Írta: Marton Miklós

Frissített Energia és Klímaterv: elszalasztott repülőrajt

A hazai energiaátmenet repülőrajtjára van szükség. Ugyanis valódi energiaszuverenitást, a mindig is geopolitikai alkukkal terhelt fosszilis energiától való függőség csökkentését egy megfelelő energiaátmenet adhat. Azaz a fosszilis energiafelhasználást fokozatosan, ütemesen csökkentő, energiatakarékos gazdaságra való átalakítás, amelyben a helyben (is) elérhető megújuló energiaforrások kombinációja megvalósul. Ezt figyelembevéve, a beadott felülvizsgált Nemzeti Energia és Klímaterv (NEKT), amelynek Európai Bizottsági értékelése hamarosan várható, sajnos nem használta ki a lehetőségeit az energiaátmenet felpörgetésére.

A NEKT rögzíti, hogy „Magyarország fokozottan kitett az éghajlatváltozás nem kívánt hatásainak”, illetve, hogy „Magyarország kiemelten fontosnak tartja a „szennyező fizet” elvének érvényesítését”. Ehhez képest óvatoskodik a dekarbonizációval, energiaátmenettel, az energiaintenzív iparnak (például az áramigényes akkumulátor-iparnak) aránytalan és indokolatlan előnyöket ad. Ráadásul nem teszi pályára a gazdaságot ahhoz, hogy az ország valóban elérhesse a 2050-re vállalt nemzeti klímasemlegességet, és ezzel nemcsak a Párizsi Klíma megállapodás, hanem a hazai klímatörvény (2020) teljesítését is veszélyezteti.

Azokhoz az 50% helyett a Green Policy Center által is javasolt min. 60%-os kibocsátáscsökkentésre van szükség 2030-ig. Elismerendő, hogy az energiahatékonysági (740 PJ) és a megújuló energiás célszám (30%) a tervezethez képest ambiciózusabb lett, azonban az EU-s kalkulációk, értékelés alapján kevésnek bizonyulnak. Ráadásul az energiabiztonság javítására hivatkozva betervezett egyes szakpolitikák és intézkedések tovább mélyítik a hazai gazdaság fosszilis tüzelőanyag függőségét.

Kivételezett szektorok

A 2050-ig szóló Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia kijelenti, hogy „A klímasemlegesség elérése jelentős ráfordításokat igényel a nemzetgazdaság minden szektorában.” A felülvizsgált NEKT-ben azonban azt találjuk, hogy az egyes szektorok 2030-ig alig, vagy egyáltalán nem veszik ki a részüket a kibocsátás-csökkentés feladatából. A NEKT kimondja, hogy „Magyarország álláspontja szerint a klímasemlegesség hazánk számára elérhető” (20. oldal).

A közlekedési szektor például 2050-re az 2020-as üvegházgáz kibocsátás mindössze 7,14%-át tervezi. Ismerve a szektor technológiai fejlesztési lehetőségeit, ez a 92,86%-os csökkenés talán nem kizárt, de a NEKT nem mutatja be azokat a konkrét intézkedéseket, amelyek megfordítanák a jelenlegi trendeket 2030-ra (növekvő és öregedő személygépjármű állomány, növekedő közút hálózat, csökkenő és gyengülő vasúthálózat, csökkenő és öregedő vasúti járműpark). 

Az épületek szektor üvegházgáz-szennyezése a dokumentum szerint csaknem 90%-kal csökken 2050-re. Ugyanakkor nem látunk e kihívással arányos tervet 2030-ig a NEKT-ben. A legmeglepőbb az, hogy a mezőgazdaságtól a kormányzat csak egészen minimális ÜHG kibocsátás-csökkentést vár el (2050-ig is csak 17%-ot), az iparnak pedig 2030-ig ÜHG kibocsátás növekedést is megenged. A nettó klímasemlegesség eléréséhez ezen ágazatoknak is jobban ki kellene venni a részüket, mind 2030-ig, mind 2040-ig.  

• Ábra. Forrás: MTVSZ

Iparosítási terv: gyeplők elengedve

A NEKT nem mutat határozott irányt a tudásalapú gazdaság fejlesztéséhez, hanem a korábbi, energiaintenzív ”iparosítási tervet” (61. oldal) igyekszik kiszolgálni. Miközben a „legnagyobb növekedés ezen időszak alatt az iparban tapasztalható, itt közel 26%-os energiafelhasználás-növekedéssel számolunk” (193. oldal), a szektortól 2050-ig csak 12,31%-os ÜHG kibocsátás csökkentést vár el a kormányzat. Sőt, a Terv 2030-ig megengedi, hogy az ipar növelje üvegházgáz kibocsátását.

A fosszilis energiafüggő gazdaságból egy energiatakarékos, megújuló energia alapú gazdaságba való átmenet felgyorsítása,amint a szakmai jelentés is mutatja, ötezermilliárd forintos gazdasági és társadalmi hasznot, 8,8% GDP-növekedést hozna 2030-ig és több mint 50 ezer új, tartós munkahelyet teremtene Magyarországon.

2024 tavaszán írtuk le, hogy „Ne üljünk fordítva a lovon: a felülvizsgált klímaterv nem áldozhatja fel az eddigi hazai és uniós kibocsátáscsökkentési és energiamegtakarítási vállalásokat, erőfeszítéseket az erőltetett és válságújratermelő újraiparosítás kedvéért.” Most sajnos ezt látjuk.

• Ábra: Ipar üvegházgáz szennyezése 2022 előtt (sárga színnel) és a terv szerint (türkiz színnel). A zöld görbe a 2019-es NEKT tervezete. Forrás: https://1point5.caneurope.org/necps-tracker/

Dekarbonizáció - félgőzzel

A NEKT a várakozásokkal ellentétben nem tartalmaz a szén/lignit kivezetésre útitervet ütemezéssel; a szövegben csak a 2029 végi áramtermelésből való szénkivezetési céldátum szerepel. Nincs célkitűzés a lakossági fűtésből való szénkivezetésre (a korábbi NEKTben volt). A Terv igen általánosan úgy fogalmaz, hogy „A Mátrai Erőmű környékén a lignit alapú fűtéssel érintett háztartásokat kiemelten kell kezelni. A revitalizáció és az átállás során a NEKT célja, hogy a lakossági fűtési energiát fokozatosan tiszta energiával váltsák ki, és csökkentsék az energiafogyasztást.” Ehelyett pontos célszámokra, intézkedésekre van szükség.

A tervezett három új (CCGT) gázerőmű indokoltságát és feladatát nem tisztázta a dokumentum, pedig az egyes szerepkörök eltérő üzleti modellt és eltérő technológiát igényelnek. A NEKT nem ír arról sem, hogy a három erőmű milyen forrásból épül meg, sem arról, hogy a működéséhez szükséges földgáz honnan származik majd. A szerepükről eddig vegyes volt a kormányzati kommunikáció, nemrég azonban a külügyminiszter megerősítette, hogy ezek is alapvetően az újraiparosítást pl. akkumulátorgyárak óriási áramigényét szolgálják majd ki: "Szijjártó Péter felidézte, hogy Kelet-Magyarországon hatalmas beruházások zajlanak, amelyek nyomán nagy gyárak kezdik meg hamarosan a működésüket, és ezek energiaellátása kulcskérdés, ezért gázerőművek építéséről született döntés. "

A Terv nem határoz meg ütemtervet a metánkibocsátások csökkentésére sem. A metán már eddig is kb. fél fokkal súlyosbította a globális felmelegedést. A földgáz-és kőolaj koncessziók pedig az energiaátmenettel, vállalt hazai éghajlatvédelmi és energiaátmeneti célokkal ellentétes irányba hatnak.

