Több mint 1,2 millió aláírás a „trójai” egyezmények ellen. Kanadának már 171,5 millió dollárjába került az Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény. Egy független gazdasági elemzés szerint a TTIP Európában 600 ezer munkahely megszűnéséhez, valamint a gazdaság visszaeséshez vezethet. Az amerikai CIEL tanulmánya szerint a TTIP a növényvédő szerek felhasználásának növekedését vonja maga után, és veszélybe sodorja az évente több tízmilliárd dolláros forgalmat jelentő bioélelmiszerek ágazatát.

Közel fél éve nem írtunk már a készülő EU-USA szabadkereskedelmi egyezményről (TTIP), pedig elég sok minden történt az elmúlt hónapok során. Ideje felvázolni az azóta lezajlott dolgokat, napvilágra került híreket, tanulmányokat.

Júliusban lezárult a TTIP részét képező befektető-állam vitarendezési mechanizmus (ISDS) európai társadalmi vitája, amelynek során – eddig példa nélküli módon – több mint 150 ezren mondtak véleményt. A többség természetesen azt mondta, hogy nem kér az ISDS-ből, nem szeretné, ha magáncégek beperelhessenek demokratikus kormányokat abban az esetben, ha az állampolgárok egészségét vagy a környezetünket védő intézkedések esetleg sértenék a multik érdekeit.

Július végén az amerikai IATP civil szervezet honlapján kiszivárogtatott tárgyalási anyagok alapján felhívta arra a figyelmet, hogy az Európai Bizottság korábbi állításával szemben élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos kérdések is szerepelnek a TTIP tárgyalásokon. Noha májusban az EU kereskedelmi biztosa még azt állította, hogy az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos kérdések nem szerepelnek a napirenden, a kiszivárgott anyagok viszont ennek ellenkezőjét bizonyítják. Mindezt megerősítik az Európai Bizottság által az európai ombudsman kifogásainak hatására tegnap nyilvánosságra hozott tárgyalási anyagok is.

Szeptember végén – október elején öt városban trójai faló akciót szerveztünk, hogy felhívjuk a figyelmet a TTIP mint „trójai” egyezmény veszélyeire. A tapasztalataink szerint a járókelők túlnyomó része akkor hallott először az EU-USA szabadkereskedelmi egyezményről.

Még július közepén közel 150 civil szervezet hivatalosan benyújtotta az Európai Bizottsághoz a javaslatát arról, hogy szeretne elindítani egy európai polgári kezdeményezést a TTIP és az EU-Kanada szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) megakadályozására. A kezdeményezéshez szeptember elején az MTVSZ is csatlakozott. Sajnos az Európai Bizottság szeptember közepén nem engedélyezte, hogy ebben a témában európai polgári kezdeményezés induljon. A Bizottság azt állítja, hogy európai polgári kezdeményezést csak egy adott kérdésben meghozandó jogszabály érdekében indítható, de egy készülő egyezmény ellen viszont nem. Ez az érvelés teljesen elfogadhatatlan, ezért a kezdeményező szervezetek az Európai Bíróságon is beperelték a Bizottságot az elutasítás miatt.
Végül úgy döntöttünk, hogy úgy teszünk, mintha az EU-ban tényleg demokrácia lenne, ezért önszerveződő európai kezdeményezésként október elején elindítottuk a StopTTIP aláírásgyűjtést.  A kampány keretében két hónap alatt 1,1 millió aláírás gyűlt össze, s december 9-én ezzel köszöntöttük az Európai Bizottság új elnökének, Junckernek a 60. születésnapját. A StopTTIP kampányt idén is folytatjuk, eddig Európa-szerte 340 civil szervezet csatlakozott a kezdeményezéshez, és mára már 1,25 millió aláírásnál tartunk, s már tíz országban is sikerült elérni a hivatalos európai polgári kezdeményezésre vonatkozó ország kvótákat.

