A génmódosított élelmiszerek és a RoundUp biztonsága
A Seralini professzor és munkatársai által két éven át végzett hosszú távú állatkísérletek szerint a Monsanto által kifejlesztett NK603 génmódosított kukorica, valamint a vele együtt is alkalmazott RoundUp® totális gyomirtószer megrövidítette a patkányok élettartamát és elősegítette a tumorok, illetve máj és vesekárosodás kifejlődését. Seraliniék tanulmányát és annak fontosságát Dr. Bardócz Zsuzsanna, A genetikailag módosított élelmiszerek biztonsága c. könyv társszerzője mutatja be.
A kutatók vizsgálják a hosszú távú táplálási kísérletben részt vett egyik patkányt. (Fotó: CRIIGEN)
2012. szeptember 19-én igen fontos hír látott napvilágot a Food and Chemical Toxicology című szakfolyóiratban. Seralini professzor és munkatársai beszámoltak arról a 2 évig tartó kutatásról, amelyben a RoundUp® nevű totális gyomirtószer, és az erre rezisztens génmódosított kukorica hatását vizsgálták patkányokon.
Eredményeik több szempontból is fontosak. Elsősorban azért, mert felhívják a figyelmet azokra a hiányosságokra, amelyek a mezőgazdasági vegyszerek, valamint a génmódosított növények engedélyezése során előfordulnak, másodsorban pedig azért, mert egyértelműen kimutatták a RoundUp® nevű készítmény és az erre rezisztens NK603 nevű, az EU-ban táplálékként és takarmányként is engedélyezett génmódosított kukorica fogyasztásának lehetséges kockázatait.
Mielőtt a Seralini és munkatársai cikkében leírtakra sor kerülne, nézzük, hogyan folyik az EU-ban a mezőgazdaságban használt szintetikus vegyszerek engedélyezése. Az engedélyt mindig a készítmény generikus hatóanyagára vonatkozik, arra a vegyszerre, amely egy bizonyos hatás kiváltásáért felelős. Ennek a toxicitását vizsgálják, ezt a hatóanyagot engedélyezik, erre állapítanak meg szermaradék értéket, azaz erre az anyagra írják elő azt a maximális mennyiséget, amely a terményben, illetve a különféle táplálékban előfordulhat. Ezt a hatóanyagot a gyártók gyakran egyéb szerekkel keverik, hogy saját készítményüket előállítsák. A különböző cégek készítményei hatékonyságukat tekintve különbözhetnek egymástól.
A cikkben vizsgált generikus hatóanyag neve „glyphosate”, amelyet a Monsanto cég több más vegyülettel (úgynevezett adjuvánssal) kever, hogy a glyphosate hatékonyságát növelje. A glyphosate önmagában ugyanis nem valami hatékonyan szívódik fel a növénybe. Ezért van szükség olyan „segédanyagokra”, melyek a felszívódást, a tapadást, vagy valamely más tulajdonság hatékonyságát megnövelik. Ezek az adalékok felturbózzák a hatóanyagot. A kereskedelmi forgalomba kerülő készítményt, esetünkben a RoundUp-ot már nem kell további toxikológiai vizsgálatoknak alávetni, bármennyire is logikus lenne.
Ami a génmódosított növények biztonsági vizsgálatát illeti, az előállítás technológiáját semlegesnek tekintik, és csak a beépített gén biztonságát kell vizsgálni. Az OECD és az EU/EFSA előírásai alapján a 90 napos toxikológiai vizsgálatot csak akkor kell elvégezni az „egy” transzgént tartalmazó génmódosított növényekre, ha ezt az összetétel, vagy valami egyéb tulajdonság vagy változás indokolja. Egyébként a vizsgálat csak ajánlott. Az olyan génmódosított növényeket azonban, amely akár 8 transzgént is tartalmazhatnak, de ezeket hagyományos keresztezéssel hozták létre, és a keresztezésre használt génmódosított növények biztonságát már megvizsgálták (azaz ezek a génmódosított növények már esetleg átesett toxikológiai vizsgálaton), akkor az újabb génkombinációknál további toxikológiai vizsgálatokra már nincs szükség. Ha belegondolunk, ez a logika nagyon hasonlít a mezőgazdasági készítmények és a generikus hatóanyag vizsgálatának esetéhez.
Mindkét engedélyezési eljárásban közös, hogy az engedélyezési eljárás során egyik esetben sem veszik figyelembe azt, hogy egyszerre több hatóanyag/transzgén kombinációjának esetén más hatások is előfordulhatnak, mint amit az egyéniek vizsgálatánál külön külön tapasztaltak. A hatások felerősödésének, csökkenésének vagy összeadódásának még a lehetőségét sem veszik figyelembe, annak ellenére, hogy a mezőgazdasági kereskedelmi készítmények, illetőleg a több transzgént tartalmazó génmódosított növények éppen ezzel a céllal kerülnek kereskedelmi forgalomba. Azt már említeni sem érdemes, hogy milyen hatásokat fejthet ki együtt a mezőgazdasági vegyszer és a génmódosított növény. Seraliniék cikkében ez a RoundUp® totális gyomirtó szer, és a hozzárendelt, annak ellenálló génmódosított növény, az NK603 kukorica.
A Sustainable Food Trust egy rövid videón keresztül is ismerteti Seraliniék kísérleteinek legfőbb eredményeit és fontosságát.
A kissé hosszú bevezetés után nézzük meg mit is jelentenek Seralini professzor és munkatársainak eredményei.
