Energiahatékony épületek – a klímasemlegességhez ezen keresztül vezet csak út

Írta MTVSZ_Alexa , 2021. január 28. 16:26 , Hozzászólsz?

Címkék: energia felújítás energiahatékonyság vendégcikk karbonsemleges klímasemlegesség

oldhouse_unsplash.jpg

Kép: unsplash.com

A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) vendégcikke, az új tanulmányuk alapján.

 

Kutatók körében ma már széleskörű egyetértés van arról, hogy az energiahatékonyság a klímacélok elérésének megkerülhetetlen és egyik leginkább költséghatékony eszköze, ami az energiamegtakarításokon és kibocsátáscsökkentésen kívül számos kedvező tovagyűrűző hatással is jár.

 

Mire készül Európa?

 

Az energiahatékonysági beruházások széleskörű hasznait egyre több tanulmány vizsgálja. A témában áttörést az International Energy Agency (IEA) 2014-es jelentése hozta, amely a kutatók mellett a döntéshozók és piaci szereplők szélesebb körének figyelmét ráirányította az energiahatékonyság sokrétű előnyeire. Az Európai Bizottság 2016-os Téli csomagjának hatáselemzése is tartalmazott becslést ezek nagyságára. 2017-ben pedig külön Bizottsági jelentés készült az energiahatékonyság makrogazdasági és szektorális hatásairól. Ez csak a kezdete a tanulmányok sorának, amelyekből egyenes út vezetett a téma stratégiai jelentőségűvé válásához.

 

Az Európai Bizottság 2019-ben tette közzé az Európai Zöld Megállapodást, az Unió új növekedési stratégiáját, ami Európa klímasemlegességét tűzte ki célul 2050-ig, 2030-ig 55%-os kibocsátáscsökkentés megvalósításával. A stratégia egyik sarkpontja az európai épületállomány karbonsemlegessége, amit az épületek nagyszabású energetikai felújítása révén lehet elérni.

 

Az európai épületfelújítási hullámot az indokolja, az energetikailag korszerűtlen épületekben hatalmas megtakarítási lehetőség rejlik. Az épületek építése, használata és korszerűsítése teszi ki Európa energiafogyasztásának 40%-át és szén-dioxid kibocsátásának 36%-át. Az épületek háromnegyede energetikailag korszerűtlen, felújításra szorul, ezáltal jelentősen csökkenthető az energiafogyasztása. Az európai épületállomány 11%-án végeznek évente valamilyen felújítást, de ezek a beavatkozások jellemzően nem javítják jelentősen az épületek energetikai jellemzőit. Az épületállomány éves korszerűsítési aránya 0,4% és 1,2% között mozog a tagállamokban, az 50-80%-os energiamegtakarítást eredményező mélyfelújítások aránya viszont szinte elhanyagolható, 0,2% körüli.

 

Az épületek energiahatékony felújításának kiemelt jelentőségét tovább erősíti a Bizottság nemrég közzétett Felújítási Hullám (Renovation Wave) kezdeményezése is. A stratégia az európai felújítási ráta megkétszerezését és a felújítások mélységének növelését, egyúttal a felújítások nagyobb energia- és erőforrás-hatékonyságának elérését célozza. A Felújítási Hullám célkitűzése továbbá, hogy szigorúbb szabályozás és szabványok vonatkozzanak nemcsak az új, hanem a meglévő épületekre is, az energiahatékonyságra vonatkozó kötelező minimum követelmények fokozatos bevezetésével.

 

szalma_szigeteles_flickr.jpg

Kép: flickr.com

 

Az épületekbe való befektetést a COVID-19 által kiváltott, 2020-tól Európa szerte markánsan jelentkező gazdasági visszaesés különösen indokolttá teszi. Az Európai Építők Szövetsége becslése szerint az uniós építőipar a válság következtében jelentős, 20-25%-os visszaesésre számíthat 2020 és 2021 során is (2019-hez viszonyítva). Hasonló nagyságú visszaesésre számítanak a hazai építőipar szereplői.

