Rendkívül aggályos a magyar REPowerEU terv

Írta Farkas Dorka , 2023. november 29. 09:25 , Hozzászólsz?

Szerző: Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke

 

lmcs-cikk2-kep.jpg

Az Európai Bizottság jóváhagyta Magyarország REPowerEU tervét, amely szerint 2026-ig 2346 milliárd forintot fordítanánk a szén-dioxid-kibocsátás, a primerenergia-felhasználás és az orosz energiahordozóktól való függőség csökkentésére. Ennek az összegnek a 11 százalékát uniós vissza nem térítendő támogatásból, további 63 százalékát uniós hitelből fedeznénk. A tervet elemezve, a Levegő Munkacsoport arra következtetésre jutott, hogy az több uniós jogszabályba is ütközik, így erősen aggályos a Bizottság általi jóváhagyása.

A tervben nem található adat arra vonatkozóan, hogy a benne felsorolt reformok és beruházások megvalósulása esetén összességében mennyivel csökken az adott időszakban az ország teljes primerenergia-felhasználása és szén-dioxid-kibocsátása. Ezeket az adatokat azért lenne fontos ismerni, mert ha az elkövetkező években a kormányzati politika, illetve a kormányzati intézkedések végső soron az ország szén-dioxid-kibocsátásának a növekedését idézik elő, akkor ez már eleve megkérdőjelezi az egész terv értelmét.

A tervben előirányzott reformok és beruházások megvalósításával évi 0,7-0,9 millió tonna szén-dioxid-kibocsátáscsökkenést érnénk el, vagyis 2,6-3,4 millió forint kiadás eredményez egy tonna csökkentést. Ez szintén komoly aggályokat vet fel, hiszen más intézkedésekkel ennél jóval alacsonyabb fajlagosan költséggel is lehetne mérsékelni a kibocsátást. (Megjegyezzük, hogy az EU emissziókereskedelmében a karbonkvóta tonnánkénti ára jelenleg 82 euró, vagyis – hivatalos árfolyamon számolva – 31 000 forint körüli.)

A szeptemberben közzétett tervezet 14 reformot irányoz elő, amelyek kétségkívül hasznosak, azonban messze nem elegendőek a kitűzött célok eléréséhez. Ezért haladéktalanul meg kell kezdeni az Európai Tanács és az Európai Bizottság által is szorgalmazott további reformokat.

A rezsicsökkentés igazságtalan, mivel a leggazdagabbaknak kedvez, nagyobb részben kapják olyanok, akik nem szorulnak rá.  2023-ban a kormány 2580 milliárd forintot fordít „rezsivédelemre”, és ezt a támogatást – bár 2023. évinél jóval kisebb összeggel, 1340 milliárd forinttal – 2024-ben is folytatja. Továbbá jelenleg hatalmas közvetlen és közvetett állami támogatásban részesülnek a fosszilis energiahordozók a rezsicsökkentésen túlmenően is. Az Európai Bizottság tanulmánya szerint Magyarországon a fosszilis energiának nyújtott támogatás mértéke a 2020-ban a GDP 1%-ának felelt meg. Ezek az adatok azonban nem tartalmaznak számos tényezőt, amelyek közül messze legnagyobb az, hogy a környezeti és egészségi károk költségeit nem építették be az árakba. Ha megszűnnének ezek a támogatások, illetve a rezsicsökkentés, akkor a tervben előirányozott beruházási támogatások jelentős része teljesen nyilvánvalóan szükségtelenné válna, hiszen ezek a beruházások piaci alapon is viszonylag gyorsan megtérülnének. Mindezek indokolják a rezsicsökkentés. kivezetését, és ezzel párhuzamosan a rászoruló háztartások kompenzációját, valamint az épületfelújítási támogatások növelését.

Egyértelműen képtelenség tehát érdemi előrehaladást elérni a REPowerEU említett célkitűzései irányában úgy, hogy a kormány sokkal nagyobb összeggel támogatja a visszaszorítandó energiahordozókat, mint a Magyarországnak előirányzott REPowerEU-támogatás teljes összege. Ezek támogatások társadalmilag is rendkívül igazságtalanok, mivel leginkább a gazdagabb rétegeknek – és különösen a leggazdagabbaknak – kedveznek, vagyis nagyobb részben olyanok kapják, akik nem szorulnak rá. Egyebek mellett így sokkal kevesebb támogatás jut a szegényebbeknek, mint egyébként lehetne. Továbbá a támogatás következtében keletkező környezetszennyezés és egészségkárosodás is leginkább a szegényeket sújtja. Rendkívül igazságtalanok ezek a támogatások azért is, mert az energiahatékonysági beruházásokat végző vállalkozásokat érdemtelenül hátrányba hozza a fosszilis energia használatában érdekelt vállalatokkal szemben. A legnagyobb hátrányuk pedig minden bizonnyal az, hogy a lakosságot, az üzleti szférát és a politikai döntéshozókat egyaránt félretájékoztatják az energia valódi áráról és az ennek következtében elkerülhetetlenül előálló súlyos helyzetről, kiszolgáltatottságról is. 

Mivel még mindig rendkívül alacsony a lakosság energiatudatossága és hiányosak az ismeretei arról, miként lehet és miért érdemes minél több energiát megtakarítani, illetve kevésbé környezetszennyező fűtési és hűtési módszereket alkalmazni, ki kell dolgozni egy széles körű szemléletformálási programot az Európai Bizottság, valamint hazai és külföldi civil szervezetek bevonásával, és ezt mielőbb végrehajtani.

Szintén szükséges a hatóságok megerősítése az illegális égetések felszámolása érdekében, ugyanis Magyarországon – csakúgy, mint a térség több országában, Lengyelországtól Bulgáriáig – rendkívül elterjedt a lakossági hulladékégetés, ami rendkívül egészségkárosító és hozzájárul a klímaválság fokozódásához. Az ügyben illetékes kormányhivataloknak viszont nincs kapacitásuk arra, hogy fellépjenek ezen illegális tevékenység ellen. Ezért a hatóságok megerősítése mellett a jelenleginél nagyobb felhatalmazást kell adni az önkormányzatoknak és a rendőrségnek, hogy szüntessék meg ezeket a jogsértéseket.

A széles körű szemléletformálás, a hatóságok megerősítése, valamint a civil szervezetek egyéb vonatkozó javaslatainak a megvalósítása elengedhetetlen ahhoz, hogy a támogatások felszámolása ne vezessen a lakossági hulladékégetések és a falopások mértékének növekedéséhez.

Ami a tervben szereplő 16 beruházást illeti, ezek nagy része a fosszilis energiahordozók további használatára építő nagy értékű beruházás (földgáz-infrastruktúra fejlesztése, ipari parkok fejlesztése stb.). Az ilyen – elsősorban profitorientált magáncégek érdekében álló – beruházásokra egyetlen fillér hazai vagy uniós közpénzt se szabad áldozni, hiszen az se környezetvédelmi, se gazdasági észszerűséggel nem indokolható, sőt kifejezetten piactorzító hatású és késlelteti a zöld átállást, ami tovább rontja a versenyképességünket. A tervezett beruházások nem csökkentenék érdemben hazánk energiafüggését sem, hiszen azokat az energiahatékonysági erőfeszítések és az érdemi gazdasági szerkezetváltás biztosíthatnák. 

Az elmúlt évtizedek megbocsáthatatlan mulasztása a lakóépületek energetikai korszerűsítésének elmaradása: emiatt sok ezer milliárd forint került feleslegesen kiadásra, jelentősen romlott a környezet állapota és a lakosság egészsége, továbbá az épületek nagy része nem lesz képes megfelelő mértékben biztosítani a feltételeket az ott lakók egészséges életéhez, aminek következtében tömeges, egyébként elkerülhető megbetegedésre és sok idő előtti halálozásra kerülhet sor, ami a gazdaságra is súlyos csapást mér. 

A kormány álláspontja szerint azért nem irányoznak elő több forrást az épületek energiahatékonyságának javítására, mert „a javasolt mértékű forrásbővítés megítélésünk szerint már túllép a rendelkezésre álló kivitelezői kapacitások mértékén, így az nem tudna hasznosulni.” Megfelelő átképzéssel, valamint a kevésbé fontos, gyakran az éghajlat-, illetve környezetvédelmi célokkal ellentétes beruházások elhagyásával viszont bizonyára a jelenleginél jóval több kapacitást is lehetne biztosítani.

