A hazai energiaátállás, valamint az általa érintett háztartások, közintézmények az egyik legnagyobb vesztesei annak, hogy Magyarország nem tett eleget vállalt kötelezettségeinek, s így nem tudta lehívni a megfelelő uniós források zömét. A nemzetgazdaság kára több milliárd euró.

Dönsz-Kovács Teodóra cikke.

Magyarország a helyreállítási és ellenállóképességi terv költségvetésének csökkentésére tett javaslatot, miután nehézséget okoz az Európai Bizottság által a helyreállítási és ellenállóképességi alap folyósításának feltételeként megkövetelt – egyébként korábban a Kormányzat által javasolt és vállalt – reformoknak és beruházásoknak a 2026. augusztusi határidőig történő megvalósítása.

Akárhogyan is zsonglőrködnek a helyreállítási, kohéziós és hazai programok közötti forrásátcsoportosítással a látszólagos haladás érdekében; a késedelmekből, illetve a követelmények hiányos teljesítéséből fakadó forrásvesztés súlyos hiányt okoz a nemzetgazdaságban, így lassítva az ország energetikai átállását.

Nyomás alatt a helyreállítási és ellenállóképességi terv

2022 végén az Európai Bizottság azzal a feltétellel fogadta el Magyarország helyreállítási és ellenállóképességi tervét, hogy a források folyósítását 27, a jogállamisághoz kapcsolódó ‘szuper mérföldkőhöz’ kormány általi teljesítéséhez kötötte. Ezek megvalósítása azonban lassú, és némi előrehaladás ellenére még sokat kell tennie a kormánynak ahhoz, hogy meggyőzze a Bizottságot arról, hogy jó úton halad a szükséges reformok megvalósítása.

A helyreállítási és ellenállóképességi terv monitoring bizottságának 2025. júniusi ülésén a kormány még arról számolt be, hogy a tervezett intézkedések többsége megvalósítás alatt áll, bár jelezte, hogy a még meg nem hirdetett intézkedések esetében módosításra lehet szükség, ami bizonytalanságot kelt ezek jövőjét illetően.

2025 októberében a kormány honlapján társadalmi egyeztetésre bocsátotta és véleményezésre megküldte a monitoring bizottság tagjainak a terv módosítására vonatkozó javaslatot. Az előterjesztett módosítások arra engednek következtetni, hogy még ha Magyarország azonnal teljesítené is a 27 szuper mérföldkövet és ezzel jogosulttá válna a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz forrásaira, akkor is lehetetlen lenne végrehajtani számos tervezett reformot és beruházást a 2026. augusztusi határidőig.

Kohéziós források a szakadék szélén

2022 áprilisában az Európai Bizottság hivatalosan tájékoztatta Magyarországot a jogállamisági kondicionalitási eljárás megindításáról az uniós költségvetés védelmét szolgáló feltételrendszerről szóló rendelet értelmében.

2022 decemberében, a kormánnyal folytatott hosszas, de kevéssé gyümölcsöző tárgyalások után az Európai Unió Tanácsa úgy döntött, hogy felfüggeszti a három legnagyobb magyar operatív program – a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz (KEHOP Plusz), az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Plusz (IKOP Plusz), és a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz) – költségvetésének 55%-át, ami összesen nagyjából 6,3 milliárd eurót tesz ki.

2024 végére egymilliárd euró már egyszer s mindenkorra elérhetetlenné vált Magyarország számára. A feltételek teljesítésének elmulasztása miatt 2025 végével újabb egymilliárd euró veszett oda.

Az energiahatékonyság aránytalan megvágása

Az előterjesztés a helyreállítási és ellenállóképességi terv  10,4 milliárd eurós (4028,98 milliárd forintos) költségvetését mintegy 33%-kal csökkentené. A forráselvonás azonban nem egyenlően érintené a terv komponenseit. A vízgazdálkodási, fenntartható közlekedési és a körkörös gazdaságra való átállást szolgáló komponensek, valamint a REPowerEU fejezet csaknem teljes költségvetését elvonnák. Az Energia – zöld átállás a költségvetése mintegy 41%-át elveszítené.

Az energetikai komponensben a forráselvonás elsősorban az intelligens hálózatfejlesztést, a lakossági napelemes rendszereket és a középületek energiahatékonysági beruházásait érinti. Míg az előbbi két területen már valósultak meg fejlesztések és bizonyos mértékben piaci alapon is folytatódhatnának, az energiahatékonysági célú épületfelújítások régóta jelentősen alulfinanszírozottak. A módosítási javaslat szerint ettől a területtől 103,48 milliárd forintot (kb. 265 millió eurót) vonnának el, az energetikai komponens és a REPowerEU fejezet forrásait is beleértve.

