Borsod-Abaúj-Zemplén megye, azon belül is a Sajó-völgye Európa egyik legszennyezettebb levegőjű területe. Ennek fő okozói a korszerűtlen fűtés, az ipari létesítmények, a közlekedés, valamint a terület földrajzi adottsága, mely megnehezíti a légszennyező anyagok kiürülését. Az egészségügyi határértékek rendszeres átlépése miatt az Európai Bizottság pert indított  Magyarországgal szemben, 2019 decemberében pedig az illetékes hatóság civil szervezetek kezdeményezésére elkezdte a térség levegőminőségi tervének felülvizsgálatát. Utóbbi azt tartalmazza, hogy az illetékes szervek milyen intézkedéseket hozzanak a légszennyezettség csökkentésére.

Fontos cél tehát e domborzatilag és szerkezetileg változatos térség légszennyezettségének a lehető legpontosabb, részletesebb ismerete. Ezért döntött úgy a Levegő Munkacsoport, hogy a területen tájékoztató jellegű légszennyezettség méréseket végzünk olyan pontokon, és olyan mérettartományban is, melyeket a hivatalos mérőhálózat nem mér.

Az MTVSZ "Igazságos energiaátmenet - Szénkivezetés" programja keretében februári cikksorozatban járjuk körül a szénkivezetés, az energiaszegénység, a lakossági fűtés és a légszennyezés összefüggéseit, valamint a lehetséges helyi, regionális, illetve országos szintű megoldásokat. Az olcsó, rossz minőségű szénféleség, a lignit lakossági tüzelésből való kivezetésével látszólag könnyen csökkenthető lenne a légszennyezés, különösen a Sajó-völgyben, de csak akkor, ha megfizethető és tisztább fűtési alternatívát tudunk kínálni az energiaszegénységben élő családoknak.

Írta Tarr Katalin, Levegő Munkacsoport. Borítókép: Levegőminőség mérés Borsodszentgyörgyön. Fotó: F. Nagy Zsuzsa.

A magyar emberek várható élettartama több mint 5 hónappal nőhetne 2030-ig, ha teljesülnének az uniós levegőterhelés-csökkentési célok. A Kormány elfogadására vár az a terv, ami az ehhez szükséges intézkedéseket tartalmazhatná. A kulcs a lakossági szilárd tüzelés, elsősorban a fűtés által okozott szennyezés csökkentése lenne.

Az MTVSZ "Igazságos energiaátmenet - Szénkivezetés" programja keretében februári cikksorozatban járjuk körül a szénkivezetés, az energiaszegénység, a lakossági fűtés és a légszennyezés összefüggéseit, valamint a lehetséges helyi, regionális, illetve országos szintű megoldásokat. Az olcsó, rossz minőségű szénféleség, a lignit lakossági tüzelésből való kivezetésével látszólag könnyen csökkenthető lenne a légszennyezés, különösen a Sajó-völgyben, de csak akkor, ha megfizethető és tisztább fűtési alternatívát tudunk kínálni az energiaszegénységben élő családoknak.

Írta: dr.Bendik Gábor, környezetvédelmi szakjogász

Ág Magyarország három legelmaradottabb régiójának egyikében, a Dél-Dunántúli régióban található település. Az egykori Sásdi kistérség -  ma Hegyháti Járás - aprófalva.  A zsákfalu magán hordozza a halmozottan hátrányos helyzet minden elemét, hiszen munkalehetőség helyben alig van, a foglalkoztatást a közmunka dominálja, tömegközlekedéssel nehezen megközelíthető, magas a helyiek között a szegénységben, kirekesztődésben érintettek aránya, akik gettósodott utcákban élnek.  A helyiek társadalmi felzárkózását nehezíti, hogy Ág  - a Hegyháton belül is - a gazdasági-foglalkoztatási potenciállal egyáltalán nem rendelkező vásárosdombói mikrotérséghez tartozik.

Bár a falu gyönyörű fekvésű, energiaszegénységi szempontból viszont az a tény, hogy völgyben helyezkedik el, egyértelműen negatívum.

Írta: Jász Krisztina, szociológus, közösségfejlesztő

Jelen cikk az MTVSZ Szénkivezetés programja keretében februárban futó cikksorozat része, amelyben körbejárjuk a szénkivezetés, az energiaszegénység, a lakossági fűtés és a légszennyezés összefüggéseit, valamint a lehetséges helyi, regionális illetve országos szintű megoldásokat. Az olcsó, rossz minőségű szénféleség, a lignit lakossági tüzelésből való kivezetésével látszólag könnyen csökkenthető lenne a légszennyezés, különösen a Sajó-völgyben, de csak akkor, ha megfizethető és tisztább fűtési alternatívát tudunk kínálni az energiaszegénységben élő családoknak.

A rossz minőségű magyarországi épületállomány és az akár ténylegesen szemétnek számító, szennyező fűtőanyagok használata tovább mélyítik, és hosszú távon konzerválják az energiaszegénységet. Így a túl költséges felújításokat és jó minőségű fűtőanyagokat megfizetni nem képes, de azok hiányában jövedelmükhöz viszonyítva energiára többet költő háztartások ördögi körbe kerülnek. A Habitat for Humanity Magyarország/Elosztó Projekt és a Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézete (TKSZI) által közösen szervezett, energiaszegénység és klímaváltozás összefüggéseiről szóló konferencia tanulságairól írunk.  

Az MTVSZ Szénkivezetés programja keretében februári cikksorozatban járjuk körül a szénkivezetés, az energiaszegénység, a lakossági fűtés és a légszennyezés összefüggéseit, valamint a lehetséges helyi, regionális illetve országos szintű megoldásokat. Az olcsó, rossz minőségű szénféleség, a lignit lakossági tüzelésből való kivezetésével látszólag könnyen csökkenthető lenne a légszennyezés, különösen a Sajó-völgyben, de csak akkor, ha megfizethető és tisztább fűtési alternatívát tudunk kínálni az energiaszegénységben élő családoknak.

Írta: Gosztonyi Ákos, Habitat for Humanity Magyarország

A háztartási szilárdtüzelésű berendezéseket érintő szigorítások idén és 2022-ben lépnek életbe. A szándék jó, de állami (és EU-s) támogatással szükséges segíteni az energiaszegénységben élő háztartásokat, hogy ne kerüljenek patthelyzetbe.

Az MTVSZ Szénkivezetés programja keretében cikksorozatban járjuk körül a szénkivezetés, az energiaszegénység, a lakossági fűtés és a légszennyezés összefüggéseit, valamint a lehetséges helyi, regionális illetve országos szintű megoldásokat. Az olcsó, rossz minőségű szénféleség, a lignit lakossági tüzelésből való kivezetésével látszólag könnyen csökkenthető lenne a légszennyezés, különösen a Sajó-völgyben, de csak akkor, ha megfizethető és tisztább fűtési alternatívát tudunk kínálni az energiaszegénységben élő családoknak.

írta Feldmár Nóra, Habitat for Humanity Magyarország, Elosztó projekt.

A nagy múltú Reflex Környezetvédelmi Egyesület egyik vezetője, az Éghajlatvédelmi Szövetség elnöke. A Magyar Természetvédők Szövetségében a közös akciók híve és előmozdítója. Így hát nem véletlen, hogy az együttműködés jelentőségéről és nehézségeiről kérdeztük.

Az interjút Gadó György készítette.