 

Ez a cikk a Német Szövetségi Gazdasági és Éghajlatügyi Minisztérium (German Federal Ministry for Economic Affairs and Climate Action, BMWK) European Climate Initiative (EUKI) programja által támogatott, “Implementing the European Green Deal in Central and Eastern Europe” projekt keretében készült. A cikkben foglalt véleményért kizárólag a szerző(k) felelősek, az nem feltétlenül tükrözi a Federal Ministry for Economic Affairs and Climate Action (BMWK) nézeteit.

 

#CANEUKI #mtvsz #cikksorozat

 

Épületfelújítással az energiafüggetlenség és a dekarbonizáció felé

Írta Farkas Dorka , 2023. november 22. 18:09 , Hozzászólsz?

Szerzők: Böröcz Barbara, Pálffy Anikó, Magyar Energiahatékonysági Intézet

 

Az Európai Bizottság az orosz-ukrán háború okozta nehézségekre és a globális energiapiaci zavarokra reagálva terjesztette elő 2022 májusában a REPowerEU tervet, amelynek fő célja, hogy Európa függetlenedjen a fosszilis tüzelőanyagoktól, és megfizethető, megbízható és tiszta energiát is biztosítson a fogyasztóknak.

Hazánknak is el kellett készítenie a Bizottság számára benyújtandó REPowerEU fejezetet, kiegészítendő a Helyreállítási tervet, amely az ország támogatási és beruházási terveit, valamint tervezett intézkedéseit tartalmazza az energiaátmenet felgyorsítására és a fosszilis energiafüggőség mérséklésére, nagyságrendileg 4000 milliárd Ft uniós támogatás és további hitel bevonásával. 

A hazai épületállomány állapota leromlott; energetikai szempontból 90%-uk elavultnak számít. A 4,5 milliós állomány több, mint 80%-a épült 1990 előtt, háromnegyede pedig még a 80-as évek előtt. A 3,85 millió lakott lakásból 2,3 millióban használnak gázt fűtési célra, így a REPowerEU tervben foglalt célok elérésében nagy szerepet kellene kapnia a lakossági szektornak.  A jelentős mértékű gázkitettség csökkentését az EU szakpolitikai irányelvei is ösztönzik, ezek szerint a lakossági fogyasztás szintjén a fosszilis energiaforrással működő tüzelőberendezések pár éven belül nem lesznek támogathatóak (várhatóan 2027-től), illetve a széndioxid kibocsátás is radikálisan csökkenteni kellene. 

Ennek ellenére mégsem a lakossági gázfüggőség csökkentése áll a hazai REPowerEU terv középpontjában.  Hiányoznak a tervből az energetikai felújításokat elősegítő intézkedések, beleértve egy nagyszabású lakossági épületfelújítási támogatási programot. Összességében a lakossági energiahatékonysági beruházásokra aránytalanul kis összeg jut, a 2026-ig tervezett 224 milliárd Ft, amit részben visszatérítendő, részben vissza-nem-térítendő támogatás formájában tervez a felelős Minisztérium kiosztani, 20 ezer lakás felújítását célozza meg, ami nagyságrendileg elmarad a szükséges évi 130 ezer lakásfelújítástól. Az uniós forrásokat egybeszámolva a felújítani tervezett ingatlanok száma 2029-ig is csak kb. 60 ezer épület. 

mehi_cikk1_repower-grafit_szigeteles3.jpg

 

A felújítások fókuszában annak a 2,7 millió lakóingatlan kellene állnia, amelynek a fele családi ház. Ezek átlagos éves energiafogyasztása akár kétszerese egy korszerű épülethez képest, de a régi, rossz állapotú családi házak akár 3-4-szer több energiát fogyasztanak. A terv szerint a kiinduló állapothoz képest 30%-kal kell csökkennie a primer energiafogyasztásnak, amely elvárás azonban nem a mélyfelújítások irányába mutat. A 30%-os megtakarítás családi ház esetében származhat akár a nyílászárók cseréjéből, akár a régi gázkazán kondenzációs kazánra való cseréjéből is. A hőszigetelés is jelentős energia megtakarítással jár a régi korszerűtlen családi házak esetében. Ezek együttes, vagy szakaszos megvalósítása azonban 30%-nál jóval magasabb energiamegtakarítást (akár 60-70%) kell, hogy eredményezzen. A szűkös támogatási forintokat a mélyfelújítások előmozdítására kellene fordítani, a tervben foglalt 30%-os energiamegtakarítási elvárás alacsony, hacsak nem párosul olyan szabályrendszerrel, amely a szakaszos mélyfelújítást biztosítja. Az alacsony jövedelmű, energetikailag korszerűtlen ingatlanban élők célzott támogatása teljesen hiányzik a tervből, amire pedig megerősített uniós elvárások is irányulnak, egyúttal hazánk számára is elemi érdek, hogy az átlagosnál alacsonyabb jövedelmű háztartások ne legyenek az energiaátmenet kárvallottjai.

Hiányzik a hazai REPowerEU fejezetből a rezsicsökkentés kivezetésére vonatkozó elképzelés (ahogy a Helyreállítási terv és a NEKT sem tartalmaz erre nézve semmit). A rezsicsökkentés fenntartása gazdasági és költségvetési szempontból fenntarthatatlan, emellett társadalmilag igazságtalan, túlfogyasztásra ösztönöz és a lakossági fűtés terén változatlanul fenntartja a gázfüggőséget. A tervben szereplő intézkedések ennek mérsékléséhez érdemben nem járulnak hozzá. Magyarország a rezsicsökkentés támogatására csak 2023-ban többet költött, 2581 milliárd Ft-ot, mint a teljes REPowerEU terv végrehajtásához rendelkezésre álló forrás (1750 milliárd Ft). A rezsicsökkentés ilyen formában való fenntartása a lakosság továbbra is „védett” szegmensében továbbra is túlfogyasztásra ösztönöz és konzerválja a gázfüggőséget. A rezsicsökkentés ráadásul a piaci alapú finanszírozási lehetőségek ellen hat, márpedig pusztán uniós vagy költségvetési támogatást felhasználva az épületállomány felújítása nem valósítható meg.

A rezsicsökkentés részleges feloldása jó kezdő lépés az energiahatékonyság ösztönzésére. Viszont a felújításokat övező hiányos, vagy téves információk miatt gyakori, hogy nem megfelelő energetikai felújítások történnek. Az ismeretek korlátozottsága miatt szükség lenne egy tanácsadó hálózatra, hogy a szétaprózott információk egy helyen összpontosuljanak, hogy a komplex felújításokhoz mind szakmai, mind pénzügyi információkat egy helyen tudjanak a felújítók igénybe venni. A tömeges szemléletformálásának, tanácsadásának költséghatékony módja lenne az egyablakos tanácsadói hálózat (One Stop Shop).  Szabványosítani kellene az épületfelújításokat, hogy egységes megoldásokat tudjanak nyújtani típusépületenként és könnyebb legyen koordinálni a felújítási folyamatot. A tervben ezekre vonatkozóan sem találni intézkedéseket.

A felújítások Magyarországon az építőipari megbízások kb. 20%-át teszik ki, míg ez az arány az EU-ban több, mint 36%. Bár a lakosság részéről van igény a korszerűsítésre, ehhez nincsenek megfelelő anyagi források. Egy széleskörű energetikai felújítást célzó támogatás hatékony eszköz lenne az otthonok dekarbonizálása felé, és hosszú távon védené a lakosságot az energiaárak változásával szemben. Emellett pozitív gazdasági és társadalmi hatásokkal is járna, mint az ingatlanok értéknövekedése, a beltéri klíma javulása, az épületek szén-dioxid kibocsátásának csökkentése, valamint kellő megrendelésállomány biztosítása az építőipar számára. 

