Jé, ez nálunk is működhet... Közösségi energia pénzügyek

Írta MTVSZ_Alexa , 2016. szeptember 02. 13:04 , 2 hozzászólás

Címkék: pénz energia megújuló energia energiatudatosság közösségi energia

 

Megújuló energiát termelni vagy energiatakarékos fejlesztéseket végigvinni közösség bevonásával is lehet. Ha kevés a pénzünk, nincs alkalmas felületünk napelemre vagy más miatt nem tudunk önállóan belevágni, a közösség anyagi forrásai, közös tudása, ideje segítségével könnyebb lehet a beruházás és működtetés. Ráadásul így több közünk lehet a saját energiaellátásunkhoz, a közösség magát fejlesztheti; de minimum részesedik a termelt megújuló energia profitjából, az átvételi ár alapján.

A korábbi posztokban bemutatott európai példákat itthon is alkalmazhatjuk lehetőségeinkre szabva. (Következő bejegyzésünk a hazai példákról szól majd.) Mivel a finanszírozás kulcskérdés, lássuk, hogy az Európa-szerte elterjedt, közösségi energia beruházások finanszírozására alkalmas pénzügyi modellek vagy kombinációik hogyan működnek:

 napelem-kozosseg.jpg

 

  1. Teljes vagy részleges közösségi finanszírozás (crowdfunding)

Helyi lakosok, magánszemélyek részjegyeket vásárolnak, ezzel biztosítva a (céges vagy  önkormányzati fotovoltaikus (PV) erőműhöz a kezdőtőkét vagy annak egy részét. A cég – pl. a Spar Ausztriában - számára ez tiszta villamos energia beszerzést, marketinget és hosszú távú vásárlói kapcsolatot jelent. A naperőmű-részesedést vásárló magánszemélyek éves bérleti díjat vagy céges kedvezményt/kupont kapnak, a beruházás élettartamával arányosan. A cégnek ez garantált forgalom, hiszen a kedvezményt/kuponokat csak náluk lehet beváltani. A részjegy-tulajdonosok számára a banki hozamoknál magasabb éves hozamot és felelős befektetést jelent. A szerződés felmondása legkorábban néhány pl. öt év után lehetséges, eljárási díj levonása mellett.

A modell itthon hasonló lehet, országos kereskedelmi hálózatú céggel, az alacsonyabb garantált átvételi ár miatt az osztrák 5%-osnál kisebb, de még így is kedvező hozammal megvalósítható. Az energiakereskedésre jogosult napelem telepítő cégnek is előnyös, hiszen a cég átvállalja az ügyfelekkel a kapcsolattartást. A modell egyszerűbb, készpénzes változatában az üzemeltető vagy telepítő cég (pl. Bécsben a „Wien Energie”) fizeti meg az éves bérleti díjakat. Ez azonban itthon vélhetően pénzügyi tevékenységnek számítana.

 

wienenergie.jpg

 

  1. Energiaszövetkezet

Energiaszövetkezet alakítása, amelyben a helyi önkormányzatok, helyi lakosok, cégek részjegyeket vásárolva taggá válnak, ezzel segítve a megújuló energia beruházást; cserébe a részesedésük arányában kapnak a termelt megújuló áram átvételéből (KÁT) származó profitból. A bevételből a tag fedezheti a háztartása áramköltségét, viszont mivel jövedelemnek számít, adózni kell belőle.

A részjegy értéke, egy szereplő által vásárolható darabszáma maximált, a beruházáshoz közel pl. 0-40 km-en belül élő lakosok számára akár biztosítható az első részjegyek opciója. Minden részvény-tulajdonosnak egy szavazata van a szövetkezetben. A bevétel ill. profit adott százaléka vagy adott szint feletti része a jól működő nemzetközi gyakorlat szerint egy ún. helyi közösségi alapba forgatható, amely további szövetkezeti vagy a helyi energia fejlesztéseket támogat, a szövetkezeti tagok döntése alapján.

