Nagy örömünkre sokat érdeklődtek a szalmabála-építészet témájában, főleg a gazdaságosság kérdésében. Így Közösségi Energia jó példák sorozatunkat folytatva most a szalma-szigetelések árát és más gazdasági vonatkozásait vesszük górcső alá szakértőnk cikke segítségével.

Egy kis szigetelés történelem
Néhány évtizede kezdett a közgondolkodás részévé válni, hogy bizony szigetelni kéne az épületeinket... Akkor 3-5 cm polisztirol szigetelés dívott. Aztán rájöttek, hogy ez bizony kevés. Megjelent a 6-8 cm-es, aztán a 10 cm-es szigetelő réteg. Ma már rendszerben árulnak 20 cm-eseket, de külön igényre 30 cm-es szigetelő lapokat is lehet kapni. Tehát ráálltunk zömében egy anyagra, és fokozatosan növeltük a vastagságát. De ez bizonyos értelemben zsákutca: megnehezíti azt, hogy új utakra lépjünk. Pedig már itt van az ideje, hiszen 2020-tól már csak alacsony energiaigényű házak építhetők.

Az „útitársak”
Bármilyen választásnak megvan a maga velejárója, az anyaghasználatnak is, amire talán nem is gondoltunk. Pl. a polisztirolhoz sok éven keresztül égésgátló adalékként kevertek HBDC (rövid nevén hexabróm) nevű vegyi anyagot, ami folyamatosan párolog a szigetelőanyagból és mérgező: belélegezzük és felhalmozódik a testünkben. Mára szerencsére betiltották, de amit felszereltünk már eddig, az ott van és hat.

Aztán nem figyeltünk arra sem, hogy milyen lesz a fal páragazdálkodása. Ma hirdetik, hogy páraáteresztő szigeteléseket is lehet kapni, de ne felejtsük el, hogy a cement bázisú ragasztó és a műgyanta alapú vakolatok bizony nem engedik át a párát. Eredmény: A hideg felületeken párakicsapódás, penészedés.
Újabb kérdéssel találkozunk majd, amikor le kell bontani az épületet: a (veszélyes) hulladék szigetelőanyagokkal mit kezdjünk majd?

A szalmabála építészetről elsőre sokunknak egy mesebeli szalmaházikó jut eszébe. Pedig valódi, akár emeletes lakóházak is készülhetnek ebből a természetes alapanyagból, ráadásul nem is kerül többe, mintha a megszokott építőanyagokkal dolgoznánk. Összeállításunkban a szalmabála építészet előnyeivel és gyakorlati megvalósításával foglalkozunk.

Több mint 1,2 millió aláírás a „trójai” egyezmények ellen. Kanadának már 171,5 millió dollárjába került az Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény. Egy független gazdasági elemzés szerint a TTIP Európában 600 ezer munkahely megszűnéséhez, valamint a gazdaság visszaeséshez vezethet. Az amerikai CIEL tanulmánya szerint a TTIP a növényvédő szerek felhasználásának növekedését vonja maga után, és veszélybe sodorja az évente több tízmilliárd dolláros forgalmat jelentő bioélelmiszerek ágazatát.

Közel fél éve nem írtunk már a készülő EU-USA szabadkereskedelmi egyezményről (TTIP), pedig elég sok minden történt az elmúlt hónapok során. Ideje felvázolni az azóta lezajlott dolgokat, napvilágra került híreket, tanulmányokat.

Júliusban lezárult a TTIP részét képező befektető-állam vitarendezési mechanizmus (ISDS) európai társadalmi vitája, amelynek során – eddig példa nélküli módon – több mint 150 ezren mondtak véleményt. A többség természetesen azt mondta, hogy nem kér az ISDS-ből, nem szeretné, ha magáncégek beperelhessenek demokratikus kormányokat abban az esetben, ha az állampolgárok egészségét vagy a környezetünket védő intézkedések esetleg sértenék a multik érdekeit.

Az út porától megbetegedett állatok, a téli szálláshelyek és vízvételi helyek tönkremenése – a Tayan Nuur vasbánya Mongóliában nagyon megnehezítette a helyi őslakos nomád pásztorcsaládok életét a Gobi Altai hegyekben. Ez sajnos még nem kirívó hatás a környéki bányaprojekteknél, azonban az már igen, hogy a bányatulajdonos Altain Khuder cég állandóan fenyegeti a lakosokat, és amikor a lakosok panaszt nyújtottak be a bánya szennyezései miatt, a cég beperelte őket hitelrontás miatt és hogy „károsítani akarták a cég üzleti érdekeit.”

Szeptember 22-én, az autómentes napon Élhetőbb világ címmel tematikus napot szerveztünk a Tilos Rádió műsorkészítőivel. Az alábbiakban kicsit bővebb információt és linkeket találhattok az elhangzottakról.

Ellátható Európa biztonságosan gázzal, és ha igen, hogyan és milyen áron? Hogyan áll az európai-orosz gáz-játszma, mit veszíthet, mit nyerhet Európa az újabb gázvezetékekkel? Mennyire lehet függetlenedni az orosz importtól? A gázkérdésről és szerepéről az energiabiztonságban sokan sokszor írtak már. Most a Bankfigyelő Hálózat és partnerei szakmai anyagai alapján 5 pontban foglaljuk össze az eddig alig említett érdekes szempontokat, belevéve az elmúlt hét eseményeit is. Ha kíváncsi vagy, melyek a fő gáz-dilemmák és mennyire vannak az oroszok a spájzban, olvass tovább!

                                                                   A BTC-gázvezeték építése. Kép: Bankfigyelő Hálózat.