A palagáz* (nem-hagyományos földgáz) előfordulása extrém: Magyarországon jellemzően 2,5-6,5 kilométerrel a felszín alatt, az alapkőzet pórusaiba zárva diffúzan, akár 200-300 °C-os hőmérsékleten és extra magas nyomáson található. A kitermelés ezért hasonlóan extrém: mélyfúrást és hidraulikus rétegrepesztést igényel (nagymennyiségű vízből és vegyi anyag-koktélból álló repesztőfolyadékkal).

(*Cikkünkben és a Stop palagáz! moratórium-kezdeményezésben a palagáz szót a nem-hagyományos szénhidrogénekre használjuk. Ebbe beleértjük többek között a tömött gáz, palagáz, medenceközepi gáz, szénhez között metán, stb. egyéb nem-hagyományos szénhidrogén-előfordulásokat is.)

Vajon megérte-e ez a drasztikus és drága bányászat?

Az Alföldön 2024-ben kitermelt palagáz mennyisége az éves magyar gázfogyasztás 1 százalékát sem fedezte. Ez messze van attól, hogy érdemben javítsa az energia/ellátásbiztonságot, vagy érzékelhetően hasson a lakossági gázárakra. Ördögi kör: jellemzően a palagáz-kutak hozama viszonylag gyorsan lecsökken (néhány év alatt), ezért a termelés fenntartásához rendszeresen újabb fúrások, utak, vezetékek és beruházások kellenek. Ezek terhelését a helyi települések, helyi lakosság, gazdák kénytelenek viselni.

A palagáz-kitermelés egyik legsúlyosabb ára a víz.

Egyetlen palagázkút élettartama alatt több millió liter, vagyis több ezer köbméter édesvizet használnak fel, ráadásul egy-egy helyszínen akár 50-100 gázkutat is fúrhatnak. Az ország és kiemelten az Alföld vízkészletei már ma is nagyon sérülékenyek. A mezőgazdaság, a helyi gazdák megélhetése és a lakossági vízbiztonság ugyanabból a készletből él. Erre rakódik rá a szennyezés kockázata: a repesztőfolyadék veszélyes vegyi anyagai, valamint a kőzetből kioldódó nehézfémek, szivárgás vagy hibás kezelés esetén a környezetet, főleg a vizeket és a talajt veszélyeztethetik.

A termőföld terhelése is jelentős kockázat.

A gázkutak, utak, vezetékek és kiszolgáló létesítmények mezőgazdasági területeket foglalnak el, feldarabolják az élőhelyeket, rontják a táj ökoszisztéma-szolgáltatásait. Erről részletesebben következő blogcikkünkben írunk. 
Az egészségügyi kockázatok is aggasztóak. A kitermelés, feldolgozás és szállítás során benzol, metán, illékony szerves vegyületek, főleg a teherforgalom miatt pedig nitrogén-oxidok, szén-monoxid és por kerülhet a levegőbe. A rákkeltő benzol jelenlétét és a metánszivárgást hazai mérések is kimutatták. További problémák a zaj, por, a helyi utak és épületek állagromlása, éveken át. A repesztőfolyadék és a termelést kísérő víz földbe sajtolásának földrengés-kockázatával is számolni kell.

Klímaromboló beruházások

A fosszilis palagáz klímaromboló, alááshatja Magyarország éghajlatvédelmi vállalásait: ugyanis 90-95 százalékban a szivárgásra hajlamos metánból áll, amely a szén-dioxidnál sokkal erősebb üvegházhatású gáz. A palagáz kitermelése, feldolgozása, szállítása és a hozzá tartozó infrastruktúra teljes életciklusa tovább mélyíti a fosszilis energiafüggőségünket, miközben késlelteti a valódi energiaátmenetet. Ehelyett olyan energiarendszerre van szükség, amely az energiatakarékosságra, energiahatékonyságra és minél inkább helyben elérhető megújuló energiaforrásokra épül, hiszen ez gazdasági, környezeti és társadalmi szempontból is előnyös.

Sok helyen már korlátozzák vagy tiltják

A környezeti és egészségügyi kockázatok miatt Európában sok ország már korlátozást, részleges vagy teljes tiltást vezetett be a rétegrepesztéses technológiára (fracking), köztük Franciaország, Írország, Spanyolország, Németország, az Egyesült Királyság, Bulgária, Szlovénia és Horvátország. Lengyelországban és Romániában is felfüggesztették a palagáz-feltárásokat. Tudomás szerint jelenleg Magyarországon zajlik egyedül számottevő palagáz-kitermelés Európában.

Országos palagáz-moratóriumra van szükség!

Mindezek azt mutatják, hogy országos palagáz-moratóriumra van szükség. A palagáz kutatását, feltárását és kitermelését fel kell függeszteni, és nem szabad új koncessziós szerződéseket kötni nem-hagyományos szénhidrogénekre. Független, átfogó vizsgálat kell a hazai kockázatokról, nyilvános konzultációval és szakmai egyeztetésekkel. Az ország közérdeke nem az, hogy szétfúrják az országot egy kockázatos palagázért, hanem hogy csökkentsük a teljes fosszilis energiafüggőségünket és az energiapazarlást, és energiahatékony, válságálló, megújuló energia alapú modern gazdaságra álljunk át.

Bővebben: A palagáz-moratóriumot sürgető StopPalagáz kezdeményezésünk: https://mtvsz.hu/stop-palagaz

Közérthető 2 oldalas palagáz-összefoglaló: https://mtvsz.hu/uploads/files/2026/stop_palagaz_hatteranyag_2026_05.pdf