A középületek felújítása tekintetében is egyre szigorodó elvárásokkal lehet számolni. A 2023-ban elfogadott Energiahatékonysági Irányelv szerint a közszférában évente 1,9%-kal kell csökkenteni az energiafogyasztást, és felújítási kötelezettség vonatkozik a közintézmények tulajdonában lévő épületek teljes alapterületének 3%-ára.  Az Irányelv ráadásul a felújítási kötelezettséget fokozatosan minden középületre előírja, beleértve nemcsak a központi kormányzati épületeket, de az önkormányzati épületeket is. 2027-tól kötelező lesz a felújítások révén elérni a megtakarítási előírást az 50 000 fő feletti településeken, 2030-tól pedig az 5000 fő feletti településeken. A középületek felújítására szánt forrásokat is ütemezetten és az energiahatékonysági szempontok fokozott beépítésével kellene az uniós forrástervezésben szerepeltetni. A REPowerEU tervben szereplő 62,8 milliárd Ft-ot a tervezők a központi kormányzati épületek felújítására szánják, a KEHOP és a TOP támogatásai irányulnak majd az önkormányzati épületekre. 

A primer energiafogyasztásnak a beruházás kiindulóállapotához képest középületek esetében is 30%-kal kell a terv szerint csökkennie. Állami támogatás biztosításakor indokolt lenne a magasabb megtakarítási elvárás, tekintve, hogy a középületeknek felújítás után középtávon már a közel nulla energetikai követelményszintnek kell majd megfelelniük, amennyiben az új EPBD előírásai is érvénybe lépnek. A felújításokat célszerű a legrosszabb energetikai besorolású épületeknél kezdeni, bár ehhez szükséges lenne részleteiben ismerni a középület állományt és annak energetikai jellemzőit. Országos nyilvántartórendszer azonban nem létezik, a középületek felújítási arányáról és az elmúlt időszakban az állami forrásokból megvalósult korszerűsítések eredményeiről sincsenek elérhető nyilvános információk. 

 

Ez a cikk a Német Szövetségi Gazdasági és Éghajlatügyi Minisztérium (German Federal Ministry for Economic Affairs and Climate Action, BMWK) European Climate Initiative (EUKI) programja által támogatott, “Implementing the European Green Deal in Central and Eastern Europe” projekt keretében készült. A cikkben foglalt véleményért kizárólag a szerző(k) felelősek, az nem feltétlenül tükrözi a Federal Ministry for Economic Affairs and Climate Action (BMWK) nézeteit.

 

#CANEUKI #mtvsz #cikksorozat

Megújuló energiaforrások a RePower EU tervben

Írta Farkas Dorka , 2023. november 14. 10:30 , Hozzászólsz?

Szerző: Magyar László, Energiaklub

Magyarország RePower EU terve – a többi tagállaméhoz hasonlóan - 2023-ban készült el. A terv legfontosabb célkitűzése az orosz gázról való leválás lehetőségeinek áttekintése, és ennek megfelelő új energiapolitikai irányok, támogatandó területek és intézkedések kijelölése.

Az orosz gázról való leváláshoz az energiafogyasztásunk csökkentése mellett a hazai megújuló források nagyobb léptékű kihasználása kínál lehetőséget. Nagyon fontos, hogy ebbe az irányba mozduljunk el, ne alternatív fosszilis források felé, ami hatalmas hiba volna a klímaválság kellős közepén. A rendelkezésre álló új pénzforrásokat a lehető leghatékonyabban kell a megújulós beruházásokat támogató fejlesztésekre fordítani. Lássuk, mennyire segíti ezt az új RePower EU terv.

---------------------------------

A magyar RePower EU terv legalapvetőbb célkitűzései között szerepel a megújuló energia részarányának növelése a bruttó végső energiafogyasztáson belül. Ennek eléréséhez a Nemzeti Energia és Klímatervvel is összhangban lévő specifikus célokat határoztak meg.

A spcifikus célok között szerepel, hogy 2030-ra 13 GW-ra növekedjen a beépített időjárásfüggő megújuló kapacitás Magyarországon. Ebből - a NEKT adataiból kiindulva - 12 GW-tal részesedne a napenergia, 1 GW-tal pedig a szélenergia. Ez rendszerüzemeltetés szempontjából nem egy ideális arány, de jelenleg ebbe az irányba haladunk.

Szintén cél, hogy jelentősen növekedjen a hazai geotermikus energiavagyon. Kezdetben döntően hőpiaci, majd a kapcsolódó technológia fejlődésével akár villamos energia előállítás céljával. Jelenleg az utóbbi még komoly technológiai és gazdaságossági akadályokba ütközik.

A terv kimondja, hogy a gyorsan növekvő időjárásfüggő megújuló áramtermelés piaci integrációjának támogatására biztosítani kell a többféle technológia és piaci eszköz együttes működésére épülő rugalmassági piac kiépítését. Vagyis a szabályozó rendszernek le kell tudnia követni a nap- és szélenergia termelésből fakadó ingadozásokat, minden eszközzel törekedni kell arra, hogy a rendszer rugalmassága növekedjen.

Továbbá a RePower tervben kiemelten kezelik az ipar, mint jelentős energiafelhasználó ágazat zöldítését a megújuló alapú saját energiatermelés növelésével, valamint a földhő és a megújuló hidrogén szélesebb körű hasznosításával. Hogy ehhez mennyire van szükség extra támogatásokra, arra lejjebb még visszatérünk.

 

A célok elérése érdekében a RePower EU tervben ún. reformokat határoztak meg. Ezen reformok keretein belül kerülnek majd kiírásra a konkrét támogatások is. Lássuk a megújuló energiaforrások hasznosítását érintő reformokat.

  • Megújuló erőművek hálózati csatlakozása

A megújuló energia célokat szolgáló reformok között megjelenik az erőművek hálózati csatlakozási engedélyezésének elősegítése: a hálózat üzemeltetője az engedély megadásának időpontjától kezdve végrehajtható hálózati csatlakozási engedélyt ad ki az időjárásfüggő megújuló energiaforrások – nap – és szélenergia – erőművei számára legalább 12 000 MW összkapacitásig. A cél az ilyen erőművek minden kategóriájára (kis- és nagyerőművek) kiterjed.

A probléma vélhetően a szélerőművek korlátozott támogatásával lesz, hiszen előreláthatólag nem az ország teljes területére fog kiterjedni a csatlakozás lehetősége, illetve várhatóan erősen limitált lesz a csatlakoztatható erőművek száma is. Pedig a szélerőművek az orosz gázimport kiváltásában különösen hatékony szereplők lehetnének, ahogy azt az alábbi ábra is mutatja.

 

magyarek-cikk2-abra.jpg

  1. ábra: Szélenergia szerepe a gázimport kiváltásában (Forrás: Energiaklub)



  • A biogázra/biometánra vonatkozó stratégia kidolgozása 

A RePower EU terv egyértelműen nagyobb fókuszt kíván helyezni a biogázra és biometánra. A támogatások célja többek között az alapanyagok elérhetőségének és felhasználási lehetőségeinek feltárása, majd ezek alapján egy nemzeti termelési cél kijelölése. Vizsgálni fogják a biometán gázhálózatba történő betáplálásának lehetőségeit, meghatározzák a biogáz és biometán termelés elterjedéséhez szükséges jogalkotási és pénzügyi intézkedéseket, illetve felmérik a biogáz beruházások ipari hátterének és az alapanyagok fenntartható beszerzéséhez szükséges értékláncok lehetőségeit. 

  • A geotermikus szabályozási keret fejlesztése 

Szintén fontos fókusz helyeződik a geotermikus energiára. A reform részeként átlátható és versenyképes szabályozást alakítanak ki a geotermikus energiaforrások kiaknázásának elősegítésére. Támogatni kívánják kutatófúrások mélyítését, a geotermikus vagyon feltárását eddig kevésbé kutatott területeken is, hogy pontosabb képet kaphassunk a kiaknázható energia területi eloszlásáról és mennyiségéről, majd ezt minél hatékonyabban nyerhessük ki.

 

A RePower EU tervben a megújuló energiák terjedését elősegítő egyéb támogató reformok között szerepel még az energiatárolás elterjedését segítő jogi ösztönzők kialakítása, illetve a dinamikus árképzés jogi hátterének kidolgozása is.

