Cancun. Ma ez a világban egyet jelent a nemzetközi éghajlatpolitika egy helyre és időre sűrített "ketrec-harcával", és annak reményével, hogy ebben a trópusi konferencia- és szállodakomplexumban majd valamilyen megegyezés születik. Hogy milyen, abban már nagyon eltérnek a vélemények. De hogyan is zajlanak a mindennapok itt a helyszínen?

Forrón. Kilépni a konferencia épületekből egyet jelent a fulladással, amikor az embert megüti a hő nyáron a légkondis kocsiból kiszállva. Persze idén van a legmelegebb... És ez a tendencia folytatódik: az utóbbi évtizedben voltak átlagosan a legmelegebb nyarak tízezer év óta... Részben ez hozza össze már 16. éve a rengeteg éghajlati diplomatát, delegáltat, képviselőt a klímapolitikai spektrum minden irányából.

Mindenki azért jött (elvileg), hogy döntést hozzon, megegyezésre jusson, a szebb jövő, gyermekeink és unokáink, na meg egyetlen Földünk érdekében. A hangzatos szavakban van némi aggodalom. Ha itt nincs előrelépés, az emberiség a nemzetközi klímapolitika kezdete óta a mért legtávolabbi helyzetbe kerülhet a megegyezéstől.

Ahogy azt már a korábbi cikkben olvashattátok, a mexikói rendezők öko-tudata nem áll magas szinten, viszont ennek ellenére élénk viták zajlanak a két különböző helyszínen. Két helyszín, az egyik közülük egy nemistudom hány-csillagos szálloda, ahogy a képeken is látszik, márvány padlóval és cicomás csillárokkal lépten-nyomon. Tartozik még hozzá egy jó hosszú türkizkék vizű strand a Karib-tengeren, fürdő, épületek meg még sok minden. Itt aztán a magas kényelemhez szokott magas szintű delegáltak igazán nem panaszkodhatnak.

A másik épület lényegében nem más, mint egy beton kocka a Cancuntól délre vezető főút mellett. Itt történik a biztonsági ellenőrzés, mivel ide érkezik először mindenki, majd innen kell átdöcögni összekötő buszokkal a Moon Palace hotelbe. Azért azt meg kell jegyezni, hogy a szervezők a maguk módján mindent megtettek, hogy otthonossá varázsolják a helyet. Ennek ellenére, a civilek számára fenntartott betontömb éles kontrasztban áll a kacsalábon forgó palotákkal a Karib-tenger partján.

Itt érdekes megjegyezni, hogy a buszok legtöbbje büszkén hirdeti, hogy 'Ecobus - 100% biodiesel'... Mivel minden nap ezen döcögök kétszer fél órát, azért csak elgondolkoztatott... Biodízel, azaz egy agroüzemanyag reklámja. Mindez a koncepció szemben áll azzak, amit az összes vezető környezetvédő és szociális szervezet - közte a Föld Barátai - hirdet az agroüzemanyag célú növények termesztése miatt elkövetett óriási erdőírtásokra való tekintettel. Aki részleteiben kíváncsi arra, hogy miért nem megoldás az agroüzemanyag, annak ajánlom a MTVSZ Biomassza-dilemma kiadványát itt.

Ráadásul az ilyen üzemanyagok nagyarányú előállítása egyre inkább megkérdőjeleződik az EU-ban és a világban is. Az agroüzemanyagok zöldrefestett máza is kezd lejönni,  hiszen bebizonyosodott, hogy a természeti és szociális problémák miatt több kárt okoz, mint amennyit megoldhatna. Sőt, ha csak a gazdasági oldalát nézzük, akkor is túlnyomórészt több (fosszilis)energiát igényel a megtermelése, mint amennyi energia nyerhető belőle. Ide, (a 4 éve az elnök által hirdetett 'sostenibilidad' útját járó) Mexikóba úgy látszik ezek a hírek még nem jutottak el...

(Folyt. köv.)