Olaj- és gázcégek büntetlenül szennyezhetnek? - Lakossági klímaperek áradata indult

Írta MTVSZ_Alexa , 2018. július 14. 16:05 , Hozzászólsz?

Címkék: éghajlatváltozás klímapolitika éghajlatvédelem Shell Föld Barátai klímaper

 dbsbahpx4ae-n0p.jpg

 

Más házának felégetését a törvény bünteti. Miért ne lenne a közös élőhelyünk szándékos felégetése is büntetendő? Miközben a fosszilis energia vállalatok éppen ezt teszik, egyre több lakos vonja felelősségre őket; ha máshogy nem megy, jogi úton. Klímaperek áradata fosszilis cégek környezetromboló üzletpolitikája ellen. Sara Shaw és Bersch Freek New Internationalist-beli cikkének fordítása.

 

A Shell már ezelőtt húsz évvel látta a jövőt. Forgatókönyv-tervezés során előre jelezték az Egyesült Államok keleti partján, a klímaváltozás tragikus eredményeképp kialakuló heves viharok sorozatát. A viharokat követően a Jelmer Mommers újságíró által napvilágra hozott  1998-as Shell anyag forgatókönyve szerint „környezetvédelmi civilszervezetek koalíciója csoportos bírósági keresetet intéz az Egyesült Államok kormánya és fosszilis cégek ellen. Azon az alapon, hogy azok figyelmen kívül hagyták a független, sőt az általuk foglalkoztatott (kormányzati vagy céges) tudósok régóta hangoztatott álláspontját is: hogy tenni kell az éghajlatvédelem érdekében.

 

Az olaj- és gáz óriáscég jóslatai beigazolódtak. A társadalom egyre határozottabban fellép a fosszilis üzemanyagok leváltásáért. Elegük van abból, hogy a vállalatoknak mindig sikerül megúszniuk a büntetést és világszerte bírósági úton szállnak harcba a holland-angol cégóriással.

 

A Shell teljes mértékben tisztában volt azzal, hogy tevékenységük növeli a szélsőséges időjárási események valószínűségét. Gondoljunk csak a tavalyi év során pusztító Irma, José, Maria vagy Harvey hurrikánokra. Az olajóriás az 1960-as évek óta tudatában van annak is, hogy a túlzott szén-dioxid kibocsátás a globális felmelegedés egyik okozója, és hogy e kibocsátásokat legfőképp a fosszilis üzemanyagok okozzák. A Shell tudhatta, hogy mi, az élhető bolygóért és környezetért tevő lakosok nem hátrálunk meg és a cég által folytatott környezetromboló tevékenységet nem fogjuk szó nélkül hagyni.

 ddxlb4ju0aac5hv.jpg

 

Emberek kontra Shell

A Shell tevékenysége és üzletpolitikája veszélybe sodorja az emberiség jövőjét. Áprilisban, a Föld Barátai Hollandia (Milieudefensie) hivatalos levelet írt  az olajóriásnak, azzal érvelve, hogy a cég, jogi kötelezettségeit megszegve gondatlanságot követ el és aláássa a Párizsi Klímamegállapodást.. A levélben felszólítottuk a céget arra, hogy hangolja össze üzletpolitikáját a Megállapodás célkitűzéseivel; azaz csökkentse az olaj-  és földgáz beruházásait és érje el, hogy 2050-re az általa kibocsátott üvegházhatású gázok mértéke nullára csökkenjen. A Shell elutasította követeléseinket  válaszlevelében. Sőt, májusi éves közgyűlésén felszólította részvényeseit: ne támogassák a határozatot, amely kibocsátáscsökkentési célokat fogalmazott meg a vállalatnak, a Párizsi Megállapodással összhangban. A befektetők zöme a Shell tanácsa szerint járt el; így a határozatot elutasították.

 

Mivel a Shell elutasította jogos javaslatainkat, a holland bírósághoz fordultunk. A továbbiakban jogi úton akarjuk elérni, hogy a vállalat 2050-re nettó nullára csökkentse károsanyag-kibocsátását. Ez egyedi eset, hiszen a kártérítéstől eltekintünk. Ehelyett azonban elvárjuk, hogy a Shell vállalati politikáját a klímaváltozással kapcsolatos (jogilag kötelező) célkitűzésekhez igazítsa és hagyjon fel a fosszilis üzemanyagok újabb kitermelésével. 80 különböző országból több mint 25 ezer ember – köztük 12 ezer holland lakos is, mint társ-felperes – támogatja a Shell-lel szembeni perünket. Ha ügyünk sikerrel jár, az nagy áttörést jelentene, a Shell-nek jelentősen korlátoznia kell majd az olaj- és földgáz beruházásait.

 

A holland jogrendszer segítségével igyekszünk megállítani az olaj- és gázóriást, mert annak éghajlatpolitikáját a holland bejegyzésű anyavállalat, a Royal Dutch Shell határozza meg. A holland törvények a vonatkozó gondossági kötelezettség előírásával összhangban, az emberi jogok tiszteletére és felelősségteljes fellépésre kötelezik a vállalatot. A gondossági kötelezettség egy olyan nyílt jogi norma, amelyet a szóban forgó ügy körülményei alapján indokolnak meg.  Kiindulópontjául egyebek mellett tudományos megállapítások és szerződések vonatkozó rendelkezései szolgálnak (tehát pl. klímatudományos eredmények és klímaügyi kötelező megállapodások, szerződések). Évtizedekkel ezelőtt a Shell saját maga jelentette ki, hogy tevékenysége az Föld egészére hatással van, így nem hagyhatjuk, hogy szándékos gondatlanságával tovább rontsa az éghajlati viszonyokat.

