Megújuló energiát termelni vagy energiatakarékos fejlesztéseket végigvinni közösség bevonásával is lehet. Ha kevés a pénzünk, nincs alkalmas felületünk napelemre vagy más miatt nem tudunk önállóan belevágni, a közösség anyagi forrásai, közös tudása, ideje segítségével könnyebb lehet a beruházás és működtetés. Ráadásul így több közünk lehet a saját energiaellátásunkhoz, a közösség magát fejlesztheti; de minimum részesedik a termelt megújuló energia profitjából, az átvételi ár alapján.

A korábbi posztokban bemutatott európai példákat itthon is alkalmazhatjuk lehetőségeinkre szabva. (Következő bejegyzésünk a hazai példákról szól majd.) Mivel a finanszírozás kulcskérdés, lássuk, hogy az Európa-szerte elterjedt, közösségi energia beruházások finanszírozására alkalmas pénzügyi modellek vagy kombinációik hogyan működnek:

1. Teljes vagy részleges közösségi finanszírozás (crowdfunding)
   

Helyi lakosok, magánszemélyek részjegyeket vásárolnak, ezzel biztosítva a (céges vagy  önkormányzati fotovoltaikus (PV) erőműhöz a kezdőtőkét vagy annak egy részét. A cég – pl. a Spar Ausztriában - számára ez tiszta villamos energia beszerzést, marketinget és hosszú távú vásárlói kapcsolatot jelent. A naperőmű-részesedést vásárló magánszemélyek éves bérleti díjat vagy céges kedvezményt/kupont kapnak, a beruházás élettartamával arányosan. A cégnek ez garantált forgalom, hiszen a kedvezményt/kuponokat csak náluk lehet beváltani. A részjegy-tulajdonosok számára a banki hozamoknál magasabb éves hozamot és felelős befektetést jelent. A szerződés felmondása legkorábban néhány pl. öt év után lehetséges, eljárási díj levonása mellett.

A modell itthon hasonló lehet, országos kereskedelmi hálózatú céggel, az alacsonyabb garantált átvételi ár miatt az osztrák 5%-osnál kisebb, de még így is kedvező hozammal megvalósítható. Az energiakereskedésre jogosult napelem telepítő cégnek is előnyös, hiszen a cég átvállalja az ügyfelekkel a kapcsolattartást. A modell egyszerűbb, készpénzes változatában az üzemeltető vagy telepítő cég (pl. Bécsben a „Wien Energie”) fizeti meg az éves bérleti díjakat. Ez azonban itthon vélhetően pénzügyi tevékenységnek számítana.

2. Energiaszövetkezet

Energiaszövetkezet alakítása, amelyben a helyi önkormányzatok, helyi lakosok, cégek részjegyeket vásárolva taggá válnak, ezzel segítve a megújuló energia beruházást; cserébe a részesedésük arányában kapnak a termelt megújuló áram átvételéből (KÁT) származó profitból. A bevételből a tag fedezheti a háztartása áramköltségét, viszont mivel jövedelemnek számít, adózni kell belőle.

A részjegy értéke, egy szereplő által vásárolható darabszáma maximált, a beruházáshoz közel pl. 0-40 km-en belül élő lakosok számára akár biztosítható az első részjegyek opciója. Minden részvény-tulajdonosnak egy szavazata van a szövetkezetben. A bevétel ill. profit adott százaléka vagy adott szint feletti része a jól működő nemzetközi gyakorlat szerint egy ún. helyi közösségi alapba forgatható, amely további szövetkezeti vagy a helyi energia fejlesztéseket támogat, a szövetkezeti tagok döntése alapján.

A szövetkezethez a Ptk. szerint min. 7 tag szükséges, akik anyagi hozzájárulásukkal és személyes közreműködésükkel járulnak hozzá a szövetkezet működéséhez. Alapítható pl. egy 10-500 kW-os erőmű létesítésére, de a szövetkezetnek több beruházása is lehet, és a beruházásokhoz csatlakozhatnak újabb tagok is. Több vagy nagyobb erőmű létesítésekor már érdemes részvénytársaságot vagy Kft.-t alapítani.

3. Ipari fogyasztókkal együttműködés, virtuális (közösségi) erőművek

A naperőmű egy része adott cég tulajdonában van, többi része pl. közösségi tulajdonban, de a teljes erőmű telepítését egybevonva végzik, így méretgazdaságosabb, költséghatékonyabb és megoszlanak a tervezési, szállítási, kivitelezési, üzemeltetési díjak és költségek. Utóbbi szintén csökkenti a megtermelt megújuló villamos energia önköltségi árát (LCoE). A termelt áramot a cég kapja az önfogyasztás kiváltására

Itthon e modell elméletileg megvalósítható, ha az ipari fogyasztó(k) fizikailag közel esik az egyben telepített, de különálló részekre osztható naperőműhöz és az egyéb költségek nem haladják meg az elérhető megtakarításokat. Például egy lezárt hulladéklerakó az önkormányzat tulajdonát képezi, de bérbe adható, így bevételt hozhat az önkormányzatnak.