Szeptember végén Kanada és az Európai Unió bejelentette az Átfogó Gazdasági és Kereskedelmi Egyezmény (CETA) megkötését. Az egyezmény kapcsán komoly aggályokat vetett fel, hogy CETA hatására az Európai Unió feloldaná az engedéllyel nem rendelkező génmódosított szervezetekre vonatkozó „zéró toleranciát”, ami azt eredményezné, génmódosított „szennyeződés” formájában bekerülhetnének az élelmiszereinkbe olyan génpiszkált fajták, amelyek az EU-ban még nem estek át az engedélyezési folyamaton.
Egy kiszivárgott levélből az is kiderült, hogy az EU hajlandó lenne a CETA részeként engedélyezni a génmódosított repce behozatalát, ami azért különösen problémás, mert a repcének Európában van a géncentruma, így a keresztbe porzások miatt idővel a transzgén átkerülhetne a repce vadon élő rokonaiba. A hasonló génszennyezések miatt Kanadában ma már lényegében lehetetlen génmódosítás-mentes repcét termeszteni, és ha beengednénk a génpiszkált repcét Európába, akkor minket is ez a veszély fenyegetne.

A Kanadával megkötendő egyezmény része a befektető-állam vitarendezési mechanizmus (ISDS), amely megnyithatja az utat a Kanada, az EU és az egyes EU-tagállamok ellen indított vállalati peres eljárások előtt, és alááshatja az állampolgárok és a környezet védelme érdekében tett kormányzati erőfeszítéseket.

A Corporate Europe Observatory és más civil szervezetek által készített által készített A demokrácia áruba bocsátása című tanulmány a NAFTA-val kapcsolatos tapasztalatok alapján arra hívja fel a figyelmet, hogy az CETA a multicégek által a demokratikusan megválasztott kormányok elleni perek hullámát indítaná el. Amennyiben az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezmény hatályba lépne, a kanadai Gabriel Resources cég beperelhetné a román kormányt, hogy ezzel kényszerítse ki a verespataki cianidos technológiát alkalmazó aranybánya beruházás engedélyezését, vagy pedig sokmillió dolláros kártérítést vághatnának zsebre az elmaradt haszon nevében anélkül, hogy akár egyetlen kapavágást végeztek volna Verespatakon.
Azt, hogy ez nem egy légből kapott veszély, jól példázzák az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezménnyel (NAFTA) kapcsolatos tapasztalatok. A tanulmány szerint a NAFTA nyomán Kanadát 35 alkalommal perelték be,ebből hat esetet elvesztett vagy megegyezéssel zárt le – a perek nagy része még folyamatban van –, és összességében több mint 171,5 millió kanadai dollár kártérítést fizetett a külföldi befektetőknek.

Az egyre erősödő nemzetközi tiltakozás hatására az Európai Bizottság arra kényszerűlt, hogy egy új kommunikációs stratégia bevetésével próbálja lecsillapítani a TTIP-ellenes kedélyeket. Ennek részeként sorra jelentek meg a hírekben a TTIP ill. a CETA állítólagos jótékony gazdasági előnyeivel kapcsolatos állítások. Gyakran említették meg azt, hogy egy jó nevű londoni gazdasági kutatóközpont szerint a TTIP egy átlagos európai családnak mintegy 545 euró extra bevételt évente.  Ezzel szemben viszont az amerikai Tufts egyetem kutatója, Jeronim Capaldo által készített független gazdasági elemzés rávilágított, hogy TTIP gazdasági hatásaival foglalkozó eddigi tanulmányok egy hibás gazdasági modellre alapulnak – egy olyan modellre, amely többek között a 2008-as pénzügyi válsághoz is vezetett. Capaldo viszont, aki egyébként a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) szakértője is, egy ENSZ által kidolgozott modell lefuttatva arra jutott, hogy a TTIP hatására Európában 600 ezer munkahely szűnne meg, évente több ezer euróval csökkennének a munkajövedelmek, csökkenne az export, csökkennének a kormányzati bevételek, növekedne a pénzügyi instabilitás (és – bár szerintünk a GDP mint gazdasági mutató használata igencsak problémás, akárcsak a gazdasági növekedés – csökkenne a GDP is). A 600 ezer európai munkahely megszűnésére vonatkozó adat eléggé összhangban van más elemzésekkel is. Korábban pont a londoni gazdaságkutató központ tanulmánya alapján a brit War On Want szervezet munkatársa mutatott rá arra, hogy a TTIP hatására az Atlanti-óceán két partján egymillió munkahely megszűnése várható, ebből kb. 640 ezer munkahely Európában szűnne meg.

