Írta: Marton Miklós, MTVSZ

Az éghajlatváltozás és hatásai (egyre gyakoribb és nagyobb időjárási szélsőségek, pl. hőhullámok, aszály, villámárvizek, az élelmiszertermelés és vízgazdálkodás zavarai) már itt van a mindennapjainkban. Az Európai Unió élenjár az éghajlati válság kezelésében, de további lépésekre van szükség.

Az Európai Unió Szociális Klímaalapját azért hozták létre, hogy segítse az energia- vagy közlekedési szegénységben élő háztartások, mikrovállalkozások javát szolgáló intézkedések és beruházások finanszírozását. 

A Szociális Klíma Alap 

A Szociális Klíma Alap segít az Uniós tagállamoknak megbirkózni a legsürgetőbb társadalmi kihívásokkal, mint amilyen az energiaárak és a lakhatás megfizethetősége, továbbá a közösségi közlekedés és az ahhoz való hozzáférés javítása. Ezeket olyan zöldberuházások finanszírozásával kell megtenni, amelyek az energia- és közlekedési szegénység alapvető okait kezelik. Minden intézkedésnek a leginkább érintett csoportokat kell céloznia. 

A tagállamok által kidolgozandó és június végéig az Európai Bizottság felé benyújtandó nemzeti Szociális Klímaterv tartalmazza ezen intézkedéseket, kezelési terveket: 

• Az energia- és közlekedési szegénységben érintett háztartások becsült száma;
• Javasolható tartós hatású új és meglévő nemzeti intézkedések és beruházások, és annak leírása, hogy ezek a zöldberuházások hogyan segíthetik elő a szakpolitika célkitűzéseinek elérését;
• A karbon-díj háztartásokra gyakorolt hatásának megbecslése, területi és jövedelmi eloszlással;
• A terv megvalósításának becsült költségei és becsült hasznai;
• A végrehajtás részletes időterve, a mérhető nyomonkövetés (monitoring) indikátorai;
• A tervezet társadalmi konzultációja összefoglalása, valamint annak részletei, hogy az érdekelt felek javaslatait hogyan vették figyelembe a terv elkészítése és végrehajtása során.

Az energiaszegénység és a közlekedési szegénység országonként, sőt esetenként régiónként is eltérő lehet. Ezért az egyes tagállamok Szociális Klímatervének le kell képeznie a helyi viszonyokat. Kezdetben célszerű a meglévő adatokat felhasználni; később aztán lehet finomítani az adatforrásokat és az indikátorokat.

Olyan intézkedéseket, zöldberuházásokat kell tervezni, amelyek csökkentik a célcsoportok fosszilis energiafogyasztását. Mindez 2030-ig 8,8% GDP megtakarítást eredményezhet a magyar gazdaság számára, főként a fosszilis import csökkenéséből és az alacsonyabb villamosenergia-számlákból, továbbá az elkerült környezeti és egészségügyi károkból adódóan. Ilyen zöldberuházás például a lakások energetikai felújítása, a szociális bérlakások, a fűtés-hűtés megújuló energiákra való átállítása vagy az alulról szerveződő megújuló energiaközösségek. A közlekedési szektorban ilyen zöldberuházás a közösségi közlekedés megújulóenergia-alapúvá tétele és használata, hozzáférhetősége javítása.

A kép forrása: Az ETS2 és a Szociális Klímaalap működésbe helyezése

Időlegesen közvetlen jövedelemtámogatás is adható a zöldberuházások által célzott csoportoknak. Ez átmeneti támogatás, amelynek idővel csökkennie kell, ahogyan a zöldberuházások költségmegtakarítási előnyei megjelennek. A közvetlen jövedelemtámogatás az összes támogatási keret legfeljebb 37,5%-a lehet.

Ezzel összhangban a fosszilis energiaipar befektetéseit teljes mértékben ki kell zárni a Szociális Klímaalapból. Az is biztosítandó, hogy minden intézkedés megfeleljen a „Ne okozzon jelentős kárt” (DNSH) elvnek. 

Szükség lesz támogató szolgáltatásokra: ezek fő feladata az információk eljuttatása a célcsoportokhoz és tanácsadás. Maguk a tagállamok is kaphatnak technikai segítségnyújtást.

A Szociális Klímaalapból támogatható szakpolitikai intézkedések. Forrás: AZ ETS 2 ÉS A SZOCIÁLIS KLÍMAALAP MŰKÖDÉSE: ÚTMUTATÓ A NEMZETI DÖNTÉSHOZÓK SZÁMÁRA

A Szociális Klímaterv nagyon sok területet érint, különösen a gazdaságfejlesztést, az energiapolitikát, az éghajlatvédelmet, a közegészségügyet és a szociális védelmet. Ezért e területek szakértőinek hatékony és érdemi együttműködése kulcsfontosságú a tervezéskor.

Szükség lesz a regionális és helyi önkormányzatok bevonására is, mint helyi szervezőre, döntéshozókra és adatforrásra (pl. közüzemi szolgáltatások). Továbbá a helyi civilszervezetek kulcsszerepük van az érintett lakosság érdekképviseletében és intézkedésekkel való elérésében.

