Duna-part, természet és otthonok veszélyben: kavicsbányát nyitnának Madocsán

Írta MTVSZ_Alexa , 2018. április 04. 17:57 , 3 hozzászólás

Címkék: energia természetvédelem sóder bánya közmeghallgatás hatásvizsgálat Paks Natura2000

 

Madocsa Tolna megyei, Pakshoz közeli település. A helyiek először a békés, háborítatlan vidéki környezetről beszélnek: sétákról a Duna-parton, a lakosok többségének megélhetést nyújtó szántóföldekről és legelőkről. Büszkeségük a helyi védettséget élvező szlavón tölgyes is, ahol rendszeresen költ a fokozottan védett rétisas. Ezek az értékek most komoly veszélybe kerültek, mert egy cég felfedezte: a termőterületek alatt nagy mennyiségű kavics és homok található, sóderbányát tervez. A paksi bővítés áldozata lesz Madocsa?

FRISS HÍR a helyi lakosoktól: A május 24-i közmeghallgatás előtt másfél nappal a bányászcég 58 oldalas hiánypótlást adott be, a Duna töltés védett oldalán 1600-1700 méter futószalaggal szállítaná a kavicsot az újonnan építendő kikötőjébe, amiért szétveri a Natura 2000-es Duna-partot.

madocsa_foto_1.jpg

 

A történet még 2015-ben kezdődött, amikor a szekszárdi cég (BET-BAU Kft.) kutatási jogosultságot szerzett a területre, és ennek keretében megállapította, hogy 30 m mélységig annyi kavics található Madocsa külterületén, hogy akár 42 éven keresztül is folytathatnának ott bányászati tevékenységet. A cég ekkor tájékoztatta bányanyitási terveiről az érintett földtulajdonosokat, azt is hozzátéve, hogy csak abban az esetben kezdhetik meg az intézkedéseket, ha az önkormányzat módosítja a település rendezési tervét, és a cég által javasolt módon anyaggödörnek (vagy bányaterületnek) minősíti át a termőföldeket. Az önkormányzat még aznap meg is tette ezt, ami óriási felháborodást szült a helyiek között. Olyannyira, hogy végül vissza is vonták a módosítást: a bányateleknek kiszemelt 139 hektár (ami egyébként 160 földtulajdonost érint) továbbra is mezőgazdasági területként szerepel a nyilvántartásban. Az anyaggödörnek minősíttetés trükkje, hogy akkor nem is kell kifüggeszteni a törvényileg meghatározott helyekre a föld eladását, hanem a beruházó szinte "fű alatt" meg tudja szerezni a földeket. 

 

Ekkor a lakosok azt gondolták, megnyugodhatnak, hiszen egyértelművé tették, hogy nem akarnak bányát látni a házaiktól alig 1 km-re. Két hónappal később azonban váratlanul megjelent a bányanyitáshoz szükséges hatástanulmány a község honlapján. Ebből többek között kiderül, hogy a falu és a Duna-part közé tervezett bánya elvileg a paksi atomerőmű bővítés sóderigényét elégítené ki, és úgy számolnak, hogy akár 42 évig, az év 365 napján átlag napi 16 órában tudnának termelni.

 

madocsa_foto_9.jpg

 

A helyiek nyomban több kifogással éltek a felületes hatástanulmánnyal kapcsolatban. Ugyanis Natura 2000-es természetvédelmi terület fekszik a kijelölt bányaterülettől 200 méterre a Duna árterében és a bánya és a falu közötti legelőn is. Ezeket közvetlen fenyegeti a zaj-és levegőszennyezés és a talajvízszint csökkenés. A szállítószalagot és a szervizutat a szintén Natura 2000-es területen keresztül, 10 m szélességben vezetnék át, ennek hatását a tanulmány úgy bagatellizálja el, hogy "számolni kell az ott élő állatok elvándorlásával".

 

A védett szlavón tölgyesben fészkelő fokozottan védett rétisas rendkívül érzékeny bármilyen zavarásra. Ha növekszik a forgalom és a zaj, biztosra vehető, hogy a madarak elhagyják a fészkeket. Veszélybe kerülne az itt élők életminőségét alapvetően meghatározó Duna-part is, mert a kitermelt kavics és homok elszállításához kikötőt kellene építeni. A hatástanulmány a szárazföldi és a vízi szállítás lehetőségét is számba veszi, a cég azonban többször is jelezte, hogy ő maga a vízi utat preferálná. Még ha meg is szereznék hozzá a szükséges engedélyeket, az ártéri Natura 2000-es területen jóvátehetetlen tájsebet ejtenének.

 

Nem mintha a szárazföldi szállítás jobb megoldás lenne. A rengeteg oda-vissza járó teherautó az eleve gyenge minőségű utakon óriásira növelné a forgalmat, a zajterhelést és a felvert por kiülepedne a terményekre, otthonokra is.

madocsa_foto_4.jpg

 

A hatástanulmány nem tér ki a talajvízszint csökkenésére sem, pedig egy kavicsbánya esetében erre is számítani kell. Ha túlságosan lecsökken, annak a környező erdők és a szántóföldek is kárát látják, ráadásul nem is csak Madocsán, hanem a környező településeken is. Terméscsökkenésre lehetne számítani, ami a gazdákat ért nyilvánvaló anyagi hátrány mellett a földek értékének romlását is jelentené.

