Március 11-én óriási földrengés és szökőár pusztított Japán északkeleti partján. Több mint 8000 ember eltűnt, és 500.000-en élnek átmeneti otthonokban. A Föld Barátai nemzetközi szervezet és partnere a Magyar Természetvédők Szövetsége együttérzését és szolidaritását fejezi ki a japán lakosság felé. A katasztrófa okozta károk enyhítésére a Föld Barátai Japán adományokat gyűjt.

A Föld Barátai Japán munkatársaitól tudjuk, hogy számos, otthonukból kitelepített ember nem jutott olyan fontos szükségletekhez, mint az élelmiszer, a víz és a takarók. Ezen felül félelem és bizonytalanság is uralkodik a lakosság körében a Fukushimában zajló nukleáris veszélyhelyzet miatt.    

A Föld Barátai nemzetközi szervezet úgy gondolja, hogy a Japánban történt nukleáris krízist követően sürgősen újra kell gondolni ennek a veszélyes technológiának az alkalmazását, valamint a jelenlegi terveket annak kapcsán, hogy még több reaktort építsenek világszerte.

Minden, Föld Barátai Japánnak küldött adományt a helyszínen dolgozó japán szervezetek fogják megkapni.

A Föld Barátai nemzetközi szervezet felhívása innen letölthető

Adományozás banki átutalással:
Bank: ING Bank
Kedvezményezett: Friends of the Earth International
IBAN kód: NL87INGB0000324471
Swift (BIC) kód: INGBNL2A

Ide kattintva adományozhatsz online

Úgy tűnik, eldőlni látszik a Szerencsre tervezett szalmaerőmű sorsa. A Magyar Fejlesztési Bank tegnap közzétett közleményében kijelenti, nem finanszírozza lágyszárú biomassza tüzelőanyagból villamos energiát előállító erőmű építését. Ezzel talán végre megmenekül a világörökség közé tartozó tokaji borvidék.

2007. október 27. Tiltakozás a tervezett szalmaerőmű ellen Szerencsen.

Régóta húzódik a Szerencsre tervezett szalmaerőmű ügye, pár évvel ezelőtt helyi civil szervezetekkel és tagszervezeteinkkel részt vettünk egy szerencsi tiltakozó demonstráción is. Tavalyra úgy tűnt, a külföldi befektetők is kihátrálnak a beruházás mögül, és akkor a szalmaerőmű mögött álló hazai körök a Magyar Fejlesztési Banktól próbáltak pénzt szerezni a megvalósításra. Ekkor levélben fordultunk a miniszterelnökhöz, az illetékes miniszterekhez és a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) vezérigazgatójához, szorgalmazva hogy ne támogassák a Szerencsre tervezett hőerőmű beruházást, mert az nagy veszélyt jelent a világörökség részeként számon tartott Tokaji Történelmi Borvidékre. Kértük a korábban kötött hitelszerződés nyilvánosságra hozatalát és felbontását is.

Ma jutott el az MTI-n keresztül hozzánk az MFB szóvivőjének szűkszavú közleménye, amelyben kifejtik, hogy a "Magyar Fejlesztési Bank sehol Magyarországon, így Borsod-Abaúj-Zemplén megyében sem finanszírozza lágyszárú biomassza tüzelőanyagból villamos energiát előállító erőmű építését.
Az MFB elkötelezett a környezetvédelem, a környezetbarát gazdasági fejlődés ügye mellett. Döntéseiben természetesen figyelembe veszi egyebek között az UNESCO ajánlásait, jelentéseit is."

Ez közlemény azt jelenti, hogy az MFB nem fogja pénzelni a szerencsi szalmaerőmű beruházást. Reméljük, ezzel véglegesen megpecsételődött a szalmaerőmű sorsa, és megmenekül a tokaji borvidék egy értelmetlen, környezetszennyező beruházástól. Bízom benne, hogy az idei nyári Hegyalja Fesztiválon már úgy koccinthatunk a borkóstolón, hogy nem kell többé aggódnunk a szalmaerőmű miatt.