Megújuló energia – a változás szele

A megújuló energia termelésének és fogyasztásának kiegyenlítése a következők okos kombinációjával megoldható: megújuló energiaforrások mixe, áram- és hőszektor átjárhatósága, energiatárolás, decentralizált és okos hálózat, keresletoldali szabályozás, megújulóenergia-import és átmenetileg a meglevő gázerőművek. Az időjárásfüggő napenergia és a szélenergia együttes, egymás melletti termelése kiegyensúlyozza a kilengéseket, kiszámíthatóbb, tervezhetőbb rendszert, egyszerűbb és olcsóbb szabályozást eredményez. A nap- és a szélenergia hasznosítása párhuzamosan fejleszthető, így szakértők szerint 2030-ra a szélenergia kapacitása elérhetné a napkapacitás felét. Ennek lehetőségére tőkeerős vállalkozások várnak. A mai modern szélturbinák az ország sok táján tudják hasznosítani a légmozgást, az új szélerőművek éves kihasználtsága már 40% körül mozog. A szélenergia területigénye - ugyanakkora teljesítményre vetítve - század akkora, mint a naperőműé.

A Tervben a megújuló energia tervezett részaránya nem felel meg az EU elvárásainak (34% helyett csak 30%). A szélerőmű-potenciál nincs kihasználva.

Épületek energiahatékonysága: lehetőség az építőipar számára

Hazánkban a primer energiafogyasztás 40%-áért az épületállomány felelős, 2050-ig évente az épületállomány 3%-át és több mint 100 ezer lakóépületet kellene felújítani. 

A NEKT az épületállomány energetikai megújításáról kimondja, hogy „A hazai ingatlanállomány túlnyomó része, 3,85 millió háztartás „DD” vagy rosszabb kategóriájú, vagyis energetikai szempontból elavultnak számít és energetikai korszerűsítésre szorul.” (135. oldal). Ugyanakkor nem határoz meg intézkedéscsomagot, ütemtervet. Tervez a szektor kibocsátásának csökkentésével, de nem mutatja be igazán, hogy ezt hogyan kívánja elérni.

Energiaközösségek – félrecsúszó segítség

Az energiaközösségek lehetséges szerepéről illetve általánosságban néhány korábbi és tervezett intézkedésről beszél ugyan a NEKT, és a regisztrált energiaközösségek számát is említi, de konkrét intézkedést csak olyat említ, ami nem az alulról induló helyi kezdeményezések számára egyszerűsíti az engedélyezést. Ahogyan 2024 tavaszán írtuk: „a tervezett intézkedéseknek a valódi, alulról jövő energiaközösségeket kellene ösztönöznie, hogy a különböző - lakossági, önkormányzati, KKV - fogyasztók együttműködése egyenlő eséllyel jelenhessen meg az energiapiacon, így kivehessék részüket az igazságos energiaátmenetből, hozzáférjenek a tiszta energiához, sőt minél nagyobb részben tudjanak energia-önellátók lenni.”

Miközben a NEKT-ben a "támogató keret fő elemeire és annak végrehajtására vonatkozó főbb elveknek" kellene szerepelniük, a megfogalmazások túl általánosak: bár a támogató keret elemei megemlítésre kerülnek, de a végrehajtásuk elveiről csak keveset tudhatunk meg. Figyelemre méltó, hogy a Terv sokkal többet beszél a hőenergia-közösségekről, miközben a velük kapcsolatos definíció 2024-ben történő hatályba léptetésén kívül semmilyen intézkedés, de még egyeztetés sem történt.

Közlekedés: nagy elvárások konkrét intézkedések nélkül

Magyarországon az összes szén-dioxid-kibocsátás 20 százalékát a közlekedési szektor, ennek 98 százalékát pedig a közúti közlekedés adja. Vonattal szállítva bocsátjuk ki a legkevesebb üvegházgázt. Belvízi hajóval másfélszeresét-, kamionnal öt és félszeresét-, repülővel negyvenháromszorosát bocsátjuk ki. Vonattal utazva bocsátjuk ki a legkevesebb üvegházgázt. Busszal ennek két és félszeresét-, autóval háromszorosát-, repülővel ötszörösét bocsátjuk ki. Ha Magyarország a globális kereskedelem közép-európai logisztikai központjává válik, az gazdasági szerkezettorzulást okoz és helyrehozhatatlan környezeti és egészségügyi károkkal jár. A közlekedés szektorban jelenleg alig érvényesül a szennyező fizet elve.

Mindezek ellenére 2013 és 2023 között a KSH adatai szerint 38%-kal (tehát több mint egyharmadával) nőtt a gyorsforgalmi úthálózat, és 37%-kal nőtt a közúti gépjárművek száma (4 168 651-ra, a 9,59 millió lakoshoz). Mindeközben 2%-kal csökkent a vasútvonalak hossza, és 3%-kal csökkent a vasúti személykocsik száma. 2003 és 2023 között a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasainak száma 291%-ra, az érkező áruk és postai küldemények tömege (tonnában kifejezve) 315%-ra nőtt.

A NEKT rögzíti, hogy „A közlekedési energiafelhasználás mérséklése érdekében elsődleges fontosságú a közösségi közlekedés fejlesztése, illetve kihasználtságának növelése, továbbá az áruszállítás részére reális opcióként kell biztosítani a vasúti szállítmányozást”. Hangsúlyozza az elektrifikációt is. Minderre a terv igen ambiciózusan 2020 és 2050 között 92,86%-os ÜHG kibocsátás csökkentést tervez. Ugyanakkor nem fejti ki, hogy milyen intézkedésekkel tervezik megfordítani a jelenlegi trendeket, amelyek mindezzel ellentétesek.

A belvízi hajózás, illetve TEN-T kikötői beruházások támogatása (98. és 153. oldal) átgondolatlan, figyelembe véve a közlekedési mód fajlagosan magas energiaigényét és ÜHG kibocsátását, és a megbízhatatlan vízhozamokat.

Energiaszegénység - homályos

Pozitív előrelépés, hogy a NEKT meghatározza a sérülékeny fogyasztó, és az energiaszegénység fogalmát. Ugyanakkor nem szerencsés, hogy ide köti a vitatott és igen költséges (2023-ban „közel 3360 milliárd” forintba kerülő) rezsivédelmet. A konstrukció ellentmond a szennyező fizet elvének, és gátolja az energiahatékony intézkedések terjedését. Maga a dokumentum is elismeri, hogy 2022-ben „A szabályozásváltozásból adódó áremelkedés hatására a magyar lakossági földgázfogyasztás jelentős csökkenésnek indult.” (212. oldal). Az energiaszegénység kérdésköréről a szűkszavú megfogalmazás sem célt, sem tervet, sem szempontot vagy jövőképet nem fogalmaz meg, ami remélhetőleg széles teret enged a Nemzeti Szociális Klímaterv közös, minden szempontot figyelembe vevő kialakításának.