 

A lakók amiatt is aggódnak, hogy a 30 méteres bányagödör az árvízvédelmi gáttól 200 méterre létesülne és kifogásolják, hogy ennek lehetséges hatásairól sincs semmilyen vizsgálat, de féltik a falu alatt található fokozottan érzékeny felszín alatti vízbázis minőségét is.

 

madocsa_foto_12.jpg

 

A beruházó fontos tényezőkkel nem számol: ezek a termőhelyek a megélhetést jelentik a madocsaiaknak. A most élőknek és – ha megfelelően használják - a következő generációknak is. A termőföldet, ha egyszer eltűnik, többet nem lehet visszahozni. Mindegy, hogy 4 vagy 40 évig működik ott bánya, minőségi mezőgazdasági tevékenységet nem lehet többé újra végezni rajta. A beruházással várható 5-10 új munkahely (a cég szerint) - ami nevetségesen kevés a 160 érintett földtulajdonossal összevetve - lehet, hogy lehetőséget jelentene néhány helyi lakosnak, a hosszabb távú gazdasági veszteségek azonban több kárt, nehezebb megélhetést okoznának a helyieknek.

 madocsa_foto_8.jpg

 

A termőföld itt egyáltalán nem rossz minőségű és nem is belvizes, furcsa módon a cég által kiadott tájékoztató anyagokon mégis ez szerepel. A földeket nem jelölik belvizesnek a belvíz-veszélyeztetettségi térképek, és a helyi rendezési tervben is kiváló termőhelyi adottságú területként tartják nyilván. A cég kárpótlást ajánl fel a gazdáknak, akik hagyják átminősíteni a földjüket bányatelekké, a település hosszabb távú érdeke mégis az, hogy a Madocsán élő újabb generációk is boldogulni tudjanak a településen és meg tudjanak élni a mezőgazdaságból. Egy kiváló termőhelyi adottságú területet elvesztegetni meggondolatlanság.

 

Nem elhanyagolható szempont a helyiek ragaszkodása a környék háborítatlanságához. Vannak pénzzel meg nem fizethető értékek, ilyen például egy kikötővel és szállítóhajókkal meg nem zavart Duna-part, ahova az emberek kijárhatnak pihenni és feltöltődni. Ha az itt élők ezt nem akarják elveszíteni, ha szeretnének továbbra is csendes és nyugodt környezetben élni, az legalább annyira jogos szempont, mint a termőföldek értékromlásának kockázata.

 

A lakosok attól is tartanak, hogy a döntést kivehetik a kezükből. A cég már az első egyeztetések során figyelmeztetett, hogy ha ő el is áll a tervétől, jönnek majd mások, akik megkísérlik megszerezni a bányanyitáshoz szükséges engedélyeket – esetleg maga az állam, ami nemzetgazdasági érdekre hivatkozva ki is sajátíthatja a földeket. Egyelőre nem tudni, hogy a madocsai kavicsra valóban szükség lenne-e az új paksi blokkokhoz (ha egyáltalán megépülnek), vagy már működő bányákból is elő lehetne-e teremteni.

 madocsa_foto_7.jpg

 

Akkor mit lehet tenni? Mit tehetek én, akár a környéken lakom, akár messze?

A helyiek népszavazást kezdeményeztek az ügyben, a helyi választási bizottság február 16-án jóvá is hagyta a kérdéseket. A helyiek 5 nap alatt el is érték a célt, 1140 aláírást gyűjtöttek a sóderbánya ellen, ami egy 1940 fős faluban egyértelmű véleményt jelez. A hatástanulmánnyal szembeni kifogások miatt a Környezetvédelmi Hatóság közmeghallgatást rendelt el (április 12-ről elhalasztva) 2018. MÁJUS 24-ére 18:00-kor a madocsai faluházban, ahová bárki elmehet és feltehet kérdést. Lehet mozgósítani a környező települések lakosait is, hiszen a bánya megnyitása az ő életükre is hatással lehet. Érdemes követni Madocsa település honlapját és a helyi aktivista Facebook-csoportot, hogy kapcsolatba léphessünk a helyiekkel és lehetőség szerint online megosztással és/vagy élőben segíthessünk megakadályozni egy súlyos pusztítást.

madocsa.jpg

Térkép, adatok forrása: „Madocsa-homok, kavics” elnevezésű területen tervezett bányászati tevékenység megkezdése, bányatelek létesítése – Környezeti hatásvizsgálat és mellékletei [ENCONS Kft. 2017. november, Pécs]

Létezik valóban ingyen hitel? Tapasztalataim a Lakossági Energiahatékonysági Programról

Írta MTVSZ_Alexa , 2018. március 19. 11:25 , Hozzászólsz?

