Február végén csatlakozott a hálózathoz, így működésbe lépett a Közösségi Energia Szolgáltató Nonprofit kft első napelemes rendszere. Ezzel a pillanattal elkezdődött a termelés az MTVSZ energiaközösségében. Nagy utat jártunk be idáig, és bár még így is nagyon az elején járunk, fontos, hogy röviden összefoglaljuk az eddigi tanulságokat. 

Ennek az időszaknak a legfontosabb eredményét és értékét nem is a wattokban érdemes mérni, amelyeket mostantól tisztábban állítunk elő és használunk fel. Ennél még többet számít a tapasztalat, amit gyűjtünk: ennek köszönhetően lehetünk egyre jobbak és kreatívabbak a következő projektek során. 

Ezzel a blogposzttal ennek a legfontosabb értéknek, a tapasztalatnak az összegzése a célunk. Mert ezeket nem csak magunknak gyűjtjük - ahogy eddig is -, segíteni szeretnénk minden közösségnek, aki ebbe a szép feladatba kezd. Vigyázat, elég technikai és bürokratikus elemzés következik.  

Nézzük tehát meg, hogyan telt a 2024-es év, mi vezetett odáig, hogy az energiatermelés megkezdődhetett az első helyszínünkön, a Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorházon, amelyet a tervek szerint továbbiak követnek majd - akár már idén is. 

A csatlakozási igény bejelentése 

2024 elején többféle külső bizonytalansági faktor jellemezte a projektet, nekünk viszont le kellett tenni a garast egy elképzelés mellett, különben az egész ügy garantáltan kútba esik. 

Az volt a kérdés, hogy bejelentsük-e a csatlakozási igényt, vagy még ne.  

Alapesetben és logikusan egy a miénkhez hasonló fejlesztési folyamat így nézne ki: 

1. Egy ajánlattételi felhívás során kiválasztunk egy céget a kivitelezésre,
2. A cég elindítja a csatlakozási igénybejelentést a saját tervei alapján,
3. Három hónappal ezután megérkezik a bejelentést jóváhagyó Műszaki-Gazdasági Tájékoztató (MGT) az áramszolgáltatótól, ami gyakorlatilag a munkák elvégzését jóváhagyó engedély és feltételek.
4. Elindul a kivitelezés

Egy energiaközösség beruházása általában ennél komplexebb, így a folyamat is legtöbbször más lesz. A mi esetünk egy pályázatból finanszírozott, minisztériumi mintaprojekt, amelyet egy fővárosi tulajdonban lévő, önkormányzati ingatlant (a Jurányit) bérlő civil szervezet (a FÜGE Egyesület) hajt végre egy másik, közreműködő (a KESZ) segítségével, nos, az közel sem ennyire áramvonalas. 

A teljes kép bemutatásáról könyvet lehetne (és kellene is) írni, így most csak a lényegre szorítkozunk, kihagyva számos apró részletet és komplexitást: 

Az MGT-re várakozva az ajánlatunk elavulhat, mert kicsúszhatunk a jogszabályi határidőkből és az euró-árfolyam is okozhat addig kellemetlen meglepetéseket.  

Ráadásul a projekt éppen egy hosszabbítási kérelem elbírálására várt a Energiaügyi Minisztériumtól - amivel kapcsolatban eléggé biztosak lehettünk abban, hogy megkapjuk (hiszen ez egy mintaprojekt, aminek a sikerességében érdekelt maga a minisztérium is), de a kivitelezővel addig nem tudunk aláírni a szaggatott vonalon. 

Lényegében e körülmények miatt döntöttünk úgy, hogy be kell nyújtanunk a csatlakozási igényt annak érdekében, hogy minél előbb kezünkben legyen az MGT. 
 
Az E.On hálózati engedélyes kollégáival egyeztetve arra jutottunk, hogy az indikatív árajánlatokra alapozva leszerződünk egy céggel a csatlakozási igénybejelentés beadására, vállalva a kockázatot, hogy később nem ők lesznek a kivitelezők. 

Úgyhogy így is tettünk. 

Fontos nyári háttérmunkálatok 

A kérelmet beadtuk, annak az elbírálási ideje három hónap, a meghosszabbítási döntés beérkezésének ideje pedig bizonytalan. 

Amíg nem haladhattunk semmit a projekt fizikai megvalósítása terén, addig is a háttérben értékes munkát lehetett végezni: 

További EK-helyszínek előkészítése 

Az energiaközösségünknek számos tagja lesz, szerte Magyarországon, legalábbis ez a terv. Folytattuk ezeknek az előkészítő munkálatait.  

Részleteket egyelőre nem mondhatunk, mivel nincsenek még szerződéses szakaszban az ügyek. Annyit elárulhatunk, hogy vannak közöttük kisebb és nagyobb települések, amelyekben nagy nappali energiafogyasztású intézmények kaphatnak saját napelemes rendszert. 

Részvétel a törvényhozói munkában 

Meghívást kaptunk az Energiaügyi Minisztérium Energiaközösség Munkacsoportjába, ahol a Villamosenergia Törvény módosításának előkészítésében volt lehetőségünk közreműködni.  

Többek között javaslatot tehettünk arra is, hogy mivel egészüljön ki az energiaközösségek tevékenységi köre és az EK-k jogi formája. Ezek kulcskérdések. 