Erdők, mezők, vizes élőhelyek – az üvegházgáz-nyelő kapacitás téves számítása

A hazai klímatörvény 2050-re célozza a klímasemlegességet, azaz hogy nem bocsát ki az ország több üvegházgázt, mint amennyit Magyarország (természetes) nyelő kapacitásai elbírnak. Mivel a modellezések szerint az üvegházgáz kibocsátást 2050-re 4,5 millió tonnára tudják csökkenteni, ezért ezt a természetes nyelőknek - erdők, mezők, vizes élőhelyek - kell(ene) ezt a maradékot elnyelni. A természetes gyepekre, a vizes élőhelyekre, az erdőkre tehát egyszerre van szükség éghajlatvédelmi, természetvédelmi szempontból, miközben a fa biomasszát energetikai célokra is használják. Egyensúlyt kell találni:  itt olvashat róla vagy itt. 

A NEKT utal rá, hogy az üvegházgáz-nyelő nyelő kapacitások alakulása meglehetősen hektikus (171. oldal), így arra megbízható koncepciót építeni nem könnyű. A Terv készítői nem reális feltevéssel dolgoztak, hogy „a mortalitás sem a klímaváltozás, sem más ok miatt nem fog jelentősen megnövekedni, hanem az eddigi trendeket követi, a fák növekedése is a közelmúlt ütemében fog tovább folytatódni.” (160. oldal) Maga a szöveg is érzékelteti (87. oldal), hogy pontosítani kívánják az ÜHG leltárat – egyebek mellett a LULUCF-Mátrix projekt keretében (87 oldal). Mivel a nemzeti klímavédelmi törvényben is legkésőbb 2050-re kitűzött klíma-semlegesség egyik oldala az ÜHG nyelő kapacitásokon múlik, ezért ennek megbízható tervezése alapvető fontosságú.

• Ábra: Üvegházgáz nyelő kapacitások 2022 előtt (sárga színnel) és a terv szerint (türkiz színnel). Forrás: https://1point5.caneurope.org/necps-tracker/

Zöldségeket beszélnek? 

A zöld jelző a szövegben nagyon sokszor megjelenik, ami egyfelől érthető, másfelől sokszor korántsem tisztázott, hogy vajon mit értenek pontosan „iparzöldítés”, „energiafelhasználás zöldítés”, „zöld prémium”, vagy éppen „zöldíthető energiafajták” alatt? 

A magyar nyelv sok esetben máshogyan értelmezi az összetett szavakat egybe írva, mint külön. A zöldgazdaság (így egybeírva) mást jelent, mint a zöld gazdaság. A zöldgazdaság a fenntarthatóság elveit a lehető leginkább figyelembe vevő tevékenység, míg a zöld gazdaság fogalma inkább zöldrefestésre utalhat. 

• Ábra: Zöldrefestés. A kép forrása: itt

Szakmai konzultáció – messziről egyeztetés 

A NEKT folyamatát és tartalmát szakmai civilszervezetek az év tanulságául közös levelükben véleményezték, érdemes összefoglalóul elolvasni. 

(címábra forrása: https://environnement.public.lu/content/dam/environnement/actualites/2023/avril-2023/pnec2023/20230417-presentation-pnec-conference-presse-sa.pdf )

Február végén csatlakozott a hálózathoz, így működésbe lépett a Közösségi Energia Szolgáltató Nonprofit kft első napelemes rendszere. Ezzel a pillanattal elkezdődött a termelés az MTVSZ energiaközösségében. Nagy utat jártunk be idáig, és bár még így is nagyon az elején járunk, fontos, hogy röviden összefoglaljuk az eddigi tanulságokat. 

Ennek az időszaknak a legfontosabb eredményét és értékét nem is a wattokban érdemes mérni, amelyeket mostantól tisztábban állítunk elő és használunk fel. Ennél még többet számít a tapasztalat, amit gyűjtünk: ennek köszönhetően lehetünk egyre jobbak és kreatívabbak a következő projektek során. 

Ezzel a blogposzttal ennek a legfontosabb értéknek, a tapasztalatnak az összegzése a célunk. Mert ezeket nem csak magunknak gyűjtjük - ahogy eddig is -, segíteni szeretnénk minden közösségnek, aki ebbe a szép feladatba kezd. Vigyázat, elég technikai és bürokratikus elemzés következik.  

Nézzük tehát meg, hogyan telt a 2024-es év, mi vezetett odáig, hogy az energiatermelés megkezdődhetett az első helyszínünkön, a Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorházon, amelyet a tervek szerint továbbiak követnek majd - akár már idén is. 

A csatlakozási igény bejelentése 

2024 elején többféle külső bizonytalansági faktor jellemezte a projektet, nekünk viszont le kellett tenni a garast egy elképzelés mellett, különben az egész ügy garantáltan kútba esik. 

Az volt a kérdés, hogy bejelentsük-e a csatlakozási igényt, vagy még ne.  

Alapesetben és logikusan egy a miénkhez hasonló fejlesztési folyamat így nézne ki: 

1. Egy ajánlattételi felhívás során kiválasztunk egy céget a kivitelezésre,
2. A cég elindítja a csatlakozási igénybejelentést a saját tervei alapján,
3. Három hónappal ezután megérkezik a bejelentést jóváhagyó Műszaki-Gazdasági Tájékoztató (MGT) az áramszolgáltatótól, ami gyakorlatilag a munkák elvégzését jóváhagyó engedély és feltételek.
4. Elindul a kivitelezés

Egy energiaközösség beruházása általában ennél komplexebb, így a folyamat is legtöbbször más lesz. A mi esetünk egy pályázatból finanszírozott, minisztériumi mintaprojekt, amelyet egy fővárosi tulajdonban lévő, önkormányzati ingatlant (a Jurányit) bérlő civil szervezet (a FÜGE Egyesület) hajt végre egy másik, közreműködő (a KESZ) segítségével, nos, az közel sem ennyire áramvonalas. 

A teljes kép bemutatásáról könyvet lehetne (és kellene is) írni, így most csak a lényegre szorítkozunk, kihagyva számos apró részletet és komplexitást: 

Az MGT-re várakozva az ajánlatunk elavulhat, mert kicsúszhatunk a jogszabályi határidőkből és az euró-árfolyam is okozhat addig kellemetlen meglepetéseket.  

Ráadásul a projekt éppen egy hosszabbítási kérelem elbírálására várt a Energiaügyi Minisztériumtól - amivel kapcsolatban eléggé biztosak lehettünk abban, hogy megkapjuk (hiszen ez egy mintaprojekt, aminek a sikerességében érdekelt maga a minisztérium is), de a kivitelezővel addig nem tudunk aláírni a szaggatott vonalon. 

Lényegében e körülmények miatt döntöttünk úgy, hogy be kell nyújtanunk a csatlakozási igényt annak érdekében, hogy minél előbb kezünkben legyen az MGT. 
 
Az E.On hálózati engedélyes kollégáival egyeztetve arra jutottunk, hogy az indikatív árajánlatokra alapozva leszerződünk egy céggel a csatlakozási igénybejelentés beadására, vállalva a kockázatot, hogy később nem ők lesznek a kivitelezők. 