A szövetkezethez a Ptk. szerint min. 7 tag szükséges, akik anyagi hozzájárulásukkal és személyes közreműködésükkel járulnak hozzá a szövetkezet működéséhez. Alapítható pl. egy 10-500 kW-os erőmű létesítésére, de a szövetkezetnek több beruházása is lehet, és a beruházásokhoz csatlakozhatnak újabb tagok is. Több vagy nagyobb erőmű létesítésekor már érdemes részvénytársaságot vagy Kft.-t alapítani.

 naperomu_lajtmanncsaba_foto.JPG

 

  1. Ipari fogyasztókkal együttműködés, virtuális (közösségi) erőművek

A naperőmű egy része adott cég tulajdonában van, többi része pl. közösségi tulajdonban, de a teljes erőmű telepítését egybevonva végzik, így méretgazdaságosabb, költséghatékonyabb és megoszlanak a tervezési, szállítási, kivitelezési, üzemeltetési díjak és költségek. Utóbbi szintén csökkenti a megtermelt megújuló villamos energia önköltségi árát (LCoE). A termelt áramot a cég kapja az önfogyasztás kiváltására

Itthon e modell elméletileg megvalósítható, ha az ipari fogyasztó(k) fizikailag közel esik az egyben telepített, de különálló részekre osztható naperőműhöz és az egyéb költségek nem haladják meg az elérhető megtakarításokat. Például egy lezárt hulladéklerakó az önkormányzat tulajdonát képezi, de bérbe adható, így bevételt hozhat az önkormányzatnak.

Több (közösségi) erőművet egy szervezet akár összevonhat ún. virtuális erőművé, aminek beépített kapacitása, teljesítménye meghaladja a kiszolgált fogyasztók igényeit, de így mindenkor, még ingadozóan elérhető (időjárásfüggő) megújuló energiaforrások alkalmazása esetén is képes energiát szolgáltatni. A virtuális erőműveknek tehát jellemzője az igen magas rendelkezésre állás. Ugyanakkor nem garantált, hogy termelők mindig értékesíteni tudják az energiájukat. Ilyen energiatermelő összeállításban általában szükség van helyi vízenergia, biogáz vagy biomassza alapú kiserőművekre is, mert ezek szabályozhatósága könnyebben megvalósítható.

 

panel.jpg

 

4. Harmadik feles finanszírozás ESCO-val és lakásszövetkezetekkel

Az ESCO (energiahatékonysági szolgáltató cég) vagy hasonló cég nyújtja a szükséges finanszírozást. Először felméri az épületet energiahatékonyság-növelési lehetőségeit, majd szerződéskötés után megtervezi és kivitelezi a beruházást, korszerűsítést. A lakóközösség ill. lakásszövetkezet a szerződésben leírt időtartamban (a megtérülés ütemében)  az energiaköltség megtakarításból fizeti ki a beruházást. A társasházi/lakásszövetkezeti közösség veszi fel a számukra kedvezményesebb hitelt (ált. önrész nélküli). Megújuló energia vagy komplex energiatakarékossági + megújuló energia beruházás is történhet ilyen finanszírozással, pl. az ESCO cég a lakóknak energiaszolgáltatóként megújuló hőt szolgáltat, a lakóknak számlázza ki és tőlük szedi be a fűtési energiaszámlát, ebből fedezve pl. a hőszivattyú beruházás költségeit.

A távfűtött épületek esetében a hőközpont átvétele és korszerűsítése önmagában is jelentős (hő)megtakarítással jár, és jobban is érvényesül, mert akkor a Főtávtól vett hőre gigajoule alapján kapják a számlázást, azaz kisebb az alapdíj.