Sikerült elérni, hogy egyesületet is lehessen energiaközösségként regisztráltatni a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál, tehát a legrugalmasabb jogi forma is elérhetővé vált a közösségek számára. Ez azért fontos, mert a magánszemélyek csatlakozása (és kilépése) nagyságrendekkel egyszerűbb ebben a szervezeti formában, mint bármilyen más esetben (a szövetkezetektől a nonprofit kft-ig).  

A másik fontos eredmény, hogy fel lehet venni tevékenységként az energiahatékonysági szolgáltatást. Ez megnyitja a lehetőséget az előtt, hogy energiaközösségek a tagok energiafogyasztásának csökkenését is célul tűzhetik ki, illetve a szemléletformálás is e tevékenység alatt végezhető. 

A társasházi villamosenergia-megosztásra is született itt több hasznos javaslat. Ezek abszolút húsbavágó kérdések lehetnek honfitársaink százezreinek számára, ezen múlik sokak otthonának hozzáférése a jó energetikai megoldásokhoz. 

Ezeken az munkacsoporti üléseken heti rendszerességgel tudtunk részt venni ebben az időszakban, az MGT-re várva. Nagyon jelentős, hosszú távú haszon származhat az ilyen jellegű együttműködésekből. 

Nemzetközi kapcsolatok fejlesztése 

Budapesten tartották a 16. Citizens’ Energy Forumot, amely az év egyik legfontosabb energiaügyi eseménye, itt volt Európa közösségi energiával foglalkozó szakértelmének jó 80 százaléka. Többeket elinvitáltunk a Jurányiba terepszemlére, köztük az Európai Bizottság Energiaügyi Főigazgatóságának jogászát és a Föld Barátai Európa két munkatársát is. 

Szóval így tudtuk optimalizálni a kényszerű várakozással telő időszakot is. Minden kapcsolat és tapasztalat megéri, mert a további projekteket erősíti.   

Aztán hamarosan kiderült, hogy a várakozás egyáltalán nem tart olyan sokáig, mint előzetesen gondoltuk… 

Mindössze két hónappal a csatlakozási igény benyújtása után kézbesítette a postás az MGT-t, azaz a Műszaki-Gazdasági Tájékoztatót. 

A Tájékoztatóban foglalt feltételek elfogadására három hónapot biztosít a jogalkotó: ezt teljes mértékben ki kellett használnunk, hogy minél hosszabb időt hagyjunk magunknak a kivitelezésre, ha majd megérkezik (végre) a projekt meghosszabbítási kérelmének jóváhagyása. 

Június 27-én, a határidő lejártának napján jeleztünk vissza, hogy elfogadjuk a Műszaki Gazdasági Tájékoztatót.  

Végül szeptember végére megérkezett a projekthosszabbítás jóváhagyása is. Az óra ketyeg, a kocka el van vetve. 

Indul a visszaszámlálás: ősszel termőre fordul a projekt 

Megírtuk a pénzügyi és egyéb beszámolókat, okt 1-én kiírtuk a tendert a kivitelezésre és innen már felgyorsultak az események. Amit persze szívesen vettük, hiszen innentől már erősen ketyegett az óra az újabb határidőig: az Energiahivatal energiaközösségünket jóváhagyó határozatában  meghatározott dátum, mely szerint december 31.-ig hálózatra kell csatlakoztatnunk a napelem-rendszert. 

November végére járt már az idő, amikor megérkeztek a napelemek, és egy közösségi cipekedés formájában, MTVSZ és Jurányi-önkéntesek csapata juttatta fel zegzugos lépcsőházakon és lifteken keresztül a 132 darab panelt a padlásra, ahonnan ipari alpinista-módszerekkel rögzítették a tetőre azokat a kivitelező-csapat tagjai. 

Napenergiát kapunk karácsonyi ajándékba 

December 17-én érkeztek a villanyszerelők és a vezetékezésen dolgoztak, a földszinten lévő kapcsolószekrényig kellett eljuttatni a tetőn termelődő wattokat. 

Akadt némi probléma a födém áttörésével, így konkrétan január 8-án valósítottuk meg a készre jelentést. Cserébe bónuszként új hófogók is kerültek a Jurányi tetejére. 

Néhány héttel ezelőtt pedig a fogyasztásmérő is “okos” lett, megtörtént az inverter hálózatra csatlakoztatása és az üzembe helyezés, ezzel pedig elindult az energiatermelés a KESZ első partnerénél. 

Nehéz szavakba önteni az érzéseinket most. A hatalmas sikerélmény mellett nem is lehetnénk motiváltabbak a jövőre nézve. Az igazságos zöld átállás folytatódni fog Magyarországon, a KESZ kapcsán pedig olyan értelmes, értékteremtő munka zajlik, ami azt elősegíti. 

Ha többet tudnál meg az energiaközösségekről, itt tájékozódhatsz.  

A Jurányi ház, mint Budapest egyik különleges közösségi-kulturális tere, érdemes átfutni a programjaikat, tevékenységeiket. 

A fejleményekről folyamatosan beszámolunk itt, az MTVSZ blogján.  

Ha támogatnád a munkánkat, akármilyen kis adománnyal, itt megteheted. 

Írta: Marton Miklós, MTVSZ

Az éghajlatváltozás és hatásai (egyre gyakoribb és nagyobb időjárási szélsőségek, pl. hőhullámok, aszály, villámárvizek, az élelmiszertermelés és vízgazdálkodás zavarai) már itt van a mindennapjainkban. Az Európai Unió élenjár az éghajlati válság kezelésében, de további lépésekre van szükség.

Az Európai Unió Szociális Klímaalapját azért hozták létre, hogy segítse az energia- vagy közlekedési szegénységben élő háztartások, mikrovállalkozások javát szolgáló intézkedések és beruházások finanszírozását. 