Úgyhogy így is tettünk. 

Fontos nyári háttérmunkálatok 

A kérelmet beadtuk, annak az elbírálási ideje három hónap, a meghosszabbítási döntés beérkezésének ideje pedig bizonytalan. 

Amíg nem haladhattunk semmit a projekt fizikai megvalósítása terén, addig is a háttérben értékes munkát lehetett végezni: 

További EK-helyszínek előkészítése 

Az energiaközösségünknek számos tagja lesz, szerte Magyarországon, legalábbis ez a terv. Folytattuk ezeknek az előkészítő munkálatait.  

Részleteket egyelőre nem mondhatunk, mivel nincsenek még szerződéses szakaszban az ügyek. Annyit elárulhatunk, hogy vannak közöttük kisebb és nagyobb települések, amelyekben nagy nappali energiafogyasztású intézmények kaphatnak saját napelemes rendszert. 

Részvétel a törvényhozói munkában 

Meghívást kaptunk az Energiaügyi Minisztérium Energiaközösség Munkacsoportjába, ahol a Villamosenergia Törvény módosításának előkészítésében volt lehetőségünk közreműködni.  

Többek között javaslatot tehettünk arra is, hogy mivel egészüljön ki az energiaközösségek tevékenységi köre és az EK-k jogi formája. Ezek kulcskérdések. 

Sikerült elérni, hogy egyesületet is lehessen energiaközösségként regisztráltatni a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál, tehát a legrugalmasabb jogi forma is elérhetővé vált a közösségek számára. Ez azért fontos, mert a magánszemélyek csatlakozása (és kilépése) nagyságrendekkel egyszerűbb ebben a szervezeti formában, mint bármilyen más esetben (a szövetkezetektől a nonprofit kft-ig).  

A másik fontos eredmény, hogy fel lehet venni tevékenységként az energiahatékonysági szolgáltatást. Ez megnyitja a lehetőséget az előtt, hogy energiaközösségek a tagok energiafogyasztásának csökkenését is célul tűzhetik ki, illetve a szemléletformálás is e tevékenység alatt végezhető. 

A társasházi villamosenergia-megosztásra is született itt több hasznos javaslat. Ezek abszolút húsbavágó kérdések lehetnek honfitársaink százezreinek számára, ezen múlik sokak otthonának hozzáférése a jó energetikai megoldásokhoz. 

Ezeken az munkacsoporti üléseken heti rendszerességgel tudtunk részt venni ebben az időszakban, az MGT-re várva. Nagyon jelentős, hosszú távú haszon származhat az ilyen jellegű együttműködésekből. 

Nemzetközi kapcsolatok fejlesztése 

Budapesten tartották a 16. Citizens’ Energy Forumot, amely az év egyik legfontosabb energiaügyi eseménye, itt volt Európa közösségi energiával foglalkozó szakértelmének jó 80 százaléka. Többeket elinvitáltunk a Jurányiba terepszemlére, köztük az Európai Bizottság Energiaügyi Főigazgatóságának jogászát és a Föld Barátai Európa két munkatársát is. 

Szóval így tudtuk optimalizálni a kényszerű várakozással telő időszakot is. Minden kapcsolat és tapasztalat megéri, mert a további projekteket erősíti.   

Aztán hamarosan kiderült, hogy a várakozás egyáltalán nem tart olyan sokáig, mint előzetesen gondoltuk… 

Mindössze két hónappal a csatlakozási igény benyújtása után kézbesítette a postás az MGT-t, azaz a Műszaki-Gazdasági Tájékoztatót. 

A Tájékoztatóban foglalt feltételek elfogadására három hónapot biztosít a jogalkotó: ezt teljes mértékben ki kellett használnunk, hogy minél hosszabb időt hagyjunk magunknak a kivitelezésre, ha majd megérkezik (végre) a projekt meghosszabbítási kérelmének jóváhagyása. 

Június 27-én, a határidő lejártának napján jeleztünk vissza, hogy elfogadjuk a Műszaki Gazdasági Tájékoztatót.  

Végül szeptember végére megérkezett a projekthosszabbítás jóváhagyása is. Az óra ketyeg, a kocka el van vetve. 

Indul a visszaszámlálás: ősszel termőre fordul a projekt 

Megírtuk a pénzügyi és egyéb beszámolókat, okt 1-én kiírtuk a tendert a kivitelezésre és innen már felgyorsultak az események. Amit persze szívesen vettük, hiszen innentől már erősen ketyegett az óra az újabb határidőig: az Energiahivatal energiaközösségünket jóváhagyó határozatában  meghatározott dátum, mely szerint december 31.-ig hálózatra kell csatlakoztatnunk a napelem-rendszert. 

November végére járt már az idő, amikor megérkeztek a napelemek, és egy közösségi cipekedés formájában, MTVSZ és Jurányi-önkéntesek csapata juttatta fel zegzugos lépcsőházakon és lifteken keresztül a 132 darab panelt a padlásra, ahonnan ipari alpinista-módszerekkel rögzítették a tetőre azokat a kivitelező-csapat tagjai. 

Napenergiát kapunk karácsonyi ajándékba 

December 17-én érkeztek a villanyszerelők és a vezetékezésen dolgoztak, a földszinten lévő kapcsolószekrényig kellett eljuttatni a tetőn termelődő wattokat. 

Akadt némi probléma a födém áttörésével, így konkrétan január 8-án valósítottuk meg a készre jelentést. Cserébe bónuszként új hófogók is kerültek a Jurányi tetejére. 

Néhány héttel ezelőtt pedig a fogyasztásmérő is “okos” lett, megtörtént az inverter hálózatra csatlakoztatása és az üzembe helyezés, ezzel pedig elindult az energiatermelés a KESZ első partnerénél. 

Nehéz szavakba önteni az érzéseinket most. A hatalmas sikerélmény mellett nem is lehetnénk motiváltabbak a jövőre nézve. Az igazságos zöld átállás folytatódni fog Magyarországon, a KESZ kapcsán pedig olyan értelmes, értékteremtő munka zajlik, ami azt elősegíti. 

Ha többet tudnál meg az energiaközösségekről, itt tájékozódhatsz.  

A Jurányi ház, mint Budapest egyik különleges közösségi-kulturális tere, érdemes átfutni a programjaikat, tevékenységeiket. 

A fejleményekről folyamatosan beszámolunk itt, az MTVSZ blogján.  

Ha támogatnád a munkánkat, akármilyen kis adománnyal, itt megteheted. 

Írta: Marton Miklós, MTVSZ

Az éghajlatváltozás és hatásai (egyre gyakoribb és nagyobb időjárási szélsőségek, pl. hőhullámok, aszály, villámárvizek, az élelmiszertermelés és vízgazdálkodás zavarai) már itt van a mindennapjainkban. Az Európai Unió élenjár az éghajlati válság kezelésében, de további lépésekre van szükség.

Az Európai Unió Szociális Klímaalapját azért hozták létre, hogy segítse az energia- vagy közlekedési szegénységben élő háztartások, mikrovállalkozások javát szolgáló intézkedések és beruházások finanszírozását. 

