szerencsére a valósághoz, mint azt általában megszokhattuk. Már évek óta szerettem volna egy napelemes rendszert telepíteni a családi házamra, és ez a program adta meg ehhez a végső lökést. Pár hónap alatt jutottam el oda, hogy a napokban írom alá a hitelszerződést.

A hitelt magánszemélyek, társasházak, és lakásszövetkezetek igényelhetik fűtéskorszerűsítésére, szigetelésre, nyílászárók cseréjére, megújuló energiaforrások, vagyis napelemek, napkollektorok, hőszivattyúk, vagy korszerű faelgázosító berendezések beépítésére.

Kezdjük a pozitívumokkal: nemcsak a kamat fix 0% akár 20 évre, de nincs kezelési költség, rendelkezésre tartási jutalék sem, sőt ha szeretnénk előtörleszteni vagy szerződést módosítani valami miatt, akkor az is díjmentes. Viszont a program elvár 10% önerőt, és felmerülnek plusz költségek is ahhoz képest, mintha teljesen saját forrásból valósítjuk meg a beruházást. A két legnagyobb kiadás az energetikai tanúsítvány és a közjegyzői díj, ami szinte biztosan nem merülne fel, ha nem vennénk igénybe a hitelprogramot. Ez a kettő 70-80 ezer forintos tétel. Ehhez képest a tulajdoni lap 3 ezer forintos díja elenyésző.

Egy fontos dologgal kell még rendelkeznie annak, aki ezt a konstrukciót igénybe kívánja venni: idővel. Egy egyszerű hitelbírálatnál itt többről van szó, gyakorlatilag egy pályázatot kell beadni, a beruházás részletes terveivel, engedélyekkel, költségvetéssel. Tehát ennek a pályázat elkészítésének van egy jelentősebb időigénye, és a hitelbírálat is több hónapot vehet igénybe.

Talán itt adják fel a legtöbben. Ha nem lett volna jelentősebb pályázatírási tapasztalatom, lehet elmegy az egésztől a kedvem a bonyolult excel táblák láttán. Ezért is lenne fontos, hogy létrejöjjön egy energetikai tanácsadó hálózat, melyet a Magyar Természetvédők Szövetsége évek óta szorgalmaz. Ez függetlenül a gyártóktól segíthetné egy pályázat beadását mind szakmailag, mind formailag.

Szerencsére azért a kivitelezők jelentős része is ismeri már ezt a konstrukciót, tud segíteni, tanácsot adni. Ezért is, és természetesen az árak leszorítása miatt is érdemes több helyről árajánlatot kérni. Hasonló műszaki tartalom mellett is tapasztalatom szerint előfordulnak akár 50%-os különbségek is a vállalási árban napelemes rendszerek esetén.

A pályázat írása közben érdemes sűrűbben ellátogatni a pályázat oldalára, mert viszonylag sűrűn változik a kiírás, és ekkor a formanyomtatványok is (kis mértékben) változnak, azaz csak ezeken az új nyomtatványokon lehet beadni a pályázatot.

Miért éri meg szerintem mindez? 20 évig fix havi költségért - ami még az inflációt sem követi, és ami alacsonyabb mint a mostani havi áramszámlám – a napaelemek megtermelik a számomra szükséges áramszükségletet, remélem még többet is. Egy kis idő és pénzügyi befektetéssel a családi kasszában is több marad, és még környezetbarátabb is lettem. Kell ennél több?