Frissítés (febr. 5.): Capaldo tanulmányának magyar nyelvű összefoglalója végre elérhető a Tufts Egyetem holnapjáról. (Fordította: Juhász Réka. A magyar változatot készítette a Védegylet és a Magyar Természetvédők Szövetsége)

TTIP: Széthullás, munkanélküliség és instabilitás, Európában

Frissítés (jan. 9., délelőtt): Egy tegnap közzé tett szlovén tanulmány szerint, amelyet az ottani gazdasági minisztérium készíttetett, a TTIP hatására a Szlovéna GDP-je tíz év alatt 0,03 százalékkal csökkenne, továbbá a TTIP 1500 munkahely megszűnéséhez vezetne. Ez is csak azt illusztrálja, hogy a TTIP állítólagos pozitív gazdasági hatására vonatkozó állítások mennyire túlzóak!

Frissítés (jan. 9., délután): Andrej Gnezda írta a facebookon, hogy a szlován tanulmány négy forgatókönyvet vizsgált, attól függően, hogy a "kereskedelmet akadályozó korlátok" hány százalékát számolják fel a TTIP megkötésével. Az eredmények a -0.03% és a +0.27% GDP növekedés között változtak. A szerzők szerint a reális forgatókönyv a GDP 0,01-os csökkenése. Ami viszont a legfontosabb, hogy a két legfontosabb ágazat, a gyógyszeripar és az autóipar számára a TTIP veszteséget jelentene. Összességében: nincsenek komoly érvek Szlovénia számára az egyezmény aláírása mellett.

A Guardian tegnapi számában pedig arról írt, hogy az amerikai CIEL nevű szervezet által készített tanulmány arra világít rá, hogy a TTIP növeli a mérgező növényvédőszerek felhasználását. A tanulmány szerint a vegyipari óriáscégek lobbiszervezetei azt javasolják, hogy a TTIP-n keresztül az EU is vegye át a vegyianyagokra vonatkozó amerikai engedélyezési rendszer. Ha ez bekövetkezne, akkor az 82, az EU-ban betiltott növényvédőszer felhasznásának megengedését eredményezné. Ezek között számos rákkeltő, fejlődési rendellenességekhez vezető valamint az endokrin rendszert károsító vegyi anyagok is szerepelnek. Az iparági javaslat azt is tartalmazza, hogy felhasználható legnagyobb mennyiségre valamint a szermaradványokra vonatkozó határértékeket is hozzá összhangba az amerikai rendszerrel. Ez számos esetben azt jelentené, hogy az EU-ban jelenleg engedélyezett szint százszorosára emelnék a határértékeket!

A cikk arra is kitér, hogy a bioélelmiszereket forgalmazó amerikai ágazat képviselői szerint mindez tönkretenné az ágazatukat. Az Egyesült Államokban a bioélelmiszerek eladása évente 35 milliárd dollár bevételt jelent, ami háromszor akkora, mint az USÁ-ból az EU-ba irányuló mezőgazdasági export éves forgalma. Az általam talált statisztikai adatok hasonló adatokat mutatnak az európai bioélelmiszer ágazatra vonatkozóan: 2012-ben éves szinten 23 milliárd euró bevételt jelentett a bioélelmiszerek eladása. Ezzel szemben az EU-ból az USA-ba irányuló mezőgazdasági export mindössze 15,1 milliárd euró volt, vagyis az ökológiai gazdálkodás és a bioélelmiszerek forgalmazása összességében másfélszer annyi bevételt jelentett mint a mezőgazdasági export. Összességében tehát a TTIP hatására megnövekedő növényvédőszer-felhasználás több tízmilliárd dollár károkat okozhat a bioélelmiszer ágazatnak.

Mindezek figyelembe vételével mindent meg kell tennünk a két „trójai” egyezmény, a TTIP és a CETA megakadályozásáért! Mondj nemet Te is a „trójai” egyezményekre!