A Szociális Klíma Alap 

A Szociális Klíma Alap segít az Uniós tagállamoknak megbirkózni a legsürgetőbb társadalmi kihívásokkal, mint amilyen az energiaárak és a lakhatás megfizethetősége, továbbá a közösségi közlekedés és az ahhoz való hozzáférés javítása. Ezeket olyan zöldberuházások finanszírozásával kell megtenni, amelyek az energia- és közlekedési szegénység alapvető okait kezelik. Minden intézkedésnek a leginkább érintett csoportokat kell céloznia. 

A tagállamok által kidolgozandó és június végéig az Európai Bizottság felé benyújtandó nemzeti Szociális Klímaterv tartalmazza ezen intézkedéseket, kezelési terveket: 

• Az energia- és közlekedési szegénységben érintett háztartások becsült száma;
• Javasolható tartós hatású új és meglévő nemzeti intézkedések és beruházások, és annak leírása, hogy ezek a zöldberuházások hogyan segíthetik elő a szakpolitika célkitűzéseinek elérését;
• A karbon-díj háztartásokra gyakorolt hatásának megbecslése, területi és jövedelmi eloszlással;
• A terv megvalósításának becsült költségei és becsült hasznai;
• A végrehajtás részletes időterve, a mérhető nyomonkövetés (monitoring) indikátorai;
• A tervezet társadalmi konzultációja összefoglalása, valamint annak részletei, hogy az érdekelt felek javaslatait hogyan vették figyelembe a terv elkészítése és végrehajtása során.

Az energiaszegénység és a közlekedési szegénység országonként, sőt esetenként régiónként is eltérő lehet. Ezért az egyes tagállamok Szociális Klímatervének le kell képeznie a helyi viszonyokat. Kezdetben célszerű a meglévő adatokat felhasználni; később aztán lehet finomítani az adatforrásokat és az indikátorokat.

Olyan intézkedéseket, zöldberuházásokat kell tervezni, amelyek csökkentik a célcsoportok fosszilis energiafogyasztását. Mindez 2030-ig 8,8% GDP megtakarítást eredményezhet a magyar gazdaság számára, főként a fosszilis import csökkenéséből és az alacsonyabb villamosenergia-számlákból, továbbá az elkerült környezeti és egészségügyi károkból adódóan. Ilyen zöldberuházás például a lakások energetikai felújítása, a szociális bérlakások, a fűtés-hűtés megújuló energiákra való átállítása vagy az alulról szerveződő megújuló energiaközösségek. A közlekedési szektorban ilyen zöldberuházás a közösségi közlekedés megújulóenergia-alapúvá tétele és használata, hozzáférhetősége javítása.

A kép forrása: Az ETS2 és a Szociális Klímaalap működésbe helyezése

Időlegesen közvetlen jövedelemtámogatás is adható a zöldberuházások által célzott csoportoknak. Ez átmeneti támogatás, amelynek idővel csökkennie kell, ahogyan a zöldberuházások költségmegtakarítási előnyei megjelennek. A közvetlen jövedelemtámogatás az összes támogatási keret legfeljebb 37,5%-a lehet.

Ezzel összhangban a fosszilis energiaipar befektetéseit teljes mértékben ki kell zárni a Szociális Klímaalapból. Az is biztosítandó, hogy minden intézkedés megfeleljen a „Ne okozzon jelentős kárt” (DNSH) elvnek. 

Szükség lesz támogató szolgáltatásokra: ezek fő feladata az információk eljuttatása a célcsoportokhoz és tanácsadás. Maguk a tagállamok is kaphatnak technikai segítségnyújtást.

A Szociális Klímaalapból támogatható szakpolitikai intézkedések. Forrás: AZ ETS 2 ÉS A SZOCIÁLIS KLÍMAALAP MŰKÖDÉSE: ÚTMUTATÓ A NEMZETI DÖNTÉSHOZÓK SZÁMÁRA

A Szociális Klímaterv nagyon sok területet érint, különösen a gazdaságfejlesztést, az energiapolitikát, az éghajlatvédelmet, a közegészségügyet és a szociális védelmet. Ezért e területek szakértőinek hatékony és érdemi együttműködése kulcsfontosságú a tervezéskor.

Szükség lesz a regionális és helyi önkormányzatok bevonására is, mint helyi szervezőre, döntéshozókra és adatforrásra (pl. közüzemi szolgáltatások). Továbbá a helyi civilszervezetek kulcsszerepük van az érintett lakosság érdekképviseletében és intézkedésekkel való elérésében.

Mennyi pénzről beszélünk a magyar Alapban?

Egy nemrég megjelent tájékoztató szerint mindez európai szinten 86,7 milliárd eurót jelent, ami lakosságarányos elosztás esetén Magyarországnak kb. 741 milliárd forintot jelentene. Mivel azonban az EU ezeket a forrásokat a szociális szükségletek alapján progresszíven osztja, a végösszeg várhatóan ennél jelentősen nagyobb lesz. 2025 elején a tervezést irányító Energiaügyi Minisztérium összesen 1500 milliárd Ft elérhető forrásról beszélt. Ha 10 millió forintos lakásfelújítási átlagköltséggel számolunk, az csaknem 150 ezer otthon energetikai felújítására lehet elég. 

Honnan lesz a Szociális Klíma Alapban pénz?

Szakértők szerint leghatékonyabban gazdasági ösztönzőkkel érhető el a kívánt változás, amikkel felgyorsítják az energiaátmenetbe való európai beruházásokat, csökkentve a fosszilisenergia-függést és az üvegházgáz-kibocsátást. A karbon-mentesítéshez (szén, kőolaj, földgáz fokozatos kivezetése) és a klímasemlegesség eléréséhez 2050-ig való hosszútávú tervezésre és ütemezett beruházásokra van szükség az energiatakarékosság, -hatékonyság, a megújuló energia terén, minden szektorban. Ehhez következetes jelzéseket, ösztönzőket kell adni a gazdasági élet szereplőinek.

Várhatóan 2027-től tehát Európa-szerte karbon-díjjal (karbonadó, szénadó) fognak találkozni a fogyasztók. A karbon-díj célja, hogy gazdasági ösztönzést adjon a kibocsátáscsökkentésnek, és ezáltal támogassa a közös EU-s és nemzeti éghajlatvédelmi és energiaátmeneti célok, vállalások elérését. A karbon-díj elsődlegesen a fosszilis tüzelőanyagok (szén, a földgáz, a fűtőolaj, a benzin és a gázolaj) forgalmazóit terheli majd. A szakpolitika 45 eurós tonnánkénti karbon-díjat céloz, de mivel nincs rögzített árplafon, ezért e fosszilis árak magasabbak is lehetnek.

A karbon-díjat a forgalmazók sajnos várhatóan a fogyasztókra fogják továbbterhelni. Ez viszont aránytalanul terhelné azokat a háztartásokat, amelyek jövedelmük nagyobb részét költik energiára (fűtésre, áramra), és nincs módjuk arra, hogy áttérjenek más, nem fosszilis, kevésbé szennyező és egészségkárosító alternatívákra. Az energia-, vagy közlekedési szegénységben élők különösen kiszolgáltatottak. Ezért indul a Szociális Klímaalap (Social Climate Fund) a tervek szerint 2026-ban, tehát egy évvel a karbon-díj bevezetése előtt. A karbon-díjból származó bevételeket pedig elsősorban az energia- és közlekedési szegénységben élő lakosságnak csatornázzák vissza, a Szociális Klíma Alapon keresztül. 