Címkék: hitel fogyasztás energia felújítás energiatakarékosság megújuló energia energiahatékony energiatudatosság MTVSZ ingyenhitel

 smaller_edinburgh_solar_coop_launch_08_copy_preview.jpeg

 

Kollégánk kipróbálta az MFB lakossági energiahitelt, tapasztalatairól ír az alábbiakban: 

Mikor az ingyen hitelek és a pénzügyi kultúránk kerül szóba, mindig eszembe jut, mikor egyik felnőtt ismerősöm arról próbált meggyőzni, hogy az egyik mobilszolgáltatója ingyen ad neki telefont. Csak arról feledkezett el, hogy a 24 hónapos hűségidő alatt havonta 5 ezer forinttal kellett többet fizetnie, mintha nem kapott volna „ingyen” telefont. Így nagyjából a telefon normál árának kétszeresét fizette ki 2 év alatt.

 

Hasonlóra gyanakodhatnánk, mikor az MFB hirdetését olvassuk:

Növelje lakásának, házának energiahatékonyságát, telepítsen megújuló energiaforrást 0%-os hitellel!

Viszont itt a reklámszöveg közelebb áll szerencsére a valósághoz, mint azt általában megszokhattuk. Már évek óta szerettem volna egy napelemes rendszert telepíteni a családi házamra, és ez a program adta meg ehhez a végső lökést. Pár hónap alatt jutottam el oda, hogy a napokban írom alá a hitelszerződést.

 

napelemmagyar.jpg

 

A hitelt magánszemélyek, társasházak, és lakásszövetkezetek igényelhetik fűtéskorszerűsítésére, szigetelésre, nyílászárók cseréjére, megújuló energiaforrások, vagyis napelemek, napkollektorok, hőszivattyúk, vagy korszerű faelgázosító berendezések beépítésére.

 

Kezdjük a pozitívumokkal: nemcsak a kamat fix 0% akár 20 évre, de nincs kezelési költség, rendelkezésre tartási jutalék sem, sőt ha szeretnénk előtörleszteni vagy szerződést módosítani valami miatt, akkor az is díjmentes. Viszont a program elvár 10% önerőt, és felmerülnek plusz költségek is ahhoz képest, mintha teljesen saját forrásból valósítjuk meg a beruházást. A két legnagyobb kiadás az energetikai tanúsítvány és a közjegyzői díj, ami szinte biztosan nem merülne fel, ha nem vennénk igénybe a hitelprogramot. Ez a kettő 70-80 ezer forintos tétel. Ehhez képest a tulajdoni lap 3 ezer forintos díja elenyésző.

 

napelemes_szakik.jpg

 

Egy fontos dologgal kell még rendelkeznie annak, aki ezt a konstrukciót igénybe kívánja venni: idővel. Egy egyszerű hitelbírálatnál itt többről van szó, gyakorlatilag egy pályázatot kell beadni, a beruházás részletes terveivel, engedélyekkel, költségvetéssel. Tehát ennek a pályázat elkészítésének van egy jelentősebb időigénye, és a hitelbírálat is több hónapot vehet igénybe.

Talán itt adják fel a legtöbben. Ha nem lett volna jelentősebb pályázatírási tapasztalatom, lehet elmegy az egésztől a kedvem a bonyolult excel táblák láttán. Ezért is lenne fontos, hogy létrejöjjön egy energetikai tanácsadó hálózat, melyet a Magyar Természetvédők Szövetsége évek óta szorgalmaz. Ez függetlenül a gyártóktól segíthetné egy pályázat beadását mind szakmailag, mind formailag.

 

Szerencsére azért a kivitelezők jelentős része is ismeri már ezt a konstrukciót, tud segíteni, tanácsot adni. Ezért is, és természetesen az árak leszorítása miatt is érdemes több helyről árajánlatot kérni. Hasonló műszaki tartalom mellett is tapasztalatom szerint előfordulnak akár 50%-os különbségek is a vállalási árban napelemes rendszerek esetén.

A pályázat írása közben érdemes sűrűbben ellátogatni a pályázat oldalára, mert viszonylag sűrűn változik a kiírás, és ekkor a formanyomtatványok is (kis mértékben) változnak, azaz csak ezeken az új nyomtatványokon lehet beadni a pályázatot.

 

Miért éri meg szerintem mindez? 20 évig fix havi költségért - ami még az inflációt sem követi, és ami alacsonyabb mint a mostani havi áramszámlám – a napaelemek megtermelik a számomra szükséges áramszükségletet, remélem még többet is. Egy kis idő és pénzügyi befektetéssel a családi kasszában is több marad, és még környezetbarátabb is lettem. Kell ennél több?

 

 

Az első energia demokrácia találkozó, avagy úti beszámoló Mas Franch-ból

Írta MTVSZ_Alexa , 2017. december 05. 10:31 , Hozzászólsz?

Címkék: energia közösségépítés aktivizálódj energiatudatosság Föld Barátai MTVSZ közösségi energia energia demokrácia

 e-democracy.jpg

 

Az „energiademokratizálás” fogalma sokak számára annyira utópisztikus, mint mondjuk egy sci-fi film, pedig ha körülnézünk – akár szűkebb környezetünkben, akár Európában, akár a nagyvilágban – azt látjuk, hogy a közösségek szerveződésének és részben a megújuló energia berendezések technológiai fejlődésének hála bizony már nyakig benne vagyunk ebben a témában. Az energia demokrácia nem más, mint hogy mindenkinek hozzáférést biztosítunk a szükséges energiához, környezeti és társadalmi szempontból igazságos módon, azaz tiszta energiát demokratikusan. Mindig is használta az emberiség a megújuló energiát: a középkori szélmalmok, tanyai szélkerekek, Nap melegítette melegvíz-csövek és feketére festett víztartályok egyre hatékonyabb, kisebb és olcsóbb formáit egyre többen használják háztartásukban. Ennek a fejlődésnek, törekvésnek pedig mi, fogyasztók vagyunk a nyertesei. Ma már szinte bárki – akinek saját tulajdonú felülete van például egy családi ház vagy lakás tetején, oldalán, kertjében – felszerelheti ezeket a berendezéseket, és megtermelheti azt az áramot vagy épp melegvizet (hőt), amit elfogyaszt. A mikor és hol kérdése szintén kulcsfontosságú ebben a kérdésben, ezekre a hőtároló tartályok és áramfelesleget tároló akkumulátorok, okos hálózatok és fejlesztésük választ adhat. Tehát ha a háztartásunknak saját megújuló energiás berendezéssel magunk termeljük meg a szükséges áramot vagy hőt, vagy ha nincs hozzá felületünk/kezdőtőkénk, és egy közösségi tulajdonú berendezéssel (pl. energiaszövetkezetben vagy más közösségi kezdeményezés keretében) közösen termeljük meg, már hozzájárulhatunk az energia demokráciához.


Ezt a hosszúra nyúlt bevezetőt azért tartottam szükségesnek, hogy mindenki tisztában legyen a Föld Barátai, a RESCOOP (Megújuló energia szövetkezetek hálózata) és a TNI által szervezett négynapos spanyolországi találkozó témájával. A 19 országból érkező 73 résztvevő különböző szempontokból járta körül, hogyan lehet minél demokratikusabb – lakos- ill. közösség-közelibb – energiahálózatot létrehozni, milyen pénzügyi források, jogi keretek szükségesek hozzá, milyen döntéseket kell(ene) meghoznia országaink vezetőinek ahhoz, hogy a szén- és kőolaj alapú energiaellátásunkat fokozatosan átállíthassuk megújuló erőforrásokból származó áramra és hőenergiára. Ebben a lakossági ill. közösségi megújuló energia termelő-fogyasztók (ún. prosumerek) szerepe jelentős lehet, ha hagyják.

energy_dem_epulet_masfranch_kicsi.jpg

 

A találkozó helyszíne megérdemli, hogy külön kitérjek rá. Mas Franch egy öko vendégház, mely a katalán Girona városától egy órányira, St.Miguel de Pineda nevű falucska határában található. A házban használt szürke vizet összegyűjtik és megtisztítják, a szennyvizet derítik és tisztítják, a kertben komposztálnak és finom vegán konyhát visznek. Maga a szállásépület helyi kőből épült, a tanácskozásokat pedig az úgynevezett „Hobbit házban” tartottuk (ld. fotóját fent), mely favázon szalmabála falakkal és vályog tapasztással készült, zöldtetővel.

 

energy_dem_masfranch_megbesz.jpg


A négy nap során rengeteg előadáson és beszélgetésen vettünk részt Botár Alexával, a Magyar Természetvédők Szövetsége (a Föld Barátai magyar tagja) klíma-energia programvezetőjével. Meghallgattuk a spanyol, a belga, a brit és a skót példákat, hogy mekkora elszántság és munka elfogadtatni helyi és országos vezetőkkel azt a helyzetet, hogy saját maguk vagy energiaszövetkezetük által, megújuló forrásból származó áramot és/vagy hőenergiát használhassanak, akár közösségi/önkormányzati tulajdonú energiahálózattal.
Sok döntéshozó nem tud mit kezdeni ezzel a technológiai fejlődéssel és társadalmi kezdeményezéssel. Kivárnak, nagyon lassan alakítják át a villamosenergiáról szóló rendeleteket, törvényeket.


Európában Németország, Belgium, Dánia és Nagy-Britannia talán a legrugalmasabb ebből a szempontból, hiszen területi adottságaikból adódóan náluk terjedt el leggyorsabban a szélerőműves áramtermelés. Mivel ezekben az országokban nagy hangsúlyt fektetnek a demokratikus, a választópolgárokat bevonó és alulról jövő – céges és magán – kezdeményezésekre, a nyitottabb, decentralizált energiapiacuk, hálózatuk sokkal rugalmasabban képes reagálni az egyre növekvő számú magántulajdonú kiserőműre, mely egyre nagyobb százalékban adja az ország áramellátását. Skóciában pl. több mint 600 MW megújuló áramot állítanak elő közösségi energia kezdeményezések. Ezekben az országokban már az a kérdés, hogy hogyan juttassák el a folyamatosan termelő szél- és vízerőművekben keletkező elektromos áram helyben felhasználás után maradt feleslegét az áramigényes ipari országrészekbe, hogyan egyensúlyozzák ki okos hálózat, DSM (igényoldali menedzsment) fejlesztésekkel és tárolással a leghatékonyabban a délen, napelemmel megtermelt áram és az északon folyamatosan termelődő áram közti különbségeket. Szóval jóval előrébb járnak az energiatakarékos, megújuló energia alapú gazdaság felé való energiaátmenetben, mint azok az országok, ahol centralizált, vagy főleg monopolhelyzetben lévő áramszolgáltatás található.

 

energy_dem_masfranch_lorincz.jpg

 

Közép- és Kelet-Európában a megújuló energiával foglalkozó lakosok, közösségek, szakemberek elsősorban a jogi és pénzügyi keretek hiányával küszködnek, másodsorban azzal, hogy az alulról jövő – magán és közösségi – kezdeményezések nagyon nehezen, vagy inkább sehogy se jutnak el a megvalósulásig. Volt egy szekcióbeszélgetés, ahol a nyugat- és kelet-európaiak külön teremben tanácskoztak. A román, az ukrán, a horvát, a litván kollégák hasonló eredményre jutottak: a döntéshozók teljesen másképp, centralizáltan képzelik el az ország energiaellátásának jövőjét, ezért addig van egy alulról jövő kezdeményezésnek mozgástere, amíg bele nem ütközik a nagypolitikába. Ígéretes kezdeményezések zajlanak Horvátországban és Ukrajnában, ők is most ismerkednek a közösségi finanszírozással, ahogy mi, magyarok. Rengeteget tanultunk egymástól, de legfőképp azt, hogy jó úton járunk, sok mindenben hasonlítunk, ezért érdemes tapasztalatainkat továbbra is rendszeresen megosztani egymással.

2 perces kisvideó angolul az eseményről:

 


Az esemény zárásaként természetesen szóba került az is, hogyan tudjuk folytatni az együtt gondolkodást, tapasztalatcserét miután hazaértünk, hogyan tudjuk értesíteni egymást a sikeresen megvalósult kezdeményezésekről, az új kiadványokról, ezért létrehoztunk egy közös online felületet.


Már ez a néhány nap is jó alapot jelentett a regionális együttműködések elindításához, ahová tanácsadóként, mentorként várjuk a brit, ír, belga, német és spanyol szakembereket a közösségi energia terén.
A résztvevők többsége Bonnban a COP23-on és saját környezetében folytatja tovább a Spanyolországban elkezdett munkát, sok sikert kívánok nekik.

Lőrincz Ágnes, az Átalakuló Wekerle önkéntese

 

Interjú néhány résztvevővel (angolul), közte a magyar szalmabála-építészet kezdeményezésről:

https://soundcloud.com/foeeurope/episode-12-energy-democracy-now-building-a-movement-to-create-solutions

A bonni klímacsúcson kívül jobban védik az éghajlatot - gyorsmérleg

Írta MTVSZ_Alexa , 2017. november 17. 17:33 , Hozzászólsz?

Címkék: éghajlatváltozás energia klímapolitika föld barátai EU MTVSZ cop23

 climatejustice_felvonulas.jpg

 

Ma véget ér az ENSZ klímacsúcsa Bonnban, ahol 200 ország tárgyalt a párizsi klímamegállapodás megvalósításának szabályairól. Sajnos a benti tárgyalások idén is elakadt lemez jelleggel működtek, ezért ahogyan sok nemzetközi zöldszervezet is, most én is inkább arra fókuszálok, hogy "kint", azaz az éghajlatvédelem jelenlegi, valódi vezetői - lakosok, közösségek, önkormányzatok - körében milyen kezdeményezések történtek e két hét alatt. Az összevetés kedvéért áttekintem a kormányzatok "kinti", klímacsúcson kívüli lépéseit is.

 

 Essünk túl a rossz híreken először:

A tárgyalások alatt jött ki a jelentés, hogy  globális üvegházgáz kibocsátások sajnos újra növekedni kezdtek, pedig az előtte levő 7 évben már tetőztek azaz stagnáltak és hogy  2017 szomorú rekordot dönt: bekerül a valaha mért 3 legforróbb év közé.

novekvokibocs_grafikon.jpg

 

A gazdaságilag legfejlettebb G20 kormányai évi 444 milliárd dollárral támogatják a fosszilis energiák termelését és felhasználását. Az EU sem hívhatja magát éghajlatvédelmi vezetőnek, kormányai évente több mint 112 milliárd euróval támogatják a fosszilis energiákat, pedig az Unió még vállalást is tett, hogy 2020-ig megszünteti ezeket a káros támogatási rendszereket. Igen, sajnos a magyar kormányzat is komoly közpénzösszeget fordít a fosszilis energiákra: évi 109 millió eurót.

 

Az EU egyik valóban hatékony eszköze, a Stratégiai Beruházási Alap  (EFSI) vagy más néven Juncker-terv, amelynek elvileg a fenntartható energiamixet és gazdaságfejlesztést kellene szolgálnia, egyelőre inkább a fosszilis korszakot betonozza be még jobban, és csak félig segíti elő az energiahatékonyságot és a megújuló energiák használatát.