Pozitívum, hogy a tervben kiemelten kezelik az oktatás és a digitalizáció szerepét, a digitális tananyagok, illetve képzések (kurzusok) létrehozását. A megújuló energiákat érintően is számos területen kerül kialakításra ilyen képzési anyag.

 

A piszkos anyagiak – mit és mennyivel támogatnak a RePower EU forrásból?

A teljes RePower EU támogatási keret nagyjából 2 000 milliárd Ft, mely a reformok mentén került felosztásra. A megújuló energia beruházásokat direkt vagy indirekt módon érintő beruházások és a beruházások mentén elkölthető keretek a következők:

  • Villamos energia hálózatfejlesztés és digitalizálás - 95,49 milliárd Ft

Ezek a fejlesztések elsősorban a nap- és szélerőművek további hálózati integrációját hivatottak segíteni az egyébként is elavult és fejlesztésre szoruló villamos energia hálózat modernizálásával.

  • Ipari parkok energetikai célú zöldítése - 201,14 milliárd Ft

A beruházások az ipari energiaigény forrásösszetételében kívánják növelni a megújuló energia részarányt.

  • Földhő hasznosítása - 159,58 milliárd Ft

Fókuszáltan a geotermikus vagyon nagyobb arányú kiaknázásának céljával foganatosított támogatások és beruházások.

  • Középületek energiahatékonysági beruházásai - 62,8 milliárd Ft

Csak részben megújuló energia fókuszú beruházások.

  • Lakosság energiahatékonysági beruházásai - 224 milliárd Ft 

Szintén csak részben megújuló energia fókuszú beruházások. A hőtermelési célú megújuló energiaforrást felhasználó berendezések (pl. hőszivattyúk) korlátozás nélkül támogathatók, viszont a villamosenergia-termelést szolgáló megújuló alapú berendezések (pl. napelemes rendszerek) kizárólag kiegészítő jelleggel.

 

A RePower EU tervben a támogatási keretek elosztása – figyelembe véve az egyes szereplők tőkéjét és lehetőségeit – koránt sem ideális. A lakossági beruházásokra fordítható összeg jóval kisebb, mint a központi hálózatra, ipari beruházásokra fordított keret, pedig igazán nagy szükség a lakossági támogatásokra lenne, akik a zöld átállás hajtómotorjai lehetnének, azonban önerőből csak nagyon kevesen képesek belevágni ilyen költséges beruházásokba. Ezzel szemben az ipari szereplők tőkéje adott a zöld beruházásokhoz, őket a direkt támogatások helyett szabályozással, ösztönzőkkel kéne a zöld átállás, a gázról való leválás irányába terelni.

 

Ez a cikk a Német Szövetségi Gazdasági és Éghajlatügyi Minisztérium (German Federal Ministry for Economic Affairs and Climate Action, BMWK) European Climate Initiative (EUKI) programja által támogatott, “Implementing the European Green Deal in Central and Eastern Europe” projekt keretében készült. A cikkben foglalt véleményért kizárólag a szerző(k) felelősek, az nem feltétlenül tükrözi a Federal Ministry for Economic Affairs and Climate Action (BMWK) nézeteit.

 

#CANEUKI #mtvsz #cikksorozat 

Kijutunk-e az energiaszegénység csapdájából?

Írta Farkas Dorka , 2023. november 07. 13:35 , Hozzászólsz?

Szerző: Koritár Zsuzsanna, szakpolitikai szakértő, Habitat for Humanity Magyarország

Épületeink a legnagyobb energiafogyasztók. A hazai lakóépület-állomány közel háromnegyede energetikailag elavult, a kívánatos állapothoz képest több mint háromszor annyi energiát használnak. A felújításuk és annak ösztönzése is évtizedes lemaradásban van: a központilag megszabott és alacsonyan tartott lakossági energiaár (azaz a rezsicsökkentés), és a támogató szakpolitikák hiánya miatt a lakóingatlanok nagy része beleragadt az energiapazarló állapotba. A klímavédelmi törekvések és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentése egyre égetőbbé teszi ezt a problémát, a hazai stratégiák és uniós forráselosztási tervek azonban alig célozzák ezt a területet.

 

EU-s folyamatok: nem csak célok, eszközök is

A klímaválság kezelése és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentése Európa egyik legfőbb prioritásává vált az elmúlt években, és ezt a törekvést az egekbe szökő energiaárak és az energiaválság még hangsúlyosabbá tette. Ezért szükségessé vált európai uniós jogszabályi szinten is változtatásokat hozni, amelyek a fosszilis energiahordozók (szén, kőolaj, gáz) használatának és a széndioxid-kibocsátásoknak az erőteljesebb csökkentését célozzák. Az „Irány az 55%!” (Fit for 55) jogszabályjavaslati csomagot 2021-ben készítette el az Európai Bizottság, amelynek keretében megújul – többek között – az energiahatékonysági irányelv, a megújuló energia irányelv, az épületenergetikai irányelv és a kibocsátáskereskedelmi irányelv (ez utóbbi azért fontos, mert a módosítás kiterjeszti a rendszert a közlekedésre és az épületekre is). A megújult jogszabályok ambiciózusabb célszámokat és a célok teljesítése érdekében ható szigorúbb előírásokat tartalmaznak. Ezek közül azonban néhány új követelmény különösen nagy terhet róhat az alacsony jövedelmű, rossz energiahatékonyságú épületekben lakó háztartásokra. Egy részük az energiaárakat fogja megemelni, egy másik részük pedig az épületek kötelező felújítását írja elő annak érdekében, hogy 2050-re elérjük a célként kitűzött dekarbonizált épületállományt. Ez pedig elsősorban az energiaszegénységgel érintett vagy annak kockázatának kitett háztartásoknak lehet majd különösen megterhelő.

 

Ki számít energiaszegénynek?

A jogalkotási folyamat részeként most először határozták meg az energiaszegénység definícióját: eszerint azok tekinthetők energiaszegénynek, akik nem képesek hozzáférni az alapvető, megfelelő életszínvonalat és egészséget biztosító energiaellátáshoz, ideértve a megfelelő fűtést, meleg vizet, hűtést, világítást és az árammal működő készülékekhez szükséges energiát. Ezt leginkább három tényező befolyásolja: az alacsony jövedelem, a magas energiaköltségek és az épületek rossz energiahatékonysága. Az a háztartás tekinthető leginkább energiaszegénynek, ahol mindhárom jellemző egyszerre fennáll – ezeket a háztartásokat kell célzottan és elsősorban támogatni.

Az energiaköltségek Magyarországon a rezsicsökkentés miatt nem abszolút értékben számítanak magasnak, hanem leginkább az EU-s összehasonlításban alacsony bérek miatt. Ami viszont kifejezetten súlyosbítja hazánkban a problémát, az a nagy energiaigényű, elavult épületállomány, különösen a lakossági szektorban, leginkább a családi házaknál. Egy frissen megjelent elemzés szerint a családi házak közel 80% tartozik a GG vagy annál rosszabb energiaosztályba. Ez azt jelenti, hogy a korszerű (legalább CC energiaosztályba tartozó) ingatlanoknál több mint két és félszer - háromszor annyi energiát használnak. Ezekbe a kategóriákba közel két és fél millió lakóingatlan (társasházi lakás és családi ház) tartozik, ami a teljes lakóépület-állomány 56%-a. Az ezekben lakók nagy része különösen kitett az energiaszegénység kockázatának, vagy már jelenleg is energiaszegény.

koritar-cikk-abra_1.jpg

Forrás: Hitelintézeti Szemle, 22. évf. 3. szám, 2023. szeptember, 123–151. o.

A dekarbonizált épületállomány eléréséhez elengedhetetlen ezeknek az épületeknek az energetikai mélyfelújítása. A mélyfelújítás leegyszerűsítve azt jelenti, hogy az épület energiaigényét a lehető legjobban csökkentjük hőszigeteléssel, nyílászáró-cserével és fűtés- illetve meleg vizet előállító berendezések korszerűsítésével. A gyakorlatban ez legalább a CC energiaosztály elérését jelenti. Ez azonban nem kezelhető az energiaszegénység figyelembevétele nélkül, hiszen épp ezekben a legrosszabbul teljesítő épületekben élnek a kockázatnak kitett háztartások.