 

 

Klímaperek viharfelhői gyülekeznek

A klímaperek futótűzként terjednek világszerte. Olyan ez, mint egyfajta mozgalom: az érintett lakosok a bíróságokhoz fordulnak, felelősségre vonva a szennyezést elkövető vállalatokat és a kormányokat, akik a védelmükre kelnek. Május végén kezdődött a People's Climate Case azaz a Lakosok Klímaügye az Európai Unió ellen, amelyben az alperes EU-t sürgetik a 2030-ra szóló éghajlatvédelmi célkitűzései erősítésére. 2015-ben volt az első, nemzeti kormány ellen indított sikeres per: az Urgenda Climate Case elnevezésű klímavédelmi per ítélete elrendelte, hogy a holland állam növelje a kibocsátáscsökkentési célkitűzéseit. Az ítéletet fellebbezés követte, így a végső döntés idén októberre várható.

 

Márciusban 21 fiatal pert indított az Egyesült Államok kormánya ellen annak éghajlatvédelmi mulasztásai miatt, és az ügy tárgyalásra kerül. Mindeközben, az Egyesült Királyságban a Plan B Earth nevű jogsegély szervezet 11 társ-felperesével együtt pert indított a brit kormány ellen, a nemzeti szén-dioxid-kibocsátás csökkentő célok erősítéséért. A New York-i önkormányzat januárban azt nyilatkozta, hogy szerintük az öt legnagyobb olajvállalat pénzügyileg felelős a várost az éghajlatváltozás hatásaitól védő, szükséges infrastruktúra biztosításáért. Az öt olajvállalat között a Shell neve is szerepel. Mostanra összesen 10 amerikai város és megye indított klímapert a cégóriás ellen. Közben a Fülöp-szigeteki emberi jogi bizottság nyomozást rendelt el az emberi jogok megsértésével kapcsolatban, mivel szerintük a Shell és további 46 fosszilis energia vállat jelentősen hozzájárult a klímaváltozás katasztrofálissá válásához.

 

A Shell holland központjának elnöke, Charles O. Holliday az éves közgyűlés alkalmával arra kérte a befektetőket, hogy bízzanak a vállalatban. Noha abban egyértelműen lehetetlen megbízni. El kell érnünk, hogy a Shell is betartsa a jogszabályokat. A cég azt állítja, hogy teljes mértékben követi a Párizsi Klímamegállapodásban kitűzött célokat, de közben az általa kibocsátott üvegházhatású gázok mértéke mégis a duplája Hollandia teljes kibocsátásának. Továbbra is újabb fúrásokat és újabb olaj- és földgázkitermelést tervez a következő évtizedekre.

 

A klímaperek mozgalma egyre inkább nyomást gyakorol a fosszilis energia vállalatokra; így egyre biztosabbak lehetünk abban, hogy a károkat, amiket az éghajlatban okoztak, nem lesznek képesek csak úgy, büntetlenül a szőnyeg alá söpörni.

Emberek vs. Shell petíció itt.

Sara Shaw a Föld Barátai nemzetközi szervezet éghajlati igazságosságért és energiaügyért felelős nemzetközi programjának koordinátora.

Freek Bersch a Föld Barátai holland szervezet (Milieudefensie) gazdasági igazságosságért folytatott kampányának vezetője.

A cikket fordította: Kenderes Noémi. Lektorálta: Botár Alexa, MTVSZ

Fotók: Föld Barátai, Föld Barátai Ausztrália, videó: Föld Barátai Hollandia (Milieudefensie)

 

A szénkitermelés alkonya: cseh és szlovák volt bányászokkal beszélgettünk

Írta MTVSZ_Alexa , 2018. június 30. 21:41 , Hozzászólsz?

Címkék: bánya bányaprojekt energiaátmenet just transition

 banyasz_nyito.jpg

 

A szénkitermelés fokozatos kivezetése egészen mostanáig tabutémának számított Közép-Európában. Ám Csehországban és Szlovákiában a változás szelei fújnak. A szén alacsony vételára és az erős külföldi verseny miatt egymás után zárnak be a kőszén- és barnaszénbányák. A szennyezőanyagok kibocsátásának korlátozásáról szóló rendeletek és a szennyezési bírságok megpecsételték a lignitbányák sorsát is.

A bányavárosok lakosai egyre inkább ráébrednek, hogy a szénbányászat leáldozóban van. Csehországban és Szlovákiában egyaránt nemzeti stratégiai tervek készültek, amelyek  bányászrégiók gazdaságának szerkezetváltását, változatosabbá tételével segítenék elő a jövőben a fellendülést.

A cseh kormány már el is indította a programját (RESTART), amely alternatív fejlődési lehetőségeket kínál az ország 3 bányavidékének: Morva-Sziléziának, Karlovy Varynak és Ústí nad Labem-nek.

 

A felső-nyitrai szlovák hatóságok is egy ehhez hasonló tervezet kialakításán dolgoznak. A térség még az Európai Unió kísérleti programjában is helyet kapott, amely a bányászrégiók szerkezetváltásának támogatását célozta meg. A program létrejöttét 2017 végén Maroš Šefčovič, EU energiaügyi biztos jelentette be.

A szénkitermelés és a széntüzelés megszüntetése egyértelműen a javítja a levegőminőséget és a klímaváltozás ellen hat. A kérdés azonban felvetődik: mi fog történni azokkal, akiket eddig a szénipar foglalkoztatott? Miként vélekednek a bányászok a bányaterületek fokozatos átalakításáról, felszámolásáról?

Ezzel kapcsolatban két egykori ‒ egy cseh és egy szlovák ‒ bányászt kérdeztünk. Kíváncsiak voltunk, hogy milyen lehetőségeik maradtak a munkaerőpiacon és mit gondolnak a szén szerepének fokozatos csökkenéséről, kivezetéséről.

 banyasz1.jpg

 

A csehországi Horní Jiřetín településről származó Petr Dvořák családja régóta bányászattal foglalkozik. Ő maga a szakmunkásképző elvégzése után kezdett a bányaiparban, aknamélyítéssel foglalkozott Csehország északi részén.

Ám miután a bányászat visszaesőben volt a régióban és lezárták az aknákat, a férfi elérkezettnek látta az időt a váltásra. Már két éve annak, hogy vízvezeték-szerelő vállalkozásba kezdett.