 

Sőt, november 23-án fog nyilvánosságra kerülni az EU közös érdekű projektjeinek listája (PCI), azaz az EU kiemelt projektjei, amelyek a legtöbb közpénzt kapják. Az előzetes lista és értesüléseink szerint több mint 90 fosszilis, főleg óriási gázprojekt szerepel majd rajta. Ez megint szembemegy az EU klímavédelmi vállalásaival. Az azeri gázvezeték máris 500 millió dollárt kap az EBRD-től.  Az EU "házibankja", az Európai Beruházási Bank (EIB) pedig (részben az EFSI keretében) számos gázvezetéket tervez közpénzekből hitelezni. Eközben az uniós gázvezetékek jelentős része kis kihasználtsággal működik, a gázrendszer kellően hálózatos (diverzifikált) és nagy kockázata van, hogy az új vezetékek kihasználatlan eszközként (ún. stranded asset) végzik, miközben további 30-40 évre fosszilis függőségben tartják Európát. Az új gáztanulmány alapján ráadásul a gáz nem is lehet átmeneti tüzelőanyag a megújuló energia alapú gazdaság felé. 

Kevin Anderson prof. rövid videóban elmagyarázza, miért.

Nem csoda, hogy az éghajlatvédelmi indexen az uniós országok elég vegyesen szerepeltek (pl. Magyarország: alacsony klímavédelmi teljesítmény):

kibocs_orszagindex_vilagabra.jpg

 

Némi előrelépés, hogy Európa néhány országa már bejelentette: kivezetik a szén használatát. Belgium 2017-re, Franciaország 2022-re, Ausztria, az Egyesült Királyság és Olaszország 2025-re, Portugália 2030 előttre míg Hollandia és Finnország 2030-ra ígérte. Igen, Németország, az Energiewende azaz energiaátmenet élharcosa fájóan hiányzik a sorból, pedig a bonni klímacsúcs igazán jó alkalmat adott volna Merkelnek a bejelentésre.

 

 

A végére hagytam a jó híreket "kintről", a közösségektől:

 

November elején 28 ország civil szervezetei indították el az „Európa szénmentesen” kampányt, amely elősegíti a szén kivezetését és egy nem légszennyező, éghajlatbarát, megújuló energia alapú energiamix kialakítását.

 

 Az USA gazdaságának 1/3-át kitevő #WeAreStillIn koalíció még mindig támogatja a párizsi vállalásokat. Eközben közfelháborodásba torkollott az USA által szervezett "fosszilis energiával az éghajlatért" c. klímacsúcs-beli háttéresemény. A klímacsúcs résztvevői egyszerűen kivonultak, és tiltakoztak az USA szemforgató klímapolitikája ellen.

foenorvegia_cop23.jpg

 

A fiatal Föld Barátai Norvégia novemberben beperelte a norvég kormányt, hogy szembemegy az ország párizsi vállalásaival. Ők már nem az első (európai) közösség, akik jogi úton hívják fel a figyelmet, hogy döntéshozóik nem a lakosok és az éghajlatvédelmi érdekeit képviselik, mint ahogy kellene. Valódi éghajlatvédelmi lépéseket várnak tőlük.

 

Környezetvédő szervezetek és szakszervezetek fogtak össze, hogy az igazságos fejlesztést (Just Transition) segítsék elő. Azaz egészséges környezetben, tisztességes és tartós munkahelyekre van szükség. Skóciában Just Transition Bizottság alakult kormányzati és nem-kormányzati szereplőkkel. Szlovákiában, Csehországban stratégiai terv készült a régi szenes régiók fenntarthatóságnak megfelelő fejlesztésére, és Romániában is elfogadták az igazságos fejlesztés szükségességét.

just_tarnsition_cop23_foe.jpg

 

Mint a fenti - korántsem teljes - felsorolásból látható, az energiaátmenetben és az éghajlatvédelemben egyelőre inkább főleg a helyi lakosok, közösségek veszik ki a részüket, a döntéshozók lemaradtak.

 

A Föld Barátai (FoE Europe), a Klíma Akcióhálózat (CAN Europe) és a Bankfigyelő Hálózat (CEE Bankwatch) hírei és anyagai alapján összeállította:

Botár Alexa, éghajlat és energia programvezető, MTVSZ

Egy lépéssel közelebb a multinacionális cégek büntetlenségének végéhez

Írta fidusz , 2017. november 03. 13:33 , Hozzászólsz?

Mozgalmas hét után végül sikeresen zárult Genfben október 27-én az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa által létrehozott kormányközi munkacsoport 3. ülésszaka, amely  egy olyan kötelező hatályú nemzetközi egyezmény létrehozásáról szólt, amelynek célja az emberi jogok védelme a nemzetek feletti vállalatok tevékenységeivel szemben. Bár az Európai Unió többször megpróbálta blokkolni a folyamatot, végül úgy néz ki sikerült újabb előrelépést tenni a multik büntetlenségének felszámolása felé.

stop_crop-impunity_geneva.jpg

Az Európai Bírósághoz fordul Belgium a CETA jogszerűsége ügyében

Írta fidusz , 2017. szeptember 06. 16:11 , Hozzászólsz?

Címkék: Belgium Európai Bíróság ISDS CETA

Belgium megtette a várva várt lépést: Didier Reynders, a Belga Királyság miniszterelnök helyettese, aki egyben az ország külügyminisztere is, az Európai Bírósághoz fordul, kikérve a testület véleményét az EU-Kanada szabadkereskedelmi egyezményben (CETA) szereplő befektetői bírósági rendszer jogszerűségét illetően. Ha az Európai Bíróság úgy dönt, hogy ez a befektetésvédelmi rendszer ellentétes az uniós joggal, az kétségessé teheti a CETA jövőbeni ratifikálását.

stop_ceta_pozsony_2969_1k.JPG

 

A ma bejelentett döntés előzményei közé tartozik, hogy tavaly ősszel számos belga tartomány (köztük Flandria) csak azzal a feltétellel járult hozzá a CETA aláírásához, hogy a belga kormány ígéretet tett rá, hogy kikéri az Európai Bíróság véleményét arról, hogy összhangban van-e az uniós joggal az egyezményben szereplő befektetői bírósági rendszer (ICJ). Számos európai jogi szakértő ugyanis arra figyelmeztetett, a CETA-ban tervezett befektetői bírósági rendszer aláásná az európai jogrendszer autonómiáját, s emiatt ellentétes az Unió alapjait lefektető szerződésekkel. [1, 2]

A Magyar Természetvédők Szövetsége szerint elfogadhatatlanok azok a kereskedelmi egyezmények, amelyek lehetővé teszik, hogy a külföldi befektetők számára, hogy a cégek számára létesített speciális testülteknél pereljenek be kormányokat, s ezzel megkerüljék a rendes igazságszolgáltatási rendszert. Jó hírnek tartjuk, hogy végül az Európai Bíróság fog véleményt mondani a befektetői bírósági rendszer jogszerűségéről. Amennyiben az Európai Bíróság úgy találja, hogy az ICS ellentétes az uniós joggal, az azt jelenti, hogy a CETA-nak jelenlegi formájában annyi.

A transzatlanti szabadkereskedelmi egyezményekbe (TTIP, CETA) tervezett befektető-állam vitarendezési mechanizmus (ISDS) már a TTIP tárgyalások kezdete óta komoly kritikákat váltott ki. Ez a rendszer lehetővé teszi a külföldi befektető cégek számára, hogy beperejlenek egyes kormányokat, amennyiben azok az állampolgárok egészségének ill. környezetünk védelme érdekében meghoznak bizonyos intézkedéseket. Az ilyen átláthatatlan, zárt ajtók mögött működő testületek által lefojtatott perekre jó példa a kanadai Gabriel Resources által a román kormány által indított per, amelynek célja a Verespatakra tervezett cianidos technológiájú aranybánya beruházás engedélyezésének kikényszerítése.

ceta_kalapacs_7fb.jpg


A tiltakozások és kritikák hatására az Európai Bizottság arra kényszerült, hogy felfüggessze a TTIP befektetésvédelmi fejezetének tárgyalásait, majd egy uniós konzultációt hirdetett meg. Ennek az internetes konzultációnak a keretében a válaszadók túlnyomó többsége (97%) egyértelműen nemet mondott az ISDS-re. Ezt követően az emberek által a pokolba kívánt ISDS rendszert úgymond "megreformálva" az Európai Bízottság javasolta a befektetői bírásági rendszer (ICS) névre hallgató szisztéma befezetését. Ez az új befektetői bírósági rendszer valójában csupán az ISDS átnevezése, de ugyanúgy lehetővé teszi a multik számára, hogy bepereljék a kormányokat, ha egyes intézkedéseik veszélyeztetik az ő profit célkitűzéseiket.

malmstrom_varso_2_1.png
Cecilia Malmström, az EU kereskedelmi biztosának freudi elszólása

 

Időközben ez a befektetői bírósági rendszer része lett az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezménynek, hasonlóképpen az EU-Vietnám kereskedelmi egyezménynek is. Mielőtt azonban a tagállamok ratifikálnák a CETA-t, fontos lenne, hogy kiderüljön, tényleg ellentétes-e az uniós joggal ez a befektetésvédelmi rendszer. Ezért örvendetes, hogy közel egy évvel a CETA aláírását megelőző viták lezárása után a belga kormány végre kikérte az Európai Bíróság véleményét a befektetői bírósági rendszer jogszerűségét illetően.

 

Jegyzetek:

[1] A Német Bírói Szövetség állásfoglalása

[2] A környezetvédelmi joggal foglalkozó európai szervezet, a Client Earth elemzésének magyar nyelvű összefoglalója.

MTVSZ blog

A Magyar Természetvédõk Szövetsége (MTVSZ) blogbejegyzései.