A karbon-díj annál megterhelőbb, minél nagyobb arányban kell a háztartásoknak a költségvetésükből a növekvő energia- és közlekedési költségekre költeni. A költségteher nagyobb lesz az alacsonyabb jövedelmű tagállamokban, különösen a közép-kelet-európai régióban (mint például Lengyelország, Magyarország vagy Litvánia). Ezért a méltányosság és a szolidaritás elve alapján a Szociális Klímaalapot progresszív képlet alapján osztják el a tagállamok között, így az alacsonyabb jövedelmű országok, ahol nagyobb az energiaszegénység, többet kapnak. Így egy olyan eszköz kerül a nemzeti döntéshozók kezébe, amely a rendelkezésre álló kibocsátás-kereskedelmi ún. ETS 2 bevételi forrásokat használhatja fel. Ennek terve a Szociális Klímaterv. 

Szociális Klímaterv Magyarországon

Hazánkban a terv felelőse az Energiaügyi Minisztérium. Az előzetes egyeztetések alapján a magyar Szociális Klímaterv kiemelten foglalkozik majd az épületek energiahatékonyságával. Ahogyan az EM képviselője egy tavaly őszi szakmai konferencián fogalmazott: „Magyarország az energia 40%-át otthonokban használja fel. Az energiafogyasztás kétharmada pazarló. Lemaradásban vagyunk a házfelújítási beruházások terén.” Ugyanezen a konferencián egy nem-kormányzati szakértő úgy fogalmazott, hogy „a lakásállomány az a csatatér, ahol elveszíthetjük vagy megnyerhetjük a klímaváltozás elleni háborút.”

Abban egyetértés van, hogy sok évre előre kell tervezni, hogy kiegyensúlyozott kereslet alakulhasson ki, és az építőipari vállalkozások előre tudjanak tervezni. A fogyasztóknak is előre kell látni a lehetőségeiket, hogy tervezni tudják a kiadásaikat. Például a hőszivattyús villanybojler gyors eredményt adhat: ez kiegyenlítő rendszer is lehet, hiszen többezer villanybojler okosmérővel vezényelt és időzített működtetése komoly energiatároló hatást is eredményezhet.

A legnagyobb megtakarítási lehetőség a legrosszabb energiahatékonyságú otthonoknál van. Alapos energetikai felmérés kell mindegyik lakásnál, hogy teljes, részleges vagy szakaszos felújítás-e a legjobb.

Képzésekre van szükség, hogy ennyi lakásfelújításhoz legyen elég szakember. Továbbá félő, hogy lesz egy ár-felvivő hatása.

A magyar Nemzeti Energia és Klímaterv szerint az energiaszegénység itthon 300 ezer főt érint, valójában, szakmai felmérések alapján (Habitat for Humanity) inkább ennek legalább 4-szeresét. 

Közlekedési szegénység a Szociális Klímatervben – több a kérdés, mint az állítás

A közlekedési szegénység csökkentését is célozhatja a Szociális Klímaterv, de számos nyitott kérdést meg kell válaszolni és kevesebb adat áll rendelkezésre a tervezéshez, mint az energiaszegénység esetében. Mindezek miatt még kérdéses, hogy megjelenik-e a magyar intézkedések között és ha igen, hogyan.

Az aktív közlekedés (sétálás, kerékpározás) támogatandó, de mivel a teljes magyar infrastruktúra nem fejleszthető érdemben a keretekből. Kampányszerű intézkedés pl. néhány száz elektromos autó szétosztása sem segít a közlekedési szegénység tartós és szisztematikus csökkentésében.

Szakemberek egy része nem ajánlja a közösségi közlekedés ingyenessé tételét, mert az valójában nem csökkenti az autóhasználatot, legfeljebb a gyaloglást és a kerékpározást. Ugyanakkor hektikus utasforgalmat és megugró fenntartási költségeket okozhat, ami a színvonal zuhanása miatt esetenként éppen a célközönség autózás felé fordulását is okozhatja.

Ugyanakkor hatékony intézkedés lenne a meglévő közösségi közlekedési rendszerek fejlesztése, megújuló energiahasználatra állítása. Mindez kombinálható az igény alapú szolgáltatásokkal (on-demand PT service) és a szociális közlekedés (social transportation) megközelítéssel.

Meg kell beszélni

Mint látható, a Szociális Klímaterv tartalmát, intézkedéseit illetően rengeteg a kérdés, amelyeket közösen, sokféle szakterület tudásának és tapasztalatainak felhasználásával, érdemi és többkörös szakmai és társadalmi konzultációval kell megválaszolni. A nemzetközi szakirodalom éppen ezért az egyeztetések, megbeszélések mielőbbi megkezdését javasolja.

Források:

• Green Solidarity: Guiding principles for a truly just Social Climate Fund / Európai civil javaslatok a nemzeti Szociális Klímaterv készítéséhez / , magyar kísérőlevelünk itt
• Szociális Klímaterv - Útmutató nemzeti döntéshozók számára (Adelphi, 2023 november tanulmánya magyar fordítása)
• A teljes angol nyelvű, „Putting the ETS 2 and Social Climate Fund to Work Impacts Considerations, and Opportunities for European Member States” című anyag elérhető itt. 
• A „Contribution to the consultation on the DNSH technical guidance for the Social Climate Fund” (Hozzájárulás a Szociális Klímaalap DNSH technikai útmutatójáról szóló konzultációhoz) című anyag elérhető itt.

 Írta: Marton Miklós 

A kormányzat a nyári szabadságolásokkor, minimális határidővel, egy szűkszavú közleménnyel bocsátotta társadalmi egyeztetésre az atomerőmű hűtővizének a kérdését, amellyel veszélyezteti a Duna élővilágát. Majd a szakmai szervezetek határozott tiltakozása ellenére azt rendeletként közzétette. 

A korábbi szabályozás szerint, ha a Duna hőmérséklete a hűtővíz beömlésénél elérné vagy meghaladná a 30Cᵒ-ot, akkor az erőmű teljesítményét csökkenteni kellett. A szabályzás célja az olt, hogy a Duna-völgy élővilágát védje. A nemrégiben hozott szabályozás ezt a védelmet eltörölte. 

„Szabad folyású folyó” 

A nyár elején elfogadott Természet-helyreállítási törvény egyebek mellett célként nevesíti, hogy 2030-ra legalább 25000 km szabad folyású folyó legyen Európában. Ennek Magyarországon a Duna-völgy adja a legjobb helyszínt. A Duna egy élő ökológiai folyosó, amely nem csak élőhelyek láncolata, de a fajok szabad mozgásának is helye. Nem véletlen, hogy a Duna-menti nemzeti parkokat összefogó szövetség Európa egyik legsikeresebb nemzetközi együttműködése. Az utóbbi években a folyó - hála a szennyvíztisztító műveknek – újra tiszta lett, amit egyebek mellett a Duna-virágzás visszatérése is szépen mutat. 