Petr Dvořák szerint  „a munkaerőpiac igen sok lehetőséget kínál. A vállalkozásomat az aknamélyítéssel párhuzamosan indítottam. A volt kollégáimnak is sikerült elhelyezkedniük. Az aknák lezárása után a dolgozóknak nem jelentett problémát az elhelyezkedés. Voltak, akik lakatosként, mások vízvezetékesként vagy kőművesként dolgoznak; mind keresett szakemberek.”

 

banyasz2.jpg

 

A szlovákiai Bajmócapáti községből származó Branislav Ťažiar kevésbé látja pozitívan az életében bekövetkezett hatalmas változást. Élete nagy részében bányászként dolgozott, egészen 2011-ig, amikor is egészségügyi okokra hivatkozva elbocsátották. Hat munkanélküli segélyen töltött hónap után számos cégnél próbált elhelyezkedni. Ma már stabil állása van az önkormányzatnál és szereti a munkáját.

„ A legnehezebb időszak az elbocsátásom után következett, amikor még nem voltam jogosult a foglalkozási megbetegedésemből eredő baleseti táppénzre” - nyilatkozta. „ El sem tudják képzelni az ezzel járó bizonytalanságot. Azonban ma már egyáltalán nem bánom, hogy nem bányában dolgozom.”

Mit mondana a hasonló helyzetben levő kollégáinak?

„Nincs mitől tartaniuk, ha eléggé képzettek: jók a kilátásaik a munkaerőpiacon” - mondta Branislav Ťažiar.

Ám az életvitelükben bekövetkező változásokra számítaniuk kell, lejjebb kell adniuk az igényeikből. Ťažiar fizetése is kevesebb, mint korábban volt, ám ennek ellenére boldog. „Nem kell több műszakban dolgoznom és gyakran a szabadban végzem a munkám. Végre látom a napot és még barnulok is!”

Petr Dvořák is hasonlóképpen vélekedik: „Szerintem senkinek sem kéne aknamélyítéssel töltenie a napjait, ha nem muszáj. Ma senki sem akar nap, mint nap ásni és belélegezni a munkával járó füstöt, mindezt havi 21 ezer cseh koronáért (800 euró).

A két egykori bányamunkás abban is egyetért, hogy jelenlegi munkájuk kevesebb egészségügyi kockázattal jár.

Sokan még ma is úgy gondolják, hogy a bányászat  jól fizetett szakma, amely széles körű megbecsülésnek örvend. Ez 1989 előtt igaz is volt. Ekkoriban a bányászok az átlagkereset ötszörösét kapták, mindezt átlagon felüli juttatásokkal. 1990 után azonban, mind a fizetések mind pedig a juttatások csökkentek.

„Már nem olyan, mint régen” - mondta Branislav Ťažiar.

„A kommunizmus évei alatt a bányászokat valóban jól megfizették, de ma már nem így van” - tette hozzá Petr Dvořák.

Mindennek tetejébe, nagyon sok bányász létbizonytalanságban él, hiszen az elbocsátás lehetősége folyamatosan ott lebeg a fejük felett.

A jelenlegi helyzetet tekintve a bányaiparban dolgozók jövője nem mondható rózsásnak. A bányászokat és a többi alkalmazottat fel kell készíteni a várható jövőbeli változásokra.De mégis, hogyan? Petr Dvořák szerint az átképzés helyett meg kellene ismerkedniük más szakmák munkafolyamataival is. Előnyükre válna, ha nem csupán a bányászat csínját-bínját ismernék.

„Néhányan egész életükben egyetlen rutin szerint élnek” - mondta.

Szerinte a legjobb, ha az ember önmagára támaszkodik és magától néz állás után. Dvořák és Ťažiar is segítség nélkül oldották meg a munkahelyváltás alatt felmerülő problémákat.

Abban azonban minkét volt bányász egyetért, hogy a régiók gazdasági fejlődése támogatásra szorul. Ťažiar úgy gondolja, hogy a szlovák bányaterületek infrastruktúrájának fejlesztésével új befektetőkre tehetnének szert. A két egykori bányász a vállalkozásfejlesztés támogatását is hangsúlyozza, hiszen ebből nem kizárólag a nagyvállalatok profitálhatnának.

Petr Dvořák megkockáztatja, hogy az Ústí nad Labem-i régiónak jót tenne, ha nem a szén lenne a fő profilja. A szén iránti kereslet folyamatosan csökken és az emberek sokkal rugalmasabbak, mint régen. Így régió állhat arra, hogy irányt váltson és kipróbálja magát a szerelőiparban, vagy a turizmus szektorban. Azonban szükség van arra, hogy a beruházásokat a bányák bezárására és a külszíni bányák környezetkímélő rekultivációjára  összpontosítsák. Az Európai Unió helyreállító projektekkel  is elő tudná mozdítani a fejlesztést.

banyasz0.jpg

Az interjút és a képeket Kateřina Davidová (CDE, Cseh Közlekedés-és Energiaügyi Központ) és Lenka Ilčíková (CEPA - Föld Barátai Szlovákia) készítette. Fordította: Kenderes Noémi, lektorálta: Botár Alexa.

Felső-Nyitrában fontosabb az egészséges környezet, mint egy újabb szénbánya

Írta MTVSZ_Alexa , 2018. június 16. 14:12 , Hozzászólsz?

Címkék: energia bánya szénerőmű bányaprojekt energiaátmenet just transition

trencin-1526379886-23.jpg

Az alábbi sztori tanulsággal szolgál az észak-magyarországi régió bányászata és szénerőműve számára is. Sőt, a Dunába ömlő Nyitra folyó miatt a bányaterv hazánkat is súlyosan érinti, a határon átnyúló káros hatások miatt. 

Jöjjön az ügy:

A nyugat-szlovákiai trencséni regionális hatóság átmenetileg megakadályozta a HBP (Hornonitrianske bane Prievidza) vállalat egy bányájának bővítését. Ugyanis elutasította a 2018 tavaszi változtatásokat a régió zónatervében, ami az új bányaterület működését tette volna lehetővé. A hatóság így a régió jövőjét egy magán bányavállalat érdekei elé helyezte.

Különösen problémásak voltak a cég tervei: eszerint a Nyitra folyót el kellene terelni és a vasútvonalat áthelyezni ahhoz, hogy működtethessék a bányát 2023 után.

Most a szlovák kormánynak egyértelműen el kell köteleznie magát amellett, hogy a szénbányászatot 2023-ig fokozatosan felszámolja. A konkrét határidő megadása azt jelentené, hogy a szlovák hatóságok az állampolgárok egészségének megóvását, valamint a víz, a talaj, és az éghajlat védelmét fontosabbnak tartják egy magán bányavállalat érdekeinél.

11 érv, hogy miért kellene a szlovák kormánynak - példát mutatva Magyarország számára - elköteleznie magát a 2023-as szén-kivezetés mellett:

Olaszország nemet mond az EU-Kanada kereskedelmi egyezményre

Írta fidusz , 2018. június 14. 12:38 , Hozzászólsz?

Címkék: szabadkereskedelem génpiszka Olaszország ICS Európai Bíróság élelmiszer-önrendelkezés ISDS CETA

Olaszország nem fogja ratifikálni az Európai Unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezményt (CETA), mert az nem biztosít megfelelő védelmet az különleges olasz élelmiszereknek - jelentette ki egy napilapnak adott interjúban Gian Marco Centinaio, az új mezőgazdasági miniszter. A Magyar Természetvédők Szövetsége szerint Magyarországnak is nemet kellene mondania a CETA-ra!

ceta_kalapacs_7fb_1.jpg

Az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezménnyel (CETA) és a TTIP-pel kapcsolatos problémákkal már sokat foglalkoztunk az elmúlt évek során. Az egyik fő kritika ezekkel a transzatlanti kereskedelmi egyezményekkel kapcsolatban, hogy még jobban aláásnák az európai mezőgazdaságot. [1,2] Ráadásul a CETA-nak is része az a befektetési bírósági rendszer, amely lehetővé teszi, hogy a külföldi befektetők bepereljenek egyes kormányokat, ha azok állampolgáraik egészsége vagy környezetünk védelme érdekében meghoznak bizonyos intézkedéseket, így próbálják kikényszeríteni egyes környezetkárosító beruházások engedélyezését. Erre jó példa, hogy miután egy kétoldalú befektetési egyezményre hivatkozva 4,4 milliárd dollár kártérítést követelve a kanadai Gabriel Resources cég beperelte a román kormányt, amiatt, hogy az nem adott zöld utat a Verespatakra tervezett cianidos technológiájú aranybánya beruházásra, a román kormány a múlt héten jelezte az UNESCO felé, hogy leállítaná Verespatak világörökséggé nyilvánítási folyamatát.

Ráadásul az ilyen befektetésvédemi rendszerek, mint ami a CETA-ban is szerepel, egyre inkább úgy tűnik, hogy ellentétesek az uniós joggal is. A Hollandia és Szlovákia közötti kétoldalú egyezményben szereplő befektető-állam vitarendezési mechanizmussal kapcsolatban az Európai Unió Bírósága nemrég már ki is mondta, hogy nem egyeztethető össze az uniós joggal. Miután a CETA kapcsán Belgium is az Európai Bírósághoz fordult, a közeljövőben várható, hogy a luxemburgi székhelyű testület döntést fog hozni arról, hogy a Kanadával megkötött egyezményben szereplő befektetői bírósági rendszer összhangban van-e az uniós joggal.

Az olasz agrárminiszter mai bejelentése kapcsán érdemes megjegyezni, hogy február elején Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter kijelentette, hogy a magyar mezőgazdaság, a gazdák érdekében a magyar kormány nem támogatja Dél-amerikai országokkal kötendő szabadkereskedelmi megállapodást (EU-Mercosur kereskedelmi egyezmény), mert az jelentős kockázattal járna. A Fazekas miniszter úr akkor arról is beszélt, hogy miért is nyitnánk meg az európai piacot - gyakorlatilag kevés feltétel mellett - más országok részére, amikor képesek vagyunk ellátni magunkat megfelelő minőségű termékekkel, sőt exportálni is tudunk? Miért kell utaztatnunk a Föld a túlsó oldaláról olyan élelmiszereket, amelyekre ott helyben is szükség van. Mint fogalmazott, ez nyilvánvalóan kereskedelmi érdek, nekünk azonban mások a szempontjaink. Magyarország egészséges, jó minőségű, GMO-mentes élelmiszerrel akarja ellátni a hazai, az uniós és a külső piacokat is.

Az EU-Mercosur megállapodás kapcsán felvetett érvek ugyanúgy érvényesek az EU-Kanada szabadkereskedelmi egyezményre (CETA) is. A Kanadával megkötött, de az EU tagállamok által még nem ratifikált egyezmény hasonló veszélyeket jelent a magyar mezőgazdaságra, ezért azt kérjük a hazai döntéshozóktól, hogy a magyar gazdák valamint hazánk génmódosítás-mentességének védelme érdekében - követve az olasz mezőgazdasági minisztert -, a Kormány és az Országgyűlés mondjon nemet a CETA ratifikálására!

Forrás: Italy won't ratify EU free-trade accord with Canada - farm minister (Reuters)

Miskolcot "tiszta fűtésű" várossá tennék - megnéztük, hogyan

Írta MTVSZ_Alexa , 2018. április 13. 19:29 , Hozzászólsz?

Címkék: energia fűtés biomassza távhő földhő Miskolc energiaátmenet

 

 miho_foldhoepulet.jpg

 

Idén tavasszal húsz energetikai szakemberrel együtt tanulmányúton jártuk be a miskolci MIHŐ távhőszolgáltatót. Miskolci lakosként hasznos volt a fűtésrendszer fejlesztését saját szemmel megnézni. Szubjektív összefoglaló következik, majd alatta a részletes leírás.

 

Gyermekkorunkban még javában működött a Lenin Kohászati Művek, a Diósgyőri Gépgyár. A kétszázezres városunkban minden tizedik embernek adtak munkát itt, a Szinva völgyében. Emlékezetes „élmény” volt a reggelente autókra kiülepedő szennyező por, melybe kréta nélkül rajzolhattunk. Reggel 6 órakor és minden műszakváltáskor évtizedekig „fújt a gyár”, erre ébredt minden diósgyőri. A melléktermékként keletkező gőzt engedték ki ilyenkor a kéményen és a miskolci távhő ellátásának gerincéhez a melegvizet innen biztosították. A kohászat leépülése (2006-tól nem üzemel), a település völgyek által meghatározott földrajzi fekvése, az intézmények kiterjedése és az energetikai szerkezetváltás szüksége indokolta, hogy fokozatosan több lábra álljon az energiaellátás.

 

A 2000-es évektől láthatóvá vált a miskolci távhőszolgáltató erőfeszítése a zöld energiák alkalmazása terén. Napkollektor park járult hozzá a Futó utcai lakótelep melegvíz ellátásához, a hulladék bomlásából származó metán- azaz depóniagáz-hasznosító épült az egykori szeméttelep rekultivált dombjain, melyeket a Tiszai pályaudvarról beérkező vonatokból is láthatunk. Azonban ezek mára elavultak, leszerelték, vagy az idő múlásával csökken a teljesítményük (kimerülő depóniagáz). A megújuló energia beruházásoknál is a fenntarthatósági szempontokat, üzemidőt alapvetően figyelembe kell venni, ha hatékony megtérülésre és biztonságos ellátásra törekszünk.

 

miho_foldho_fel.jpg

miho_foldho_vissza.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

Balra: 105 Celsius fokos hévíz be a geotermikus kútból  -    jobbra: 75 Celsius fokos hévíz ki azaz kerül a városi fűtésrendszeren áthaladása után, lehűlve a visszasajtoló kútba

 

 

A mályi termálvíz közelségével rendkívül szerencsések vagyunk, hiszen az mint fokozatosan megújuló erőforrás hosszú távra, jól szabályozhatóan biztosítja a távhőellátás jelentős részét (jelenleg 55%-át). Ráadásul ezt a hévizet gáztalanítani sem kell, elhanyagolható a gáztartalma.

 

A kiliáni faaprítékkal üzemeltetett biomassza erőműért kevésbé lelkesek a környéken élők, hiszen az egyik legélhetőbb lakótelep szomszédságába telepítették. Bár a tanulmányúton megerősítették, hogy kizárólag vízgőz távozik a kéményekből és a porleválasztó a por 99%-át kiszűri, azért évről-évre vannak panaszok a szúrós szagra, a párkányra kiülepedő hamura. Az alapanyag-ellátás is felvet kérdéseket, hiszen a faaprítékot nem annyira a közeli bükki „hulladék” fából, inkább vidékről és Szlovákiából szállítják ide. Olykor nedvesen, ami drámaian csökkenti az égetésből nyerhető energiamennyiséget és jobban is szennyez. Ezért most folyik egy fejlesztés, melynek köszönhetően garantáltan csak 30%-nál kisebb nedvességtartalmú faapríték kerülhet a kazánba.

 

miho_kazaneg.jpg

 

Hallhattunk arról is, hogy a távhő rendszert hamarosan újabb erőmű, egy napelem park egészíti majd ki. A SMART, okos városi rendszer részeként, az  innovatív módon korszerűsített távfelügyeleti rendszernek köszönhetően a bejelentések száma 70%-kal csökkent. Akkor hasznosulnának az eddigi fejlesztések teljes körűen, ha az épületek energetikai korszerűsítése, a panelprogram a város összes ingatlanára vonatkozóan megvalósulna, s nem szökne ki a nyílászárókon, födémeken - sem a nem megújuló, sem a megújuló energia. Ugyancsak nagy az elmaradás a csővezeték-rendszer cseréjében is, az elavult hálózatban rendszeresek a csőtörések, melyek nem csak közlekedési dugót, hanem az energiahordozók, erőforrások pazarlását is.

 

2030-ra a teljes (fűtési) energiafüggetlenségre, a földgáz-felhasználás teljes kiszorítására törekszik a város. A biogáz, biomassza, földhő, napelem hasznosítással miskolciként nemcsak jól járunk (anyagilag, egészségileg), de mintaértékű is, hogy a megújuló energiák alkalmazására ilyen következetesen tér át városunk. Mindemellett annak is nagyon örülnének az itt élők, ha a fizetendő energiaköltségeik is jobban csökkennének, amit az állami szabályozás jelenleg nem tesz lehetővé. Ösztönző lenne az is, ha legalább az energetikai épületfelújításokra és csővezeték-hálózat cseréjére többet juttatnának vissza Miskolc város számára, az eredmények elismeréseként.

 

 miho_res_arany.jpg

 Ábra forrása: MIHŐ

 

A Miskolci távhő rendszer fejlesztése - a tanulmányútról részletesen:

 

A tanulmányút célja volt, hogy a résztvevők megismerjék a miskolci távhőszolgáltatót, a működési környezetet. A MIHŐ a több mint 100 tagú Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége tagja. A programok között szerepelt a távfelügyeleti rendszerének megtekintése, a geotermikus energiaforrás és a biomassza erőmű látogatása, valamint a gázalapú hőtermelő felkeresése is.

 

A MIHŐ Kft. Magyarország második legnagyobb távfűtési szolgáltatójaként Miskolcot tíz hőkörzetben 354 hőközponttal, 97 kilométernyi vezetékrendszeren keresztül látja el. Napjaink egyik kihívása ugyanis, hogy a geotermikus, a biomassza (faapríték, depónia gáz), napenergia (napelem park) és a gáz párhuzamos energiafelhasználása során hogyan alakítható ki optimális hőforrás-mix a távhőrendszerben, és milyen szerepe lehet ebben a zöld távhőnek. Miskolc 2030-ra megcélozta a teljes energiafüggetlenséget.