 

Az energiahatékonyság javítását és a megújuló energiafelhasználás növelését célzó befektetések révén gyorsabb helyreállításra és gazdasági növekedésre lehet számítani, mint más keresletélénkítő intézkedések hatásaként. A zöld beruházások révén mérsékelhető a válság okozta visszaesés, csökkenthető a munkanélküliség és ösztönözhető a gazdaság helyreállítása. Különösen igaz ez a KKV-k által dominált építési szektorban. A válság felerősíti azt az igényt, hogy az erőforrásokat az épületek energetikai felújítására érdemes átcsoportosítani, mivel ez szolgálja leghatékonyabban a zöld átmenet céljait. Nem véletlen, hogy Európa-szerte a válságból való kilábalást célzó intézkedések egyik kulcs területe az épületekbe való befektetés, mivel ez széleskörű, tovagyűrűző hatásai révén motorja lehet a zöld helyreállításnak.

 

vizsgalt_elonyok.png

 

A járvány okozta gazdasági visszaesés enyhítésére és a gazdaság élénkítésre az Unió egy új pénzügyi eszközön, a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközön (Recovery and Resilience Fund, RRF) keresztül többlet forrásokat biztosít. Az RRF 672, 5 milliárd euró összegű kölcsönt és vissza nem térítendő pénzügyi támogatást jelent Európa számára. A tagállamoknak a válságot követő helyreállítás során az állami beruházásokat és a reformokat úgy kell megtervezniük, hogy azok elősegítsék a zöld és digitális gazdaságra való átállást. Az uniós forrásokat a tagállamoknak 37%-ban ezért éghajlatvédelmi célokat szolgáló intézkedésekre kell fordítaniuk. A tervezett intézkedéseket, reformokat az ún. nemzeti helyreállítási reformtervben kell benyújtani, ami feltétele a források lehívásának.

 

 

Hazai prioritások

 

Magyarország részesedése a teljes európai RRF-ből 15,3 milliárd euró, amelyből 6,3 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, 9 milliárd euró pedig hitel formájában lesz elérhető; ez utóbbit Magyarország teljes egészében le kívánja hívni. Az energetikára, ún. „zöld átállás” komponensre – amely az energiaszektor dekarbonizálását célozza – fordítható összeg a jelenlegi tervek szerint ennek a 6,7%-a. Ehhez egy helyreállítási és alkalmazkodási tervet kell benyújtani az Európai Bizottsághoz, amely egy új feladatot jelent az egyidejűleg készülő Partnerségi Megállapodás mellett. A reformterv első változata 2020. november 20-án benyújtásra került, a végső dokumentumot 2021. április 30-ig kell elkészíteni; jelenleg tart a tervezet társadalmi egyeztetése. A Partnerségi Megállapodás a 2021-2027 közötti uniós fejlesztési források felhasználásának hazai prioritásait, az operatív programokban pedig a konkrét beavatkozási területeket jelöli ki. Szintén benyújtásra vár az Épületenergetikai Irányelv (EPBD) 2a. pontja értelmében egy megalapozott Hosszú Távú Épületfelújítási Stratégia.

 

A köz- és lakóépületek nagyszabású energetikai felújítási programjának finanszírozására rendelkezésre állnak tehát uniós források, ezek mellett magán beruházások is mozgósítandók az állami forintokkal kombináltan. Mindez a tervezés koordinálását és a rendelkezésre álló források okos, összehangolt felhasználást igényli, amihez a Bizottság számos eszközön keresztül technikai segítséget is nyújt a tagállamoknak.