Egyre jobban visszaszorul a génmódosított növények termesztése Európában: két év alatt 23%-os csökkenés. Bulgária is betiltotta a génmódosított kukoricát. Kinek hoznak hasznot a génmódosított növények? Brüsszel feloldja a zéró toleranciát. Jó és rossz hírek a génmódosítás frontról.

Lezárult a „Történelem legveszélyesebb drogja” kisfilmünk kapcsán meghirdetett ötlet-versenyünk. A „Miként vennéd rá a szomszédodat, hogy éljen energiatakarékosabban?” felhívásunkra vártunk humoros, ám hatékony tanácsokat. A legkreatívabb hozzászólásokat beküldők között egy áramfogyasztás mérőt sorsoltunk ki. A szerencsés nyertes Teo73 néven osztotta meg velünk ötletét.

Az ajándék átvételéhez kérjük, keressen fel bennünket a 06-1-216-7297-es telefonszámon!
Ezúton gratulálunk neki!

Amikor a klímaváltozás következményeit emlegetik, a pestiek szeme előtt természeti katasztrófák, jégtakarók olvadása és szélsőséges időjárási események jelennek meg. Ez nem is annyira meglepő, hiszen sajnos sok ilyen esemény történt, és ezekről széltében-hosszában lehetett olvasni.

Az MTVSZ friss, Budapesten és Pest megyében végzett reprezentatív kutatása ugyanakkor aggasztó jelekre is rávilágít. Például hogy a klímaváltozás egyéb, gazdasági-társadalmi hatásaira alig figyeltek fel az emberek. Kevésbé ítélték veszélyesnek pl. hogy nőhet az éghajlati menekültek száma, háborús konfliktusok lépnek fel az élőhelyek megváltozása miatt, új betegségek jelenhetnek meg, csökken a gazdaság teljesítőképessége, és nőhet a szegények és gazdagok közötti különbség.

Az energiatakarékosság az EU 2020-as vállalásaiban mindig is mostohagyereknek számított. Ugyanis az EU csak önkéntesen vállalta, hogy 20%-kal csökkenti az energiafelhasználását 2020-ra. Az energiahatékonysági- és takarékossági programokra a végén valahogy mindig jóval kevesebb uniós pénz jutott az eredetileg tervezettnél – hol válságra, autópálya-építésre vagy más gazdasági érdekekre hivatkozva. Eddig csak ímmel-ámmal próbálta az EU teljesíteni az önkéntes vállalását, ha így folytatja, a felét sem fogja elérni.

A magyar EU Elnökség alatt, elsőként a február 4-ei Európai tanácsülésen elválik, mennyire akar/tud változtatni hozzáállásán az Unió, mennyire veszik komolyan az EU-ban az energiatakarékosságot, mint gazdasági lehetőséget.  Magyarul, az EU végül mennyi pénzt és eszközt juttat Magyarországnak és más tagállamoknak energiahatékonysági- és takarékossági programokra a jövőben. A keddi államfői találkozó napirendjén ugyanis az egyik téma az energia lesz, sajnos az új a programtervben ezt a részt lecsökkentették, a gazdasági részek rovására. Hogy miért nem lepdődtem meg?!

Pedig az energiatakarékosság biztosítja leginkább költséghatékonyan a rendelkezésre álló eszközök és technológiák közül a gazdaságélénkítést és tartós munkahelyteremtést, az energiabiztonságot és energiaszegénység csökkentését együttesen.

Ezért indít kampányt a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) a Föld Barátai nemzetközi zöldszervezet programja keretében, hogy az energiatakarékosság végre megkapja megérdemelt helyét az energiapolitikában. Ennek keretében január 27-én Olajos Péter helyettes államtitkárnak petíciót adtunk át. Ebben felhívjuk a Kormányzat figyelmét arra, hogy a hazai EU Elnökség egyik sikeres zászlóshajója lehetne az EU energiatakarékossági célszám kötelezővé tételének előkészítése. A február 4-i EU csúcs az egyik első lehetőség erre. A célszámhoz viszont a végrehajtását segítő hatékony eszközöket kell rendelni.

Nem is húzom tovább az időt, lássuk magát a petíció tartalmát: