Építhető közösségek - Kezdjünk néhány alappal, és fejlesszük a tudásunkat ezen a téren!

Írta Farkas Dorka , 2021. május 28. 13:52 , Hozzászólsz?

Írta: Zalatnay László

Építhető közösségek. - Kezdjünk néhány alappal, és fejlesszük a tudásunkat ezen a téren!

 

Induljunk ki abból a feltételezésből, hogy közösségek nem csak spontán tudnak kialakulni, hanem tudatosan is lehet embereknek ebben a minőségben összekapcsolódniuk.

e_pi_theto_ko_zo_sse_gek.png 

Sőt, ahogy egy már meglévő épület még fejleszthető, bővíthető, úgy egy meglévő közösség is tovább építhető.

 

Ha már az építés, épület szavaknál járunk, akkor vizsgáljuk meg, hogy mire lehetünk figyelmesek ebből a hasonlatból! Egy épület építésekor biztosak lehetünk abban, hogy a fizikai törvényszerűségeket figyelembe kell vennünk. Nem építhetünk tartós épületet ingoványos talajra. Csak ha megfelelően megalapozunk előtte az épület fizikai paramétereit ismerve. Nem lehet nagyobb belső tereket sem létrehozni, mint az áthidaló anyagok adta lehetőség. Ha ezeket az alapvető fizikai törvényeket nem vesszük figyelembe, akkor sokszor már az építés közben is összedől az épület. Ezért, hogy ezt elkerüljük, ma már hosszú évekig tanulnak azok a szakemberek az pítésről, akik a statikai, tervezői, kivitelezői munkálatokat valósítják meg.

 

De térjünk rá a közösségekre. Ha közösséget szeretnénk építeni, akkor is vannak törvények, törvényszerűségek. De mivel a közösség építő “anyaga” az ember, és az ember a fizikai tulajdonságai mellett lelki és szellemi lény is, ezért egy közösség építésekor a lelki és szellemi területek jellemzőit, törvényszerűségeit is meg kellene ismernünk ahhoz, hogy jól működő közösségeket hozzunk létre.

 

Ma sokan csak reméljük, hogy egy jó közösség része tudunk majd lenni. Pedig ha megismerkedünk azokkal a törvényszerűségekkel, amelyek a közösség építéshez szükségesek, akkor egyre jobb és jobb, alkalmasabb közösségeket hozhatunk létre.

 

Mit jelent vajon a jobb egy közösség életében, és mit jelenthet, hogy alkalmas? Ez egy központi kérdés. A megválaszolásához elkezdhetjük felsorolni, hogy miért jó nekünk egy közösséghez tartozni: pl.: - Van kivel megbeszélni az élet nagy kérdéseit, Barátságok kötődnek, sokszor az új munkahelyek is a közösségben lévő információk következtében kerülnek a látóterünkbe, emberi szót hallunk, figyelnek ránk, sok érdekes esemény történik, amelyek jól szórakoztatnak bennünket, szeretet térre lelhetünk, ahol elfogadnak bennünket olyannak, amilyenek vagyunk, nem érezzük magunkat egyedül stb.  De ha ennél mélyebben akarunk közel kerülni a közösséghez, akkor eljutunk az emberré válás egyik alapjához. Az Ember társas lény. Az embert az a közösség teszi emberré, amiben benne van. Az egyén a többi emberrel egy szimbiózisban él. A közösség alkotás az egyik motorja annak, hogy fejlődünk. A nyelv például azért fejlődött ki, mert fontos dolgokat akartunk egymásnak elmondani, és amikor a nyelv lehetővé tette, hogy ezeket a fontos dolgokat megosszuk egymással, az óriási evolúciós előnyt biztosított az ember számára.

 

Tehát mi emberek közösségi lények vagyunk. Csak ma ennek nem feltétlenül vagyunk a tudatában. De egyetlen ember sem,- aki olvassa ezt az írást- lenne alkalmas arra, hogy valóban a többiek nélkül éljen meg. Már eleve olvasni sem tudnád ezeket a sorokat kedves olvasó, én pedig le sem tudnám írni ezeket a gondolatokat, ha nem egy közösségekre alapozott kultúrális térben léteznénk.