A Szociális Klíma Alap 

A Szociális Klíma Alap segít az Uniós tagállamoknak megbirkózni a legsürgetőbb társadalmi kihívásokkal, mint amilyen az energiaárak és a lakhatás megfizethetősége, továbbá a közösségi közlekedés és az ahhoz való hozzáférés javítása. Ezeket olyan zöldberuházások finanszírozásával kell megtenni, amelyek az energia- és közlekedési szegénység alapvető okait kezelik. Minden intézkedésnek a leginkább érintett csoportokat kell céloznia. 

A tagállamok által kidolgozandó és június végéig az Európai Bizottság felé benyújtandó nemzeti Szociális Klímaterv tartalmazza ezen intézkedéseket, kezelési terveket: 

• Az energia- és közlekedési szegénységben érintett háztartások becsült száma;
• Javasolható tartós hatású új és meglévő nemzeti intézkedések és beruházások, és annak leírása, hogy ezek a zöldberuházások hogyan segíthetik elő a szakpolitika célkitűzéseinek elérését;
• A karbon-díj háztartásokra gyakorolt hatásának megbecslése, területi és jövedelmi eloszlással;
• A terv megvalósításának becsült költségei és becsült hasznai;
• A végrehajtás részletes időterve, a mérhető nyomonkövetés (monitoring) indikátorai;
• A tervezet társadalmi konzultációja összefoglalása, valamint annak részletei, hogy az érdekelt felek javaslatait hogyan vették figyelembe a terv elkészítése és végrehajtása során.

Az energiaszegénység és a közlekedési szegénység országonként, sőt esetenként régiónként is eltérő lehet. Ezért az egyes tagállamok Szociális Klímatervének le kell képeznie a helyi viszonyokat. Kezdetben célszerű a meglévő adatokat felhasználni; később aztán lehet finomítani az adatforrásokat és az indikátorokat.

Olyan intézkedéseket, zöldberuházásokat kell tervezni, amelyek csökkentik a célcsoportok fosszilis energiafogyasztását. Mindez 2030-ig 8,8% GDP megtakarítást eredményezhet a magyar gazdaság számára, főként a fosszilis import csökkenéséből és az alacsonyabb villamosenergia-számlákból, továbbá az elkerült környezeti és egészségügyi károkból adódóan. Ilyen zöldberuházás például a lakások energetikai felújítása, a szociális bérlakások, a fűtés-hűtés megújuló energiákra való átállítása vagy az alulról szerveződő megújuló energiaközösségek. A közlekedési szektorban ilyen zöldberuházás a közösségi közlekedés megújulóenergia-alapúvá tétele és használata, hozzáférhetősége javítása.

A kép forrása: Az ETS2 és a Szociális Klímaalap működésbe helyezése

Időlegesen közvetlen jövedelemtámogatás is adható a zöldberuházások által célzott csoportoknak. Ez átmeneti támogatás, amelynek idővel csökkennie kell, ahogyan a zöldberuházások költségmegtakarítási előnyei megjelennek. A közvetlen jövedelemtámogatás az összes támogatási keret legfeljebb 37,5%-a lehet.

Ezzel összhangban a fosszilis energiaipar befektetéseit teljes mértékben ki kell zárni a Szociális Klímaalapból. Az is biztosítandó, hogy minden intézkedés megfeleljen a „Ne okozzon jelentős kárt” (DNSH) elvnek. 

Szükség lesz támogató szolgáltatásokra: ezek fő feladata az információk eljuttatása a célcsoportokhoz és tanácsadás. Maguk a tagállamok is kaphatnak technikai segítségnyújtást.

A Szociális Klímaalapból támogatható szakpolitikai intézkedések. Forrás: AZ ETS 2 ÉS A SZOCIÁLIS KLÍMAALAP MŰKÖDÉSE: ÚTMUTATÓ A NEMZETI DÖNTÉSHOZÓK SZÁMÁRA

A Szociális Klímaterv nagyon sok területet érint, különösen a gazdaságfejlesztést, az energiapolitikát, az éghajlatvédelmet, a közegészségügyet és a szociális védelmet. Ezért e területek szakértőinek hatékony és érdemi együttműködése kulcsfontosságú a tervezéskor.

Szükség lesz a regionális és helyi önkormányzatok bevonására is, mint helyi szervezőre, döntéshozókra és adatforrásra (pl. közüzemi szolgáltatások). Továbbá a helyi civilszervezetek kulcsszerepük van az érintett lakosság érdekképviseletében és intézkedésekkel való elérésében.

Mennyi pénzről beszélünk a magyar Alapban?

Egy nemrég megjelent tájékoztató szerint mindez európai szinten 86,7 milliárd eurót jelent, ami lakosságarányos elosztás esetén Magyarországnak kb. 741 milliárd forintot jelentene. Mivel azonban az EU ezeket a forrásokat a szociális szükségletek alapján progresszíven osztja, a végösszeg várhatóan ennél jelentősen nagyobb lesz. 2025 elején a tervezést irányító Energiaügyi Minisztérium összesen 1500 milliárd Ft elérhető forrásról beszélt. Ha 10 millió forintos lakásfelújítási átlagköltséggel számolunk, az csaknem 150 ezer otthon energetikai felújítására lehet elég. 

Honnan lesz a Szociális Klíma Alapban pénz?