A Szentendrei-sziget a Dunakanyar felől. Forrás 

900 lakatlan sziget, amelyből 147 csaknem érintetlen 

Az EU Duna Régió Stratégia biológiai sokféleséggel foglalkozó szakcsoportjának egyik szakmai kiadványa 2018-ban a Duna-völgyéről kijelentette, hogy a „legértékesebb vízi és szárazföldi ökológiai folyosók közé tartozik, mivel a Duna-medence központján áthaladva a mikro-régió valóságos mentőöve”. 

Pár éve felmérték, hogy a Duna hány lakatlan szigetet rejt. Bár a lakatlan sziget képzete romantikus képzeteket is kelthet, a szakemberek a kérdést természetvédelmi okokból közelítették meg: ezek a szigetek ideális élőhelyet jelentenek számtalan növénynek és állatnak. A kutatás eredménye őket magukat is meglepte. A 3000 kilométer hosszú, 19 országot átszelő folyó több mint 900 lakatlan szigetet fűz fel, amely mintegy 138 ezer hektárt jelent. Ezek a helyek még mindig a folyó eredeti dinamikáját képviselik: bemutatják a természetes folyók eredeti szépségét, értékes élőhelyeknek adnak otthont egyedülálló növény- és állatvilággal. Méretükben, felépítésükben és eredetükben nagyon változatosak. A kutatók szerint 147 sziget teljesen természetes állapotban van, és így Európa ritka vadonjai közé tartoznak. Ahogyan fogalmaztak: „A Duna európai jelentőségű ökológiai folyosó. Változatos élőhelyeivel együtt Közép- és Délkelet-Európa biodiverzitásának zöld mentőövét alkotja.” 

A számos dunai lakatlan sziget egyike: a Szlovákia és Magyarország között lévő Helemba-sziget, amelynek saját Facebook oldala is van. Forrás 

„Ez csak néhány fokkal lenne melegebb” 

Egy márciusban megjelent cikk szerint a Paksi Atomerőmű másodpercenként 100 köbméter vizet szív be a Dunából, ami egy nap alatt 8,64 millió köbméter vizet jelent. Ezzel nagyjából 3456 darab ötvenméteres versenymedencét lehetne megtölteni – minden egyes nap. Tehát nem egy Rákos-patak nagyságú vízről beszélünk, hanem mondjuk az Ipoly folyó vízhozamáról – és ez az atomerőmű tervezett bővítésével tovább fog nőni.  

Ekkora vízmennyiség természetesnél melegebb hőfoka alapvetően fenyegetheti a folyó ökológiai rendszerét. Azt minden szülő tudja, hogy nem mindegy, hogy a gyermeke 37-, vagy 40 C°-os. A mögöttünk álló nyár után már a bőrünkbe égett, hogy mit jelenthet néhány fok különbség. Néhány fok eltérés teljesen más körülményeket teremt, amely a meglévő ökoszisztéma létét fenyegeti. A Duna pedig nem csak vízfolyás: egyebek mellett a magyar lakosság mintegy negyede dunai parti-szűrésű kutakból nyer ivóvizet. 

A Szigetköz. Horváth Gyula fotója. Forrás 

„Víz alatti sivatag” 

A melegebb víz oxigéntartalma alacsonyabb, fokozottabb az algaképződés, ez pedig az egész tápláléklánc működését felborítja. Ahogyan egy augusztus elején megjelent cikk fogalmaz: a leromlott élőhelyen ezek után könnyedén megtelepszenek idegenhonos, köztük inváziós fajok, amelyek kiszorítják a megmaradt őshonos fajokat. 

Dr, Weiperth András hidrobiológus szerint, ha a hűtővíz még melegebbé válik, akkor ez egy újabb olyan területe lehet a Dunának, ahol termálvizi fajok tudnak majd megjelenni. Számítani lehet olyan fajok megjelenésére, amelyek természetvédelmi és gazdasági károkat is okoznak. Ha a mondjuk 35 fokos visszaömlő vízre gondolunk, annak a hőcsóvája nagyon hosszú szakaszon fejti ki káros hatását.  

Az atomerőmű hűtővizének egy része egy mesterséges csatornarendszeren kerül bevezetésre a Csámpai-patakba, majd e vízfolyáson át kerül a Faddi-Duna ágba. A patakban és dunai mellékágban az észak-amerikai eredetű ékszerteknős (Trachemys scripta) és a kínai légyhéjúteknős (Pelodsicus sinesis) is előfordul, és mára adatok igazolják a sikeres áttelelésüket. 

A Dunába visszavezetett hűtővíz minden évszakban megnöveli a folyam vízének hőmérsékletét. Ez leginkább a hidegebb időszakokban mutatható ki legjobban, amikor akár 15 fokkal melegebb víz is kerülhet a főágba. Ennek következtében a hőterhelt Duna szakaszon egész évben aktív és szaporodik például a szintén észak-ametikai eredetű cifrarák (Faxonius limosus) és az ázsiai eredetű amuri kagyló (Sinanodonta woodiana). Ahogyan Weiperth András hidrobiológus fogalmazott: Az élővilág szempontjából tehát az eddigi állapotok sem voltak ideálisak. A beömlésnél hosszan halmozódnak az üres kagylóhéjak. „A vízfenék sok esetben inkább víz alatti sivatagra hasonlít, mint egy folyam élőhelyére.” 

A hűtővíz kiömlése Paksnál. Forrás: a MVM Paksi Atomerőmű Zrt. hivatalos Facebook-oldala. 

A Duna vízhozama akár 75%-kal csökkenhet 

Műszaki szempontból lehetséges a hűtővíz megfelelő visszahűtése, de persze ez költséges. Igen, az energiatermelés költséges, de hát ez nem új hír. És az sem, hogy a természetvédelem alapelvei szerint a „szennyező fizet”.  

Az atomerőmű mellett felhozott egyik legfőbb érv az, hogy az az időjárástól függetlenül, mindig képes energiát termelni. Azzal, hogy az atomerőmű termelését a Duna vizétől tettük függővé, ezt az állandóságot és megbízhatóságot kockáztatjuk. Ugyanis nem csak a hőmérséklettel van baj, hanem a mennyiséggel, a vízhozammal is (bár ezt éppen egy áradás után talán nehéz elképzelni). A Nemzetközi Dunakutató Egyesület (International Association for Danube Research ) szakembere 2021-ben “nagyon drámainak” nevezte a helyzetet, és szorgalmazta, hogy ne űzzenek el további ritka fajokat, és ne fenyegessék fajok védelmét. Mint mondta, a biológiai sokféleség pusztulása az ökoszisztéma alapú szolgáltatások pusztulását jelenti. Kiemelte, hogy amennyiben az éghajlati célokat nem sikerül teljesíteni, úgy (a Copernicus Platform éghajlati modelljére alapozva) a század végére a nyarakat illetően drámai változások fognak lejátszódni: az átlaghőmérséklet akár 7 °C-kal nőhet, az éves csapadékmennyiség akár 30%-kal csökkenhet, és a Duna vízhozama akár 75%-kal csökkenhet. 