 

Miskolc csökkenő lakosság számú (1995-höz képest 50 ezren hagyták el!), 160 ezer lakosú nagyváros, a lakások közel fele távfűtéses: 31 675 lakásban. A távhőt gázkazánokban és erőművekben állították elő addig, amíg a városvezetés el nem kezdte a megújuló energiák használatát. A 2000-es évek második felében kezdte el a cég távfűtésre használni a Miskolc környéki föld alól nyert meleg vizet, 2017-ben már több mint harmincegyezer miskolci lakásban és közel ezer intézményben biztosították, 50 százalékot meghaladó mértékben földhővel a távhőt, 3 százalékban saját előállítású biomassza és depóniagáz alapú energiával a fűtést- és meleg vizet. A cél az volt, hogy csökkenjen a gázfüggőség, a károsanyag-kibocsátás és a távhődíj.

 

miho_apritek.jpg

 

Biomassza

A Bioenergy-Miskolc fűtőmű Miskolcon a Kilián lakótelep szomszédságában üzemel. Üzemeltetéséhez faaprítékot használ (ez erdészeti fakitermelésből keletkezett hulladék fa, ami a gallyak és a fa lombkoronájának feldolgozásával keletkezik). Az erőmű még 20 év üzemidőt képes teljesíteni. A Binder kazán porleválasztójának hatásfoka jó, így a füstgázban jelenlévő részecskék a megengedett határértékek tíz százalékát sem érik el. A kibocsátott értékeket rendszeresen mérik, karbantartásokat végeznek és igyekeznek jó minőségű és 30% alatti nedvességtartalmú faaprítékot beszerezni.

Gáz

Az MVM MIFŰ Miskolci Fűtőerőmű Kft. Miskolc város négy hőkörzetében szolgáltat hőenergiát, részben kapcsolt villamosenergia-termelés mellett. Részben régi, szovjet kazánok működnek, de jól karbantartva. A földgáz mellett füstgáz, olaj és géphő hasznosítás is történik. A kibocsátási határértékek alatt teljesítenek.

Termálvíz

A Mályiban található Geotermia Zrt. 95%-ban a miskolci távhőt látja el, a lakások 80 százaléka kap geotermikus hőt. A 7,8 Mrd-os beruházás fele származott uniós forrásból. Az egyik termelő kútból 2305 méterről 103 Celsius fokos víz, 530-550 m3/óra hozammal érkezik a rendszerbe, a másikból 1540 méterről 90 Celsius fokos, 250-260m3/órával. Nyáron 6-8 óra alatt ér az Avasra télen mindössze két óra alatt. Szerencsés helyzet, hogy a gáztalanító tartályok megépültek, de nincs szükség a működtetésükre. 3 visszasajtoló kutat működtetnek, a visszasajtolt víz (télen) 56 fokos. A hideg vizes vízbázis védelme érdekében a védőidomon kívül, fél kilométerre létesítették a kutakat. Egyetlen operátor kezeli a rendszert.

 

miho_udvar.jpg

 

Smart city

A smart city koncepció az okos távhőellátást célozza, mellyel a hatékonyság optimalizálható. A távfelügyeleti rendszer fejlesztésének köszönhetően a közműveket GISPAN GIS integrált önkormányzati térinformatikai rendszeren keresztül irányítják. Már valamennyi közintézményt bekapcsoltak a LoRa közmű kommunikációs rendszerbe, mely alkalmas a szolgáltató rendszervízórák, villanyórák és hőmennyiség mérők „okosítására” külső érzékelők felszerelésével. Cél, hogy a lakossági fogyasztókat is fokozatos bevonják, hiszen így napi, havi jelentéseket tudnak akár lakásra, intézményre, épületre szűrni, melyek alkalmasak az esetleges hibák (pl. szivárgás) gyors megszüntetésére. Az egyik legnagyobb problémát az elavult 30-40 éves vezetékhálózat okozza, melynek felújításához 29 Mrd forintos beruházásra lenne szükség, hogy a szolgáltatás színvonalát tovább emelhessék és a fogyasztást csökkenthessék.

 

Lehetne olcsóbb is?

1 GJ hőenergia előállítási költsége termál-energiából visszasajtolással 600-700 forint, Miskolcon 2382 forint. Azonban a fűtőenergia értékesítése 2012 óta hatósági áron történik. Magyarországi városok között Miskolcon az egyik legkedvezőbb a távhőszolgáltatás díja. A távhőtermelés és -szolgáltatás díjait rendelet állapítja meg, a Magyar Energetikai-és Közmű-szabályozási Hivatal javaslatára – figyelembe véve az önköltségeket. Tehát a villamosenergia- és gáztermelőkhöz hasonlóan, a hőtermelők díjtételei is hatósági árak. A szolgáltatóknak két százalékos hasznuk lehet az előállítási árhoz képest, a különbözetet pedig fejlesztésekre fordíthatják, illetve az állami költségvetésben marad. Még így is jól járnak a geotermikus távhőszolgáltatást igénybe vevők, mert ez az ár 20-25%-al olcsóbb a földgázzal fűtött lakásoknál.

 

A környezet is jól járt

A város Fenntartható energia akciótervet készített 2016-ban, amelyben vállalták, hogy a következő években 20 százalékkal mérséklik a város teljes szén-dioxid-kibocsátását a korábbi időszakhoz képest, ebben fontos szerepe van a távhő rendszer zöldítésének. A Nemzeti energiastratégiában rögzített földhőenergiából származó hazai mennyiség 10 százalékát Miskolc adja. Az elmúlt öt évben 40%-kal csökkent a miskolci távhőellátásból származó szén-dioxid kibocsátás, a szálló por mennyisége pedig több ezer tonnával. A MIHŐ alkalmazza az ISO 50001 Energia Menedzsment Rendszert. Miskolcon a green&smart city (zöld&okos város) koncepcióval a hatékonyság optimalizálható. A rendelkezésre álló, távhő rendszerbe integrált hőforrások rendszere a hazai  portfólió tervezéséhez szolgálhat mintául. A környezetvédelemben nyújtott teljesítményt a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége Öko-címkével ismerte el, melyet tavaly kapott meg Miskolc hőszolgáltatója.