 

A hazai tervezési dokumentumok alapján az látszik, hogy mind a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF), mind az Operatív Programok a lakóépületek energiahatékonysági korszerűsítését az ún. Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszeren (EKR) keresztül tervezi ösztönözni és támogatni. Ez nem teljesen új elképzelés, már a 2020. januárjában elkészült Nemzeti Energia és Klíma Tervben is az szerepel, hogy a lakossági korszerűsítések piaci alapon, a tervezett EKR keretében fognak megvalósulni.

 

Az EKR egy alapvetően piaci mechanizmusokra épülő, energiaszolgáltatókat kötelező megoldás, amely „szennyező fizet elve” alapján az energiaellátásban résztvevő vállalatokat kötelezi a számukra meghatározott energia-megtakarítási célok elérésére. A teljesítést alapvetően kétféleképpen lehet megtenni: energiahatékonyságot javító beruházások megvalósításával vagy járulékfizetéssel. Tavaly év végén meg is jelent erről a jogszabály, az Energiahatékonysági Törvény módosításán keresztül. A rendszer idén indul, a villamos energia illetve a földgáz kereskedelmi és egyetemes szolgáltatói engedélyesek, valamint a közlekedési célú üzemanyagot végső felhasználók részére értékesítő gazdálkodó szervezetek 2021. január 1-től váltak kötelezetté.

 

Azokban az európai uniós tagállamokban, ahol azt már korábban bevezették, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a lakóépületek esetében a kötelezettségi rendszert elsősorban viszonylag olcsó energiahatékonysági intézkedések végrehajtására használják. Ez egyértelműen maximalizálja a költség-haszon arányokat, de nem támogatja az átfogóbb, teljes épületre vonatkozó átalakítást. A hazai jogszabály a magasabb elszámolási arány lehetőségével ösztönözné a kötelezetteket, hogy a lakossági szektorban végezzenek energiahatékonyságot javító beruházásokat.

 

 

Széles körű járulékos hasznok

 

A hazai épületállomány nagymértékű felújítása több, mint egy évtizede várat maga, korai teljesítésről 2020-ban már egyáltalán nem beszélhetünk. Pedig kimutatható, hogy e felújítás révén a magyar gazdaság olyan gazdasági és társadalmi, energetikai és nem-energetikai előnyökre számíthat, amelyek meghaladják a beruházásokkal járó költségeket. Javítható az épületekben élők és azokat használók életminősége, csökkenthető a károsanyag-kibocsátás és a helyi légszennyezés, mérsékelhető az energia-függőség, elősegíthető az anyagok újrafelhasználása és újrafeldolgozása. Ez az egyértelmű üzenete az épületállomány felújításának széleskörű, tovagyűrűző hatásait is vizsgáló nemzetközi kutatásoknak.

 

sokretu_elonyok.png

 

Az energiahatékonysági programokról szóló szakpolitikai döntések során jellemző, hogy csak a keletkező energiamegtakarítással számolnak, ami alulbecsüli az intézkedések eredményeként keletkező összes hozadékot. Ez rontja az energiahatékonysági intézkedések költséghatékonyságát és korlátozza a szükséges befektetéseket. A széles körű társadalmi és gazdasági hasznok azonosítása, számszerűsítése elősegíti, hogy a beruházások közelebb kerüljenek a társadalmi szempontból optimális mértékhez. A járulékos hasznok figyelembevétele mára már nem csak ajánlás, azt a vonatkozó irányelvek is előírják, pl. az EPBD alapján a hosszú távú épületfelújítási stratégia részeként.

Az előnyök az egyének szintjén (felhasználók, lakók stb.) és társadalmi szinten is keletkezhetnek, és a befektetéssel járó közvetlen előnyöket is meghaladhatják.

