Tíz magyarországi mintából háromban kimutatták a glifozát jelenlétét emberi szervezetben. Hasonló eredményt mutatnak 18 európai vizsgálat eredményei is. Hogyan került a szervezetünkbe e gyomirtó?

Körülbelül egy évvel ezelőtt a Föld Barátai Európa élelem, mezőgazdaság, biodiverzitás programjának visegrádi találkozóján beszélgettünk néhány résztvevővel arról, hogy egy brémai laboratórium munkatársai emberi vizelet mintákból kimutatták a glifozát gyomirtó jelenlétét. E megdöbbentő eredmény hatására elhatároztuk, hogy jó lenne kideríteni, vajon más európai városokban élő emberek szervezetében is jelen van-e a gyomirtó. Végül az idei tél/tavasz folyamán 18 európai ország összesen 182 önkéntesétől vettünk vizelet mintákat, amelyeket eljuttattunk a brémai laboratóriumba.

Forrás: origo.hu

A vizsgálatok azt mutatják, hogy mind a 18 országban kimutatható a mintákból a glifozát jelenléte az emberi szervezetben. A tíz magyar mintából háromban jelen volt a glifozát hatóanyag. A magyarországi eredményekhez hasonlóak az európai adatok, 18 ország önkénteseitől vett minták 44 százalékában kimutatható volt a gyomirtó. Az önkéntesek mindegyike, akiktől mintát vettünk, városokban él, és egyikük sem használt glifozátot vagy érintkezett ilyen vegyszerrel. Ez az első alkalom, hogy ilyen széles körben, Európa-szerte vizsgálták ennek a hatóanyagnak az előfordulását az emberi szervezetben.

Az alábbi  ábra azt  mutatja, hogy az egyes országokból vett minták hány százalékából volt kimutatható a glifozát gyomirtó.

A glifozát világszerte az egyik legszélesebb körben alkalmazott gyomirtó, gazdálkodók és önkormányzatok használják. Ezen felül nagy mennyiségben használják génmódosított növényekre, például génpiszkált szójára, amit elsősorban takarmányozási céllal importálnak Európába. Legnagyobb mennyiségben a Monsanto forgalmazza a glifozátot „Roundup” márkanéven. Európában a glifozátot széles körben használják a gazdák azért, hogy vetés előtt vagy a vetőmagok kicsírázása előtt megszabaduljanak a gyomoktól. Betakarítás előtt a repcét, a kukoricát, illetve a napraforgót is permetezik ezekkel a készítményekkel, hogy a táblán szárítsák a betakarított terményt.

A 18 országban elvégzett vizsgálataink eredménye arra utal, hogy mindennapi életünkben ki vagyunk téve a glifozátnak, noha még nem tudjuk, hogy honnan kerül be a szervezetünkbe, mennyire elterjedt, illetve mi is történik vele a testünkben. Az a tény, hogy az európai városokban élő emberek testében jelen van ez a gyomirtó, azt mutatja, hogy már is túlzásba vitt a használata. Ráadásul jelenleg tizennégy glifozát-tűrő, génmódosított fajtacsoport vár termesztési engedélyre az Európai Unióban. Egyes becslések szerint, ha zöld utat kapnának, akkor a glifozát felhasználás mértéke 800%-kal megnövekedne.

A glifozát környezet-egészségügyi hatásait illetően számtalan aggály merült fel az utóbbi években. A teljesség igénye nélkül néhány példa a felmerült környezet-egészségügyi problémák közül:

- Kétéltű embrióknál fejlődési rendellenességek.

- Patkányokkal végzett kísérletek szerint az utódok csaknem fele csontrendszert érintő torzfejlődéssel jött világra.

- Tengesi sün embrióin glifozát tartalmú készítményeket tesztelve a sejtciklus szabályozásának felborulását észlelték. A nagyon korai DNS-károsodást egyes kutatók daganatsejt keletkezéssel hozzák összefüggésbe.

- Békaembriókon tapasztalt elváltozások: a törzs megrövidült, a fejméret redukálódott, a szemek nem megfelelően vagy egyáltalán nem fejlődtek ki, emellett egyéb koponyadeformitások jöttek létre a későbbi fejlődési stádiumokban. Csirkeembriókon tesztelve, hasonló teratogén hatásokat tapasztaltak.

- Vemhes patkányok enzimeinek aktivitását vizsgálva a májban, szívben és agyban arra a következtetésre jutottak, hogy a gliphozát mind az anya, mind a magzatjai esetében különféle rendellenességeket idéz elő.

- Egy kutatócsoport glifozát hatására kromoszóma rendellenességeket talált egér csontvelősejteken.

- Kajmánok vérében talált, DNS-károsítással összefüggésbe hozható elváltozások.

- Az Egyesült Államok kukorica-övezetében csak a kóros plazmasejt-szaporodás (myeloma multiplex, plasmocytoma) előfordulási gyakoriságának enyhe növekedését tapasztalták. A mielóma a rosszindulatú daganatos betegedések mintegy 10%-át teszi ki.

- Egérbőrrák-modellkísérleteik arra utalnak, hogy a glifozát bőrdaganatok előidézője lehet.

- Egy mezőgazdasági farmon lefojtatott vizsgálat szerint a glifozát alkalmazása növelte a vetélések kockázatát.

Óriásira nőtt tumor a patkány testén, Séralini professzor és munkatársai kísérletében

Az elmúlt évben legnagyobb vihart kutatási eredményről már részletesen beszámoltunk az MTVSZ-blogon: A Séralini professzor és munkatársai által két éven át végzett hosszú távú állatkísérletek szerint a Monsanto által kifejlesztett NK603 génmódosított kukorica, valamint a vele együtt is alkalmazott glifozát hatóanyagú Roundup totális gyomirtószer megrövidítette a patkányok élettartamát és elősegítette a daganatok, illetve máj és vesekárosodás kifejlődését.

Egy pár napja megjelent tanulmány szerint pedig a glifozát előidézi a mellrák sejtek növekedését.

Videó: Gyilkos szójamezők: út az esőerdők pusztításától az európai állatgyárakig

A fenti videóban bemutatjuk, hogy azon túl, hogy a génmódosított szója termesztése miként járul hozzá az esőerdők pusztításához Dél-Amerikában, a glifozát hatóanyagú Roundup kipermetezése a szójaföldekre, miként mérgezi el az ott élő bennszülöttek folyóit, vizeit és a gyomirtók milyen betegségeket okoznak.

Fidrich Róbert
programfelelős

Várjuk a Te hozzászólásaidat is a témához! Ezt a cikket is az ÖKOklikk oldalon kommentelheted. Csak egy klikkelés ide!