Szakértők szerint leghatékonyabban gazdasági ösztönzőkkel érhető el a kívánt változás, amikkel felgyorsítják az energiaátmenetbe való európai beruházásokat, csökkentve a fosszilisenergia-függést és az üvegházgáz-kibocsátást. A karbon-mentesítéshez (szén, kőolaj, földgáz fokozatos kivezetése) és a klímasemlegesség eléréséhez 2050-ig való hosszútávú tervezésre és ütemezett beruházásokra van szükség az energiatakarékosság, -hatékonyság, a megújuló energia terén, minden szektorban. Ehhez következetes jelzéseket, ösztönzőket kell adni a gazdasági élet szereplőinek.

Várhatóan 2027-től tehát Európa-szerte karbon-díjjal (karbonadó, szénadó) fognak találkozni a fogyasztók. A karbon-díj célja, hogy gazdasági ösztönzést adjon a kibocsátáscsökkentésnek, és ezáltal támogassa a közös EU-s és nemzeti éghajlatvédelmi és energiaátmeneti célok, vállalások elérését. A karbon-díj elsődlegesen a fosszilis tüzelőanyagok (szén, a földgáz, a fűtőolaj, a benzin és a gázolaj) forgalmazóit terheli majd. A szakpolitika 45 eurós tonnánkénti karbon-díjat céloz, de mivel nincs rögzített árplafon, ezért e fosszilis árak magasabbak is lehetnek.

A karbon-díjat a forgalmazók sajnos várhatóan a fogyasztókra fogják továbbterhelni. Ez viszont aránytalanul terhelné azokat a háztartásokat, amelyek jövedelmük nagyobb részét költik energiára (fűtésre, áramra), és nincs módjuk arra, hogy áttérjenek más, nem fosszilis, kevésbé szennyező és egészségkárosító alternatívákra. Az energia-, vagy közlekedési szegénységben élők különösen kiszolgáltatottak. Ezért indul a Szociális Klímaalap (Social Climate Fund) a tervek szerint 2026-ban, tehát egy évvel a karbon-díj bevezetése előtt. A karbon-díjból származó bevételeket pedig elsősorban az energia- és közlekedési szegénységben élő lakosságnak csatornázzák vissza, a Szociális Klíma Alapon keresztül. 

A karbon-díj annál megterhelőbb, minél nagyobb arányban kell a háztartásoknak a költségvetésükből a növekvő energia- és közlekedési költségekre költeni. A költségteher nagyobb lesz az alacsonyabb jövedelmű tagállamokban, különösen a közép-kelet-európai régióban (mint például Lengyelország, Magyarország vagy Litvánia). Ezért a méltányosság és a szolidaritás elve alapján a Szociális Klímaalapot progresszív képlet alapján osztják el a tagállamok között, így az alacsonyabb jövedelmű országok, ahol nagyobb az energiaszegénység, többet kapnak. Így egy olyan eszköz kerül a nemzeti döntéshozók kezébe, amely a rendelkezésre álló kibocsátás-kereskedelmi ún. ETS 2 bevételi forrásokat használhatja fel. Ennek terve a Szociális Klímaterv. 

Szociális Klímaterv Magyarországon

Hazánkban a terv felelőse az Energiaügyi Minisztérium. Az előzetes egyeztetések alapján a magyar Szociális Klímaterv kiemelten foglalkozik majd az épületek energiahatékonyságával. Ahogyan az EM képviselője egy tavaly őszi szakmai konferencián fogalmazott: „Magyarország az energia 40%-át otthonokban használja fel. Az energiafogyasztás kétharmada pazarló. Lemaradásban vagyunk a házfelújítási beruházások terén.” Ugyanezen a konferencián egy nem-kormányzati szakértő úgy fogalmazott, hogy „a lakásállomány az a csatatér, ahol elveszíthetjük vagy megnyerhetjük a klímaváltozás elleni háborút.”

Abban egyetértés van, hogy sok évre előre kell tervezni, hogy kiegyensúlyozott kereslet alakulhasson ki, és az építőipari vállalkozások előre tudjanak tervezni. A fogyasztóknak is előre kell látni a lehetőségeiket, hogy tervezni tudják a kiadásaikat. Például a hőszivattyús villanybojler gyors eredményt adhat: ez kiegyenlítő rendszer is lehet, hiszen többezer villanybojler okosmérővel vezényelt és időzített működtetése komoly energiatároló hatást is eredményezhet.

A legnagyobb megtakarítási lehetőség a legrosszabb energiahatékonyságú otthonoknál van. Alapos energetikai felmérés kell mindegyik lakásnál, hogy teljes, részleges vagy szakaszos felújítás-e a legjobb.

Képzésekre van szükség, hogy ennyi lakásfelújításhoz legyen elég szakember. Továbbá félő, hogy lesz egy ár-felvivő hatása.

A magyar Nemzeti Energia és Klímaterv szerint az energiaszegénység itthon 300 ezer főt érint, valójában, szakmai felmérések alapján (Habitat for Humanity) inkább ennek legalább 4-szeresét. 

Közlekedési szegénység a Szociális Klímatervben – több a kérdés, mint az állítás

A közlekedési szegénység csökkentését is célozhatja a Szociális Klímaterv, de számos nyitott kérdést meg kell válaszolni és kevesebb adat áll rendelkezésre a tervezéshez, mint az energiaszegénység esetében. Mindezek miatt még kérdéses, hogy megjelenik-e a magyar intézkedések között és ha igen, hogyan.