A környezeti előnyök a csökkenő energiafogyasztás révén jelentkeznek: a légszennyezés és szén-dioxid kibocsátás csökkenése, energiamegtakarítás, az erőforrások hatékonyabb felhasználása. A környezeti előnyök összességében a társadalom egészségi mutatóinak javulásában mutatkoznak meg. Az energiahatékonyság gazdasági előnyei között kiemelhető, hogy hozzájárul a gazdasági kibocsátás növekedéséhez, a foglalkoztatás bővüléséhez, az innováció és versenyképesség javításához, a közcélú kiadások lefaragásához, az energiabiztonság növeléséhez. A társadalmi szintű előnyök a jóléti és egészségi állapotban bekövetkező kedvező változásokat jelentik, a szegénység mérséklődéséhez való hozzájárulást, és a termelékenység növekedését.

Az energiahatékonysági intézkedések között kiemelt szerepű épületfelújítások mikroszintű előnyei egy része az épület használatához kapcsolódnak, mint például a megnövekedett komfort, a jobb minőségű belső környezet és levegő révén keletkező egészségügyi hozadékok. A mikroszintű hasznok más részben gazdasági jellegűek, a felújított ingatlan értékének növekedése, a lecsökkent lakás- és energiacélú kiadások révén keletkeznek.

 

oldwindow_unsplash.jpg

Kép: unsplash.com

Mindezen előnyök és tovagyűrűző hatások azonosítása és számszerűsítése hazai szinten is kívánatos lenne, hiszen fontos szempontok lennének a szakpolitikai döntéshozásban; a szűkös állami források befektetéséről az épületek energiahatékonyságát célzó programokba minden bizonnyal könnyebb lenne dönteni, ha a széles körű hasznok számba vételének eredményeképp a pozitív irányba billenne a mérleg.

 

Szerzők: Pálffy Anikó, Koritár Zsuzsanna - Magyar Energiahatékonysági Intézet

A bejegyzés trackback címe:

https://mtvsz.blog.hu/api/trackback/id/tr1016403752

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

MTVSZ blog

A Magyar Természetvédõk Szövetsége (MTVSZ) blogbejegyzései.