A Duna Gödnél 2024 augusztus 9-én 

Jogszabályok szerint 

A Duna teljes Magyarországi szakasza (a budapesti részt kivéve) a nemzeti Ökológiai Hálózat része. Az ökológiai hálózat több, mint a védett területek mozaikja; „ez egy élő hálózat; hatékony eszköz lehet a biológiai sokféleség védelmének integrálására az ágazatközi politikába.” – fogalmazott korábban a minisztérium egyik szakembere. - „Az ökológiai folyosók… biztosítják az állatok és növények szétszóródását. Területeket védenek, támogatják a korábban elhagyott élőhelyek újra-telepítését. Ezek a területek különféle fenyegetéseket mérsékelnek, például a széttagoltságot vagy az éghajlatváltozás tüneteit.” 

A jogrendszer szerint a környezetvédelem nem léphet vissza: az alaptörvényből fakadóan, amit a környezetvédelem már elért, abból nem engedhet. 

Az, hogy minderről a kormányzat a nyári szabadságok közepén, egyhetes határidővel, nevetségesen szűkszavú indoklással hirdetett társadalmi egyeztetést, sok jogász szerint súlyosan sértette a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvényt. Ahogyan fogalmaztak: „a probléma évek óta ismert, nincs konkrét indoka annak, hogy a nyár közepén, ilyen rövid határidővel történjen jogszabálymódosítás.” Az pedig, hogy a szakmai szervezetek határozott tiltakozása ellenére az eredeti tervezet (12/2024 (VIII. 15.) EM rendelet) már a négynapos ünnep előtti pénteken hatályba lépett, mindezt csak megerősíti. Jellemző, hogy a rendelet szövege a Duna szót nem tartalmazza. 

Fotó: Mórocz Attila fotója. Forrás 

„s rendezni végre közös dolgainkat” 

A DSTF vezetője szerint mivel talán nem tudunk eleget az ilyen hőmérséklet-emelkedésnek a dunai ökoszisztémára gyakorolt hatásairól, ezért a paksi hűtővíz kérdésről szólva az elővigyázatosság elvére kell alapoznunk. 

Éger Ákos, az MTVSZ ügyvezető elnöke kiemelte, hogy “napjaink összefüggő környezeti, társadalmi, gazdasági, energetikai kihívásait nem lehet a megszokott módszerekkel megoldani. Rendszerszemléletű, összefüggő megoldások kellenek, melyek a társadalom jólléte mellett figyelembe veszik a természeti korlátokat is, és hosszú távú programok segítségével összhangba hozzák ezeket.” Hogy ahogyan az alábbi fényképen is, halászmadár is legyen, és hal is. 

Szabó Attila fotója. Forrás 

Írta: Szalkai-Lőrincz Ágnes 

A lakossági részvételen alapuló energiaközösségek létrehozásának támogatása, működésük segítése a legfontosabb célja az EUKI által finanszírozott COMMENCE projektnek, melyben a V4-ek egy-egy civil szervezete igyekszik hatékonyan együttműködni. Lengyelországból a WiseEuropa, Csehországból a Frank Bold, Szlovákiából a SAPI iparági szövetség, Magyarországról pedig a Magyar Természetvédők Szövetsége szakértői együttműködése eredményeként az országok feltérképezik az energiaközösségek jogi helyzetét, útmutatót készítenek önkormányzatok és energiaközösséget alapítani szándékozók számára, javaslatcsomagot készítenek és juttatnak el az illetékes döntéshozókhoz, és helyi szinten segítik négy energiaközösség eljutását a megvalósulásig.  

Ez pedig nem könnyű feladat még akkor sem, ha mindeközben a magyar Parlament őszi ülésszakán kedvező törvényi változások várhatók az energiaközösségekkel kapcsolatban. A COMMENCE projekt 3. partnertalálkozóját követő Energiaközösségek – nemzetközi tapasztalatcsere és hazai tanulságok fórumon kifejezetten olyan meghívott előadókat és szakértőket kértünk fel, akik nem csak a külföldi jó gyakorlatokat és a távlati célokat mutatták be a résztvevőknek, hanem az általuk megélt nehézségekről és kihívásokról is beszéltek.  

A Magyar Természetvédők Szövetsége és a Közösségi Energia Szolgáltató által szervezett workshopon szóba kerültek azok az osztrák és a cseh törvényi környezeti változások, amelyek lehetővé tették, hogy elinduljanak az első energiaközösségek. Csehországban idén nyáron került be a villamos energia megosztása a helyi villamos energia törvénybe, és augusztusban kezdte meg működését a megosztáshoz adatokat szolgáltató, az osztrák EDA adatcserélő platform mintájára készült cseh verzió. Ennek teljes működése csak 2026-ra várható, ám az alapvető funkcióra már most is képes: az okosmérőkből származó negyedórás adatok alapján elkülönítetten elszámolható az energiaközösségen belül megosztott és a kereskedőtől vásárolt villamos energia mennyisége. Az első hónap eredményei pedig nagyon bíztatók, még akkor is, ha olyan villamos energia megosztás is megvalósítható náluk, ami ellen a hazai hálózati engedélyes szakemberek erősen tiltakoznak.  

Külön izgalmas élmény volt a résztvevők számára, hogy dr. Kondorosi Andrea, az Energiaügyi Minisztérium főosztályvezetője nem csak az eddigi törvénykezési munkáról nyújtott áttekintést a hallgatóságnak, de itt jelentette be, hogy a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátja a Villamosenergia-törvény módosított változatát, melyben új elemként megjelenik az energiaközösségek választható jogi formája között az egyesület, a választható tevékenységek között pedig az energiahatékonysági szolgáltatás. Az almérlegkör fogalmának bevezetésével kapcsolatban már az előadókhoz intézett kérdéseknél esett szó, és erre a témára később a panelbeszélgetésben is visszatértek a szakértők.  

Hallhattunk a háztartási méretű kiserőművek (HMKE) elterjedésével kapcsolatos elszámolási típusokról és a bruttó elszámolásra való áttérés várható hatásairól, melyről a REKK készített kutatást. Fontos ezt a trendet is szem előtt tartani, hiszen ha mindenki helyben termeli meg a nappali energiaszükségletének egy részét – sőt, meg is osztja azt egy másik féllel, annak hatásai egészen az energiatőzsdéig és a tőzsdére termelő nagy naperőművek tulajdonosáig is felgyűrűznek.  

Az energiaközösségek további jogi nehézségei között szó esett arról, hogy miután az egyesületi forma is választható lesz, a civil törvénynek is meg kell felelniük ezeknek a közösségeknek, és ebből adódóan azt sem tudjuk még, hogyan változtatja meg ez az energiaközösségi regisztráció feltételeit.  

Műszaki témában izgatottan figyeljük a ZKK-t, ugyanis novemberben kiadják a BME Smart Power Laboratóriummal közösen végzett kutatásuk eredményét, és végre hiteles adatokkal is alátámasztva láthatjuk, hogy milyen hatása van az energiaközösségen belüli villamosenergia-megosztásnak a hálózatra KIF/KÖF/NAF szinteke.  

Az elindulás, a működés és a műszaki kérdések mellett összességében továbbra is arra keressük leginkább a választ, hogy hogyan tudnak érvényesülni Magyarországon az energiaközösségek társadalmi, szociális hozzáadott értékei, és milyen hatással lesznek ezek a közösségek a szélesebb társadalmi csoportokra. Úgy gondoljuk, hogy ezek miatt érdemes tovább dolgozni az energiaközösségek minél könnyebb megvalósíthatóságán.