Az aktív közlekedés (sétálás, kerékpározás) támogatandó, de mivel a teljes magyar infrastruktúra nem fejleszthető érdemben a keretekből. Kampányszerű intézkedés pl. néhány száz elektromos autó szétosztása sem segít a közlekedési szegénység tartós és szisztematikus csökkentésében.

Szakemberek egy része nem ajánlja a közösségi közlekedés ingyenessé tételét, mert az valójában nem csökkenti az autóhasználatot, legfeljebb a gyaloglást és a kerékpározást. Ugyanakkor hektikus utasforgalmat és megugró fenntartási költségeket okozhat, ami a színvonal zuhanása miatt esetenként éppen a célközönség autózás felé fordulását is okozhatja.

Ugyanakkor hatékony intézkedés lenne a meglévő közösségi közlekedési rendszerek fejlesztése, megújuló energiahasználatra állítása. Mindez kombinálható az igény alapú szolgáltatásokkal (on-demand PT service) és a szociális közlekedés (social transportation) megközelítéssel.

Meg kell beszélni

Mint látható, a Szociális Klímaterv tartalmát, intézkedéseit illetően rengeteg a kérdés, amelyeket közösen, sokféle szakterület tudásának és tapasztalatainak felhasználásával, érdemi és többkörös szakmai és társadalmi konzultációval kell megválaszolni. A nemzetközi szakirodalom éppen ezért az egyeztetések, megbeszélések mielőbbi megkezdését javasolja.

Források:

• Green Solidarity: Guiding principles for a truly just Social Climate Fund / Európai civil javaslatok a nemzeti Szociális Klímaterv készítéséhez / , magyar kísérőlevelünk itt
• Szociális Klímaterv - Útmutató nemzeti döntéshozók számára (Adelphi, 2023 november tanulmánya magyar fordítása)
• A teljes angol nyelvű, „Putting the ETS 2 and Social Climate Fund to Work Impacts Considerations, and Opportunities for European Member States” című anyag elérhető itt. 
• A „Contribution to the consultation on the DNSH technical guidance for the Social Climate Fund” (Hozzájárulás a Szociális Klímaalap DNSH technikai útmutatójáról szóló konzultációhoz) című anyag elérhető itt.

 Írta: Marton Miklós 

A kormányzat a nyári szabadságolásokkor, minimális határidővel, egy szűkszavú közleménnyel bocsátotta társadalmi egyeztetésre az atomerőmű hűtővizének a kérdését, amellyel veszélyezteti a Duna élővilágát. Majd a szakmai szervezetek határozott tiltakozása ellenére azt rendeletként közzétette. 

A korábbi szabályozás szerint, ha a Duna hőmérséklete a hűtővíz beömlésénél elérné vagy meghaladná a 30Cᵒ-ot, akkor az erőmű teljesítményét csökkenteni kellett. A szabályzás célja az olt, hogy a Duna-völgy élővilágát védje. A nemrégiben hozott szabályozás ezt a védelmet eltörölte. 

„Szabad folyású folyó” 

A nyár elején elfogadott Természet-helyreállítási törvény egyebek mellett célként nevesíti, hogy 2030-ra legalább 25000 km szabad folyású folyó legyen Európában. Ennek Magyarországon a Duna-völgy adja a legjobb helyszínt. A Duna egy élő ökológiai folyosó, amely nem csak élőhelyek láncolata, de a fajok szabad mozgásának is helye. Nem véletlen, hogy a Duna-menti nemzeti parkokat összefogó szövetség Európa egyik legsikeresebb nemzetközi együttműködése. Az utóbbi években a folyó - hála a szennyvíztisztító műveknek – újra tiszta lett, amit egyebek mellett a Duna-virágzás visszatérése is szépen mutat. 

A Szentendrei-sziget a Dunakanyar felől. Forrás 

900 lakatlan sziget, amelyből 147 csaknem érintetlen 

Az EU Duna Régió Stratégia biológiai sokféleséggel foglalkozó szakcsoportjának egyik szakmai kiadványa 2018-ban a Duna-völgyéről kijelentette, hogy a „legértékesebb vízi és szárazföldi ökológiai folyosók közé tartozik, mivel a Duna-medence központján áthaladva a mikro-régió valóságos mentőöve”. 

Pár éve felmérték, hogy a Duna hány lakatlan szigetet rejt. Bár a lakatlan sziget képzete romantikus képzeteket is kelthet, a szakemberek a kérdést természetvédelmi okokból közelítették meg: ezek a szigetek ideális élőhelyet jelentenek számtalan növénynek és állatnak. A kutatás eredménye őket magukat is meglepte. A 3000 kilométer hosszú, 19 országot átszelő folyó több mint 900 lakatlan szigetet fűz fel, amely mintegy 138 ezer hektárt jelent. Ezek a helyek még mindig a folyó eredeti dinamikáját képviselik: bemutatják a természetes folyók eredeti szépségét, értékes élőhelyeknek adnak otthont egyedülálló növény- és állatvilággal. Méretükben, felépítésükben és eredetükben nagyon változatosak. A kutatók szerint 147 sziget teljesen természetes állapotban van, és így Európa ritka vadonjai közé tartoznak. Ahogyan fogalmaztak: „A Duna európai jelentőségű ökológiai folyosó. Változatos élőhelyeivel együtt Közép- és Délkelet-Európa biodiverzitásának zöld mentőövét alkotja.” 

