November 18-án az EU közzétette a tagállamok helyzetét az energia unióban. Az alábbiakban egy rövid összefoglalót adunk a hazai helyzetről.

Energiahatékonyság tekintetében hazánk teljesítménye nem kiugró, két esetet kivéve. A legtöbb tagállamban csökkent az ipar és az építőipar energiaintenzitása 2005 és 2013 között; ez alól csak Görögország, Magyarország, Írország és Lettország a kivétel. Az uniós szolgáltatási ágazat energiaintenzitása (a fűtési napokkal normalizálva) összességében 4 %-kal csökkent 2005 és 2013 között. A legnagyobb csökkenést Ausztria (20 %), Magyarország (26 %), Írország (37 %) és Portugália (21 %) érte el, ami pozitív tendenciára utal.

Szerdán az Európai Parlament leszavazta az Európai Bizottság rosszul kitervelt javaslatát, amely elvileg lehetővé tett tagállamok országuk területére vonatkozóan saját hatáskörben tilthatnák meg a génmódosított élelmiszerek és takarmányok forgalmazását. A civil szervezetek - közte az MTVSZ, a Greenpeace és a Biokultúra Szövetség - üdvözölték az Európai Parlament döntését. A hazai sajtóban megjelent hírek viszont úgy tűnik, zavart keltettek az újságírók és a nagyközönség körében, ezért segítünk értelmezni a történteket.

Röviden: az Európai Parlament által leszavazott bizottsági javaslat egy hamis ígéreteket tartalmazó javaslat volt, amely tele van jogi hibákkal, és a döntéssel az Európai Parlament arra emlékezteti a Bizottságot és az európai közvéleményt, hogy a génmódosított szervezetek jelenlegi engedélyezési rendszere nem működik, és egy sokkal demokratikusabb rendszert szeretnénk, amint arra Juncker tavaly ígéretet is tett.

A megállapodást, akárcsak a hasonlóakat, arra használják, hogy a növényvédő szerekkel, élelmiszerekkel és az erősen mérgező fosszilis üzemanyagokkal kapcsolatos egészségügyi aggályokat kijátszhassák.
Nick Dearden, a Global Justice Now igazgatójának írása.

Az elmúlt napok dízel-botrány fényében különösen aktuális, az autóipar által megrendelt, de aztán végül visszatartott TTIP tanulmányt ismertetett a The Independent. Az elhallgatott tanulmány szerint a TTIP következtében Európába beengedett amerikai járművek jelentősen megnővelhetik a halálos vagy súlyos közlekedési balesetek számát.

(VW: A sötét oldal - a kép forrása: Greenpeace)

A készülő új transzatlanti szabadkereskedelmi egyezmények legvitatottab pontja az ún. befektető-állam vitarendezési mechanizmus (ISDS). A kritikák hatására az Európai Bizottság egy "új" befektetésvédelmi rendszert javasol, amelyet Befektetési Bírósági Rendszernek neveztek el. Egy mai varsói fórumon azonban Cecilia Malmström egy freudi elszólalásával igazolta, hogy ez csupán a régi rendszer átnevezése, a multik ugyanúgy beperelhetnék az állampolgáraik egészségét vagy a környezetet védő kormányokat.

Világszerte egyre több, a klímaváltozás által érintett közösség hallatja szavát és vesz részt a gyakorlati éghajlatvédelemben, azaz mutat példát az energia-forradalomban energiatudatos életmódjában, településén. Az alábbiakban ezekből mutatunk néhányat a párizsi ENSZ klímacsúcsra készülve.

Ugyanis 2015 decemberében a párizsi klímacsúcson a világ döntéshozói egy új nemzetközi éghajlatvédelmi megállapodásról döntenek, ami mindannyiunkat érint. A jelenleg asztalon levőnél nagyobb, igazságosabb vállalások és elköteleződés szükséges a klímaváltozás kordában tartásához, a fejlődő országok klímavédelmi segítéséhez és az energia-forradalomhoz, azaz hogy a ma még fosszilis alapú gazdaságainkat biztonságos, energiatakarékos és tiszta energiákon alapulóvá alakítsuk, amelyben a lakosoknak, közösségeknek érdemi beleszólásuk van energiaellátásukba.

PERU

"A perui kormány engedélyt adott bányász- és olajcégeknek, hogy szabadon belépjenek a védett amazóniai földekre. A Szövetségünk azért harcol jogi és más eszközökkel, hogy megvédjük földjeinket és erdőinket.„ Carlos Cenepo Pizango (San Martin-i Kecsua bennszülöttek Szövetsége, Peru)

"Egyáltalán nem esett az évszakban. A közösségünk élet-halál harcot folytat: az aszály veszélyezteti egészségünket és a helyi gazdaságainkat.” Agripina Aguilar Mamani (Zepita tartomány, Chucito, Peru)

2014-ben az ENSZ klímacsúcsot a perui Lima városában tartották. Peru is azon országok közé tartozik, amely alacsony kibocsátásaival kevéssé járult hozzá az éghajlatváltozáshoz, alig kapott a területén folyó fosszilis alapú fejlesztések hasznából, mégis nagy árat fizet az éghajlatváltozás miatt, elsősorban a pusztító és egyre gyakoribb és nagyobb aszályok miatt.

A területén szennyező fosszilisenergia-projektek a vízhez és földhöz való hozzáférést is befolyásolják. A perui kormány új törvényt hozott, amely olaj- és bányászcégek számára megengedi az amazóniai bennszülött közösségek sokszor védett, sérülékeny földjére való szabad belépést. A törvény szerint a befektetők nemcsak a projekt-területre, hanem a projekt által várhatóan közvetlenül érintett tágabb területre is hozzáférést ad. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a cégek szabadon használhatják a szerintük szükséges területeket a kitermelő projektjeik számára.

Nemzetközi olaj- és bányászcégektől jövő fenyegetések, megfélemlítés ellenére a perui közösségek elszántan ellenállnak. 15 ezer fős tüntetéseket, érdekérvényesítő fórumokat tartanak, jogi vonalon támadják a törvényt. Különösen fontos, hogy a párizsi klímacsúcs előtt nemzetközi és hazai színtéren emelnek szót a valódi éghajlatvédelmi megoldásokért: jelentős kibocsátás-csökkentésért, az amazóniai erdőirtások megállítását, közösségi tulajdonú megújuló rendszerek kiépítéséért és a kisközösségi élelmiszer-ellátásért.