A szalmabála építészetről elsőre sokunknak egy mesebeli szalmaházikó jut eszébe. Pedig valódi, akár emeletes lakóházak is készülhetnek ebből a természetes alapanyagból, ráadásul nem is kerül többe, mintha a megszokott építőanyagokkal dolgoznánk. Összeállításunkban a szalmabála építészet előnyeivel és gyakorlati megvalósításával foglalkozunk.

A szalmabála építészet témakörét itthon kiemelkedő módon az Energia és Környezet Alapítvány karolta fel. Több mint tizenötezer online követőjük és teltházas elméleti és gyakorlati képzéseik országszerte jól illusztrálják a szalmaépítő-mozgalom egyre növekvő népszerűségét.

Az eljárás sok előnyei közül a legfontosabbak talán az elérhető ár, az olcsó és környezetbarát fenntartás illetve a könnyen hozzáférhető alapanyagok lehetnek. Kivételes tulajdonságai még a szalmaépítészeten alapuló házaknak az alkotó szabadsága a tereket illetően, a falak hangszigeteléséből adódóan a békés és csendes beltér; illetve persze maga a környezettudatos életfilozófia, ami az egészet életre hívta.

A költségeket illetően a hazai gyakorlatban 100 ezer és 250 ezer Ft per négyzetméteres áron lehet szalmabálából házakat építeni. A bála maga a legolcsóbb építőanyagnak számít, a négyzetméterár mégsem különbözik jelentősen. A szakértők szerint ennek két oka van, egyrészt az ablakok, ajtók, a tető, az alap, a belső válaszfalak, a burkolatok, és a gépészet ugyanúgy szükséges a szalmaházhoz is. Másrészt a hazai szalmabálás gyakorlat egyelőre a már bejáratott technológiákat követi, amihez sok fát kell felhasználni pl. a tartószerkezet kialakításához. A szalmabála tehát itthon egyelőre csak a kitöltő, hőszigetelő funkciót látja el a házakban, de nemzetközi példák alapján lehetőség nyílik önhordó szalmaház szerkezetek építésére is.

A szalmabála ház további előnye az alacsony fűtési energiaigény. Az épületek energiaigényét alapvetően két dolog határozza meg: a külső és belső tér hőmérsékletének különbsége és a falak hőszigetelő képessége. Az elsőre nem sok ráhatásunk van, azonban a falak hőszigetelő képessége már az tervezők alapanyag választásán múlik. Vegyünk egy egyszerű példát. Egy átlagos 50 cm-es szalmabála fal hőszigetelő képessége megegyezik 40-45 cm polisztirol (az egyik elterjedtebb szigetelőanyag) hőszigetelésével.

Ha így tervezünk, akkor a hőveszteség leginkább az ablakokon, ajtókon jelentkezhet, amik a megelőzhetőek jó minőségű termékválasztással. Szakértők szerint az alacsony fűtési igénynek köszönhetően ezek a házak akár évi 300-400 Ft/nm áron, pl. egy komposztkazánnal kifűthetőek.

A praktikus szempontok mellett fontos szempont természetesen az alkotói szabadság és a csendes beltér is. Míg például egy passzívház a technológiai hátteréből adódóan sokszor adott szempontok szerint kell, hogy épüljön, addig a szalmaházat a tervező úgy alakíthatja, ahogy fantáziája engedi. A szalmabála tehát rendkívül sokrétű beépítést, térelosztást tesz lehetővé.
Ehhez kapcsolódik még a falak remek hangszigetelő képessége: egy ötven centiméteres szalmabála fal átlagos hangcsillapítása ötvenhárom decibel. Ennek köszönhetően akár forgalmas utak vagy vasút mellé is tervezhetjük otthonunkat, anélkül hogy zajban élnénk.

Végül a szalmabála gyártásához, szállításához igen kevés energia kell, hiszen a településeket általában szántóföldek határolják. A szalmaépítészethez nem kell sem bányát nyitni, sem pedig maradandó tájsebet ejteni. Ahogy korábban is említettük, nagyon kevés energiát igényel az üzemeltetése, mikor pedig lebontásra kerül, akkor a szalma egyszerűen komposztálható. Így a teljes életciklust figyelve is nagyon alacsony természeti erőforrás használattal jár ez a régi-új építészeti módszer.

Szalmabálából otthont teremteni tehát egyáltalán nem elrugaszkodott ötlet, megfelelő felkészültséggel és alapanyagokkal, illetve kalákában, ügyes társasággal könnyen, néhány hétvége alatt elkészíthető. Aki pedig szalmaházban él, az nyugodtabb lelkiismerettel is alszik majd, hisz döntésével saját és környezete egészségesebb és fenntarthatóbb jövőjéhez járult hozzá. Jó példája a közösségi energia kezdeményezéseknek, amelyet a Magyar Természetvédők Szövetsége és partnerei hívtak életre.

Az szalmaépítészetről bővebben:
Energia és Környezet Alapítvány

Következő szalmabála-építő képzés, Budapesten 2015. március 1-jén.

Zalatnay László anyagai felhasználásával a cikket írta: Farkas Boglárka