Az ESCO a beruházásra (azaz energiamegtakarítás ill. esetleg a termelt megújuló energia) garanciát ad, tehát ha a rendszer nem teljesítené a prognosztizált megtakarítást/termelt energiát, akkor annak arányában csökkenne a fizetendő díj. A konstrukció hátránya az ESCO által beépített kockázati felár (a következő 10-15 év energiaár-becslése alapján) vagy a szigorú szerződés pl. a közüzemi díjat nem vagy csak hátralékosan fizető lakók kockázata miatt. Emiatt az ESCO cégek számára a nagy lakásszámú lakásszövetkezetek, vagy önkormányzati közösségi épületek minél komplexebb energetikai beruházása vonzó igazán.

 

Esettanulmány itthonról: pl. az ESCO cég energia-megtakarításra nyújt komplex szolgáltatást, elvégzi az épület energetikai felmérését, majd a korszerűsítést. A Lakásszövetkezet hét éven át egy fix összeget térít a cégnek, amit úgy kalkuláltak, hogy azt a gázfogyasztás csökkenéséből eredő éves megtakarítás fedezze. Ez a szolgáltatási díj hivatott fedezni a vállalkozó által elvégzett korszerűsítés ellenértékét. A lakók hét éven át továbbra is fizetik a felújítás előtti gázdíjat. Mivel a rendszer élettartama minimum 15 év, ezért a további nyolc év alatt biztosan élvezhetik az energia-megtakarításból adódó alacsonyabb rezsiköltséget, anélkül, hogy gyakorlatilag egy fillért kellett volna áldozniuk a felújításra.

 

A fentiek kombinálhatók Uniós forrásokkal (ld. lengyel energiaszövetkezet, regionális operatív program; írországi szélfarmok: LEADER program, működő példája) ill. kedvezményes hitelekkel (ld. skót CARES program hitelkonstrukciója, itthon is terveznek egy kedvezményes energiahatékonysági hitelkonstrukciót).

 További közösségi energia pénzügyi és tervezési tippek, példák, infók az új Közösségben az erő kiadványunkban, ide kattintva letölthető (5 Mb, pdf)

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://mtvsz.blog.hu/api/trackback/id/tr5711670898

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

szakipeet 2016.09.02. 14:59:14

Örülnék, ha tényleg működne nálunk is valamilyen közösségi beruházás, de a jövedelmi viszonyaink ehhez (is) elég szórtak. Édesanyámék panelprogramjánál állandó a vita, mert sokan nem bírják törleszteni. Nálunk a szennyvíz csatornázás hasonló, évek óta húzódik, perek, behajtási felszólítások, nem követhető költések.. Áh.. Most vártam az energetikai állami pályázatra, hát az is nesze semmi, fogd meg jól..
Úgyhogy nem várok semmire, nem szövetkezek senkivel, csináltattam egy online auditot velük: bit.do/napERO
Úgy számolom hogy nekem ez az évek során kifizetődik.
Várom a személyes felmérést a pontos kalkulációval, segítenek a zöld hitel ügyintézésnél, a tervezéstől a szolgáltató felé pontos papírozással és műszakilag befogadott berendezésekkel dolgoznak, nem kell minden kört százszor megfutni.

Szóval a közösségi beruházásoknál itthon még először a megfelelő szemléletet kell kialakítani, és olyan nem differenciált közösségeket "létrehozni", ahol mindenkinek lehet hozzá anyagi háttere, elkötelezettsége, és ahol sikerül legyőzni a "potyázás" ösztönét. Ahogy én észrevettem, az utóbbi egyenesen arányosan nő az anyagi háttér méretével..

MTVSZ_Alexa 2016.09.02. 17:07:01

@szakipeet: A közösségi energiás kezdeményezések is sokfélék a közösség jellege szerint:

A spektrum egyik széle, pl. ha a közösség "ad hoc", a megbízható, etikus-tudatos pénzügyi befektetés mentén szerveződik, akár a beruházás környékén (helyi), akár nagyobb körben vagy virtuálisan (online). Azaz lakosok és akár önkormányzatok, vállalkozások is jó zöld befektetésként részesedést vesznek a megújuló energiás beruházásból, mert a megújuló áram átvételi ár (banki kamatoknál nagyobb) hasznából részesednek. Persze ehhez még fontosabb, hogy tartósan működő, megbízható kell legyen a beruházás. A részjegy-tulajdonosok ezeknél is belelátnak, valamelyest beleszólhatnak a döntésekbe, működtetésbe, egyfajta lazább befektetői, vásárlói közösség itt is kialakul.