Nagy Zsuzsanna, Ökológiai Intézet Alapítvány, munkatárs

 

 

Lengyel lakosok megújuló energiába fektetik a pénzüket

Írta MTVSZ_Alexa , 2018. április 06. 18:49 , Hozzászólsz?

Címkék: lengyel energia naperőmű EU termelő-fogyasztó PeoplesBudget

 pvpanele3.jpg

 

Figyelem, nyelvtörő: volt egyszer a lengyel Szczecin városában egy szokványos kis lakóközösség a Pszczelna utcában. Aztán két új közösségi vezető (Krzysztof Stasiewicz és Piotr Brzuszkiewicz) felpezsdítette: belevágtak egy fotovoltaikus erőmű projektbe, amellyel ellátják árammal egy 85 lakásos társasház közösségi tereit (lépcsőházak megvilágítása, külterület, mélygarázs, liftek működtetése, légkondi és -keringtető berendezések).

 

Az első lépés a lakosok meggyőzése volt. „Tájékoztató kampányt végeztünk, rengeteg időt fordítottunk személyes beszélgetésekre, bemutatókra a megújuló energiákkal kapcsolatban. Így sikerült a projekt mellé állítani a lakókat. Kiválaszthattuk a kivitelezőt és kidolgoztuk a társfinanszírozási rendszert.”– mondta Krzysztof. Mivel az épület relatíve új (kb. 10 éves), a közösségnek nincs elegendő forrása a felújítási alapban.

 budynek-panele-w-oddaleniu1-768x576.jpg

 

„Elsődleges szándékunk az volt, hogy felhasználjuk az EU kínálta lehetőségeket, de miután megvizsgáltuk a pénzügyeket, rájöttünk, hogy nem járható út.  Az ilyen kis lakóközösségek számára, mint a miénk, az EU támogatások nem elérhetőek. Szerencsére a Lengyel Termelő-fogyasztói Program (Prosumer Program) lehetővé tette a projektünk megvalósítását.” – tette hozzá Piotr. E program keretén belül vissza nem térítendő támogatásként megkapták a teljes felmerülő költség 40%-át. A fennmaradó költség egy hitel segítségével lett rendezve, melynek csupán 1%-os a kamata.

 

Részletes áramfelhasználási kimutatás készült, hogy megfelelő mennyiségű fotovoltaikus panel kerüljön fel. A közösség éves áramfogyasztása 22 MWh. Természetesen a korábbi beruházások - a garázsok, lépcsőházak és bejárók LED-es világítása, mozgásérzékelők felszerelése - is hozzájárultak a fogyasztás csökkenéséhez. Az elektromos hálózatot szintén modernizálták, így a rendszer elbírja a 24 kW-os napelem-rendszert. 2016 december utolsó napjaiban lett beüzemelve és 2017 első felében már 13,6 MWh mennyiségű elektromos energiát állított elő.

 ketlengyel768x576.jpg

 

A Pszczelna lakóközösség most azt figyeli, fog-e energia-többletet termelni a rendszer 2018-ban. Amennyiben igen, úgy a lépcsőházakban lévő radiátorokat lecserélik elektromosra, amiket az energia-többlet képes működtetni, így faragnak a gázszámlán is.

 

A projekt fontos része az oktatás, ismeretterjesztés. A lakosok nyomon követhetik a termelt napenergia alakulását, egy telefonos applikáció segítségével. A közelben élők és a járókelők is tájékozódhatnak a naperőmű teljesítményéről az épület homlokzatán elhelyezett elektronikus kijelzőn (ld. fotón). A közösség vezetői  a naperőmű működéséről bemutatókat terveznek környéki iskolásoknak, más lakóközösségeknek és műhelyeken is megosztják tapasztalataikat.

 fotowoltaika-tablica-768x576.jpg

 

A Pszczelna közösségnek több követője is akadt, például a Wroclaw lakóközösség, mely idén az eddigi legnagyobb fotovoltaikus erőművet telepítette 35 toronyház tetejére. Csak Szczecin-ben a Termelő-fogyasztói Program révén 3 szövetkezet is napelemes rendszereket telepít, összesen 800 kW teljesítménnyel (nagyjából 12 ezer lakos ellátására).

 

„A Termelő-fogyasztói Program támogatásainak közel a fele Nyugat-Pomerániába érkezett. Ez a 1100 projekt is mutatja: az emberek tudják, hogy ezek a befektetések megtérülnek." – értékelte Olgierd Geblewicz, a lengyel Nyugat-Pomeránia tartomány tisztviselője.

 

Krzysztof Stasiewicz is dicsérte a programot, a városbarát hozzáállás és a gyors ügyintézés miatt. Minden szükséges irat és dokumentum elérhető a weboldalukról. A dokumentáció egyszerű, átlátható, pár munkanapon belül kitölthető, így sokkal gyorsabban átfut a döntés, mint egy többkörös, sokversenyzős EU támogatás esetében.

 

A két vezető szerint az uniós pályázatoknál a bonyolult dokumentáció és a sok csatolmány mellett az átfogó pénzügyi elemzés elkészítése a legeltántorítóbb. Utóbbihoz ugyanis speciális szaktudás szükséges, ezért sokszor erre szakosodott cégeket bíznak meg komoly jutalékért. Továbbá bármely csúszás illetve késés büntetés alá esik. Mindent egybevetve a két vezető szerint a jelenlegi EU támogatások sajnos nem kis lakóközösségeknek vannak kitalálva. A nagy méretű és költségvetésű projektek előnyt élveznek ill. ahol pályázó önkormányzat vagy szervezet rendelkezik humán erőforrás csapattal, amely képes végigvinni a komplex pályázási folyamatot. Remélik, hogy ez hamarosan változik és a lakosok, lakóközösségek számára könnyebb lesz hozzáférni az EU által kínált támogatásokhoz az új 2020 utáni uniós költségvetésben.