A magyar energiaátmenet peremére szorultak a háztartások, különösen az enerigaszegénységgel sújtottak. Az Otthonfelújítási Programot, amely a lakóházak energetikai felújítását támogatja és amely eredetileg mintegy 224 milliárd forinttal szerepelt a REPowerEU fejezet költségvetésében, mostanáig 12%-ban sikerült megvalósítani.

Amennyiben Magyarország végül elesne a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz teljes keretétől, az Otthonfelújítási Program költségeit a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Pluszra kívánnák terhelni, amelyben így kevesebb forrás maradna egyéb (vagy hasonló) prioritásokra. Ebben az esetben a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből háztartási energiahatékonysági felújításokra szánt mintegy 200 milliárd forint egyszer s mindenkorra elveszne.

Korlátozott finanszírozási alternatívák

Eredetileg mind a helyreállítási és ellenállóképességi tervben, mind pedig a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Pluszban voltak betervezve energiahatékonysági felújítási intézkedések különböző épülettípusokra. Emellett a Modernizációs Alapban is kilátásban van ilyen beruházások finanszírozása kórházak számára.

Azonban a jogállamisági kondicionalitási mechanizmus feltételeinek nem teljesítéséből fakadó forrásvesztés óriási, nehezen betömhető lyukat ütött az energiaátmenet költségvetésén. Nem várható el, hogy a Modernizációs Alap önmagában kiváltsa az összes kiesett intézkedést és eszközt.

Noha több hazai program indult állami költségvetési támogatással (pl. Otthon Start, Családi Otthonteremtési Kedvezmény), ezeknek nem kifejezett céljuk az épületek energetikai felújítása, ezért nem alkalmasak a keletkező hiány kitöltésére.

Más programok, mint például az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) és az energiahatékonysági célú felújítási programok, mint például az Otthonfelújítási Program, többnyire piaci alapúak vagy saját forrásként kezdőtőkét igényelnek. Következésképpen ezek előnyeit elsősorban az átlagos vagy magasabb jövedelmű háztartások élvezhetik, míg az alacsony jövedelmű háztartások számára gyakorlatilag elérhetetlenek. Óriási szükség lenne a rászoruló, energiaszegénységben élő háztartások szükségleteihez szabott intézkedésekre, eszközökre, azonban jelenleg nincs ilyen a láthatáron.

Sajnos a nemzeti szociális klímaterv tervezése – amely hosszú távú eszközzel támogathatná az energetikai átállás terhei által jobban érintett, energiaszegény háztartásokat – a 2024-ben és 2025 első felében tett lépések, tervezés után mintha megrekedt volna.

Forrásmentés az átláthatóság kontójára

A helyreállítási és ellenállóképességi terv eredeti komponenseinek mintegy 75%-át megvágták, hogy két újonnan javasolt komponens számára szabadítsanak fel forrásokat: az InvestEU és az MFB tőkeemelése számára. Az MFB tőkeinjekciója a gazdaságfejlesztés, versenyképes munkaerő, a zöld gazdaság és a megfizethető lakhatás témájában támogatna beruházásokat.

Azonban a tervezett beruházásokkal kapcsolatban súlyos aggályok merülnek fel átláthatósági és felügyeleti szempontból, mivel az ezekre vonatkozó befektetési politikákat nem kell jóváhagynia a helyreállítási és ellenállóképességi terv monitoring bizottságának. A felügyeletet ehelyett egy különálló “szakmai intézőbizottság” látja el, amelynek tagságára a monitoring bizottság nincs ráhatással.

A helyreállítási és ellenállóképességi terv monitoring bizottságának 2025. december 2-I ülésén a civil szervezetek több képviselője hangot adott ezeknek az aggályoknak, kiemelve a kormányzat és a Bizottság által most tárgyalt új komponensek folyamatos és megfelelő nyomon követésének szükségességét.

Ezen súlyos átláthatósági és felügyeleti aggályok mellett van egy még alapvetőbb és sürgetőbb probléma. Számos korábban tervezett intézkedés, amely a rugalmas, társadalmilag igazságos és éghajlatbarát/klímasemleges gazdasági átállást szolgálta volna és amelyet társadalmi és szakértői egyeztetések mentén dolgoztak ki, jelentős forráscsökkentést vagy teljes törlést fog elszenvedni. Ez veszélybe sodorja az energiaátmenetet, amelyet egyébként az MFB tőkeemelése is támogathatna.

A magyar társadalom, valamint az érintett gazdasági ágazatok és iparágak régóta vártak ezekre az intézkedésekre, ezzel együtt kiszámítható szabályozási és finanszírozási környezetre, amelyek az ambiciózus dekarbonizációs beruházások előfeltételei. Jelenleg azonban Magyarország energiaátmenetének uniós finanszírozása sok bizonytalansággal terhelt.

Írta: Dönsz-Kovács Teodóra, MTVSZ. Szerk.: Botár Alexa, MTVSZ.