 

Elszalasztott lehetőségek, és a szakpolitikák hiánya

Az elmúlt években többezer milliárd forint jutott energetikai kritérium nélküli, szociálisan nem célzott (azaz leginkább a magasabb jövedelműek számára elérhető) lakáscélú támogatásokra - szemben a rászorulóknak jutó néhány milliárd forintnyi, nem épületfelújítást célzó, hanem leginkább közvetlen tüzelőanyag-támogatásokkal. Mindemellett az európai uniós források is (egyes Operatív Programok, Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz illetve annak RePowerEU fejezete) óriási potenciált biztosítanának az épületfelújítások támogatására és finanszírozására, mégis, ezek minimális kihasználással, leginkább elszalasztott lehetőségként szerepelnek most már. 

Az RRF RePoweEU fejezetében 14 beruházási terv szerepel, amelyből mindössze három célozza az energiahatékonyságot (egy a vállalati szektor, egy a középületek, és egy a lakóépületek energiahatékonyságát), összesen mintegy 460 milliárd forintnyi kerettel, ami a teljes keretösszeg alig több mint 20%-a. A kifejezetten lakossági épületfelújítást célzó keret ennek kevesebb, mint a fele: 224 milliárd forint. Ez, a tervezet szerint, 2026 végéig mindössze 20 ezer háztartás energiahatékonysági felújítását fogja fedezni, minimum 30%-os megtakarítással. Tehát a beruházások egy része (feltehetően a nagyobbik része) nem mélyfelújítás lesz. Összehasonlításképp: a 2050-es dekarbonizációs célok eléréséhez évente hozzávetőlegesen 130 ezer lakóingatlan mélyfelújítására lenne szükség. És mivel a tervezet szerint a beruházáshoz nem csak támogatás jár, hanem hitel felvétele is szükséges lesz, így borítékolható, hogy nem az energiaszegénység kockázatának kitett háztartások fogják tudni igénybe venni.

Ahhoz, hogy a rendelkezésre álló források jól célzottak legyenek és érdemi módon használjuk fel őket, elengedhetetlen a jó stratégiai megalapozás, a hosszú távú vízió és elköteleződés. Az energiaszegénység kezelése egy olyan prioritás, amelynek tükröződnie kell az aktualizált Nemzeti Energia- és Klímatervben is. A 2018/1999 irányítási (NEKT felépítését meghatározó) rendelet szerint a tagállamoknak egyértelmű, konkrét, elérhető, mérhető és időhöz kötött célokat kell kitűzniük az energiaszegénység csökkentésére vonatkozóan. Meg kell határozni az energiaszegénységben élő háztartások számát, és részletesen kell ismertetni a veszélyeztetett háztartások védelmére irányuló intézkedéseket. Ezekből a közelmúltban felülvizsgált hazai NEKT tervezetében egyik sem található meg. Hiányoznak olyan kidolgozott elemek, melyek a magyarországi energiaszegénység fő okaira – lakóépületek kiugróan magas energiaigénye, rossz minőségű tüzelőberendezések, szociális alapon célzott lakástámogatások hiánya –, illetve következményeire – eladósodottság, egészségügyi problémák, kihűléses halálesetek – jelentenének megoldást. 

Összességében a fő stratégiákban, tervezetekben, forráselosztási dokumentumokban nem látszik az a szándék, amely a probléma nagyságrendjéhez mérten tervezné a szakpolitikákat, és felelős döntésekkel olyan megoldásokat kínálna, amely a végső – klímavédelmi, energiafüggőség-csökkentési és egy igazságos átmenetet követő – célt szem előtt tartva vezetné ki a magyar lakóépületeket és a háztartásokat az energiaszegénység csapdájából. 

 

Ez a cikk a Német Szövetségi Gazdasági és Éghajlatügyi Minisztérium (German Federal Ministry for Economic Affairs and Climate Action, BMWK) European Climate Initiative (EUKI) programja által támogatott, “Implementing the European Green Deal in Central and Eastern Europe” projekt keretében készült. A cikkben foglalt véleményért kizárólag a szerző(k) felelősek, az nem feltétlenül tükrözi a Federal Ministry for Economic Affairs and Climate Action (BMWK) nézeteit.

 

#CANEUKI #mtvsz #cikksorozat

Eljutnak-e az uniós források Magyarországra? 

Írta Farkas Dorka , 2023. október 27. 14:33 , Hozzászólsz?

Esélylatolgatás az országspecifikus ajánlások tükrében

Szerző: Keményffy Orsolya jogász, a Levegő Munkacsoport szakpolitikai munkatársa

 

Az Európai Tanács által minden évben kiadott országspecifikus ajánlások hosszú évekig – elnevezésükhöz híven – udvariasan vázoltak fel a tagállamok számára egy kívánatos irányvonalat gazdasági és szociálpolitikai kihívásaik kezelésére. Mára az uniós szabályozás szerint az Ajánlások végrehajtása elengedhetetlen feltétele lett az EU-támogatások igénybevételének. A Levegő Munkacsoport megvizsgálta, hogyan is áll a kormány a 2023. évi Ajánlások végrehajtásával. 

 

Rezsicsökkentés

Az első ajánlás a rezsicsökkentés megszüntetését szorgalmazza. Az így befolyó bevételt az ajánlás szerint az egyre aggasztóbb mértékű költségvetési hiány csökkentésére kellene fordítani, valamint az energiatakarékosság, energiahatékonyság ösztönzésére oly módon, hogy az a rászorulókat és nem az amúgy is vagyonosokat támogatná. Ugyanakkor, amint köztudott, a kormány már a 2024-es költségvetésben is betervezte a rezsicsökkentés fedezetét, és ezzel egyértelművé tette, hogy inkább kíván költeni erre a környezetvédelmileg aggályos, szociálisan igazságtalan intézkedésre, mint a zöld átállásra. 

 

Környezetileg ártalmas, pazarló beruházások 

Az Ajánlások sürgetik a költségvetési hiány mielőbbi hatékony kezelését. Nem látszik viszont jele annak, hogy a kormány felhagyna az energiaigényes, környezetpusztító építkezések (például stadionok, luxushotelek, autópályák és akkumulátorgyárak) állami támogatásával, a nemzetgazdaságilag megkérdőjelezhető felvásárlásokkal. Pedig enélkül nehezen lehet az Ajánlásokban foglaltakat végrehajtani. Az Ajánlások teljes negligálása testesül meg abban is, hogy továbbra sincs nyoma egy következetes költségvetési tervezésnek, és hogy a magyar állami költségvetés a legátláthatatlannabbak közé tartozik a világon.

 

Igazságügyi reformcsomag 

A Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz pénzügyi forrásaihoz való hozzáférésnek feltétele az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítéséhez és az Unió pénzügyi érdekeinek védelmének biztosításához szükséges mérföldköveknek való megfelelés. Ugyan a magyar kormány által idén májusban elfogadott igazságügyi reform jelentős előrelépésnek tekinthető e téren, de még mindig vannak benne nyitott kérdések. Kifejezetten aggályos az is, hogy az igazságügyi reformcsomag elfogadására – több jogvédő civil szervezet szerint – a házszabály előírásaival ellentétesen került sor, és így az csak egy újabb bizonyíték (szégyenfolt) arra nézve, hogyan is áll a jogállamiság ma Magyarországon.  

 

Szociális támogatási rend, társadalmi párbeszéd

Az Ajánlások külön kitérnek a szociális támogatási rendszer és a munkanélküli ellátások javítására. Szükséges lenne javítani a leghátrányosabb csoportok munkaerőpiachoz való hozzáférését, és emelni a képzettségi szintjét. A zöld és digitális átálláshoz szükséges képzettségek biztosítása is elengedhetetlen. A munkanélküli ellátás rövidsége akadályozza az át- és továbbképzési rendszert. Hiányzik egy átfogó szemléletformálási kampány megvalósítása is a jelenlegi intézkedési tervekből, holott a zöld gondolkodásmód köztudatba építése enélkül nem biztosított. Az ajánlás kitér a hatékony társadalmi párbeszéd biztosítására is, aminek hiányát a civil szervezetek hosszú idő óta folyamatosan jelzik és első kézből tanúsíthatják annak hiányát. Mindezen területeken viszont nem tapasztalható érdemi előrelépés.

