Szeretettel vár Téged is a Völgyben a Magyar Természetvédők Szövetsége és partnerei. Az első hétvégén, július 26-án 14–18 óra, 27-én és 28-án 10 és 18 óra között lesz nyitva a standunk a Malomsziget csücskében.

Július 11-én, csütörtökön arról döntenek a tagállamok kormányainak képviselői, hogy az EU engedélyezze-e a komplex génmódosított fajtacsoport, az ún. „SmartStax” kukorica importját. Ez azt jelenti, hogy a Monsanto hatféle méreganyagot termelő, valamint a glifozát és glufozinát gyomirtó szerekre rezisztens kukoricája bekerülhet az élelmiszerláncunkba. Segíts megakadályozni az új, mérgező kukorica engedélyezését, írj Te is Tonio Borgnak, az EU egészségügyi és fogyasztóvédelmi biztosának!

Mik is azok a tájfajták? Évtizedek, évszázadok során a helyi viszonyokhoz jól alkalmazkodott, szabadelvirágzású fajták. Megjelenésük általában nem annyira egyöntetű, mint a modern nemesített fajtáké, viszont változatosságuk (széles genetikai hátterük) lehetővé teszi hogy jól alkalmazkodjanak a változó körülményekhez. Kialakulásuk a modern (gépesítést, növényvédő szereket és műtrágyát használó) mezőgazdaság megjelenése előtt történt, így termesztésük is annak a kornak a módszereihez, feltételeihez alkalmazkodott.

Tíz magyarországi mintából háromban kimutatták a glifozát jelenlétét emberi szervezetben. Hasonló eredményt mutatnak 18 európai vizsgálat eredményei is. Hogyan került a szervezetünkbe e gyomirtó?

Körülbelül egy évvel ezelőtt a Föld Barátai Európa élelem, mezőgazdaság, biodiverzitás programjának visegrádi találkozóján beszélgettünk néhány résztvevővel arról, hogy egy brémai laboratórium munkatársai emberi vizelet mintákból kimutatták a glifozát gyomirtó jelenlétét. E megdöbbentő eredmény hatására elhatároztuk, hogy jó lenne kideríteni, vajon más európai városokban élő emberek szervezetében is jelen van-e a gyomirtó. Végül az idei tél/tavasz folyamán 18 európai ország összesen 182 önkéntesétől vettünk vizelet mintákat, amelyeket eljuttattunk a brémai laboratóriumba.

Forrás: origo.hu

A ragadozó madarak mérgezése az egyik legbarbárabb tett. Az okozott kár koránt sem egydimenziós, hanem kiterjed a madár által a Földön berepült és lefedett egész élőhelyre, e terület nagysága miatt óriási hatása van már egyetlen példány elhullásának is az egész bioszférára, a magyar és más keleti népek kultúrájának antropológiai értelemben is okozott mérhetetlen károkról már nem is beszélve. Vajon mit szólna az USA kormánya, ha bárki bármilyen megfontolásból a (legszimbolikusabb) fehérfejű rétisasokat mérgezné szánt szándékkal?!

Mostanára országunkban és az egész glóbuszon olyan helyzet állt elő a mezőgazdaságot illetően, ami sokak számára bőven magyarázatra szorul, nem feltétlenül magától értetődő. Jelen cikkünk szerény feladata az lenne, hogy kellően be tudja mutatni, miért is ellenzik az ökológiai gondolkodók a nagyipari intenzív monokultúrás mezőgazdaságot. Ha ezt sikerül belátnunk, akkor nem csupán a politika terén leszünk képesek felelősen kiállni a földbirtok koncentráció ellen, hanem egy a jelenleginél sokkal fenntarthatóbb és egészségesebb agrikultúrát is tudunk majd művelni. Ami viszont biztosan többet ér ezer és százezer szónál és számadatnál is, hogy ha saját magunk tapasztaljuk meg azt a csodát, amit a termőföld saját valójában adni tud nekünk, embereknek – vagyis menjünk, járjuk a vidéket, az országot, az ökológiai farmokat, látogassuk a fenntartható mezőgazdálkodás úttörőit!