Mennyi pénzről beszélünk a magyar Alapban?

Egy nemrég megjelent tájékoztató szerint mindez európai szinten 86,7 milliárd eurót jelent, ami lakosságarányos elosztás esetén Magyarországnak kb. 741 milliárd forintot jelentene. Mivel azonban az EU ezeket a forrásokat a szociális szükségletek alapján progresszíven osztja, a végösszeg várhatóan ennél jelentősen nagyobb lesz. 2025 elején a tervezést irányító Energiaügyi Minisztérium összesen 1500 milliárd Ft elérhető forrásról beszélt. Ha 10 millió forintos lakásfelújítási átlagköltséggel számolunk, az csaknem 150 ezer otthon energetikai felújítására lehet elég. 

Honnan lesz a Szociális Klíma Alapban pénz?

Szakértők szerint leghatékonyabban gazdasági ösztönzőkkel érhető el a kívánt változás, amikkel felgyorsítják az energiaátmenetbe való európai beruházásokat, csökkentve a fosszilisenergia-függést és az üvegházgáz-kibocsátást. A karbon-mentesítéshez (szén, kőolaj, földgáz fokozatos kivezetése) és a klímasemlegesség eléréséhez 2050-ig való hosszútávú tervezésre és ütemezett beruházásokra van szükség az energiatakarékosság, -hatékonyság, a megújuló energia terén, minden szektorban. Ehhez következetes jelzéseket, ösztönzőket kell adni a gazdasági élet szereplőinek.

Várhatóan 2027-től tehát Európa-szerte karbon-díjjal (karbonadó, szénadó) fognak találkozni a fogyasztók. A karbon-díj célja, hogy gazdasági ösztönzést adjon a kibocsátáscsökkentésnek, és ezáltal támogassa a közös EU-s és nemzeti éghajlatvédelmi és energiaátmeneti célok, vállalások elérését. A karbon-díj elsődlegesen a fosszilis tüzelőanyagok (szén, a földgáz, a fűtőolaj, a benzin és a gázolaj) forgalmazóit terheli majd. A szakpolitika 45 eurós tonnánkénti karbon-díjat céloz, de mivel nincs rögzített árplafon, ezért e fosszilis árak magasabbak is lehetnek.

A karbon-díjat a forgalmazók sajnos várhatóan a fogyasztókra fogják továbbterhelni. Ez viszont aránytalanul terhelné azokat a háztartásokat, amelyek jövedelmük nagyobb részét költik energiára (fűtésre, áramra), és nincs módjuk arra, hogy áttérjenek más, nem fosszilis, kevésbé szennyező és egészségkárosító alternatívákra. Az energia-, vagy közlekedési szegénységben élők különösen kiszolgáltatottak. Ezért indul a Szociális Klímaalap (Social Climate Fund) a tervek szerint 2026-ban, tehát egy évvel a karbon-díj bevezetése előtt. A karbon-díjból származó bevételeket pedig elsősorban az energia- és közlekedési szegénységben élő lakosságnak csatornázzák vissza, a Szociális Klíma Alapon keresztül. 

A karbon-díj annál megterhelőbb, minél nagyobb arányban kell a háztartásoknak a költségvetésükből a növekvő energia- és közlekedési költségekre költeni. A költségteher nagyobb lesz az alacsonyabb jövedelmű tagállamokban, különösen a közép-kelet-európai régióban (mint például Lengyelország, Magyarország vagy Litvánia). Ezért a méltányosság és a szolidaritás elve alapján a Szociális Klímaalapot progresszív képlet alapján osztják el a tagállamok között, így az alacsonyabb jövedelmű országok, ahol nagyobb az energiaszegénység, többet kapnak. Így egy olyan eszköz kerül a nemzeti döntéshozók kezébe, amely a rendelkezésre álló kibocsátás-kereskedelmi ún. ETS 2 bevételi forrásokat használhatja fel. Ennek terve a Szociális Klímaterv. 

Szociális Klímaterv Magyarországon

Hazánkban a terv felelőse az Energiaügyi Minisztérium. Az előzetes egyeztetések alapján a magyar Szociális Klímaterv kiemelten foglalkozik majd az épületek energiahatékonyságával. Ahogyan az EM képviselője egy tavaly őszi szakmai konferencián fogalmazott: „Magyarország az energia 40%-át otthonokban használja fel. Az energiafogyasztás kétharmada pazarló. Lemaradásban vagyunk a házfelújítási beruházások terén.” Ugyanezen a konferencián egy nem-kormányzati szakértő úgy fogalmazott, hogy „a lakásállomány az a csatatér, ahol elveszíthetjük vagy megnyerhetjük a klímaváltozás elleni háborút.”

Abban egyetértés van, hogy sok évre előre kell tervezni, hogy kiegyensúlyozott kereslet alakulhasson ki, és az építőipari vállalkozások előre tudjanak tervezni. A fogyasztóknak is előre kell látni a lehetőségeiket, hogy tervezni tudják a kiadásaikat. Például a hőszivattyús villanybojler gyors eredményt adhat: ez kiegyenlítő rendszer is lehet, hiszen többezer villanybojler okosmérővel vezényelt és időzített működtetése komoly energiatároló hatást is eredményezhet.

