
Az energetikai átmenet jól jövedelmező befektetés, erősíti meg az „Európa klímaosztaléka: gazdasági előnyök, munkahelyek, egészség és alacsonyabb energiaköltségek” című kutatási jelentés. A gondosan tervezett és méltányosan fizetett éghajlatvédelmi intézkedés javítja az emberek lakhatását, egészségét, bevételt és munkahelyeket teremt, és még a környezetnek is jó. Nézzük a részleteket!
Marton Miklós (MTVSZ) cikke
- Csak az energiatakarékossági intézkedések uniós szinten 2030-ra több mint 826 milliárd euró éves pénzügyi hasznot generálnak. Ez az érték 2050-re uniós szinten közel évi 2000 milliárd euróra emelkedik.
- Csökken az import fosszilis energiahordozókra elvesztegetett pénz mennyisége, ezzel csökken az energia-költség, csökken a függőség a külföldi energiaáraktól.
- Csökken az állami költségvetés egészségügyi kiadása, és az éghajlati hatások okozta gazdasági veszteség. Csökken a súlyosbodó hőhullámok, az erdőtüzek, az aszályok kockázata is.
- Az igazságos átállás csökkenti az energiaszegénységet a számlák csökkentésével, az otthonok energetikai fejlesztésével. Ahhoz, hogy ezek az előnyök mindenkihez eljussanak, a közberuházásoknak és támogatásoknak előnyben kell részesíteniük az alacsony jövedelmű háztartásokat, a kiszolgáltatott közösségeket és az átállás költségeinek leginkább kitett régiókat.
Összességében a foglalkoztatás területén az energiaátmenetet gyorsító beruházások beruházások 2030-ig több mint 8,5 millió további európai munkahely létrejöttét támogatják.
Ami pedig az egészségre gyakorolt hatást illeti, a fokozott éghajlatvédelmi cselekvés révén csökken a légszennyezettség, így az emberek egészségesebben élhetnek. Számítások szerint 2030-ig EU-szinten - csak a téli hideg által okozott betegségeket számolva - évente közel 34 ezer korai haláleset és 8 ezer kórházi eset előzhető meg. A nyári hőhullámok ennek többszörösét jelentik.
Magyarország hasznai
A CAN Europe most megjelent kutatása szerint az energetikai átállás felgyorsítása Magyarország számára igen jelentős előnyöket hoz.
- A felgyorsított energiaátmenet eredményeképpen minden magyar lakos 2030-ra 50 ezer, 5050-re 325 ezer forintot spórol meg évenként az energiaköltségeken. Az elkerült klímakárok még jelentősebbek: 2030-ra minden magyar lakos 71 ezer forintot, 2050-re pedig 505 ezer forintot takarít meg.
- Magyarország teljes pénzben kifejezett haszna 2030-ra 1379 milliárd forint (ami a 2021-es GDP 2,5%-a), 2050-re 7913 milliárd forint évenként (a 2021-es GDP 14,1%-a).
- Mindez mintegy 85 ezer új elsődleges munkahely létrejöttét jelenti hazánkban.
- A gyors energetikai átállás egészségesebb környezetet jelent, ami a betegszabadságok elkerülését, végső soron elkerült korai halálozásokat jelent. Mindez természetesen az állam egészségügyi kiadásainak csökkenését is hozza.

Most van pénz
A magyarországi klímacélok megvalósítására rengeteg uniós forrás áll rendelkezésre. Általános szabály, hogy az uniós fejlesztési források legalább 20%-át éghajlati célokra kell fordítani. Számos befektetés már a fejlesztés megkezdésekor hasznos, ilyen például a lakóépületek energetikai felújításának megfelelő támogatása. Csak az EU Szociális Klímaalap révén építésügyre hazánk mintegy évi 330–500 milliárd forinthoz juthat. Ahogyan egy nemrég megjelent tanulmány kiemelte: „Az ETS2 lehetőséget nyújt arra, hogy régóta halasztott épületfelújítási beruházások valósuljanak meg.”
Amit azonnal elkezdhetünk (ahogyan a Magyar Természetvédők Szövetsége korábban is megfogalmazta):
- Tervezzünk több energetikai felújítást az épület-szektorban, és támogassuk azt a jelenleg tervezettnél több forrással. Az uniós és nemzeti forrásoknak évente 100-130 ezer otthon energetikai felújítását kellene lehetővé tenniük.
- Növeljük a megújuló energiahordozók arányát az energiamixben. Az energiaközösségeknek nagyobb szerepet kell adnunk.
- Szüntessünk meg minden közvetlen és közvetett (pl. adókedvezmény, csökkentett bányajáradék) támogatást, ami környezetre káros tevékenységekre irányul, és ne nyújtsunk ilyet a jövőben sem. Az erőltetett újraiparosítás jelentős üvegházgáz-kibocsátáshoz, fenntarthatatlan energiaigényhez, és a fosszilis tüzelőanyag-használat kivezetésének halogatásához vezet.
„Az éghajlat védelméhez mindenki köteles tudásának és képességeinek megfelelően hozzájárulni” - emelte ki írásában Dr. Sulyok Katalin. Hozzátehetjük: ezzel még jól is járunk.
Bővebben a témáról ebben a tanulmányban olvashat!
- Fenti írás a Plan4Climate projekt keretében jött létre. A Plan4Climate projekt az Európai Unió LIFE Program támogatásával működik. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával.
- Az írás alapjául szolgáló „Europe’s climate dividend: Economic benefits, jobs, health and lower energy costs” című jelentés eredetije angol nyelven elérhető itt
Marton Miklós, éghajlatvédelem és energia projektvezető, Magyar Természetvédők Szövetsége


Kövess minket a
Olvass minket a