De hogy visszatérjünk a praktikumhoz, nézzük meg, hogy mit tudunk magunkról, amikor az emberi közösségekről gondolkodunk? Milyen praktikus, gyakorlati szempontból is hasznos megfigyeléseink lehetnek, amelyek megismerése lehetővé teszi a számunkra, hogy jobb közösségeket alkossunk?

 

Kérdezzünk meg egy etológust, aki az etológiai szemléletmóddal képes megfigyelni az emberi közösségeket! Számomra Csányi Vilmos közösségekkel kapcsolatos írásai és előadásai nagyon hasznos, gyakorlatias szemléletmódot jelentettek.

 

Homán etológusok rengeteg kultúrát vizsgálva egy nagyon egyszerű megfigyelésre jutottak.

Minden közösségre jellemző 3 lényeges tulajdonság. És ezek együttesen megmutatják, hogy az egyes tagok mennyire hűségesek a saját közösségükhöz. A hűség meghatározása nagyon egyszerű: Ha a tag hajlandó a saját érdekeit, szükségleteit a közösség érdekei, szükségletei mögé sorolni, akkor ez a tagja a közösségnek hűséges a közösséghez. A mértéke pedig attól függ, hogy a közösség milyen mértékben gyakorolja ezt a három tényezőt.

 

  1. Közös akció, Azaz a közösség tagjai együtt tevékenykednek. Közösen vesznek részt a közösség mindennapi tevékenységeiben. Ebben a folyamatban minden ember megélheti az együtt alkotás élményét. Közösen örülünk a sikereknek és közösen törjük a fejünket a megoldandó nehézségeken.
  2. Közös konstrukció. Azaz a tagok együtt szervezik meg a közösség életét. Ezt ma divatosan önrendelkező közösségben is szoktuk hívni. Azaz nem egy ember mondja meg, hogy itt mik a szabályok (mint a legtöbb munkahelyen) hanem a tagok együtt dolgozzák ki azokat. Valamint folyamatosan fejlesztik, alakítják ezeket a szabályokat. Ez eleinte nem is olyan egyszerű feladat, mert a ma embere bizony el van szokva attól, hogy egy közösségi folyamatban a saját működési szabályait meghatározza. De szerencsére ez nagyon könnyen tanulható. Ezt alá is támasztja az az etológiai megfigyelés, hogy mi emberek rendkívül szeretünk dolgokat megalkotni, konstruálni.

Nézzünk csak meg egy pici gyereket. Lehet, hogy még beszélni sem nagyon tud, lehet, hogy még járni sem nagyon, de mindenféle tárgyból már maga alkotja meg az első rendszereit. A génjeinkben van a rendszer szervezés. Ezt azért jó tudni, mert amikor közösen alkotjuk meg a saját rendszereinket, akkor nem egy új képességet kell megtanulni. Helyette inkább egy szinkronizáló, egyeztető feladatra van szükség. Amikor egy embercsoport képes közösen megalkotni a saját rendszereit, ott magas szintre kell emelni az egymásra figyelést. El kell fogadnunk, hogy mások másképpen érzékelik a világot. De a többieknek is el kell fogadniuk az egyén látásmódját. Ha erre képesek az emberek, akkor egy egészen új fejlődési szakasz kezdődik a közösségben. Mert ilyenkor már nem a saját nézeteinket kell a többiekkel elfogadtatni, hanem képesek vagyunk nagyon sok nézőpont gyakorlására, és nagyon sok egyéni képesség integrálására. Ezen a szinten a közösség már valóban erősebb szellemileg is, mint annak a legokosabb tagja. Sokkal.

  1. Közösen alkotott hiedelmek. Ne ijedjen meg senki a hiedelem szótól. A tudományban is minden egy elgondolás, egy hiedelem formájában létezik. egy jelenségre a tudósok megpróbálnak egy elfogadható magyarázatot adni. Majd un. tudományos eszközökkel megvizsgálni, hogy az adott hiedelem elég jól írja-e le a valóságot. A tudományban gyakran történik meg az, hogy a tudásnak vélt hiedelmek megdőlnek és helyüket átveszik a jobban működő hiedelmek. Egy közösségben minden, amit a világról, a közösség szerepéről, céljáról gondolunk, az a hiedelmek közé tartozik.

A hiedelmek esetében sokszor nem az a meghatározó, hogy ez a hiedelem a tudomány talaján áll-e, hanem az, hogy a közösség tagjai közösen alakítják ki és fogadják el ezeket a hiedelmeket. Az nem szokott elég lenni ezen a téren sem, ha egy ember kinyilatkoztatja, hogy ezek a közös hiedelmeink. Ezért sem működnek gyakran a céges küldetés mondatok. Mert nem a dolgozók közössége alkotja meg azt, hanem a cégvezetés, és megpróbálják azt a többiekkel elfogadtatni. Ha a céges küldetés mondatokat a dolgozókkal együtt fogalmaznák meg, akkor lehet, hogy kevésbé hangzatos mondatok születnének, de százszor jobban működnek ezek.

 

Ha valaki szeretné felmérni egy közösség összetartó erejét, akkor nincs más dolga, mint megnézni, hogy mi a helyzet a közösségben az együtt tevékenykedéssel, a belső szabályok eredetével és a közösségben vallott hiedelmek szórásával kapcsolatban.

 

Ezt egy kis gyakorlás után bárki elkezdheti érzékelni. És máris van egy olyan tudás a kezében, amit azonnal fel is használhat arra, hogy a közösség kohéziós erejét növelje. Azt viszont fontos megjegyezni, hogy a fenti 3 szempont egymást kiegészíti. Mind a három területre szükség van. Ha csak egyet-egyet emelünk ki és abban lépünk egyet előre, akkor lehet, hogy elmarad az eredmény. Kivéve, ha sikerül ahhoz a területhez hozzányúlni, ami a leggyengébb a három közül. Olyan ez, mint egy lánc. Ahol a leggyengébb láncszem határozza meg a lánc erősségét.

 

Számomra ez a 3+1 pont egy nagyon egyszerű, és nagy biztonsággal működő térképet ad minden közösség fejlesztéséhez. 

 

A jövőben egyre több olyan törvényszerűséget tudunk majd feltárni, amelyek a közösségek építéséhez szükségesek. Erre egyre nagyobb szükségünk is lesz, mert a mai világunk mindenképpen átalakításra, re-konstrukcióra szorul. Ezt a műveletet  pedig a tudatosságban magasabb szintre jutott közösségi szinten lehet elvégezni. A mai világunk olyan sok ismeretet kíván meg, hogy ez a sok ismeret nem fér bele egy ember fejébe. A jövő az olyan csapatok kezében lesz, akik közösségként, méghozzá önszerveződő közösségként tudnak működni.

 

Az önszerveződő közösségekben is lesznek vezetők. De ezek a vezetők sokkal inkább a közös folyamatok működtetésével lesznek elfoglalva, mintsem a víziók meghatározásával. Hiszen azt maga a közösség végzi. Sokkal tudatosabban, mint azt ma tapasztaljuk.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://mtvsz.blog.hu/api/trackback/id/tr316574698

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

MTVSZ blog

A Magyar Természetvédõk Szövetsége (MTVSZ) blogbejegyzései.