Több (közösségi) erőművet egy szervezet akár összevonhat ún. virtuális erőművé, aminek beépített kapacitása, teljesítménye meghaladja a kiszolgált fogyasztók igényeit, de így mindenkor, még ingadozóan elérhető (időjárásfüggő) megújuló energiaforrások alkalmazása esetén is képes energiát szolgáltatni. A virtuális erőműveknek tehát jellemzője az igen magas rendelkezésre állás. Ugyanakkor nem garantált, hogy termelők mindig értékesíteni tudják az energiájukat. Ilyen energiatermelő összeállításban általában szükség van helyi vízenergia, biogáz vagy biomassza alapú kiserőművekre is, mert ezek szabályozhatósága könnyebben megvalósítható.

4. Harmadik feles finanszírozás ESCO-val és lakásszövetkezetekkel

Az ESCO (energiahatékonysági szolgáltató cég) vagy hasonló cég nyújtja a szükséges finanszírozást. Először felméri az épületet energiahatékonyság-növelési lehetőségeit, majd szerződéskötés után megtervezi és kivitelezi a beruházást, korszerűsítést. A lakóközösség ill. lakásszövetkezet a szerződésben leírt időtartamban (a megtérülés ütemében)  az energiaköltség megtakarításból fizeti ki a beruházást. A társasházi/lakásszövetkezeti közösség veszi fel a számukra kedvezményesebb hitelt (ált. önrész nélküli). Megújuló energia vagy komplex energiatakarékossági + megújuló energia beruházás is történhet ilyen finanszírozással, pl. az ESCO cég a lakóknak energiaszolgáltatóként megújuló hőt szolgáltat, a lakóknak számlázza ki és tőlük szedi be a fűtési energiaszámlát, ebből fedezve pl. a hőszivattyú beruházás költségeit.

A távfűtött épületek esetében a hőközpont átvétele és korszerűsítése önmagában is jelentős (hő)megtakarítással jár, és jobban is érvényesül, mert akkor a Főtávtól vett hőre gigajoule alapján kapják a számlázást, azaz kisebb az alapdíj.

Az ESCO a beruházásra (azaz energiamegtakarítás ill. esetleg a termelt megújuló energia) garanciát ad, tehát ha a rendszer nem teljesítené a prognosztizált megtakarítást/termelt energiát, akkor annak arányában csökkenne a fizetendő díj. A konstrukció hátránya az ESCO által beépített kockázati felár (a következő 10-15 év energiaár-becslése alapján) vagy a szigorú szerződés pl. a közüzemi díjat nem vagy csak hátralékosan fizető lakók kockázata miatt. Emiatt az ESCO cégek számára a nagy lakásszámú lakásszövetkezetek, vagy önkormányzati közösségi épületek minél komplexebb energetikai beruházása vonzó igazán.

Esettanulmány itthonról: pl. az ESCO cég energia-megtakarításra nyújt komplex szolgáltatást, elvégzi az épület energetikai felmérését, majd a korszerűsítést. A Lakásszövetkezet hét éven át egy fix összeget térít a cégnek, amit úgy kalkuláltak, hogy azt a gázfogyasztás csökkenéséből eredő éves megtakarítás fedezze. Ez a szolgáltatási díj hivatott fedezni a vállalkozó által elvégzett korszerűsítés ellenértékét. A lakók hét éven át továbbra is fizetik a felújítás előtti gázdíjat. Mivel a rendszer élettartama minimum 15 év, ezért a további nyolc év alatt biztosan élvezhetik az energia-megtakarításból adódó alacsonyabb rezsiköltséget, anélkül, hogy gyakorlatilag egy fillért kellett volna áldozniuk a felújításra.

A fentiek kombinálhatók Uniós forrásokkal (ld. lengyel energiaszövetkezet, regionális operatív program; írországi szélfarmok: LEADER program, működő példája) ill. kedvezményes hitelekkel (ld. skót CARES program hitelkonstrukciója, itthon is terveznek egy kedvezményes energiahatékonysági hitelkonstrukciót).

 További közösségi energia pénzügyi és tervezési tippek, példák, infók az új Közösségben az erő kiadványunkban, ide kattintva letölthető (5 Mb, pdf)