A Föld Barátai a világ első nagyszabású REDD (Erdőirtásból és degradációból adódó kibocsátások csökkentése) pilot projektjét vizsgálta, amelyet Ausztrália és Indonézia együttműködésében valósult meg, és a Kalimantan Erdő- és Éghajlat Partnerség (Forests and Climate Partnership, KFCP) nevet viseli.
 

A Föld Barátai jelentés alapján a projekt
- nem veszi figyelembe a helyi, az erdőtől megélhetésében függő őslakosok jogait,
- nem jár valódi üvegházgáz kibocsátás-csökkentéssel, mert a benne levő pálmaolaj cégek a közeli, erdőirtási tilalom alatt álló területeken illegálisan irtják az erdőt az ültetvényükhöz
- megengedi az érintett ausztrál vállalatoknak, hogy szabadon szennyezzenek, miközben a REDD mechanizmusból származó szén-dioxid kibocsátási kreditek (más néven karbon kreditek, a szén-dioxid ellentételezési vagy eredeti nevén offsetting rendszer egységei) mögé bújnak.

December első napjaiban a legtöbb ember a Mikulást várja piros ruhában, míg mások a környezeti igazságosságot zöld köntösben. A napokban zajlik ugyanis a dél-afrikai Durbanben a Részes Felek 18. konferenciája, vagy ismertebb nevén a klímacsúcs, ahol olyan sorsdöntő kérdések dőlnek el, mint a Kiotói Jegyzőkönyv jövője, vagy a fejlődő országok zöld beruházásait támogató pénzügyi alap sorsa. A média figyelme most az afrikai csücsökre esik, de úgy tűnik nem csak Durban utcáin követelik a klímaigazságosságot.

Kedves Blog-olvasók!

Idén Dél-Afrikában, Durbanben tartják az ENSZ klímacsúcsát, november 28. és december 9. között. Immár hagyományszerűen tudósítunk az eseményről, ezúttal egy kicsit másképp:

- dec. 2-10. között egy önkéntesünk, Toma tudósít blogbejegyzésekkel a brüsszeli a 'Durban in Brussels' civil háttérfórumról, ahol Európa fiataljai követik a durbani eseményeket és szerveznek akciókat, rendezvényeket;

- a végig Durbanben tartózkodó, nemzetközi Föld Barátai szakértői csapat révén itt a blogunkban rendszeres képes hírösszefoglalókkal, videókkal jelentkezünk.

Az MTVSZ éghajlati csapata

Egy nemzetközi tanulmány szerint közvetlenül a márciusi földrengést követően, még a cunami érkezte előtt jelentős mennyiségben jutottak ki radioaktív gázok a légkörbe Fukusimában. Az atomerőmű baleset következtében több radioaktív xenon szabadult ki, mint az emberiség történetében valaha - leszámítva a kísérleti atomrobbantásokat. A kutatók azt is kimutatták, hogy több mint kétszer annyi radioaktív cézium került ki a légkörbe, mint amennyit eddig a japán hatóságok beismertek. 

Noha az atomenergia hazai szószólói még mindig azzal igyekeznek megnyugtatni a közvéleményt, hogy a fukusimai reaktorok még a 9-es nagyságrendű földrengést is túlélték, s "csupán" a cunami tette tönkre a berendezést, egy tegnap közzétett tanulmány azt mutatja, hogy a reaktorok már a földrengés során megsérültek, és rögtön azután - még a cunami megérkezte előtt - jelentős mértékű radioaktív sugárzás került ki a levegőbe.

(A kép forrása: Wikipédia.)

Bár már hónapokkal ezelőtt is többen felvetették, hogy a fukusimai reaktorok már jóval a cunami előtt, közvetlenül a földrengést követően megsérültek, eddig elsősorban csak külföldi lapok számoltak be erről. Most viszont már egy az Atmospheric Chemistry and Physics Discussions tudományos folyóiratban megjelent, a fukusimai balesetet követően a légkörbe került radioaktív sugárzást elemző tanulmány is megerősíti mindezt. A Norvégiai Légkörkutató Intézet munkatársa, Andreas Stohl vezetésével, európai és amerikai kutatók bevonásával készült tanulmányban kimutatták, hogy erős bizonyítékok vannak arra, hogy rögtön a földrengést követően jelentős mennyiségű radioaktív xenon-133 gáz jutott ki a légkörbe.