A számos dunai lakatlan sziget egyike: a Szlovákia és Magyarország között lévő Helemba-sziget, amelynek saját Facebook oldala is van. Forrás 

„Ez csak néhány fokkal lenne melegebb” 

Egy márciusban megjelent cikk szerint a Paksi Atomerőmű másodpercenként 100 köbméter vizet szív be a Dunából, ami egy nap alatt 8,64 millió köbméter vizet jelent. Ezzel nagyjából 3456 darab ötvenméteres versenymedencét lehetne megtölteni – minden egyes nap. Tehát nem egy Rákos-patak nagyságú vízről beszélünk, hanem mondjuk az Ipoly folyó vízhozamáról – és ez az atomerőmű tervezett bővítésével tovább fog nőni.  

Ekkora vízmennyiség természetesnél melegebb hőfoka alapvetően fenyegetheti a folyó ökológiai rendszerét. Azt minden szülő tudja, hogy nem mindegy, hogy a gyermeke 37-, vagy 40 C°-os. A mögöttünk álló nyár után már a bőrünkbe égett, hogy mit jelenthet néhány fok különbség. Néhány fok eltérés teljesen más körülményeket teremt, amely a meglévő ökoszisztéma létét fenyegeti. A Duna pedig nem csak vízfolyás: egyebek mellett a magyar lakosság mintegy negyede dunai parti-szűrésű kutakból nyer ivóvizet. 

A Szigetköz. Horváth Gyula fotója. Forrás 

„Víz alatti sivatag” 

A melegebb víz oxigéntartalma alacsonyabb, fokozottabb az algaképződés, ez pedig az egész tápláléklánc működését felborítja. Ahogyan egy augusztus elején megjelent cikk fogalmaz: a leromlott élőhelyen ezek után könnyedén megtelepszenek idegenhonos, köztük inváziós fajok, amelyek kiszorítják a megmaradt őshonos fajokat. 

Dr, Weiperth András hidrobiológus szerint, ha a hűtővíz még melegebbé válik, akkor ez egy újabb olyan területe lehet a Dunának, ahol termálvizi fajok tudnak majd megjelenni. Számítani lehet olyan fajok megjelenésére, amelyek természetvédelmi és gazdasági károkat is okoznak. Ha a mondjuk 35 fokos visszaömlő vízre gondolunk, annak a hőcsóvája nagyon hosszú szakaszon fejti ki káros hatását.  

Az atomerőmű hűtővizének egy része egy mesterséges csatornarendszeren kerül bevezetésre a Csámpai-patakba, majd e vízfolyáson át kerül a Faddi-Duna ágba. A patakban és dunai mellékágban az észak-amerikai eredetű ékszerteknős (Trachemys scripta) és a kínai légyhéjúteknős (Pelodsicus sinesis) is előfordul, és mára adatok igazolják a sikeres áttelelésüket. 

A Dunába visszavezetett hűtővíz minden évszakban megnöveli a folyam vízének hőmérsékletét. Ez leginkább a hidegebb időszakokban mutatható ki legjobban, amikor akár 15 fokkal melegebb víz is kerülhet a főágba. Ennek következtében a hőterhelt Duna szakaszon egész évben aktív és szaporodik például a szintén észak-ametikai eredetű cifrarák (Faxonius limosus) és az ázsiai eredetű amuri kagyló (Sinanodonta woodiana). Ahogyan Weiperth András hidrobiológus fogalmazott: Az élővilág szempontjából tehát az eddigi állapotok sem voltak ideálisak. A beömlésnél hosszan halmozódnak az üres kagylóhéjak. „A vízfenék sok esetben inkább víz alatti sivatagra hasonlít, mint egy folyam élőhelyére.” 

A hűtővíz kiömlése Paksnál. Forrás: a MVM Paksi Atomerőmű Zrt. hivatalos Facebook-oldala. 

A Duna vízhozama akár 75%-kal csökkenhet 

Műszaki szempontból lehetséges a hűtővíz megfelelő visszahűtése, de persze ez költséges. Igen, az energiatermelés költséges, de hát ez nem új hír. És az sem, hogy a természetvédelem alapelvei szerint a „szennyező fizet”.  

Az atomerőmű mellett felhozott egyik legfőbb érv az, hogy az az időjárástól függetlenül, mindig képes energiát termelni. Azzal, hogy az atomerőmű termelését a Duna vizétől tettük függővé, ezt az állandóságot és megbízhatóságot kockáztatjuk. Ugyanis nem csak a hőmérséklettel van baj, hanem a mennyiséggel, a vízhozammal is (bár ezt éppen egy áradás után talán nehéz elképzelni). A Nemzetközi Dunakutató Egyesület (International Association for Danube Research ) szakembere 2021-ben “nagyon drámainak” nevezte a helyzetet, és szorgalmazta, hogy ne űzzenek el további ritka fajokat, és ne fenyegessék fajok védelmét. Mint mondta, a biológiai sokféleség pusztulása az ökoszisztéma alapú szolgáltatások pusztulását jelenti. Kiemelte, hogy amennyiben az éghajlati célokat nem sikerül teljesíteni, úgy (a Copernicus Platform éghajlati modelljére alapozva) a század végére a nyarakat illetően drámai változások fognak lejátszódni: az átlaghőmérséklet akár 7 °C-kal nőhet, az éves csapadékmennyiség akár 30%-kal csökkenhet, és a Duna vízhozama akár 75%-kal csökkenhet. 