A spektrum másik széle felé:
Erősebb és aktívabb közösséget jelent, ha a tagok csak helyben/egy településről szerveződnek, és/vagy szorosabb szerveződést pl. energiaszövetkezetet alakítanak: a haszon egy részét visszaforgatják a közösségbe vagy egy új megújuló energia fejlesztésükbe, aktívabban részt vesznek a tervezésben-működtetésben, intenzívebben együttműködnek stb.

Ezek létrejöttéhez valóban elkerülhetetlen a megfelelő közösségfejlesztés, a bizalom és elkötelezettség kiépítése. Sokszor egy már működő közösség, egy szervező "mag" csoport indítja és bővíti tovább, például egy helyi vásárlói klub vagy élelmiszer-közösség szélesíti ki a tevékenységi körét vagy egy-több civil szervezet működik együtt egy energiaszövetkezet létrehozásán, akár a környéki önkormányzatok vagy cégek bevonásával.

Örömmel látom, hogy itthon egyre több ilyen tudatos közösség szerveződik, és egyre több - szociális, zöld és más - civilszervezet programjának szerves része a közösségépítés.

MTVSZ blog

A Magyar Természetvédõk Szövetsége (MTVSZ) blogbejegyzései.

Hozzászólások

Címkék

1% (1) 7tévhit klímaváltozásról (1) Áder János (1) adócsalás (2) adóelkerülés (1) adóigazságosság (3) adományozás (1) adóparadicsomok (2) Ág (1) Agent Orange (1) agroökológia (12) agroüzemanyagok (3) Agua Zarca (1) airport (1) ajánló (1) akció (5) akciónk (2) aktivizálódj (37) aláírásgyűjtés (5) Álló szikla (1) alma (1) aranybánya (2) atom (4) atomerőmű (5) Aurul (3) Ausztria (1) autóipar (2) autómentes nap (1) A fák titkos élete (1) A természet jelbeszéde (1) A természet rejtett hálózata (1) Bankfigyelő (5) bankok (3) bánya (9) bányaprojekt (3) bányászat (3) barátai (1) Belgium (2) beporzók (17) Berlin (1) Berta Cáceres (2) BindingTreaty (8) biodiverzitás (5) biogazdálkodás (1) biokert (2) biológiaisokféleség (1) biomassza (3) bólintsrá (1) borsod fejlesztéséért (6) börzsőny (1) Budapest (1) büntetlenül (5) Cambridge (1) cancún (20) CETA (12) Chevron (1) chillout (1) cián (3) ciánszennyezés (4) Ciolos (1) cop16 (20) cop17 durban (5) cop18 doha (3) cop19 varsó (1) COP21 Párizs (8) cop21 Párizs (1) cop23 (1) COP24 (1) corporate capture (1) croissant (1) csarna völgy (1) cseh (1) cselekedj (4) cseresznye (1) csernobil (2) cunami (1) DavidAttenborough (1) Davos (1) demokrácia (1) Derekegyház (1) dieselgate (1) dió (1) divestment (1) dohányipar (1) e-Figyelő (1) EBRD (4) eFigyelő (1) EFSA (1) egészség (2) égetés (1) éghajlat (4) éghajlatváltozás (50) éghajlatvédelem (12) éghajlatvédelmi törvémy (1) egyeztetés (1) EIB EBRD (2) élelmiszer-önrendelkezés (24) élelmiszerbiztonság (1) élelmiszer önrendelkezés (1) életigenlő (10) életigenlők (1) életigenlőkaláka (7) életmód (4) ellenállás (1) elosztó (1) Elosztó (1) előválasztás (1) emberiség elleni bűntett (1) emberi jogok (3) endokrin (1) energia (46) energiaátmenet (15) energiabiztonság (6) energiahatékony (1) energiahatékonyság (4) energiapolitika (4) energiaszegénység (5) energiatakarékosság (22) energiatudatosság (11) Energia CHarta (1) energia demokrácia (2) energia kutatás (1) ENSZ (4) épület (1) erdő (2) erdőkertek (1) eredményhirdetés (1) erkölcs (1) értékelés (6) értékrendszer (1) esőerdők (1) EU (10) Európai Bíróság (3) Európai Bizottság (3) Európai Parlament (5) európai polgári kezdeményezés (3) Európai Unió (4) eu elnökség (1) eu költségvetés (3) fa (1) falusi önkormányzatok (1) fejlesztés-finanszírozás (1) fejlődő országok (1) fekete kígyó (4) felmérés (1) felújítás (4) felvonulás (1) fenntarthatóság (6) fenntartható vidékfejlesztés (1) fesztivál (1) fiatal föld barátai (4) film (2) fogyasztás (10) föld (2) földhő (1) földrengés (2) földspekuláció (1) földszerzés (1) földtörvény (1) földzsákmánylás (7) Föld Barátai (14) föld barátai (27) föld napja (1) folyószabályozás (1) fórum (1) fotó (1) Fukuoka (1) fukusima (2) fűszernövények (2) fűtés (6) Gaia könnycseppjei (1) GameOn (1) Game over (1) gáz (3) gazdasági (1) gázvezeték (1) Genf (3) génmanipuláció (2) génmódosítás (5) génpiszka (17) glifozát (4) globális akciónap (1) globalizáció (13) GMO (3) GMO-Kerekasztal (1) gólya (1) gömörszőlős (1) Green-Go (1) greenrecovery (1) gyógyászat (1) gyógynövények (2) gyomirtó (5) gyulaiiván (2) gyümölcsészet (2) gyümölcsfa (1) hajtóerők (1) hatásvizsgálat (1) háztartás (5) hellókarácsony (1) helyi hős (1) helyreállítás (1) hitel (2) Hófehérke (1) Hollandia (1) Honduras (1) honlapajánló (2) hulladék (2) hülyeség kora (1) IARC (2) ICS (3) igazságosság (2) ingyenhitel (1) írd alá (11) ISDS (13) itt az idő (1) japán (1) javíthatóság (1) jelentés (3) jó példák (1) just transition (10) kaláka (1) Kalifornia (1) kályha (2) Karácsony Gergely (1) karbonsemleges (3) Karl Bär (1) kártevő (1) katasztrófa (2) katonaság (1) Katowice (1) kazán (1) Ken Saro-Wiwa (1) képek (4) kert (3) kertészet (2) késés (1) kiadvány (1) kibocsátás (2) Kína (1) Kishantos (3) kiskert (3) kitermelőipar (1) klíma (9) klímahét (5) klímaper (1) klímapolitika (36) klímasemlegesség (4) klímatörvény (5) klímavédelem (7) klíma igazságoság (6) klórozott csirke (1) költségek (4) konferencia (23) konyha (1) könyv (2) könyvajánló (1) konzultáció (1) kőolaj (3) környezeti-társadalmi károk (1) közmeghallgatás (1) közösségépítés (10) közösségi energia (18) közösségi kert (1) kukorica (1) kutatás (2) lakosság (3) land grab (7) Lechner Judit (1) légszennyezés (3) lengyel (1) levegő (1) levegőminőség (1) levél (2) lignit (5) lobbi (1) luxleaks (1) magvetés (2) MakeICTfair (2) Malmström (2) marco jelenti (19) Megnette (1) megújuló energia (14) méhek (17) méhlegelő (1) méltányosátállás (1) mérés (1) Merkel (1) mese (1) mező (1) mezőgazdaság (3) MFB (1) MIC (1) millenniumi celok (2) mintaprojekt (1) Miskolc (2) Mongólia (1) Monsanto (3) Monsanto Tibunal (1) MTVSZ (24) mtvsz (1) multik (3) NAFTA (2) napelem (4) naperőmű (2) Natura2000 (1) nemzetek feletti vállalatok (3) nemzeti parkok (1) nemzetközi egyezmény (4) Nemzetközi Energiaügynökség (1) Netflix (1) Nigéria (3) Nnimmo Bassey (1) no2ISDS (2) növények (1) növénytermesztés (3) növényvédőszerek (9) no gmo (1) nyári tábor (1) nyeleni europe forum (1) nyersanyagok (1) nyílt (1) offsetting (1) ogoni törzs (1) ökocídium (1) ökofilmklub (1) ökológiai lábnyom (1) ökológiai válság (1) ökolokalizmus (1) olajpálma (1) olajszennyezés (3) olajvezeték (3) Olaszország (1) olkiluoto 3 (1) OLP (1) olvasókör (1) önkénteseink (2) önrendelkezés (3) orgona (1) Otthon Melege (2) Paks (1) palagáz (1) pálmaolaj (1) pályázat (7) panasz (1) Párizsi Megállapodás (2) pénz (3) PeoplesBudget (1) permakultúra (5) Peter Wohlleben (1) petíció (34) Philip Morris (1) PM (2) polgármester (1) pottyondyákos (1) Pozsony (1) program (1) programajánló (2) pro natura svájc (1) radioaktív (2) rákkeltő (2) reaktor (3) regionális fejleztés (2) rekultiváció (1) reménysugár (1) rendszerszintű változás (3) reptér (1) riadólánc (1) RightToRepair (1) Rio+20 (1) romániai ősz (1) Roundup (2) rovarok (1) Rovar Atlasz (1) Sandisk (1) SDG (1) Seattle (1) Seralini (1) Shell (4) shell (1) Sigmar Gabriel (2) SLAPP (1) Slow Food (1) sóder (1) SSD (1) Standing Rock (4) StopISDS (2) StopTTIP (20) Stop Corporate Impunity (4) strukturális alapok (2) sugárzás (2) system change (2) szabadkereskedelem (26) szállópor (1) szalmaépítészet (4) szavazás (2) szelence (1) szén (1) szénerőmű (6) szénkivezetés (10) szénmentesítés (2) szennyezés (2) szénrégió (7) szilárdtüzelés (2) szmog (1) szociális (1) szökőár (1) szólásszabadság (1) szörp (1) tájfajták (2) talaj (1) talajpusztulás (2) tanulmány (1) tanulmányút (1) távhő (1) technológia (1) termelő-fogyasztó (1) természetes (1) természetesgyümölcsészet (2) természetvédelem (6) termőföld (7) terv (1) tervezett elavulás (2) tévutak (4) tilos rádió (1) tippek (5) tisza (1) toma jelenti (2) törpék (1) TrumDeal (1) Trump (4) TTIP (23) TTIPkedd (1) TTIPleaks (1) TTIPtrump (1) TTIPtuesday (1) tüntetés (4) tűzifa (3) UBS (1) Umweltinstitu München (1) UNESCO (2) UNtreaty (2) USA (2) vadvirágok (1) vadvirágos rét (2) Vallónia (1) válság (2) védett fajok (2) vegyianyagok (9) vélemény (1) vendégcikk (3) vér (1) Verespatak (5) vers (2) verseny (2) vetélkedő (1) vetőmagok (1) vetőmagszennyezés (1) video (10) videó (1) Viktor Frankl (1) világbank (2) világörökség (2) virág (2) virágbomba (1) virágok (1) víz (2) vízgazdálkodás (1) vízierőmű (2) víztúlfogyasztás (1) VWgate (1) Western Digital (1) WHO (2) WTO (1) zaj (1) zöldhelyreállítás (1) Zöld Kapcsolat Egyesület (2)

Közösség

Kövess minket a Facebookon!

Olvass minket a Twitteren!

süti beállítások módosítása