A kutatók két éven át különféle kezelésben részesülő 200 patkány sorsát követték nyomon, amelyeket a RoundUppal kezeltek, vagy az erre rezisztens kukoricával etettek. A tudományos szakirodalomban ez eddig a leghosszabb ideig végzett toxikológiai vizsgálat, amelyet referált folyóiratban egy gyomirtó szerről, és az arra rezisztens génmódosított növényről közöltek.
A különféle kezeléseknek minden esetben 10 hím és 10 nőstény patkányt vetettek alá. A következő kezelések voltak: kontrollként a patkányok tiszta ívóvizet kaptak és tápjuk a génmódosított kukoricához legjobban hasonlító, nem génmódosított kukoricából készült diéta volt. Ennek a diétának a hatását hasonlították olyan génmódosított kukoricából készült diéták etetésével, ahol a génmódosított kukoricát a RoundUp® totális gyomirtóval kezelték a termesztés során, és voltak olyan génmódosított kukoricából készített tápok, ahol a génmódosított kukoricát nem vegyszerezték RoundUppal. Mindkét esetben 3 különféle mennyiségű génmódosított kukoricát kevertek a tápba: 11, 22 vagy 33%-ot. Volt 3 olyan kezelés is, amelyben csak a RoundUp® totális gyomirtó szer hatását vizsgálták, ezek a patkányok nem génmódosított kontroll tápot ettek. Az állatok a gyomirtó szert különböző formában és mennyiségben kapták. A legalacsonyabb RoundUp® koncentrációt kapó patkányokat esetében a gyomirtót az ivóvizükbe tették, méghozzá olyan kis mennyiségben, amely az a csapvízben is előfordulhat, és a hatóságok szerint ez a mennyiség még nem minősül veszélyesnek. Az ennél magasabb gyomirtószer koncentráció a megengedett szermaradék értéknek (MRL) volt megfelelő, azaz ezek az állatok annyi RoundUpot kaptak, amennyi a génmódosított terményeken még előfordulhat, mert még az engedélyezett tartományba esik. A legmagasabbnak azt a gyomirtószerkoncentrációt választották, amely a permetezésre használt minimális RoundUp® koncentráció fele. Azaz, egyetlen a kísérletben használt koncentráció sem minősíthető veszélyesnek.
Seraliniék tudományos közleményükben arról számolnak be, hogy mi történt a patkányokkal, ha azok 2 éven át kapták a totális gyomirtó szert, a RoundUpot, vagy az ennek ellenálló NK603 génmódosított kukoricát, illetve, ha az állatokat mind a génmódosított kukorica mind a hozzá használt gyomirtó szer együttes hatásának kitették.
A kutatók megállapították, hogy a kontroll állatok viselkedése és egészsége normális volt, nem különbözött a más kísérletekben megfigyelttől. Ezzel szemben mind a RoundUp® totális gyomirtószer, mind a génmódosított kukorica önmagában, és a génmódosított kukorica a RoundUppal kombinálva is megrövidítette a patkányok élettartamát és elősegítette a tumorok, illetve máj és vesekárosodás kifejlődését. Mindez annak ellenére történt, hogy az vizsgálatok a génmódosított és nem-génmódosított kukorica összetételében nem találtak különbséget, az állatok súlyában sem volt különbség. A génmódosított szervezetek engedélyezésének pedig éppen ez a feltétele.
A génmódosított kukoricával ill. glyphosate-tal táplált patkányoknál hatalmas daganatok (tumorok) alakultak ki. (Fotó: CRIIGEN)
A káros hatás már a legkisebb gyomirtószer koncentráció és a legalacsonyabb koncentrációban génmódosított kukoricát tartalmazó tápnál is megfigyelhető volt függetlenül attól, hogy a génmódosított kukoricát kezelték-e a gyomirtószerrel vagy sem. Ugyanígy, már a legkisebb mennyiségű RoundUp is elegendő volt az élettartam megrövidítéséhez és a betegségek kialakulásához. A génmódosított kukoricával etetett hímek 50, a nőstények 70%-a halt meg a kontrollnál korábban.
A hatás másként jelentkezett a hímeken és nőstényeken. A nőstényeknél elsősorban emlő tumorok és az agyalapi mirigy rendellenességei voltak kimutathatóak, míg a hímeknél máj és vese rendellenességei, valamint bőr-tumorok voltak kimutathatóak.
A kutatók a kísérlet minden mozzanatát filmen is rögzítették, és könyv terjedelmű beszámolót is készítettek a tapasztaltakról, arra számítva, hogy a biotechnológiai ipar mindent el fog követni annak érdekében, hogy az eredményeket cáfolja. Ez sajnos, meg is történt. Az ipar követte a korábban is már bevált módszert: kritizálta a kísérleti tervet, az állatok számát, a kísérlet kivitelezését, az alkalmazott statisztikai módszereket. (A Seraliniék ellen indított lejárató hadjárat akár egy külön írást is megérdemelne. Aki olvasta a Monsanto szerint a világ c. könyvet, az nem lepődik meg milyen eszközöket vetettek be Seralini ellen a géntechnológia terjedésében érdekelt vállalatok és az őket kiszolgáló PR cégek – szerk.)
Bár a kísérlet nem minden szempontból tökéletes (egyetlen kísérlet sem az), ez mit sem von le annak történelmi jelentőségéből, mert egyértelműen bebizonyította az engedélyezési eljárás hiányosságait és hibáit, elsősorban azt, hogy mennyire fontos lenne a génmódosított növény és az azzal használt gyomirtó szer együttes vizsgálata.
Dr. Bardócz Zsuzsanna