A szabadkereskedelmi egyezmények lehetővé tették, hogy dohánycégek bepereljék azokat a kormányokat, amelyek intézkedéseikkel veszélyeztetik bevételeiket. Az ilyen perek vagy az esetleges perrel való fenyegetések hátráltatják, vagy akár meg is akadályozhatják egyes kormányok jogalkotó tevékenységét. Lehet, hogy emiatt nem vezette még be a magyar kormány a dohánytermékekre vonatkozóan tavaly beígért egységes csomagolást?
Az utóbbi évtizedekben több szabadkereskedelmi egyezménynek lett része az ún. befektető-állam vitarendezési mechanizmus (ISDS), amelyet kihasználva multinacionális cégek beperelhetik azon országok kormányait, amelyek állampolgárainak egészsége vagy környezetünk védelme érdekében meghoznak bizonyos intézkedéseket, jogszabályokat. Az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó között 1994-ben megkötött Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Egyezménynek (NAFTA) is része ez az "offshore" bírósági rendszer. Ezt kihasználva amerikai cégek 35 alkalommal perelték be Kanadát, s a már lezárt perek következtében az ország 171,5 millió dollár kártérítést kellett, hogy fizessen az amerikai cégeknek. Hasonló ISDS-perek miatt Mexikót több mint 200 millió kártérítés megfizetésére kötelezték. A kártérítési költségeken túl az ilyen ISDS-perek további károkat is okoznak: teljesen visszafogják a környezetvédelmi, élelmiszerbiztonsági, egészségügyi jogalkotást (az angol szaknyelvben ezt "regulatory chill" vagy "chill-out" hatásnak hívják). Mivel Kanadát sok esetben környezetvédelmi intézkedések miatt perelték be az amerikai multik, a NAFTA hatályba lépését követő néhány év elteltével a további hasonló perektől való félelem miatt szinte teljesen leállt a környezetvédelmi jogalkotás. A demokrácia áruba bocsátása c. tanulmányban egy volt kanadai tisztviselő arról számolt be, hogy new yorki és washingtoni jogi cégek szinte minden egyes újonnan tervezett környezetvédelmi jogszabály kapcsán levélben fordultak a kanadai kormányhoz. Talán nem véletlen, hogy ezek után a tervezett környezetvédelmi jogszabályok túlnyomó többségéből nem lett semmi.
Hasonló visszafogó hatása volt annak is, hogy a Philip Morris amerikai dohánycég egy hongkongi leányvállalatán keresztül beperelte Ausztráliát azért, mert a kormány állampolgárainak egészsége védelme érdekében bevezette az egységes csomagolást a cigarettás dobozokra. A pert az tette lehetővé, hogy Ausztrália és Hongkong között volt egy befektetésvédelmi egyezmény, amelynek része az ISDS is. Ez a per visszafogó hatással volt más országokra is: Új-Zéland például szintén tervezte az egységes csomagolás bevezetését a dohánytermékekre, de a Philip Morris vs. Ausztrália ISDS-per hatására a döntést elhalasztotta az új-zélandi kormány. Az ilyen perek tehát lehetővé teszik a dohánycégek számára, hogy továbbra is zavartalanul eladhassák a termékeiket, évente több milliárd dollár haszont zsebre téve, miközben emberek százezrei vagy milliói halnak meg tüdőrákban.
A tervek szerint hasonló befektetésvédelmi mechanizmust tartalmazna az EU és Egyesült Államok között készülő szabadkereskedelmi egyetmény (TTIP) valamint az EU és Kanada közötti hasonló, már csak ratifikálásra váró kereskedelmi egyezmény (CETA) is, így a kanadai és amerikai multik simán beperelhetik majd hazánkat is.
Úgy tűnik, a dohánycégek által indított ISDS-perek hatása hazánkba is begyűrűzik. Tavaly nyáron még arról szóltak a hírek, hogy Magyarország idén május 20-ig bevezeti a dohánytermékek egységes csomagolását. Erre vonatkozóan júliusban Magyarország kilenc másik országgal együtt egy nemzetközi megállapodást is aláírt Párizsban. A HVG.hu tegnapi cikke azonban már arról számol be, hogy a tervezett rendelet nem jelent meg idén május 20-án, sőt, a Füstirtók Egyesület szerint hírzárlat is van a témában. Nem elképzelhetetlen, hogy a háttérben az áll, hogy ellentámadásba lépett a dohányipari lobbi, sőt akár még az is lehet, hogy a rendelet megjelenése esetén perrel fenyegették meg a kormányt. Főleg, ha figyelembe vesszük azt is, hogy a Philip Morris és a British American Tobacco tavaly a legfelsőbb bírósághoz fordult a brit kormány egyencsomagolásra vonatkozó jogszabály tervezetét (!) kifogásolva.
Paint it Black!
Szintén a TTIP és a dohányipar témakörhöz tartozik az a hír, hogy egészen új szintre "emelte" az Európai Bizottság az átláthatóságot: amikor a Corporate Europe Observatory (CEO) nevű szervezet kikérte a British American Tobacco (BAT) egy brüsszeli tisztviselővel folytatott levelezését, egy szinte teljesen kicenzúrázott levelet kaptak. A 14 oldalas levélből tulajdonképpen egy bevezető mondat híján mindent kisatíroztak, még a címzettet, a feladót és a keltezést is.
(Az ebben a blogbejegyzésben szereplő témákról is szót ejtünk majd június 6-i A szabadkereskedelmi egyezmények jogi kérdései konferencia c. konferenciánkon, amelyet ajánlunk figyelmetekbe.)