 

Piactorzító beruházások 

Az egységes piac és a jogállamiság elveinek alkalmazására bíztatva, az Ajánlások sürgetik a piactorzító, szelektív beavatkozások, testre szabott jogszabályok alkalmazásának elkerülését, a sürgősségi intézkedések csökkentését. A jelenlegi gyakorlat alapján ezen ajánlás nem látszik érvényesülni. Ma Magyarországon az üzleti környezet egyenlőtlen, és azt a jogi szabályozás is hátrányosan befolyásolja. Az állami támogatások, jogszabály-változtatások (például a nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá minősítés gyakorlata) gyakorta erősen piactorzító hatásúak. Különös aggodalomra ad okot, hogy 2020 óta a kormány a „vészhelyzet” keretében rendkívüli jogkörével élve rövid időn belül és előzetes egyeztetés nélkül ágazatspecifikus adókat, ár- és egyéb piactorzító szabályozásokat vezet be. 

 

REPowerEU céljainak támogatása  

Az Ajánlások a REPowerEU fejezet mielőbbi véglegesítését, a végrehajtás gyors megkezdését is szorgalmazzák, elsősorban azért, hogy az EU mielőbb csökkentse függőségét az Oroszországból származó gáz-, olaj- és szénimporttól, és hogy egy rugalmasabb, az éghajlatvédelmi célok elérését segítő energiarendszert alakítson ki. A kormány idén augusztus 31-én nyújtotta be átdolgozott REPoweEU Tervét. A Levegő Munkacsoport elkészítette a magyar REPowerEU terv értékelését, és arra a következtetésre jutott, hogy a terv számos előremutató intézkedést tartalmaz ugyan, de összességében ellentmond az uniós céloknak, és végrehajtása uniós szabályokat sértene. A jelenlegi formájában történő megvalósítása esetén ugyanis tovább növekedne Magyarország függősége a fosszilis energiahordozóktól.

 

Szomorú következtetés

A fentiek alapján az látható, hogy az országspecifikus ajánlások közül a kormány igazából csak egyet teljesített és azt is csak félig-meddig, a többi területen pedig inkább az ajánlásokkal ellentétben cselekszik még mindig. Kérdés, hogy az Európai Bizottság – sok más aktuál- és geopolitikai ok miatt – szemet huny-e efelett, vagy pedig továbbra is visszatartja a Magyarországnak előirányzott uniós forrásokat.

 

 

Ez a cikk a Német Szövetségi Gazdasági és Éghajlatügyi Minisztérium (German Federal Ministry for Economic Affairs and Climate Action, BMWK) European Climate Initiative (EUKI) programja által támogatott, “Implementing the European Green Deal in Central and Eastern Europe” projekt keretében készült. A cikkben foglalt véleményért kizárólag a szerző(k) felelősek, az nem feltétlenül tükrözi a Federal Ministry for Economic Affairs and Climate Action (BMWK) nézeteit.

 

#CANEUKI #mtvsz #cikksorozat

 

Felbőgnek a motorok - Ferihegy húsz év múlva

Írta Farkas Dorka , 2023. október 11. 12:49 , Hozzászólsz?

Írta: Marton  Miklós

Felbőgnek a motorok - Ferihegy húsz év múlva

Felbőgnek a motorok, nekilódul a repülő, elemelkedünk, a hatóművek megbízhatóan dolgoznak. Hirtelen kertesházak rohannak alánk, csinos házak, egész városrész, meglepően közel. Itt laknak emberek? Milyen lehet itt lakni? Egyáltalán, vajon hányan laknak itt?

 

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér (közismerten Ferihegy) hangját mintegy egymillió ember „élvezi”. Közülük sokan a zajhatáson túl a levegőben lévő és a kertekre, házakra leülepedő, a csapadékkal a talajokat és a beszivárgással a talajvizet is érintő szennyező anyagok miatt is szenvednek. A légszennyezés tekintetében a reptér hatásterülete -legszűkebben mérve, ahol a repülésből eredő mikropor-koncentráció a normál érték 2-13-szorosa - egy 9 kilométeres kör. Ezen a területen félmillió lakos súlyosan érintett, azaz évtizedek óta és ki tudja, még meddig ki van téve a repülőtérrel kapcsolatos légszennyezés káros egészségügyi hatásainak. Nagyjából őket érinti a zajterhelés nagyrésze is, bár a legnagyobb részben a felszállópályák közelében élő mintegy 70-80 ezer embert.

 

repter_blogcikk_kep_01.jpg

80 dB-es zajkontúrok a futópálya körül le- és felszálláskor korszerű, jelenleg is gyártott olyan repülőgépek esetében, amelyek éppen megfelelnek a 16-os melléklet I. kötetének fejezeteiben foglalt zajhatároknak. Forrás: EEA

 

A hatályos szabályozás éjfél és hajnali 5 óra között (a „mélyalvási” időszakban) legfeljebb 6 repülést engedélyez. Valójában volt olyan éjszaka, hogy 36 repülési műveletre is sor került. Persze a légiforgalmat el lehet terelni, más városrészek fölé irányítani. Mára már rengeteg variációt kipróbáltak: az egyetlen budapesti terület, ahol talán nem zavaró a repülők zaja, az a Várnegyed. A zaj pedig válogatás nélkül rombol: mindenki idegrendszerét károsítja, és a hatások sokszor évekkel később jelentkeznek.

 

Repülők hangja és a repülőtér zaja

Cikkek tucatja adta hírül, hogy az állam a repülőtér tulajdonjogának visszavásárlását tervezi. Ahogy megtudtuk: „év végéig lezárulhatnak a tárgyalások”. Persze találgatások sora indult a vételárról és a motiváló okokról.

Szeptember közepén azt is megírták, hogy a Kúria hatályon kívül helyezte a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér környezetvédelmi engedélyét, majd pár nappal később egy másik per során a bíróság semmissé tette a repülőtér zajgátló-védőövezet határozatát. A két ítélet hatályos, bár azokat eddig csak szóban hirdettek ki. Mindez kérdések sorát indította el.

 

Kérdések sora

Ha az állam valóban visszavásárolja a repülőteret, vajon gondos gazdája lesz a reptérnek? Ahogyan egy nemrégiben megjelent cikk fogalmaz: „állami irányítás esetén elvárható, hogy a pénzügyi szempontokon túl más célok is érvényesüljenek”, de helyet-kap-e a szempontok között a környezet védelme is? Figyelembe veszi-e az állam, hogy ő, mint tulajdonos, egyúttal az érintett százezrek egészségért is felel?

 

Vajon működhet-e a repülőtér környezetvédelmi engedély, és hatályos zajgátló-védőövezet nélkül? A kérdés persze erősen költői, hiszen nemigen tudjuk elképzelni Magyarország fővárosát működő repülőtér nélkül. De vajon mennyi időbe telik egy új környezetvédelmi engedély megszerzése úgy, hogy annak érdemi feltételeit is teljesítik, beleértve a hatásterület egészére kiterjedő, nyilvános mérő- és megfigyelőrendszert? És vajon az új zajgátló védőövezet kijelölésébe be fogják-e vonni a helyi lakókat, a szakembereket?

 

Vajon az Európai Befektetési Bank, amely a repülőtér fejlesztéseit finanszírozta, pótolja-e végre a hitel biztosítása során vétett korábbi hiányosságait? Vagy a bank, amely a honlapján a fenntarthatóság apostolának hirdeti magát (We invest in a sustainable future for all”), bár a hitelezés menete során számos szabályt megszegett, és ezt el is ismerte, azt nem teszi jóvá?

 

Vajon várható-e, hogy az EU zajszennyezést érintő szabályozása a technológiai fejlődést követve szigorodni fog? Merre kíván menni au EU a repülés ügyeiben? Vajon lehetséges-e, hogy a lakosságot érintő zaj EU-s küszöbértékei közeledjenek a WHO által ajánlott értékekhez? Vajon tényleg bevezetik-e a repülőgépek üzemanyagának megadóztatását (kerozinadót), illetve a fosszilis üzemanyagadót (karbonadót), ahogyan azt a napokban egy új uniós biztosjelölt kijelentette? Ahogyan fogalmazott:

„Amikor az autómmal elmegyek egy benzinkúthoz, a fizetett összeg 50-60%-a adó. De amikor egy repülőgépet tankolnak, nem kell adót fizetni – nulla.”