A legnagyobb megtakarítási lehetőség a legrosszabb energiahatékonyságú otthonoknál van. Alapos energetikai felmérés kell mindegyik lakásnál, hogy teljes, részleges vagy szakaszos felújítás-e a legjobb.

Képzésekre van szükség, hogy ennyi lakásfelújításhoz legyen elég szakember. Továbbá félő, hogy lesz egy ár-felvivő hatása.

A magyar Nemzeti Energia és Klímaterv szerint az energiaszegénység itthon 300 ezer főt érint, valójában, szakmai felmérések alapján (Habitat for Humanity) inkább ennek legalább 4-szeresét. 

Közlekedési szegénység a Szociális Klímatervben – több a kérdés, mint az állítás

A közlekedési szegénység csökkentését is célozhatja a Szociális Klímaterv, de számos nyitott kérdést meg kell válaszolni és kevesebb adat áll rendelkezésre a tervezéshez, mint az energiaszegénység esetében. Mindezek miatt még kérdéses, hogy megjelenik-e a magyar intézkedések között és ha igen, hogyan.

Az aktív közlekedés (sétálás, kerékpározás) támogatandó, de mivel a teljes magyar infrastruktúra nem fejleszthető érdemben a keretekből. Kampányszerű intézkedés pl. néhány száz elektromos autó szétosztása sem segít a közlekedési szegénység tartós és szisztematikus csökkentésében.

Szakemberek egy része nem ajánlja a közösségi közlekedés ingyenessé tételét, mert az valójában nem csökkenti az autóhasználatot, legfeljebb a gyaloglást és a kerékpározást. Ugyanakkor hektikus utasforgalmat és megugró fenntartási költségeket okozhat, ami a színvonal zuhanása miatt esetenként éppen a célközönség autózás felé fordulását is okozhatja.

Ugyanakkor hatékony intézkedés lenne a meglévő közösségi közlekedési rendszerek fejlesztése, megújuló energiahasználatra állítása. Mindez kombinálható az igény alapú szolgáltatásokkal (on-demand PT service) és a szociális közlekedés (social transportation) megközelítéssel.

Meg kell beszélni

Mint látható, a Szociális Klímaterv tartalmát, intézkedéseit illetően rengeteg a kérdés, amelyeket közösen, sokféle szakterület tudásának és tapasztalatainak felhasználásával, érdemi és többkörös szakmai és társadalmi konzultációval kell megválaszolni. A nemzetközi szakirodalom éppen ezért az egyeztetések, megbeszélések mielőbbi megkezdését javasolja.

Források:

• Green Solidarity: Guiding principles for a truly just Social Climate Fund / Európai civil javaslatok a nemzeti Szociális Klímaterv készítéséhez / , magyar kísérőlevelünk itt
• Szociális Klímaterv - Útmutató nemzeti döntéshozók számára (Adelphi, 2023 november tanulmánya magyar fordítása)
• A teljes angol nyelvű, „Putting the ETS 2 and Social Climate Fund to Work Impacts Considerations, and Opportunities for European Member States” című anyag elérhető itt. 
• A „Contribution to the consultation on the DNSH technical guidance for the Social Climate Fund” (Hozzájárulás a Szociális Klímaalap DNSH technikai útmutatójáról szóló konzultációhoz) című anyag elérhető itt.

 Írta: Marton Miklós 

A kormányzat a nyári szabadságolásokkor, minimális határidővel, egy szűkszavú közleménnyel bocsátotta társadalmi egyeztetésre az atomerőmű hűtővizének a kérdését, amellyel veszélyezteti a Duna élővilágát. Majd a szakmai szervezetek határozott tiltakozása ellenére azt rendeletként közzétette. 

A korábbi szabályozás szerint, ha a Duna hőmérséklete a hűtővíz beömlésénél elérné vagy meghaladná a 30Cᵒ-ot, akkor az erőmű teljesítményét csökkenteni kellett. A szabályzás célja az olt, hogy a Duna-völgy élővilágát védje. A nemrégiben hozott szabályozás ezt a védelmet eltörölte. 

„Szabad folyású folyó” 

A nyár elején elfogadott Természet-helyreállítási törvény egyebek mellett célként nevesíti, hogy 2030-ra legalább 25000 km szabad folyású folyó legyen Európában. Ennek Magyarországon a Duna-völgy adja a legjobb helyszínt. A Duna egy élő ökológiai folyosó, amely nem csak élőhelyek láncolata, de a fajok szabad mozgásának is helye. Nem véletlen, hogy a Duna-menti nemzeti parkokat összefogó szövetség Európa egyik legsikeresebb nemzetközi együttműködése. Az utóbbi években a folyó - hála a szennyvíztisztító műveknek – újra tiszta lett, amit egyebek mellett a Duna-virágzás visszatérése is szépen mutat. 