Hozzászólások

Címkék

1% (1) 7tévhit klímaváltozásról (1) adócsalás (2) adóelkerülés (1) adóigazságosság (3) adományozás (1) adóparadicsomok (2) Ág (1) Agent Orange (1) agroökológia (11) agroüzemanyagok (3) Agua Zarca (1) akció (5) akciónk (2) aktivizálódj (34) aláírásgyűjtés (5) Álló szikla (1) alma (1) aranybánya (2) atom (4) atomerőmű (5) Aurul (3) Ausztria (1) autóipar (2) autómentes nap (1) Bankfigyelő (5) bankok (3) bánya (9) bányaprojekt (3) bányászat (3) barátai (1) Belgium (2) beporzók (14) Berlin (1) Berta Cáceres (2) BindingTreaty (8) biodiverzitás (5) biogazdálkodás (1) biokert (2) biológiaisokféleség (1) biomassza (3) bólintsrá (1) borsod fejlesztéséért (6) börzsőny (1) büntetlenül (5) Cambridge (1) cancún (20) CETA (12) Chevron (1) chillout (1) cián (3) ciánszennyezés (4) Ciolos (1) cop16 (20) cop17 durban (5) cop18 doha (3) cop19 varsó (1) COP21 Párizs (8) cop21 Párizs (1) cop23 (1) COP24 (1) corporate capture (1) croissant (1) csarna völgy (1) cseh (1) cselekedj (4) cseresznye (1) csernobil (2) cunami (1) Davos (1) demokrácia (1) Derekegyház (1) dieselgate (1) dió (1) divestment (1) dohányipar (1) e-Figyelő (1) EBRD (4) eFigyelő (1) EFSA (1) egészség (2) égetés (1) éghajlat (4) éghajlatváltozás (50) éghajlatvédelem (12) éghajlatvédelmi törvémy (1) EIB EBRD (1) élelmiszer-önrendelkezés (24) élelmiszerbiztonság (1) élelmiszer önrendelkezés (1) életigenlő (7) életigenlők (1) életigenlőkaláka (4) életmód (2) ellenállás (1) Elosztó (1) elosztó (1) emberiség elleni bűntett (1) emberi jogok (3) endokrin (1) energia (46) energiaátmenet (15) energiabiztonság (6) energiahatékony (1) energiahatékonyság (4) energiapolitika (4) energiaszegénység (5) energiatakarékosság (22) energiatudatosság (11) Energia CHarta (1) energia demokrácia (2) energia kutatás (1) ENSZ (4) épület (1) erdő (2) erdőkertek (1) eredményhirdetés (1) erkölcs (1) értékelés (6) értékrendszer (1) esőerdők (1) EU (10) Európai Bíróság (3) Európai Bizottság (3) Európai Parlament (5) európai polgári kezdeményezés (3) Európai Unió (4) eu elnökség (1) eu költségvetés (3) fa (1) falusi önkormányzatok (1) fejlesztés-finanszírozás (1) fejlődő országok (1) fekete kígyó (4) felmérés (1) felújítás (4) felvonulás (1) fenntarthatóság (6) fenntartható vidékfejlesztés (1) fesztivál (1) fiatal föld barátai (4) film (2) fogyasztás (10) föld (2) földhő (1) földrengés (2) földspekuláció (1) földszerzés (1) földtörvény (1) földzsákmánylás (7) Föld Barátai (14) föld barátai (27) föld napja (1) folyószabályozás (1) fórum (1) fotó (1) Fukuoka (1) fukusima (2) fűszernövények (2) fűtés (6) Gaia könnycseppjei (1) Game over (1) gáz (3) gazdasági (1) gázvezeték (1) Genf (3) génmanipuláció (2) génmódosítás (5) génpiszka (17) glifozát (4) globális akciónap (1) globalizáció (13) GMO (3) GMO-Kerekasztal (1) gólya (1) gömörszőlős (1) Green-Go (1) greenrecovery (1) gyógyászat (1) gyógynövények (2) gyomirtó (5) gyulaiiván (2) gyümölcsészet (2) gyümölcsfa (1) hajtóerők (1) hatásvizsgálat (1) háztartás (5) hellókarácsony (1) helyi hős (1) helyreállítás (1) hitel (2) Hófehérke (1) Hollandia (1) Honduras (1) honlapajánló (2) hulladék (2) hülyeség kora (1) IARC (2) ICS (3) igazságosság (2) ingyenhitel (1) írd alá (8) ISDS (13) itt az idő (1) japán (1) javíthatóság (1) jelentés (3) jó példák (1) just transition (10) kaláka (1) Kalifornia (1) kályha (2) karbonsemleges (3) Karl Bär (1) kártevő (1) katasztrófa (1) katonaság (1) Katowice (1) kazán (1) Ken Saro-Wiwa (1) képek (4) kert (1) késés (1) kiadvány (1) kibocsátás (2) Kína (1) Kishantos (3) kitermelőipar (1) klíma (9) klímahét (5) klímaper (1) klímapolitika (36) klímasemlegesség (4) klímatörvény (5) klímavédelem (7) klíma igazságoság (6) klórozott csirke (1) költségek (4) konferencia (23) konyha (1) könyv (1) konzultáció (1) kőolaj (3) környezeti-társadalmi károk (1) közmeghallgatás (1) közösségépítés (10) közösségi energia (18) közösségi kert (1) kukorica (1) kutatás (2) lakosság (2) land grab (7) Lechner Judit (1) légszennyezés (2) lengyel (1) levegő (1) levegőminőség (1) levél (2) lignit (5) lobbi (1) luxleaks (1) magvetés (2) MakeICTfair (2) Malmström (2) marco jelenti (19) Megnette (1) megújuló energia (14) méhek (14) méhlegelő (1) méltányosátállás (1) mérés (1) Merkel (1) mese (1) mezőgazdaság (3) MFB (1) MIC (1) millenniumi celok (2) mintaprojekt (1) Miskolc (2) Mongólia (1) Monsanto (3) Monsanto Tibunal (1) mtvsz (1) MTVSZ (22) multik (3) NAFTA (2) napelem (4) naperőmű (2) Natura2000 (1) nemzetek feletti vállalatok (3) nemzeti parkok (1) nemzetközi egyezmény (4) Nemzetközi Energiaügynökség (1) Nigéria (3) Nnimmo Bassey (1) no2ISDS (2) növények (1) növényvédőszerek (9) no gmo (1) nyári tábor (1) nyeleni europe forum (1) nyersanyagok (1) nyílt (1) offsetting (1) ogoni törzs (1) ökocídium (1) ökofilmklub (1) ökológiai lábnyom (1) ökológiai válság (1) ökolokalizmus (1) olajpálma (1) olajszennyezés (3) olajvezeték (3) Olaszország (1) olkiluoto 3 (1) OLP (1) olvasókör (1) önkénteseink (2) önrendelkezés (3) orgona (1) Otthon Melege (2) Paks (1) palagáz (1) pálmaolaj (1) pályázat (7) Párizsi Megállapodás (2) pénz (3) PeoplesBudget (1) permakultúra (5) petíció (31) Philip Morris (1) PM (2) polgármester (1) pottyondyákos (1) Pozsony (1) program (1) programajánló (2) pro natura svájc (1) radioaktív (2) rákkeltő (2) reaktor (3) regionális fejleztés (2) rekultiváció (1) reménysugár (1) rendszerszintű változás (3) riadólánc (1) RightToRepair (1) Rio+20 (1) romániai ősz (1) Roundup (2) rovarok (1) Rovar Atlasz (1) Sandisk (1) SDG (1) Seattle (1) Seralini (1) shell (1) Shell (4) Sigmar Gabriel (2) SLAPP (1) Slow Food (1) sóder (1) SSD (1) Standing Rock (4) StopISDS (2) StopTTIP (20) Stop Corporate Impunity (4) strukturális alapok (2) sugárzás (2) system change (2) szabadkereskedelem (26) szállópor (1) szalmaépítészet (4) szavazás (2) szelence (1) szén (1) szénerőmű (6) szénkivezetés (10) szénmentesítés (2) szennyezés (2) szénrégió (7) szilárdtüzelés (2) szmog (1) szociális (1) szökőár (1) szólásszabadság (1) szörp (1) tájfajták (2) talaj (1) talajpusztulás (2) tanulmány (1) tanulmányút (1) távhő (1) technológia (1) termelő-fogyasztó (1) természetes (1) természetesgyümölcsészet (2) természetvédelem (6) termőföld (7) terv (1) tervezett elavulás (2) tévutak (4) tilos rádió (1) tippek (5) tisza (1) toma jelenti (2) törpék (1) TrumDeal (1) Trump (4) TTIP (23) TTIPkedd (1) TTIPleaks (1) TTIPtrump (1) TTIPtuesday (1) tüntetés (4) tűzifa (3) UBS (1) Umweltinstitu München (1) UNESCO (2) UNtreaty (2) USA (2) vadvirágok (1) vadvirágos rét (2) Vallónia (1) válság (2) védett fajok (2) vegyianyagok (8) vélemény (1) vendégcikk (3) vér (1) Verespatak (5) vers (2) verseny (2) vetélkedő (1) vetőmagok (1) vetőmagszennyezés (1) video (10) videó (1) Viktor Frankl (1) világbank (2) világörökség (2) virág (1) virágbomba (1) víz (2) vízgazdálkodás (1) vízierőmű (2) víztúlfogyasztás (1) VWgate (1) Western Digital (1) WHO (2) WTO (1) zöldhelyreállítás (1) Zöld Kapcsolat Egyesület (2)

Közösség

Kövess minket a Facebookon!

Olvass minket a Twitteren!

süti beállítások módosítása