Hozzászólások

Címkék

1% (1) 7tévhit klímaváltozásról (1) adócsalás (2) adóelkerülés (1) adóigazságosság (2) adományozás (1) adóparadicsomok (2) Agent Orange (1) agroüzemanyagok (3) akció (2) akciónk (2) aktivizálódj (19) Álló szikla (1) aranybánya (2) atom (4) atomerőmű (5) Ausztria (1) autóipar (1) autómentes nap (1) Bankfigyelő (3) bánya (3) bányaprojekt (3) barátai (1) Belgium (2) Berlin (1) biodiverzitás (2) biogazdálkodás (1) biokert (2) biomassza (1) börzsőny (1) cancún (20) CETA (11) chillout (1) cián (2) Ciolos (1) cop16 (20) cop17 durban (5) cop18 doha (3) cop19 varsó (1) COP21 Párizs (8) cop21 Párizs (1) cop23 (1) csarna völgy (1) cselekedj (4) csernobil (2) cunami (1) demokrácia (1) dieselgate (1) divestment (1) dohányipar (1) EBRD (4) EFSA (1) egészség (1) éghajlatváltozás (40) éghajlatvédelem (4) EIB EBRD (1) élelmiszer-önrendelkezés (12) élelmiszer önrendelkezés (1) életmód (2) ellenállás (1) emberiség elleni bűntett (1) endokrin (1) energia (25) energiaátmenet (3) energiabiztonság (5) energiahatékony (1) energiapolitika (1) energiatakarékosság (18) energiatudatosság (9) energia demokrácia (1) energia kutatás (1) erdő (2) eredményhirdetés (1) értékelés (6) esőerdők (1) EU (6) Európai Bíróság (3) Európai Bizottság (2) Európai Parlament (4) eu elnökség (1) eu költségvetés (2) fejlődő országok (1) fekete kígyó (3) felújítás (1) felvonulás (1) fenntarthatóság (2) fesztivál (1) fiatal föld barátai (4) film (2) fogyasztás (10) föld (2) földhő (1) földrengés (2) földspekuláció (1) földszerzés (1) földtörvény (1) földzsákmánylás (5) föld barátai (27) Föld Barátai (6) föld napja (1) folyószabályozás (1) fotó (1) fukusima (2) fűszernövények (1) fűtés (1) Game over (1) gáz (2) gazdasági (1) gázvezeték (1) génmanipuláció (2) génmódosítás (4) génpiszka (15) glifozát (3) globális akciónap (1) globalizáció (5) GMO (2) GMO-Kerekasztal (1) gólya (1) Green-Go (1) gyógynövények (1) gyomirtó (3) hatásvizsgálat (1) háztartás (3) hellókarácsony (1) hitel (2) honlapajánló (2) hulladék (1) hülyeség kora (1) IARC (2) ICS (3) igazságosság (1) ingyenhitel (1) ISDS (7) japán (1) jelentés (3) jó példák (1) just transition (2) Kalifornia (1) katasztrófa (1) képek (4) késés (1) kiadvány (1) Kína (1) Kishantos (3) kitermelőipar (1) klíma (3) klímaper (1) klímapolitika (31) klíma igazságoság (5) költségek (4) konferencia (20) könyv (1) környezeti-társadalmi károk (1) közmeghallgatás (1) közösségépítés (7) közösségi energia (10) közösségi kert (1) kukorica (1) kutatás (2) land grab (5) Lechner Judit (1) lengyel (1) levél (1) lobbi (1) luxleaks (1) magvetés (2) Malmström (2) marco jelenti (19) Megnette (1) megújuló energia (8) Merkel (1) MFB (1) millenniumi celok (2) Miskolc (1) Mongólia (1) Monsanto (2) Monsanto Tibunal (1) MTVSZ (10) NAFTA (2) naperőmű (1) Natura2000 (1) nemzeti parkok (1) Nemzetközi Energiaügynökség (1) no2ISDS (2) no gmo (1) nyári tábor (1) nyeleni europe forum (1) nyersanyagok (1) nyílt (1) offsetting (1) ökocídium (1) ökológiai lábnyom (1) olajpálma (1) olajszennyezés (1) Olaszország (1) olkiluoto 3 (1) önkénteseink (2) Otthon Melege (1) Paks (1) palagáz (1) pályázat (6) Párizsi Megállapodás (1) pénz (3) PeoplesBudget (1) petíció (12) Philip Morris (1) Pozsony (1) pro natura svájc (1) radioaktív (2) rákkeltő (2) reaktor (3) regionális fejleztés (2) reménysugár (1) riadólánc (1) Rio+20 (1) romániai ősz (1) Roundup (2) Seattle (1) Seralini (1) Shell (1) shell (1) Sigmar Gabriel (2) sóder (1) Standing Rock (3) StopTTIP (19) strukturális alapok (2) sugárzás (2) szabadkereskedelem (22) szalmaépítészet (4) szavazás (1) szénerőmű (2) szökőár (1) tájfajták (2) talajpusztulás (1) távhő (1) technológia (1) termelő-fogyasztó (1) természetvédelem (5) termőföld (7) tévutak (4) tilos rádió (1) tippek (5) tisza (1) toma jelenti (2) Trump (1) TTIP (22) TTIPkedd (1) TTIPleaks (1) TTIPtuesday (1) tüntetés (2) UNESCO (2) USA (2) Vallónia (1) válság (1) védett fajok (2) vegyianyagok (2) Verespatak (3) vers (1) verseny (2) vetélkedő (1) vetőmagok (1) vetőmagszennyezés (1) video (10) videó (1) világbank (2) világörökség (2) víz (2) vízgazdálkodás (1) vízierőmű (1) víztúlfogyasztás (1) VWgate (1) WHO (2) WTO (1)

Közösség

Kövess minket a Facebookon!

Olvass minket a Twitteren!