A Szentendrei-sziget a Dunakanyar felől. Forrás 

900 lakatlan sziget, amelyből 147 csaknem érintetlen 

Az EU Duna Régió Stratégia biológiai sokféleséggel foglalkozó szakcsoportjának egyik szakmai kiadványa 2018-ban a Duna-völgyéről kijelentette, hogy a „legértékesebb vízi és szárazföldi ökológiai folyosók közé tartozik, mivel a Duna-medence központján áthaladva a mikro-régió valóságos mentőöve”. 

Pár éve felmérték, hogy a Duna hány lakatlan szigetet rejt. Bár a lakatlan sziget képzete romantikus képzeteket is kelthet, a szakemberek a kérdést természetvédelmi okokból közelítették meg: ezek a szigetek ideális élőhelyet jelentenek számtalan növénynek és állatnak. A kutatás eredménye őket magukat is meglepte. A 3000 kilométer hosszú, 19 országot átszelő folyó több mint 900 lakatlan szigetet fűz fel, amely mintegy 138 ezer hektárt jelent. Ezek a helyek még mindig a folyó eredeti dinamikáját képviselik: bemutatják a természetes folyók eredeti szépségét, értékes élőhelyeknek adnak otthont egyedülálló növény- és állatvilággal. Méretükben, felépítésükben és eredetükben nagyon változatosak. A kutatók szerint 147 sziget teljesen természetes állapotban van, és így Európa ritka vadonjai közé tartoznak. Ahogyan fogalmaztak: „A Duna európai jelentőségű ökológiai folyosó. Változatos élőhelyeivel együtt Közép- és Délkelet-Európa biodiverzitásának zöld mentőövét alkotja.” 

A számos dunai lakatlan sziget egyike: a Szlovákia és Magyarország között lévő Helemba-sziget, amelynek saját Facebook oldala is van. Forrás 

„Ez csak néhány fokkal lenne melegebb” 

Egy márciusban megjelent cikk szerint a Paksi Atomerőmű másodpercenként 100 köbméter vizet szív be a Dunából, ami egy nap alatt 8,64 millió köbméter vizet jelent. Ezzel nagyjából 3456 darab ötvenméteres versenymedencét lehetne megtölteni – minden egyes nap. Tehát nem egy Rákos-patak nagyságú vízről beszélünk, hanem mondjuk az Ipoly folyó vízhozamáról – és ez az atomerőmű tervezett bővítésével tovább fog nőni.  

Ekkora vízmennyiség természetesnél melegebb hőfoka alapvetően fenyegetheti a folyó ökológiai rendszerét. Azt minden szülő tudja, hogy nem mindegy, hogy a gyermeke 37-, vagy 40 C°-os. A mögöttünk álló nyár után már a bőrünkbe égett, hogy mit jelenthet néhány fok különbség. Néhány fok eltérés teljesen más körülményeket teremt, amely a meglévő ökoszisztéma létét fenyegeti. A Duna pedig nem csak vízfolyás: egyebek mellett a magyar lakosság mintegy negyede dunai parti-szűrésű kutakból nyer ivóvizet. 

A Szigetköz. Horváth Gyula fotója. Forrás 

„Víz alatti sivatag” 

A melegebb víz oxigéntartalma alacsonyabb, fokozottabb az algaképződés, ez pedig az egész tápláléklánc működését felborítja. Ahogyan egy augusztus elején megjelent cikk fogalmaz: a leromlott élőhelyen ezek után könnyedén megtelepszenek idegenhonos, köztük inváziós fajok, amelyek kiszorítják a megmaradt őshonos fajokat. 

Dr, Weiperth András hidrobiológus szerint, ha a hűtővíz még melegebbé válik, akkor ez egy újabb olyan területe lehet a Dunának, ahol termálvizi fajok tudnak majd megjelenni. Számítani lehet olyan fajok megjelenésére, amelyek természetvédelmi és gazdasági károkat is okoznak. Ha a mondjuk 35 fokos visszaömlő vízre gondolunk, annak a hőcsóvája nagyon hosszú szakaszon fejti ki káros hatását.  

Az atomerőmű hűtővizének egy része egy mesterséges csatornarendszeren kerül bevezetésre a Csámpai-patakba, majd e vízfolyáson át kerül a Faddi-Duna ágba. A patakban és dunai mellékágban az észak-amerikai eredetű ékszerteknős (Trachemys scripta) és a kínai légyhéjúteknős (Pelodsicus sinesis) is előfordul, és mára adatok igazolják a sikeres áttelelésüket. 

A Dunába visszavezetett hűtővíz minden évszakban megnöveli a folyam vízének hőmérsékletét. Ez leginkább a hidegebb időszakokban mutatható ki legjobban, amikor akár 15 fokkal melegebb víz is kerülhet a főágba. Ennek következtében a hőterhelt Duna szakaszon egész évben aktív és szaporodik például a szintén észak-ametikai eredetű cifrarák (Faxonius limosus) és az ázsiai eredetű amuri kagyló (Sinanodonta woodiana). Ahogyan Weiperth András hidrobiológus fogalmazott: Az élővilág szempontjából tehát az eddigi állapotok sem voltak ideálisak. A beömlésnél hosszan halmozódnak az üres kagylóhéjak. „A vízfenék sok esetben inkább víz alatti sivatagra hasonlít, mint egy folyam élőhelyére.” 