A kutatók azt is megállapították, hogy a fukusimai baleset következtében 16,7 millió terabequerel xenon-133 került ki a légkörbe, ami az emberiség történetében valaha is bekövetkezett legnagyobb mértékű radioaktív nemesgáz kibocsátás - leszámítva kísérleti nukleáris robbantásokat.

A tanulmány arra is kitér, hogy a fukusimai katasztrófát követően 35 800 terabequerel radioaktív cézium-137 került ki a légkörbe, ami több mint kétszerese annak, amit a japán hatóságok eddig beismertek. Ez a Csernobilban kibocsátott cézium-137 mennyiség 42%-a. És hát ne feledjük, a fukusimai Daicsi atomerőmű reaktorai még mindig folyamatosan bocsátják ki a radioaktív sugárzást, s nem lehet tudni, mikor ér véget a történet. Mindenesetre, a japán kormány becslései szerint a Fukusima-környéki területek még legalább két évig lakhatatlanok lesznek.

(Noha az MTI - és annak nyomán több hazai internetes lap - is beszámol erről a tanulmányról, arról érdekes módon egyetlen szót sem ír a közszolgálati hírcentrum, hogy már a cunami előtt radioaktív sugárzás került a légkörben, és a xenon-133 kibocsátás mértékéről is hallgatnak.)

További késések a Finnországban épülő első európai nyomottvizes reaktor (EPR), az Olkiluoto 3 építésében. A szerdai bejelentések szerint az eredetileg tervezett 2009 helyett legkorábban 2014-ben fog elindulni az új reaktor, s a költségek immár elérik a 6,6 milliárd eurót.

A finn áramszolgáltató Teollisuuden Voima (TVO) tegnap közölte, hogy az 1,6 GW-os Olkiluoto 3 reaktor építése még tovább húzódik, és legkorábban 2014-ben fog elindulni.

Az Olkiluoto 3 építése során már a kezdetek óta rengeteg probléma merült fel, egyre nagyobb a késés, és a költségek is bőven meghaladják az eredetileg tervezettet. A tervek szerint  2009-ben kellett volna, hogy megkezdje a működését a reaktor, s legutóbb tavaly módosította a TVO az indulás évét 2013-ra.

A késésért a TVO és a kivitelezést vállaló francia Areva egymást okolja, és a Nemzetközi Kereskedelmi Kamaránál (ICC) pert is indítottak egymás ellen.

Az erőmű építésének eredetileg tervezett költsége – a finn parlament döntésekor – kb. 2,5 milliárd euró volt, később az Areva 3 milliárd euróért vállalta, hogy kulcsrakészen szállítja a reaktort. A Reuters viszont tegnap már arról írt, hogy az Areva költségei már elérték a 6,6 milliárd eurót. (Korábban még 5,9 milliárd körüli költségekről szóltak a hírek.)

Ez a hír magyar vonatkozásból azért lehet érdekes, mert a kormány újabb atomreaktorok építésén gondolkodik, amely elképzelés szerepel a nemrég elfogadott energiastratégiában is. Amennyiben az Areva lenne egy esetleges új magyarországi reaktor kivitelezője, az Olkilouto-3 építése során felmerült több milliárd eurós veszteségeit feltehetően új beruházások során próbálná pótolni, megnövelve azok bekerülési költségeit.

A 32 fokos hőségben igazi nyári fesztivál jelleget öltött a budapesti Autómentes Nap szeptember 17-én, ahol MTVSZ irodai kollégákkal és lelkes, "napálló" önkéntesekkel standoltunk egész nap.  Idén is a Klímaőrjárat legjobb diákrajzai és képregényei színesítették a standot, és a fajátékok is kortól függetlenül népszerűek voltak (a legidősebb labirintus-játékos egy 70 éven felüli néni volt!).
 

Az aktivitást igénylő feladatok idén sem maradtak ki: hamar megtelt kézlenyomatokkal és üzenetekkel a "kezeskedem a jövőért" üzenőfal és többszázan válaszoltak a Békalandor társasjátékunk kérdéseire a különböző nyereményekért, köztük a napelemes töltő fődíjért.
Sajnos úgy tűnik, mintha egyre kevesebb civil standoló lenne a civil korzón, mindenesetre a nagyobb országos zöldszervezetek zöme kint volt.
Köszönet minden közreműködőnek - jövőre ugyanekkor, ugyanitt! (Legközelebb hozunk naptejet :-) )

Ma, hétfőn a random.org véletlenszám-generátor segítségével kisorsoltuk azt a szerencsés Autómentes Napi játékost, aki praktikus napelemes töltőt és MTVSZ vászontáskát nyert tőlünk.