Hozzászólások

Címkék

1% (1) 7tévhit klímaváltozásról (1) adócsalás (2) adóelkerülés (1) adóigazságosság (3) adományozás (1) adóparadicsomok (2) Ág (1) Agent Orange (1) agroökológia (11) agroüzemanyagok (3) Agua Zarca (1) ajánló (1) akció (5) akciónk (2) aktivizálódj (34) aláírásgyűjtés (5) Álló szikla (1) alma (1) aranybánya (2) atom (4) atomerőmű (5) Aurul (3) Ausztria (1) autóipar (2) autómentes nap (1) Bankfigyelő (5) bankok (3) bánya (9) bányaprojekt (3) bányászat (3) barátai (1) Belgium (2) beporzók (14) Berlin (1) Berta Cáceres (2) BindingTreaty (8) biodiverzitás (5) biogazdálkodás (1) biokert (2) biológiaisokféleség (1) biomassza (3) bólintsrá (1) borsod fejlesztéséért (6) börzsőny (1) büntetlenül (5) Cambridge (1) cancún (20) CETA (12) Chevron (1) chillout (1) cián (3) ciánszennyezés (4) Ciolos (1) cop16 (20) cop17 durban (5) cop18 doha (3) cop19 varsó (1) cop21 Párizs (1) COP21 Párizs (8) cop23 (1) COP24 (1) corporate capture (1) croissant (1) csarna völgy (1) cseh (1) cselekedj (4) cseresznye (1) csernobil (2) cunami (1) DavidAttenborough (1) Davos (1) demokrácia (1) Derekegyház (1) dieselgate (1) dió (1) divestment (1) dohányipar (1) e-Figyelő (1) EBRD (4) eFigyelő (1) EFSA (1) egészség (2) égetés (1) éghajlat (4) éghajlatváltozás (50) éghajlatvédelem (12) éghajlatvédelmi törvémy (1) EIB EBRD (1) élelmiszer-önrendelkezés (24) élelmiszerbiztonság (1) élelmiszer önrendelkezés (1) életigenlő (9) életigenlők (1) életigenlőkaláka (6) életmód (4) ellenállás (1) Elosztó (1) elosztó (1) emberiség elleni bűntett (1) emberi jogok (3) endokrin (1) energia (46) energiaátmenet (15) energiabiztonság (6) energiahatékony (1) energiahatékonyság (4) energiapolitika (4) energiaszegénység (5) energiatakarékosság (22) energiatudatosság (11) Energia CHarta (1) energia demokrácia (2) energia kutatás (1) ENSZ (4) épület (1) erdő (2) erdőkertek (1) eredményhirdetés (1) erkölcs (1) értékelés (6) értékrendszer (1) esőerdők (1) EU (10) Európai Bíróság (3) Európai Bizottság (3) Európai Parlament (5) európai polgári kezdeményezés (3) Európai Unió (4) eu elnökség (1) eu költségvetés (3) fa (1) falusi önkormányzatok (1) fejlesztés-finanszírozás (1) fejlődő országok (1) fekete kígyó (4) felmérés (1) felújítás (4) felvonulás (1) fenntarthatóság (6) fenntartható vidékfejlesztés (1) fesztivál (1) fiatal föld barátai (4) film (2) fogyasztás (10) föld (2) földhő (1) földrengés (2) földspekuláció (1) földszerzés (1) földtörvény (1) földzsákmánylás (7) Föld Barátai (14) föld barátai (27) föld napja (1) folyószabályozás (1) fórum (1) fotó (1) Fukuoka (1) fukusima (2) fűszernövények (2) fűtés (6) Gaia könnycseppjei (1) GameOn (1) Game over (1) gáz (3) gazdasági (1) gázvezeték (1) Genf (3) génmanipuláció (2) génmódosítás (5) génpiszka (17) glifozát (4) globális akciónap (1) globalizáció (13) GMO (3) GMO-Kerekasztal (1) gólya (1) gömörszőlős (1) Green-Go (1) greenrecovery (1) gyógyászat (1) gyógynövények (2) gyomirtó (5) gyulaiiván (2) gyümölcsészet (2) gyümölcsfa (1) hajtóerők (1) hatásvizsgálat (1) háztartás (5) hellókarácsony (1) helyi hős (1) helyreállítás (1) hitel (2) Hófehérke (1) Hollandia (1) Honduras (1) honlapajánló (2) hulladék (2) hülyeség kora (1) IARC (2) ICS (3) igazságosság (2) ingyenhitel (1) írd alá (8) ISDS (13) itt az idő (1) japán (1) javíthatóság (1) jelentés (3) jó példák (1) just transition (10) kaláka (1) Kalifornia (1) kályha (2) karbonsemleges (3) Karl Bär (1) kártevő (1) katasztrófa (2) katonaság (1) Katowice (1) kazán (1) Ken Saro-Wiwa (1) képek (4) kert (3) kertészet (2) késés (1) kiadvány (1) kibocsátás (2) Kína (1) Kishantos (3) kiskert (2) kitermelőipar (1) klíma (9) klímahét (5) klímaper (1) klímapolitika (36) klímasemlegesség (4) klímatörvény (5) klímavédelem (7) klíma igazságoság (6) klórozott csirke (1) költségek (4) konferencia (23) konyha (1) könyv (1) konzultáció (1) kőolaj (3) környezeti-társadalmi károk (1) közmeghallgatás (1) közösségépítés (10) közösségi energia (18) közösségi kert (1) kukorica (1) kutatás (2) lakosság (2) land grab (7) Lechner Judit (1) légszennyezés (2) lengyel (1) levegő (1) levegőminőség (1) levél (2) lignit (5) lobbi (1) luxleaks (1) magvetés (2) MakeICTfair (2) Malmström (2) marco jelenti (19) Megnette (1) megújuló energia (14) méhek (14) méhlegelő (1) méltányosátállás (1) mérés (1) Merkel (1) mese (1) mezőgazdaság (3) MFB (1) MIC (1) millenniumi celok (2) mintaprojekt (1) Miskolc (2) Mongólia (1) Monsanto (3) Monsanto Tibunal (1) mtvsz (1) MTVSZ (24) multik (3) NAFTA (2) napelem (4) naperőmű (2) Natura2000 (1) nemzetek feletti vállalatok (3) nemzeti parkok (1) nemzetközi egyezmény (4) Nemzetközi Energiaügynökség (1) Netflix (1) Nigéria (3) Nnimmo Bassey (1) no2ISDS (2) növények (1) növénytermesztés (2) növényvédőszerek (9) no gmo (1) nyári tábor (1) nyeleni europe forum (1) nyersanyagok (1) nyílt (1) offsetting (1) ogoni törzs (1) ökocídium (1) ökofilmklub (1) ökológiai lábnyom (1) ökológiai válság (1) ökolokalizmus (1) olajpálma (1) olajszennyezés (3) olajvezeték (3) Olaszország (1) olkiluoto 3 (1) OLP (1) olvasókör (1) önkénteseink (2) önrendelkezés (3) orgona (1) Otthon Melege (2) Paks (1) palagáz (1) pálmaolaj (1) pályázat (7) Párizsi Megállapodás (2) pénz (3) PeoplesBudget (1) permakultúra (5) petíció (31) Philip Morris (1) PM (2) polgármester (1) pottyondyákos (1) Pozsony (1) program (1) programajánló (2) pro natura svájc (1) radioaktív (2) rákkeltő (2) reaktor (3) regionális fejleztés (2) rekultiváció (1) reménysugár (1) rendszerszintű változás (3) riadólánc (1) RightToRepair (1) Rio+20 (1) romániai ősz (1) Roundup (2) rovarok (1) Rovar Atlasz (1) Sandisk (1) SDG (1) Seattle (1) Seralini (1) shell (1) Shell (4) Sigmar Gabriel (2) SLAPP (1) Slow Food (1) sóder (1) SSD (1) Standing Rock (4) StopISDS (2) StopTTIP (20) Stop Corporate Impunity (4) strukturális alapok (2) sugárzás (2) system change (2) szabadkereskedelem (26) szállópor (1) szalmaépítészet (4) szavazás (2) szelence (1) szén (1) szénerőmű (6) szénkivezetés (10) szénmentesítés (2) szennyezés (2) szénrégió (7) szilárdtüzelés (2) szmog (1) szociális (1) szökőár (1) szólásszabadság (1) szörp (1) tájfajták (2) talaj (1) talajpusztulás (2) tanulmány (1) tanulmányút (1) távhő (1) technológia (1) termelő-fogyasztó (1) természetes (1) természetesgyümölcsészet (2) természetvédelem (6) termőföld (7) terv (1) tervezett elavulás (2) tévutak (4) tilos rádió (1) tippek (5) tisza (1) toma jelenti (2) törpék (1) TrumDeal (1) Trump (4) TTIP (23) TTIPkedd (1) TTIPleaks (1) TTIPtrump (1) TTIPtuesday (1) tüntetés (4) tűzifa (3) UBS (1) Umweltinstitu München (1) UNESCO (2) UNtreaty (2) USA (2) vadvirágok (1) vadvirágos rét (2) Vallónia (1) válság (2) védett fajok (2) vegyianyagok (8) vélemény (1) vendégcikk (3) vér (1) Verespatak (5) vers (2) verseny (2) vetélkedő (1) vetőmagok (1) vetőmagszennyezés (1) video (10) videó (1) Viktor Frankl (1) világbank (2) világörökség (2) virág (1) virágbomba (1) víz (2) vízgazdálkodás (1) vízierőmű (2) víztúlfogyasztás (1) VWgate (1) Western Digital (1) WHO (2) WTO (1) zöldhelyreállítás (1) Zöld Kapcsolat Egyesület (2)

Közösség

Kövess minket a Facebookon!

Olvass minket a Twitteren!

süti beállítások módosítása