Joanna Krawczyk, 2018 március

Fordította: Sorecz Gábor, lektorálta: Botár Alexa

Nézd meg a #PeoplesBudget programot arról, hogyan alakíthatod Te az új uniós költségvetést, hogy az jobban a lakosokról szólhasson. További sztorik: http://www.peoplesbudget.eu

MTVSZ blog

A Magyar Természetvédõk Szövetsége (MTVSZ) blogbejegyzései.

Hozzászólások

Címkék

1% (1) 7tévhit klímaváltozásról (1) adócsalás (2) adóelkerülés (1) adóigazságosság (2) adományozás (1) adóparadicsomok (2) Agent Orange (1) agroüzemanyagok (3) akció (2) akciónk (2) aktivizálódj (19) Álló szikla (1) aranybánya (2) atom (4) atomerőmű (5) Ausztria (1) autóipar (1) autómentes nap (1) Bankfigyelő (3) bánya (3) bányaprojekt (3) barátai (1) Belgium (2) Berlin (1) biodiverzitás (2) biogazdálkodás (1) biokert (2) biomassza (1) börzsőny (1) cancún (20) CETA (11) chillout (1) cián (2) Ciolos (1) cop16 (20) cop17 durban (5) cop18 doha (3) cop19 varsó (1) COP21 Párizs (8) cop21 Párizs (1) cop23 (1) csarna völgy (1) cselekedj (4) csernobil (2) cunami (1) demokrácia (1) dieselgate (1) divestment (1) dohányipar (1) EBRD (4) EFSA (1) egészség (1) éghajlatváltozás (40) éghajlatvédelem (4) EIB EBRD (1) élelmiszer-önrendelkezés (12) élelmiszer önrendelkezés (1) életmód (2) ellenállás (1) emberiség elleni bűntett (1) endokrin (1) energia (25) energiaátmenet (3) energiabiztonság (5) energiahatékony (1) energiapolitika (1) energiatakarékosság (18) energiatudatosság (9) energia demokrácia (1) energia kutatás (1) erdő (2) eredményhirdetés (1) értékelés (6) esőerdők (1) EU (6) Európai Bíróság (3) Európai Bizottság (2) Európai Parlament (4) eu elnökség (1) eu költségvetés (2) fejlődő országok (1) fekete kígyó (3) felújítás (1) felvonulás (1) fenntarthatóság (2) fesztivál (1) fiatal föld barátai (4) film (2) fogyasztás (10) föld (2) földhő (1) földrengés (2) földspekuláció (1) földszerzés (1) földtörvény (1) földzsákmánylás (5) föld barátai (27) Föld Barátai (6) föld napja (1) folyószabályozás (1) fotó (1) fukusima (2) fűszernövények (1) fűtés (1) Game over (1) gáz (2) gazdasági (1) gázvezeték (1) génmanipuláció (2) génmódosítás (4) génpiszka (15) glifozát (3) globális akciónap (1) globalizáció (5) GMO (2) GMO-Kerekasztal (1) gólya (1) Green-Go (1) gyógynövények (1) gyomirtó (3) hatásvizsgálat (1) háztartás (3) hellókarácsony (1) hitel (2) honlapajánló (2) hulladék (1) hülyeség kora (1) IARC (2) ICS (3) igazságosság (1) ingyenhitel (1) ISDS (7) japán (1) jelentés (3) jó példák (1) just transition (2) Kalifornia (1) katasztrófa (1) képek (4) késés (1) kiadvány (1) Kína (1) Kishantos (3) kitermelőipar (1) klíma (3) klímaper (1) klímapolitika (31) klíma igazságoság (5) költségek (4) konferencia (20) könyv (1) környezeti-társadalmi károk (1) közmeghallgatás (1) közösségépítés (7) közösségi energia (10) közösségi kert (1) kukorica (1) kutatás (2) land grab (5) Lechner Judit (1) lengyel (1) levél (1) lobbi (1) luxleaks (1) magvetés (2) Malmström (2) marco jelenti (19) Megnette (1) megújuló energia (8) Merkel (1) MFB (1) millenniumi celok (2) Miskolc (1) Mongólia (1) Monsanto (2) Monsanto Tibunal (1) MTVSZ (10) NAFTA (2) naperőmű (1) Natura2000 (1) nemzeti parkok (1) Nemzetközi Energiaügynökség (1) no2ISDS (2) no gmo (1) nyári tábor (1) nyeleni europe forum (1) nyersanyagok (1) nyílt (1) offsetting (1) ökocídium (1) ökológiai lábnyom (1) olajpálma (1) olajszennyezés (1) Olaszország (1) olkiluoto 3 (1) önkénteseink (2) Otthon Melege (1) Paks (1) palagáz (1) pályázat (6) Párizsi Megállapodás (1) pénz (3) PeoplesBudget (1) petíció (12) Philip Morris (1) Pozsony (1) pro natura svájc (1) radioaktív (2) rákkeltő (2) reaktor (3) regionális fejleztés (2) reménysugár (1) riadólánc (1) Rio+20 (1) romániai ősz (1) Roundup (2) Seattle (1) Seralini (1) Shell (1) shell (1) Sigmar Gabriel (2) sóder (1) Standing Rock (3) StopTTIP (19) strukturális alapok (2) sugárzás (2) szabadkereskedelem (22) szalmaépítészet (4) szavazás (1) szénerőmű (2) szökőár (1) tájfajták (2) talajpusztulás (1) távhő (1) technológia (1) termelő-fogyasztó (1) természetvédelem (5) termőföld (7) tévutak (4) tilos rádió (1) tippek (5) tisza (1) toma jelenti (2) Trump (1) TTIP (22) TTIPkedd (1) TTIPleaks (1) TTIPtuesday (1) tüntetés (2) UNESCO (2) USA (2) Vallónia (1) válság (1) védett fajok (2) vegyianyagok (2) Verespatak (3) vers (1) verseny (2) vetélkedő (1) vetőmagok (1) vetőmagszennyezés (1) video (10) videó (1) világbank (2) világörökség (2) víz (2) vízgazdálkodás (1) vízierőmű (1) víztúlfogyasztás (1) VWgate (1) WHO (2) WTO (1)

Közösség

Kövess minket a Facebookon!

Olvass minket a Twitteren!