A Duna Gödnél 2024 augusztus 9-én 

Jogszabályok szerint 

A Duna teljes Magyarországi szakasza (a budapesti részt kivéve) a nemzeti Ökológiai Hálózat része. Az ökológiai hálózat több, mint a védett területek mozaikja; „ez egy élő hálózat; hatékony eszköz lehet a biológiai sokféleség védelmének integrálására az ágazatközi politikába.” – fogalmazott korábban a minisztérium egyik szakembere. - „Az ökológiai folyosók… biztosítják az állatok és növények szétszóródását. Területeket védenek, támogatják a korábban elhagyott élőhelyek újra-telepítését. Ezek a területek különféle fenyegetéseket mérsékelnek, például a széttagoltságot vagy az éghajlatváltozás tüneteit.” 

A jogrendszer szerint a környezetvédelem nem léphet vissza: az alaptörvényből fakadóan, amit a környezetvédelem már elért, abból nem engedhet. 

Az, hogy minderről a kormányzat a nyári szabadságok közepén, egyhetes határidővel, nevetségesen szűkszavú indoklással hirdetett társadalmi egyeztetést, sok jogász szerint súlyosan sértette a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvényt. Ahogyan fogalmaztak: „a probléma évek óta ismert, nincs konkrét indoka annak, hogy a nyár közepén, ilyen rövid határidővel történjen jogszabálymódosítás.” Az pedig, hogy a szakmai szervezetek határozott tiltakozása ellenére az eredeti tervezet (12/2024 (VIII. 15.) EM rendelet) már a négynapos ünnep előtti pénteken hatályba lépett, mindezt csak megerősíti. Jellemző, hogy a rendelet szövege a Duna szót nem tartalmazza. 

Fotó: Mórocz Attila fotója. Forrás 

„s rendezni végre közös dolgainkat” 

A DSTF vezetője szerint mivel talán nem tudunk eleget az ilyen hőmérséklet-emelkedésnek a dunai ökoszisztémára gyakorolt hatásairól, ezért a paksi hűtővíz kérdésről szólva az elővigyázatosság elvére kell alapoznunk. 

Éger Ákos, az MTVSZ ügyvezető elnöke kiemelte, hogy “napjaink összefüggő környezeti, társadalmi, gazdasági, energetikai kihívásait nem lehet a megszokott módszerekkel megoldani. Rendszerszemléletű, összefüggő megoldások kellenek, melyek a társadalom jólléte mellett figyelembe veszik a természeti korlátokat is, és hosszú távú programok segítségével összhangba hozzák ezeket.” Hogy ahogyan az alábbi fényképen is, halászmadár is legyen, és hal is. 

Szabó Attila fotója. Forrás 

Írta: Szalkai-Lőrincz Ágnes 

A lakossági részvételen alapuló energiaközösségek létrehozásának támogatása, működésük segítése a legfontosabb célja az EUKI által finanszírozott COMMENCE projektnek, melyben a V4-ek egy-egy civil szervezete igyekszik hatékonyan együttműködni. Lengyelországból a WiseEuropa, Csehországból a Frank Bold, Szlovákiából a SAPI iparági szövetség, Magyarországról pedig a Magyar Természetvédők Szövetsége szakértői együttműködése eredményeként az országok feltérképezik az energiaközösségek jogi helyzetét, útmutatót készítenek önkormányzatok és energiaközösséget alapítani szándékozók számára, javaslatcsomagot készítenek és juttatnak el az illetékes döntéshozókhoz, és helyi szinten segítik négy energiaközösség eljutását a megvalósulásig.  

Ez pedig nem könnyű feladat még akkor sem, ha mindeközben a magyar Parlament őszi ülésszakán kedvező törvényi változások várhatók az energiaközösségekkel kapcsolatban. A COMMENCE projekt 3. partnertalálkozóját követő Energiaközösségek – nemzetközi tapasztalatcsere és hazai tanulságok fórumon kifejezetten olyan meghívott előadókat és szakértőket kértünk fel, akik nem csak a külföldi jó gyakorlatokat és a távlati célokat mutatták be a résztvevőknek, hanem az általuk megélt nehézségekről és kihívásokról is beszéltek.  

A Magyar Természetvédők Szövetsége és a Közösségi Energia Szolgáltató által szervezett workshopon szóba kerültek azok az osztrák és a cseh törvényi környezeti változások, amelyek lehetővé tették, hogy elinduljanak az első energiaközösségek. Csehországban idén nyáron került be a villamos energia megosztása a helyi villamos energia törvénybe, és augusztusban kezdte meg működését a megosztáshoz adatokat szolgáltató, az osztrák EDA adatcserélő platform mintájára készült cseh verzió. Ennek teljes működése csak 2026-ra várható, ám az alapvető funkcióra már most is képes: az okosmérőkből származó negyedórás adatok alapján elkülönítetten elszámolható az energiaközösségen belül megosztott és a kereskedőtől vásárolt villamos energia mennyisége. Az első hónap eredményei pedig nagyon bíztatók, még akkor is, ha olyan villamos energia megosztás is megvalósítható náluk, ami ellen a hazai hálózati engedélyes szakemberek erősen tiltakoznak.  

Külön izgalmas élmény volt a résztvevők számára, hogy dr. Kondorosi Andrea, az Energiaügyi Minisztérium főosztályvezetője nem csak az eddigi törvénykezési munkáról nyújtott áttekintést a hallgatóságnak, de itt jelentette be, hogy a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátja a Villamosenergia-törvény módosított változatát, melyben új elemként megjelenik az energiaközösségek választható jogi formája között az egyesület, a választható tevékenységek között pedig az energiahatékonysági szolgáltatás. Az almérlegkör fogalmának bevezetésével kapcsolatban már az előadókhoz intézett kérdéseknél esett szó, és erre a témára később a panelbeszélgetésben is visszatértek a szakértők.  