A hűtővíz kiömlése Paksnál. Forrás: a MVM Paksi Atomerőmű Zrt. hivatalos Facebook-oldala. 

A Duna vízhozama akár 75%-kal csökkenhet 

Műszaki szempontból lehetséges a hűtővíz megfelelő visszahűtése, de persze ez költséges. Igen, az energiatermelés költséges, de hát ez nem új hír. És az sem, hogy a természetvédelem alapelvei szerint a „szennyező fizet”.  

Az atomerőmű mellett felhozott egyik legfőbb érv az, hogy az az időjárástól függetlenül, mindig képes energiát termelni. Azzal, hogy az atomerőmű termelését a Duna vizétől tettük függővé, ezt az állandóságot és megbízhatóságot kockáztatjuk. Ugyanis nem csak a hőmérséklettel van baj, hanem a mennyiséggel, a vízhozammal is (bár ezt éppen egy áradás után talán nehéz elképzelni). A Nemzetközi Dunakutató Egyesület (International Association for Danube Research ) szakembere 2021-ben “nagyon drámainak” nevezte a helyzetet, és szorgalmazta, hogy ne űzzenek el további ritka fajokat, és ne fenyegessék fajok védelmét. Mint mondta, a biológiai sokféleség pusztulása az ökoszisztéma alapú szolgáltatások pusztulását jelenti. Kiemelte, hogy amennyiben az éghajlati célokat nem sikerül teljesíteni, úgy (a Copernicus Platform éghajlati modelljére alapozva) a század végére a nyarakat illetően drámai változások fognak lejátszódni: az átlaghőmérséklet akár 7 °C-kal nőhet, az éves csapadékmennyiség akár 30%-kal csökkenhet, és a Duna vízhozama akár 75%-kal csökkenhet. 

A Duna Gödnél 2024 augusztus 9-én 

Jogszabályok szerint 

A Duna teljes Magyarországi szakasza (a budapesti részt kivéve) a nemzeti Ökológiai Hálózat része. Az ökológiai hálózat több, mint a védett területek mozaikja; „ez egy élő hálózat; hatékony eszköz lehet a biológiai sokféleség védelmének integrálására az ágazatközi politikába.” – fogalmazott korábban a minisztérium egyik szakembere. - „Az ökológiai folyosók… biztosítják az állatok és növények szétszóródását. Területeket védenek, támogatják a korábban elhagyott élőhelyek újra-telepítését. Ezek a területek különféle fenyegetéseket mérsékelnek, például a széttagoltságot vagy az éghajlatváltozás tüneteit.” 

A jogrendszer szerint a környezetvédelem nem léphet vissza: az alaptörvényből fakadóan, amit a környezetvédelem már elért, abból nem engedhet. 

Az, hogy minderről a kormányzat a nyári szabadságok közepén, egyhetes határidővel, nevetségesen szűkszavú indoklással hirdetett társadalmi egyeztetést, sok jogász szerint súlyosan sértette a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvényt. Ahogyan fogalmaztak: „a probléma évek óta ismert, nincs konkrét indoka annak, hogy a nyár közepén, ilyen rövid határidővel történjen jogszabálymódosítás.” Az pedig, hogy a szakmai szervezetek határozott tiltakozása ellenére az eredeti tervezet (12/2024 (VIII. 15.) EM rendelet) már a négynapos ünnep előtti pénteken hatályba lépett, mindezt csak megerősíti. Jellemző, hogy a rendelet szövege a Duna szót nem tartalmazza. 

Fotó: Mórocz Attila fotója. Forrás 

„s rendezni végre közös dolgainkat” 

A DSTF vezetője szerint mivel talán nem tudunk eleget az ilyen hőmérséklet-emelkedésnek a dunai ökoszisztémára gyakorolt hatásairól, ezért a paksi hűtővíz kérdésről szólva az elővigyázatosság elvére kell alapoznunk. 

Éger Ákos, az MTVSZ ügyvezető elnöke kiemelte, hogy “napjaink összefüggő környezeti, társadalmi, gazdasági, energetikai kihívásait nem lehet a megszokott módszerekkel megoldani. Rendszerszemléletű, összefüggő megoldások kellenek, melyek a társadalom jólléte mellett figyelembe veszik a természeti korlátokat is, és hosszú távú programok segítségével összhangba hozzák ezeket.” Hogy ahogyan az alábbi fényképen is, halászmadár is legyen, és hal is. 

Szabó Attila fotója. Forrás 

Írta: Szalkai-Lőrincz Ágnes 

A lakossági részvételen alapuló energiaközösségek létrehozásának támogatása, működésük segítése a legfontosabb célja az EUKI által finanszírozott COMMENCE projektnek, melyben a V4-ek egy-egy civil szervezete igyekszik hatékonyan együttműködni. Lengyelországból a WiseEuropa, Csehországból a Frank Bold, Szlovákiából a SAPI iparági szövetség, Magyarországról pedig a Magyar Természetvédők Szövetsége szakértői együttműködése eredményeként az országok feltérképezik az energiaközösségek jogi helyzetét, útmutatót készítenek önkormányzatok és energiaközösséget alapítani szándékozók számára, javaslatcsomagot készítenek és juttatnak el az illetékes döntéshozókhoz, és helyi szinten segítik négy energiaközösség eljutását a megvalósulásig.  

