Néhány hete nagy port kavart, amikor a világ élelmezési gondjainak megoldását jutalmazó World Food Prize díjat két géntechnológiai óriáscég, a Monsanto és a Syngenta kutatói kapták. Nagyjából ugyanekkor a brit környezetvédelmi miniszter nyíltan kiállt a génmódosított növények termesztése mellett, és azt állította, hogy a génmódosított növények nélkül Európa lemarad. Egy nemrég megjelent kutatás viszont azt mutatja, hogy a valós helyzet ezzel pont ellentétes: a génmódosítás-mentes európai mezőgazdaság jobban teljesít, mint a génmódosított növényekre alapozó amerikai. Jack Heinemann kutatását Jill Richardson ismertette az Alternet hasábjain, tőlünk ennek fordítását olvashatjátok.

Ahogy az elmúlt években, idén is ellátogattunk Kapolcsra, a Művészetek Völgyébe, hogy megismertessük a nagyobb környezetvédelmi problémákat és tanácsainkkal segítsük a fesztiválozókat a környezetbarát életmód kialakításában.

Szeretettel vár Téged is a Völgyben a Magyar Természetvédők Szövetsége és partnerei. Az első hétvégén, július 26-án 14–18 óra, 27-én és 28-án 10 és 18 óra között lesz nyitva a standunk a Malomsziget csücskében.

Július 11-én, csütörtökön arról döntenek a tagállamok kormányainak képviselői, hogy az EU engedélyezze-e a komplex génmódosított fajtacsoport, az ún. „SmartStax” kukorica importját. Ez azt jelenti, hogy a Monsanto hatféle méreganyagot termelő, valamint a glifozát és glufozinát gyomirtó szerekre rezisztens kukoricája bekerülhet az élelmiszerláncunkba. Segíts megakadályozni az új, mérgező kukorica engedélyezését, írj Te is Tonio Borgnak, az EU egészségügyi és fogyasztóvédelmi biztosának!

Mik is azok a tájfajták? Évtizedek, évszázadok során a helyi viszonyokhoz jól alkalmazkodott, szabadelvirágzású fajták. Megjelenésük általában nem annyira egyöntetű, mint a modern nemesített fajtáké, viszont változatosságuk (széles genetikai hátterük) lehetővé teszi hogy jól alkalmazkodjanak a változó körülményekhez. Kialakulásuk a modern (gépesítést, növényvédő szereket és műtrágyát használó) mezőgazdaság megjelenése előtt történt, így termesztésük is annak a kornak a módszereihez, feltételeihez alkalmazkodott.

Tíz magyarországi mintából háromban kimutatták a glifozát jelenlétét emberi szervezetben. Hasonló eredményt mutatnak 18 európai vizsgálat eredményei is. Hogyan került a szervezetünkbe e gyomirtó?

Körülbelül egy évvel ezelőtt a Föld Barátai Európa élelem, mezőgazdaság, biodiverzitás programjának visegrádi találkozóján beszélgettünk néhány résztvevővel arról, hogy egy brémai laboratórium munkatársai emberi vizelet mintákból kimutatták a glifozát gyomirtó jelenlétét. E megdöbbentő eredmény hatására elhatároztuk, hogy jó lenne kideríteni, vajon más európai városokban élő emberek szervezetében is jelen van-e a gyomirtó. Végül az idei tél/tavasz folyamán 18 európai ország összesen 182 önkéntesétől vettünk vizelet mintákat, amelyeket eljuttattunk a brémai laboratóriumba.

Forrás: origo.hu