Hallhattunk a háztartási méretű kiserőművek (HMKE) elterjedésével kapcsolatos elszámolási típusokról és a bruttó elszámolásra való áttérés várható hatásairól, melyről a REKK készített kutatást. Fontos ezt a trendet is szem előtt tartani, hiszen ha mindenki helyben termeli meg a nappali energiaszükségletének egy részét – sőt, meg is osztja azt egy másik féllel, annak hatásai egészen az energiatőzsdéig és a tőzsdére termelő nagy naperőművek tulajdonosáig is felgyűrűznek.  

Az energiaközösségek további jogi nehézségei között szó esett arról, hogy miután az egyesületi forma is választható lesz, a civil törvénynek is meg kell felelniük ezeknek a közösségeknek, és ebből adódóan azt sem tudjuk még, hogyan változtatja meg ez az energiaközösségi regisztráció feltételeit.  

Műszaki témában izgatottan figyeljük a ZKK-t, ugyanis novemberben kiadják a BME Smart Power Laboratóriummal közösen végzett kutatásuk eredményét, és végre hiteles adatokkal is alátámasztva láthatjuk, hogy milyen hatása van az energiaközösségen belüli villamosenergia-megosztásnak a hálózatra KIF/KÖF/NAF szinteke.  

Az elindulás, a működés és a műszaki kérdések mellett összességében továbbra is arra keressük leginkább a választ, hogy hogyan tudnak érvényesülni Magyarországon az energiaközösségek társadalmi, szociális hozzáadott értékei, és milyen hatással lesznek ezek a közösségek a szélesebb társadalmi csoportokra. Úgy gondoljuk, hogy ezek miatt érdemes tovább dolgozni az energiaközösségek minél könnyebb megvalósíthatóságán. 

Írta: Farkas Dorka

Kóny, egy csendes magyar település Győr-Moson-Sopron vármegyében, már több mint egy évtizede küzd a helyi sertéstelep, a Kóny-Pig Kft. által okozott szaghatással. Az eredetileg problémamentesnek tartott telep az utóbbi 15 évben vált a helyiek számára elviselhetetlenné.

A telep és a szaghatás kezdete

A sertéstelep működését több évtizeddel ezelőtt kezdte meg, és az kezdetben nem okozott problémát a környék lakosainak. Azonban az elmúlt 15 évben egyre növekvő szaghatás vált állandó panaszok tárgyává. A nyári hónapokban a helyzet különösen súlyossá válik, amikor az észak-nyugati szélirány és a magas hőmérséklet miatt a bűz fokozódik. A környéken élők számára szinte lehetetlenné vált az ablaknyitás vagy a szabadban való tartózkodás.

Engedélyek és szabályozások

A cég rendelkezik környezetvédelmi és hígtrágya kezelési engedélyekkel, amelyek lehetővé teszik számukra a problémát okozó trágyakezelést. Azonban a hígtrágyából származó bűz továbbra is problémát jelentett az elmúlt időkig. Bár a tartályos tárolás nem jár szaghatással, a trágya kezelése és annak termőföldbe való beforgatása során keletkező bűz élhetetlenné teszi a települést, amiből évente 4000 köbméter keletkezik.

A környezetvédelmi hatóság nem lépett fel az ügyben gyakorlatilag.

Lakossági panaszok és konfliktusok

A település polgárai, akik körülbelül 80%-a érintett az ügyben, többször is összetűzésbe kerültek a sertéstelep tulajdonosával. Aller Imre polgármester magánszemélyként és három helyi lakos segítségével jogi úton fellépett a szaghatás ellen. A beadványt  a bíróság tárgyalásra alkalmasnak találta.  A helyszíni vizsgálatok során a helyi kormányhivatal ugyanakkor állítólag nem talált szabálytalanságokat, és többször is, folyamatosan megerősítette, hogy a telep működése és a hígtrágya kezelése megfelel a hatályos előírásoknak. Amit azonban sosem akkor végeztek el, mikor a lakosok általi bejelentések érkeztek.

Bírói beavatkozás és megoldási próbálkozások

A sok évnyi konfliktus után, 2023 novemberében a felperes lakosok peren kívüli bírói egyezséget értek el a Kóny-Pig Kft.-vel. A megállapodás értelmében, ha újabb szaghatás lépne fel a jövőben, a bíróság lép közbe. Azóta úgy tűnik, hogy sikerült javítani a helyzeten, és az elmúlt időszakban nem voltak újabb panaszok. 

Azt a problémát, amit a környezetvédelmi hatóság tíz éven keresztül nem tudta vagy nem akarta megoldani, egy bírói egyezség helyre tette.

Jövőbeli kilátások

A település és a sertéstelep közötti viszony még mindig feszült. Az új szabályozások, mint például a 2 km-es védőtávolság bevezetése a lakóövezettől, még mindig vita tárgyát képezik. A technológiai fejlesztések és a helyes trágyakezelési gyakorlatok alkalmazása kulcsfontosságú a hosszú távú megoldás érdekében.

Az elmúlt évek eseményei rámutattak arra, hogy a környezetvédelmi kérdések kezelése mennyire összetett és sokrétű feladat, amelyben az együttműködés, a jogi szabályozás és a technológiai fejlesztések egyaránt fontos szerepet játszanak. 

Érthetetlen hogy miért nem tudta megoldani a problémákat a környezetvédelmi hatóság, amelyeket később egy bírósági egyezség megoldott.