Ez pedig nem könnyű feladat még akkor sem, ha mindeközben a magyar Parlament őszi ülésszakán kedvező törvényi változások várhatók az energiaközösségekkel kapcsolatban. A COMMENCE projekt 3. partnertalálkozóját követő Energiaközösségek – nemzetközi tapasztalatcsere és hazai tanulságok fórumon kifejezetten olyan meghívott előadókat és szakértőket kértünk fel, akik nem csak a külföldi jó gyakorlatokat és a távlati célokat mutatták be a résztvevőknek, hanem az általuk megélt nehézségekről és kihívásokról is beszéltek.  

A Magyar Természetvédők Szövetsége és a Közösségi Energia Szolgáltató által szervezett workshopon szóba kerültek azok az osztrák és a cseh törvényi környezeti változások, amelyek lehetővé tették, hogy elinduljanak az első energiaközösségek. Csehországban idén nyáron került be a villamos energia megosztása a helyi villamos energia törvénybe, és augusztusban kezdte meg működését a megosztáshoz adatokat szolgáltató, az osztrák EDA adatcserélő platform mintájára készült cseh verzió. Ennek teljes működése csak 2026-ra várható, ám az alapvető funkcióra már most is képes: az okosmérőkből származó negyedórás adatok alapján elkülönítetten elszámolható az energiaközösségen belül megosztott és a kereskedőtől vásárolt villamos energia mennyisége. Az első hónap eredményei pedig nagyon bíztatók, még akkor is, ha olyan villamos energia megosztás is megvalósítható náluk, ami ellen a hazai hálózati engedélyes szakemberek erősen tiltakoznak.  

Külön izgalmas élmény volt a résztvevők számára, hogy dr. Kondorosi Andrea, az Energiaügyi Minisztérium főosztályvezetője nem csak az eddigi törvénykezési munkáról nyújtott áttekintést a hallgatóságnak, de itt jelentette be, hogy a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátja a Villamosenergia-törvény módosított változatát, melyben új elemként megjelenik az energiaközösségek választható jogi formája között az egyesület, a választható tevékenységek között pedig az energiahatékonysági szolgáltatás. Az almérlegkör fogalmának bevezetésével kapcsolatban már az előadókhoz intézett kérdéseknél esett szó, és erre a témára később a panelbeszélgetésben is visszatértek a szakértők.  

Hallhattunk a háztartási méretű kiserőművek (HMKE) elterjedésével kapcsolatos elszámolási típusokról és a bruttó elszámolásra való áttérés várható hatásairól, melyről a REKK készített kutatást. Fontos ezt a trendet is szem előtt tartani, hiszen ha mindenki helyben termeli meg a nappali energiaszükségletének egy részét – sőt, meg is osztja azt egy másik féllel, annak hatásai egészen az energiatőzsdéig és a tőzsdére termelő nagy naperőművek tulajdonosáig is felgyűrűznek.  

Az energiaközösségek további jogi nehézségei között szó esett arról, hogy miután az egyesületi forma is választható lesz, a civil törvénynek is meg kell felelniük ezeknek a közösségeknek, és ebből adódóan azt sem tudjuk még, hogyan változtatja meg ez az energiaközösségi regisztráció feltételeit.  

Műszaki témában izgatottan figyeljük a ZKK-t, ugyanis novemberben kiadják a BME Smart Power Laboratóriummal közösen végzett kutatásuk eredményét, és végre hiteles adatokkal is alátámasztva láthatjuk, hogy milyen hatása van az energiaközösségen belüli villamosenergia-megosztásnak a hálózatra KIF/KÖF/NAF szinteke.  

Az elindulás, a működés és a műszaki kérdések mellett összességében továbbra is arra keressük leginkább a választ, hogy hogyan tudnak érvényesülni Magyarországon az energiaközösségek társadalmi, szociális hozzáadott értékei, és milyen hatással lesznek ezek a közösségek a szélesebb társadalmi csoportokra. Úgy gondoljuk, hogy ezek miatt érdemes tovább dolgozni az energiaközösségek minél könnyebb megvalósíthatóságán. 

Írta: Farkas Dorka

Kóny, egy csendes magyar település Győr-Moson-Sopron vármegyében, már több mint egy évtizede küzd a helyi sertéstelep, a Kóny-Pig Kft. által okozott szaghatással. Az eredetileg problémamentesnek tartott telep az utóbbi 15 évben vált a helyiek számára elviselhetetlenné.