 

Vajon a zaj kérdését szabályozó jogi rendszer alakítható-e úgy, hogy az a légiforgalomhoz is jobban illeszkedjen? Jelenleg időben átlagolni kell a mért értékeket, és mivel a légiforgalom zaja ugyan magas értékeket ad, de csak rövid ideig, amíg a repülő elszáll (ez az ún. „impulzusos zaj”), ezért a kapott átlagértékek rendre egészen csekély zajszennyezésről tanúskodnak. Vajon az állam, mint gondos gazda, kialakít egy, a környékbeli lakosokat védő szabályozást?

 

Vajon mekkora forgalmat visel el Ferihegy környéke? 1976-ban, a második futópálya tervezésekor azt mondták, hogy a repülőteret 6 millió utas/ év forgalomig lehet fejleszteni, addigra új repteret kell építeni. Később a tulajdonosok körében volt egy olyan mondás, hogy 2020-ban 20 millió-, 2030-ban 30 millió-, 2040-ben 40 millió utas forgalma lesz Ferihegynek, de ennek sem volt semmi alapja sem. 2011-ben felmerült „alternatív repülőtér fejlesztési lehetőségének vizsgálata” is, akkor ezt egyéb követelések között 11 polgármester írta alá, de minden maradt a régiben. 2017 körül volt egy 1200 fős felmérés a repülőtér környékén lakók körében. Akkor a válaszolók többsége azt írta, hogy elköltözne onnan, de nem tud. Vajon most mit mondana egy hasonló felmérés?

 

Megoldható-e az, hogy a zajnak leginkább kitett lakókat ne csak az ablakok szigetelésével kártalanítsák, mert attól még a kert, az utca nem használható, attól még repedeznek a falak, hullanak a tetőcserepek? Vajon lehetséges-e olyan méltányos kivásárlás, amely valóban lehetővé teszi a reptér mellől való elköltözést, elmenekülést? Vagy a kivásárlás csak rontana a helyzeten, mert az legitimálná, hogy a városban ekkora légiforgalom legyen? 

 

repter_blogcikk_kep_02.jpg

A repülőtéri zajkezelés kiegyensúlyozott megközelítése: 1) Zajcsökkentés annak forrásánál 2) Területhasználati tervezés és gazdálkodás 3) Zajcsökkentési műveleti eljárások 4) Működési korlátozások. Forrás: EEA

  1. A zaj csökkentése annak forrásánál olyan kutatási programokkal, amelyek célja a repülőgépek zajának technológia és tervezés révén történő csökkentése.
  2. Területhasználati tervezés és gazdálkodás: az összeférhetetlen fejlesztések elkerülése, mint amilyen például a lakónegyedek kialakítása zaj-szennyezett területeken
  3. Zajcsökkentő műveleti eljárások [5], amelyek lehetővé teszik a repülőtér körüli zaj csökkentését vagy újraelosztását, és kihasználják a modern repülési navigációs rendszerek lehetőségeit
  4. Repülőgépekre vonatkozó üzemeltetési korlátozások, amelyek korlátozzák a repülőtér megközelíthetőségét vagy működési kapacitását például zaj-határértékekkel, vagy repülési korlátozásokkal.

 

De a legfőbb kérdés nem ez. A legfőbb kérdés az, hogy hogyan tervezzük Budapest légiforgalmát most, és 20 év múlva? Van erre bárkinek átfogó elképzelése? Tényleg folyamatosan nőni fog a személyforgalom? Az hány utast és mennyi cargo-szállítmányt jelent majd? A két meglévő terminál mellé megépül-e a tervezett harmadik? Tényleg Budapesten lesz a Távol-Kelet logisztikai hídfőállása? Az hány teherszállító repülőt jelent naponta? Igaz lehet a meredek növekedést jósoló jövőkép? És mindez hogyan egyeztethető a környezeti szempontokkal és a klímavédelemmel? Vajon lehet-e Európa egyik legélhetőbb és legversenyképesebb országa az, amelynek a fővárosában egymillió ember szenved a folyamatos zajtól?

 

Ferihegy, mint állatorvosi ló

A repülőtér valóságos állatorvosi ló: egyszerre gazdaságot serkentő és környezetet romboló. Gazdasági szektorok sora épül a gyors szállítás lehetőségére, egész logisztikai városok települnek a repülőterek köré – és akkor még nem is említettük a gyorsan fejlődő turizmust. A károsultak pedig nem csak a távoli védett természeti területek, hiszen a Ferihegyre leszálló-, és onnan induló repülők hangjára százezrek ébrednek. És bizony sokszor nem akkor, amikor szeretnének.

Vajon hogyan egyeztethetőek a különböző vélemények, érdekek? Vajon kialakítható-e egy közös jövőkép, egy repülési stratégia? A feladat összetett, mint maga a kérdéskör. A megoldás minden bizonnyal egymás véleményének megismerésében, megértésében rejlik.

 

További információ:

A cikk a Közép-magyarországi Zöld Kör és a Magyar Természetvédők Szövetsége együttműködésében, a Global Greengrants Fund támogatásával készült.

MTVSZ blog

A Magyar Természetvédõk Szövetsége (MTVSZ) blogbejegyzései.