A telep és a szaghatás kezdete

A sertéstelep működését több évtizeddel ezelőtt kezdte meg, és az kezdetben nem okozott problémát a környék lakosainak. Azonban az elmúlt 15 évben egyre növekvő szaghatás vált állandó panaszok tárgyává. A nyári hónapokban a helyzet különösen súlyossá válik, amikor az észak-nyugati szélirány és a magas hőmérséklet miatt a bűz fokozódik. A környéken élők számára szinte lehetetlenné vált az ablaknyitás vagy a szabadban való tartózkodás.

Engedélyek és szabályozások

A cég rendelkezik környezetvédelmi és hígtrágya kezelési engedélyekkel, amelyek lehetővé teszik számukra a problémát okozó trágyakezelést. Azonban a hígtrágyából származó bűz továbbra is problémát jelentett az elmúlt időkig. Bár a tartályos tárolás nem jár szaghatással, a trágya kezelése és annak termőföldbe való beforgatása során keletkező bűz élhetetlenné teszi a települést, amiből évente 4000 köbméter keletkezik.

A környezetvédelmi hatóság nem lépett fel az ügyben gyakorlatilag.

Lakossági panaszok és konfliktusok

A település polgárai, akik körülbelül 80%-a érintett az ügyben, többször is összetűzésbe kerültek a sertéstelep tulajdonosával. Aller Imre polgármester magánszemélyként és három helyi lakos segítségével jogi úton fellépett a szaghatás ellen. A beadványt  a bíróság tárgyalásra alkalmasnak találta.  A helyszíni vizsgálatok során a helyi kormányhivatal ugyanakkor állítólag nem talált szabálytalanságokat, és többször is, folyamatosan megerősítette, hogy a telep működése és a hígtrágya kezelése megfelel a hatályos előírásoknak. Amit azonban sosem akkor végeztek el, mikor a lakosok általi bejelentések érkeztek.

Bírói beavatkozás és megoldási próbálkozások

A sok évnyi konfliktus után, 2023 novemberében a felperes lakosok peren kívüli bírói egyezséget értek el a Kóny-Pig Kft.-vel. A megállapodás értelmében, ha újabb szaghatás lépne fel a jövőben, a bíróság lép közbe. Azóta úgy tűnik, hogy sikerült javítani a helyzeten, és az elmúlt időszakban nem voltak újabb panaszok. 

Azt a problémát, amit a környezetvédelmi hatóság tíz éven keresztül nem tudta vagy nem akarta megoldani, egy bírói egyezség helyre tette.

Jövőbeli kilátások

A település és a sertéstelep közötti viszony még mindig feszült. Az új szabályozások, mint például a 2 km-es védőtávolság bevezetése a lakóövezettől, még mindig vita tárgyát képezik. A technológiai fejlesztések és a helyes trágyakezelési gyakorlatok alkalmazása kulcsfontosságú a hosszú távú megoldás érdekében.

Az elmúlt évek eseményei rámutattak arra, hogy a környezetvédelmi kérdések kezelése mennyire összetett és sokrétű feladat, amelyben az együttműködés, a jogi szabályozás és a technológiai fejlesztések egyaránt fontos szerepet játszanak. 

Érthetetlen hogy miért nem tudta megoldani a problémákat a környezetvédelmi hatóság, amelyeket később egy bírósági egyezség megoldott.

Írta: Galambos Eszter, energia programfelelős, MTVSZ

Immár 4 éve, hogy Magyarország a klímavédelemről szóló 2020. évi XLIV. törvényben (Klímatörvény) vállalta, hogy eléri a klímasemlegességet, vagyis „…az üvegházhatású gázok még fennmaradó hazai kibocsátása, valamint elnyelése a 2050. évre egyensúlyba kerül.” 2030-ra vonatkozó célkitűzés a hazai üvegházhatású gázok (ÜHG-k) kibocsátásának 50%-os csökkentése 1990-hez képest. 

Az üvegházhatású gázok közül a szén-dioxid után a metán a második legjelentősebb, 30%-ban felelős az ipari forradalom óta történt éghajlatváltozásért, és mennyisége tovább emelkedik a légkörben. Jelenleg a globális ÜHG-kibocsátások kb. 16%-át teszi ki, a hazai kibocsátásoknak 15%-át a legfrissebb leltárjelentés alapján. 100 éves időtávon 28-szor, rövidebb távon (20 évre vetítve) pedig 84-szer erősebb melegítő hatást gyakorol a légkörre. 

A metánkibocsátás csökkentése tehát hatékonyabban fékezné a klímaváltozást, és a klímacélok gyorsabb elérését is segítené - enélkül nem is érhetők el a célok. Emellett javítaná a levegőminőséget, csökkentené a metán ózonképződést fokozó tulajdonsága miatti további felső légúti megbetegedések kialakulását.

Az Éghajlat és Tiszta Levegő Koalíció (CCAC) szerint az emberi eredetű metánkibocsátások 50%-os csökkentésével globálisan 0,2°C felmelegedést lehetne elkerülni, amely kritikus jelentőségű tekintve, hogy minden tized fokkal fokozódó hatásoknak vagyunk kitéve az IPCC jelentése szerint.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint a globális hőmérséklet-emelkedés 1,5°C-ra korlátozásához 75%-kal kellene csökkenni a fosszilis tüzelőanyagok kitermelésével, szállításával és felhasználásával kapcsolatos metánkibocsátásokat 2030-ig. 