Hozzászólások

Címkék

#10YearPhone (1) 1% (1) 7tévhit klímaváltozásról (1) Áder János (1) adócsalás (2) adóelkerülés (1) adóigazságosság (3) adományozás (1) adóparadicsomok (2) Ág (1) Agent Orange (1) agroökológia (12) agroüzemanyagok (3) Agua Zarca (1) airport (1) ajánló (1) akció (5) akciónk (2) aktivizálódj (38) aláírásgyűjtés (5) Álló szikla (1) alma (1) arany (1) aranybánya (2) atom (4) atomerőmű (5) Aurul (3) Ausztria (1) autóipar (2) autómentes nap (1) A fák titkos élete (1) A természet jelbeszéde (1) A természet rejtett hálózata (1) Bankfigyelő (5) bankok (3) bánya (9) bányaprojekt (3) bányászat (3) Baranya (1) barátai (1) Bayer (1) BAZ (1) Belgium (2) beporzók (18) Berlin (1) Berta Cáceres (2) BindingTreaty (8) biodiverzitás (5) biogazdálkodás (1) biokert (2) biológiaisokféleség (1) biomassza (3) bólintsrá (1) borsod fejlesztéséért (6) börzsőny (1) Budapest (1) büntetlenül (5) cambo (1) Cambridge (1) cancún (20) CETA (12) Chevron (1) chillout (1) cián (4) ciánszennyezés (4) Ciolos (1) ClimAct (1) cop16 (20) cop17 durban (5) cop18 doha (3) cop19 varsó (1) COP21 Párizs (8) cop21 Párizs (1) cop23 (1) COP24 (1) COP26 (3) corporate capture (1) croissant (1) csarna völgy (1) cseh (1) cselekedj (4) cseresznye (1) csernobil (2) cunami (1) DavidAttenborough (1) Davos (1) demokrácia (1) Derekegyház (1) dieselgate (1) dió (1) divestment (1) dohányipar (1) e-Figyelő (1) EBRD (4) eFigyelő (1) EFSA (1) egészség (2) égetés (1) éghajlat (4) éghajlatváltozás (50) éghajlatvédelem (12) éghajlatvédelmi törvémy (1) egyeztetés (1) EIB EBRD (2) élelmiszer-önrendelkezés (24) élelmiszerbiztonság (1) élelmiszer önrendelkezés (1) életigenlő (10) életigenlők (1) életigenlőkaláka (7) életmód (4) ellenállás (1) élménybeszámoló (1) Elosztó (1) elosztó (1) előválasztás (1) emberiség elleni bűntett (1) emberi jogok (3) endokrin (1) energia (49) energiaár (4) energiaátmenet (19) energiabiztonság (10) energiahatékony (1) energiahatékonyság (8) energiapolitika (6) energiaszegénység (7) energiatakarékosság (25) energiatudatosság (11) Energia CHarta (1) energia demokrácia (2) energia kutatás (1) ENSSER (1) ENSZ (5) épület (1) erdő (2) erdőkertek (1) eredményhirdetés (1) erkölcs (1) értékelés (6) értékrendszer (1) esőerdők (1) EU (11) európa (1) Európai Bíróság (3) Európai Bizottság (4) Európai Parlament (5) európai polgári kezdeményezés (3) Európai Unió (4) eu elnökség (1) eu költségvetés (3) fa (1) falusi önkormányzatok (1) fejlesztés-finanszírozás (1) fejlődő országok (1) fekete kígyó (4) felmérés (1) felújítás (6) felvonulás (1) fenntarthatóság (7) fenntartható vidékfejlesztés (1) fesztivál (1) fiatal föld barátai (4) film (2) foe (2) foehu (1) fogyasztás (10) föld (2) földbarátai (1) földgáz (1) földhő (1) földrengés (2) földspekuláció (1) földszerzés (1) földtörvény (1) földzsákmánylás (7) föld barátai (27) Föld Barátai (14) föld napja (1) folyószabályozás (1) fórum (1) fotó (1) friendsoftheearth (1) Fukuoka (1) fukusima (2) fűszernövények (2) fűtés (6) Gaia könnycseppjei (1) GameOn (1) Game over (1) gáz (6) gazdasági (1) gázkivezetés (4) gázvezeték (4) Genf (3) génmanipuláció (3) génmódosítás (6) génpiszka (19) glasgow (3) glifozát (6) globális akciónap (1) globalizáció (13) GMO (4) GMO-Kerekasztal (1) gólya (1) gömörszőlős (1) Green-Go (1) greenrecovery (1) gyógyászat (1) gyógynövények (2) gyomirtó (5) gyulaiiván (2) gyümölcsészet (2) gyümölcsfa (1) hajtóerők (1) hatásvizsgálat (1) háztartás (6) hellókarácsony (1) helyi hős (1) helyreállítás (2) Heves (1) hitel (2) Hófehérke (1) Hollandia (1) Honduras (1) honlapajánló (2) hosszú élettartam (1) hulladék (2) hülyeség kora (1) IARC (2) ICS (3) ifjúsági program (1) igazságosátmenet (1) igazságosság (2) Impossible Burger (1) ingyenhitel (1) írd alá (13) ISDS (14) itt az idő (1) japán (1) javíthatóság (1) jelentés (3) jó példák (1) just transition (10) kaláka (1) Kalifornia (1) kályha (2) Karácsony Gergely (1) karbonsemleges (3) Karl Bär (1) kártevő (1) katasztrófa (2) katonaság (1) Katowice (1) kazán (1) Ken Saro-Wiwa (1) képek (4) kert (3) kertészet (2) késés (1) kiadvány (1) kibocsátás (2) Kína (1) Kishantos (3) kiskert (3) kitermelőipar (1) klíma (9) Klímacsúcs (1) klímahét (5) klímaper (1) klímapolitika (36) klímasemlegesség (6) klímatörvény (5) klímavédelem (7) klíma igazságoság (6) klórozott csirke (1) költségek (4) konferencia (23) konyha (1) könyv (2) könyvajánló (1) konzultáció (1) kőolaj (3) környezeti-társadalmi károk (1) korrupció (1) közmeghallgatás (1) közösségépítés (10) közösségi energia (18) közösségi kert (1) kukorica (1) kutatás (2) lakosság (4) land grab (7) Lechner Judit (1) légszennyezés (3) lengyel (1) levegő (1) levegőminőség (1) levél (2) lignit (5) lobbi (1) luxleaks (1) magvetés (2) MakeICTfair (2) Malmström (2) marco jelenti (19) Mátrai Erőmű (1) Megnette (1) megújuló energia (14) méhek (18) méhlegelő (1) méltányosátállás (2) mérés (1) Merkel (1) mese (1) mező (1) mezőgazdaság (3) MFB (1) MIC (1) millenniumi celok (2) mintaprojekt (1) Miskolc (2) Mongólia (1) Monsanto (4) Monsanto Tibunal (1) MTVSZ (26) mtvsz (3) műhús (1) multik (3) NAFTA (2) napelem (4) naperőmű (2) Natura2000 (1) nemzetek feletti vállalatok (3) nemzeti parkok (1) nemzetközi egyezmény (4) Nemzetközi Energiaügynökség (1) Netflix (1) Nigéria (3) Nnimmo Bassey (1) no2ISDS (2) növények (1) növénytermesztés (3) növényvédőszerek (10) no gmo (1) nyári tábor (1) nyeleni europe forum (1) nyersanyagok (1) nyílt (1) offsetting (1) ogoni törzs (1) ökocídium (1) ökofilmklub (1) ökológiai lábnyom (1) ökológiai válság (1) ökolokalizmus (1) okostelefon (1) olajpálma (1) olajszennyezés (4) olajvezeték (3) Olaszország (1) olkiluoto 3 (1) OLP (1) olvasókör (1) önkénteseink (2) önrendelkezés (3) orgona (1) Otthon Melege (2) Paks (1) palagáz (2) pálmaolaj (1) pályázat (7) panasz (1) Párizsi Megállapodás (2) pénz (3) pénzmosás (1) PeoplesBudget (1) permakultúra (5) Peter Wohlleben (1) petíció (36) Philip Morris (1) PM (2) polgármester (1) pottyondyákos (1) Pozsony (1) program (1) programajánló (2) pro natura svájc (1) radioaktív (2) rákkeltő (2) reaktor (3) regionális fejleztés (2) rekultiváció (1) reménysugár (1) rendszerszintű változás (3) reptér (1) rezsicsökkentés (1) riadólánc (1) RightToRepair (1) Rio+20 (1) romániai ősz (1) Roundup (2) rovarok (1) Rovar Atlasz (1) Sandisk (1) SDG (1) Seattle (1) Seralini (1) Shell (4) shell (1) Sigmar Gabriel (2) SLAPP (1) Slow Food (1) sóder (1) Spark (1) SparkAChange (1) SSD (1) Standing Rock (4) StopISDS (2) StopTTIP (20) Stop Corporate Impunity (4) strukturális alapok (2) sugárzás (2) system change (2) szabadkereskedelem (26) szállópor (1) szalmaépítészet (4) szavazás (2) szelence (1) szén (1) szénerőmű (6) szénkivezetés (11) szénmentesítés (2) szennyezés (2) szénrégió (7) szilárdtüzelés (2) szmog (1) szociális (1) szója (1) szökőár (1) szólásszabadság (1) szolidáris (1) szörp (1) tájfajták (2) talaj (1) talajpusztulás (2) tanulmány (1) tanulmányút (1) távhő (1) technológia (1) termelő-fogyasztó (1) természetes (1) természetesgyümölcsészet (2) természetvédelem (6) termőföld (7) terv (2) tervezett elavulás (3) tévutak (4) tilos rádió (1) tippek (5) tisza (1) toma jelenti (2) törpék (1) TrumDeal (1) Trump (4) TTIP (23) TTIPkedd (1) TTIPleaks (1) TTIPtrump (1) TTIPtuesday (1) tüntetés (4) tűzifa (3) UBS (1) Umweltinstitu München (1) UNESCO (2) uniósforrás (1) UNtreaty (2) USA (2) vadvirágok (1) vadvirágos rét (2) Vallónia (1) válság (2) Vandana Shiva (1) védett fajok (2) vegyianyagok (9) vélemény (1) vendégcikk (3) vér (1) Verespatak (6) vers (2) verseny (2) vetélkedő (1) vetőmagok (1) vetőmagszennyezés (1) videó (1) video (10) Viktor Frankl (1) világbank (2) világörökség (2) virág (2) virágbomba (1) virágok (1) víz (2) vízgazdálkodás (1) vízierőmű (2) víztúlfogyasztás (1) VWgate (1) Western Digital (1) WHO (2) WTO (1) zaj (1) zöldhelyreállítás (1) Zöld Kapcsolat Egyesület (2)

Közösség

Kövess minket a Facebookon!

Olvass minket a Twitteren!

süti beállítások módosítása