A globális metánkibocsátás kb. 60%-a emberi tevékenységhez köthető: főként mezőgazdasági tevékenységből, hulladéklerakókból és a fosszilis energiahordozókból (szén, kőolaj, földgáz) származik. 

Az utóbbi években számos világszintű kezdeményezés, vállalás született, amelyben a csatlakozó országok, cégek az emberi tevékenységből, több ágazatból származó metánkibocsátás csökkentését vállalták (minden ágazatban). Kiemelt a Globális Metánvállalás (Global Methane Pledge, GMP) szerepe, amelynek célja, hogy 2030-ig legalább 30%-kal csökkentsék a kibocsátásokat 2020-hoz képest. A 2021-ben indult kezdeményezéshez már 158 ország csatlakozott, Magyarország továbbra sem tett vállalást.

1. 1. A Globális Metánvállaláshoz csatlakozott országok (kék). Forrás: https://www.globalmethanepledge.org/ (hozzáférés: 2024. június 10.)

Az energiaágazat metánkibocsátásának csökkentésének leghatékonyabb módja a fosszilis tüzelőanyagok kivezetése lenne. A földgáznak ugyanis több mint 90%-a metán. 

Jelentős, a jelenlegi infrastruktúrából származó kibocsátás lenne megelőzhető költséghatékonyan, ezek közé tartozik a szivárgások észlelése és javítása (LDAR), valamint a rutinszerű szellőztetés és fáklyázás (a fölösleges metán kiengedése, illetve elégetése) megszüntetése. Magyarországon a teljes ÜHG-kibocsátás 3%-át a hazai földgázrendszer szivárgó kibocsátásai (nagyrészt metán) okozzák.

2. Számos hatékony kibocsátáscsökkentési lehetőség van a fosszilisenergia-iparban. A metánkibocsátások 40%-a nettó költség nélkül megelőzhető lenne ebben az ágazatban. Forrás: Nemzetközi Energiaügynökség

A 2024. májusban elfogadott uniós metánrendeletet (amelynek hatályba lépése a következő hónapokban várható) is az energiaágazat metánkibocsátásának csökkentésével foglalkozik, habár célszámot nem tűz ki. Szabályozza az említett intézkedések kellett a nyomon követési rendszert (MRV), valamint az import fosszilis tüzelőanyagokra határoz meg (az uniós szabályoknál gyengébb) előírásokat.

Megjegyzendő, hogy a tévesen átmeneti energiahordozónak tekintett, nagyrészt metánból álló fosszilis földgáz kibocsátása elérheti a szénét, amennyiben a teljes életciklusát, beleértve a szivárgó metánkibocsátásokat is vizsgáljuk.

3. Fáklyázás. Forrás: Wikipédia

A globális metánkibocsátások pontos értékére vonatkozóan különböző becslések léteznek, az egyes vállalatok vagy országok által nyilvánosságra hozott adatok gyakran a valódinál alacsonyabbak. A kibocsátások átláthatóságát és ezáltal a dekarbonizációt hivatott elősegíteni a nemrégiben útjára bocsátott MethaneSAT metánfigyelő műhold, amely 2025-től fog mindenki számára elérhető adatokat szolgáltatni regionális és pontszerű kibocsátásokra is.

A nemzetközi és uniós fellépés ellenére hazánk ezidáig nem tett vállalást a metánkibocsátások csökkentésére. Itt az ideje, hogy Magyarország is csatlakozzon a Globális Metánvállaláshoz. A kormány dolgozzon ki a metánkibocsátások csökkentésére vonatkozó útitervet, mérföldkövek meghatározásával! Az uniós rendelet hazai átültetése kellően elkötelezett legyen a fosszilis energiaipari a klímacélokhoz való hozzájárulásában. A hazai fosszilis energiavállalatok tegyenek mielőbbi érdemi lépéseket a metánkibocsátásaik csökkentése érdekében! A fosszilis tüzelőanyagok kibocsátásainak mérése az egész életcikluson át kellene, hogy történjen.  

Július 1-jén kezdődött Magyarország féléves elnöksége az Európai Tanácsban, vajon számíthatunk-e példamutatásra ezen a téren? Sajnos a hivatalos, elnökségi prioritások programban egyáltalán nem említik a metánt. A Nemzeti Energia- és Klímaterv jelenleg is zajló felülvizsgálata remek alkalom lenne hazai stratégiai vállalás és útiterv megfogalmazására. Kérdés, hogy vajon helyet kap-e a csaknem 200 oldalas tervdokumentumban a 2. legjelentősebb üvegházhatású gáz? A 2023. szeptemberben benyújtott előzetes NEKT-ben ugyanis még említés szinten sem található meg, holott a terv elkészítésére vonatkozó útmutató ezt is előírja. 

METÁN: https://www.iea.org/news/methane-emissions-from-the-energy-sector-are-70-higher-than-official-figures

https://www.unep.org/explore-topics/energy/facts-about-methane 

[1] https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX%3A52022XC1229%2802%29&%3Bfrom=EN