A hosszú távú nemzeti éghajlati stratégiáknak fontos szerepük van: általában 2050-ig határozzák meg az adott ország éghajlatvédelmét. Érdemes időközönként felülvizsgálni ezeket, sőt, az EU elő is írja (az EU Irányítási Rendeletben).

Egy 2025 májusában megjelentetett szakmai civil jelentés tíz uniós ország hosszú távú éghajlatvédelmi stratégiáit hasonlította össze. Az általános kép lesújtó: számos uniós tagállam elhanyagolja vagy késlelteti a hosszú távú éghajlatvédelmi tervezést. Az ambíció, a tervek nyilvános konzultációja és a többi nemzeti éghajlatvédelmi dokumentumokkal való összhang is több országban gyenge.

Magyarország 2021-ben fogadta el hosszú távú éghajlati stratégiáját Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia (NTFS) címmel. A dokumentum hivatkozik a klímatörvényre (2020. évi XLIV. törvény), amely egyértelműen elköteleződik:  Magyarországnak legkésőbb 2050-re el kell érnie a klímasemlegességet.

Az NTFS az elsők között jelent meg Európában, és több gondolatában ma is helytálló, sőt példamutató. Az elmúlt évek során azonban annyira sok változás történt, hogy a leírt következtetések jelentős részét felülvizsgálni kell.

A lakosság támogatta, hogy az ország 2050-re klímasemleges legyen

A Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia társadalmi konzultációja 2020-ban a Nemzeti Energia és Klímaterv (NEKT) konzultációval párhuzamosan, egyben zajlott. A kérdőív híre villámgyorsan elterjedt a közösségi és független médiában. Végül a rendelkezésre álló mindössze egy hét alatt 192 ezer ember töltötte ki a kérdőívet, ami megdöbbentően magas szám.

A válaszadók 97%-a úgy látta, hogy az emberek egyéni döntéseiken és fogyasztási szokásaikon keresztül hatással vannak a klímaváltozásra – azaz tisztában vannak az éghajlatváltozás emberi okaival és felelősségükkel is. 92% úgy  nyilatkozott, hogy hajlandó lenne megváltoztatni életmódját, étkezési vagy vásárlási szokásait az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése érdekében.

Jelezték, hogy az energia-, vízgazdálkodási-, és természetvédelmi ágazatokban érzik a legnagyobb szükségét a cselekvésnek, de jelentősnek tartják a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás klímaváltozásnak való kitettségét is. Úgy vélték, hogy az energia- (82%) és a közlekedési (77%) ágazatok járulhatnak hozzá a leginkább az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez. A válaszadók 92%-a egyértelműen támogatta, hogy Magyarország 2050-re karbonsemlegessé váljon.

A Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia főbb érdemei

Az NTFS a maga idejében igen fontos lépés volt. Bebizonyította, hogy az energiaátmenet – technikailag és pénzügyileg is – lehetséges. Sőt, bebizonyította, hogy a gyorsabb és erőteljesebb energiaátmenet nagyobb, jelentős pénzügyi előnyökkel jár és sok új munkahelyet is teremthet.

A Stratégia felelősen tekint az éghajlatvédelemre és határozottan hivatkozik a Párizsi Klímamegállapodásra. Valódi stratégia abban az értelemben is, hogy különböző forgatókönyveket vázol fel:

• Ölbe tett kéz (ÖTK) forgatókönyv, vagy más néven „szokásos üzletmenet” (BAU): Ennek a kibocsátási pályája a jelenlegi trendeket követi, azt feltételezve, hogy minden aktuális ágazati szakpolitikai stratégia és intézkedés érvényben marad, s új intézkedések nem történnek.
• Halasztott Cselekvés (HCs) dekarbonizációs forgatókönyv: A HCs forgatókönyv későbbi és 2045-ig lassabb ütemű kibocsátáscsökkentést tervez (az energiaágazatban).
• Korai Cselekvés (KCs) dekarbonizációs forgatókönyv: A KCs forgatókönyv szerinti megközelítés a nettó szén-dioxid-kibocsátás 2050-ig történő elérését úgy vetíti előre, hogy közben a munkahelyteremtés és környezeti externáliák mérséklésének rövid és középtávú előnyeit, a korai lépéselőny gazdasági lehetőségeit és a magasabb termelékenység és gyorsabb GDP-növekedés lehetőségeit is feltárja.

ÜHG kibocsátás várható alakulása a három vizsgált forgatókönyv szerint

(CO₂eq/év; éves nettó szint; 1. ábra)

(Forrás: tényadat Eurostat, projekció saját modellezési eredmény)

„A nemzetgazdaság karbonmentesítése új munkahelyeket teremt az elemzett ágazatokban. A KCs forgatókönyvben 2050-re az ÖTK forgatókönyvhöz képest közel 183 ezer új munkahely jön létre, míg a HCs forgatókönyv esetében az új, zöld munkahelyek száma ennek kétharmada. Megfelelő oktatási, képzési és átképzési programok révén a magyar gazdaság összességében profitálhat a dekarbonizációs átmenetből.”

 Ki korán kel, aranyat lel

Az NTFS a fentebb vázolt 3 forgatókönyvet alaposan megvizsgálja, elsősorban technológiai és pénzügyi szempontból. Arra a megállapításra jut, hogy „a beruházások korai végrehajtása eredményeként 2050-re nagyobb lesz a GDP, az állam bevétele és az elkerült költségek összege, és nagyobb lesz a negatív környezeti externáliák elhárításának mértéke, mint ezen beruházások későbbi megvalósulása esetén.” Ez a megállapítás mintegy öt évvel megelőzte a Paris Pact Payoff című európai civil tanulmányt, amely Magyarországra nézve kimondta, hogy Magyarországa 2030-ig GDP-jének 8,8%-át takaríthatja meg, ha növeli éghajlatvédelmi ambícióit azaz gyorsítja az energiaátmenetet és a kibocsátás-csökkentést (dekarbonizációt). A jelentés kivonata magyar nyelven itt olvasható.

Teendők most

Az NTFS felülvizsgálatra szorul. Elfogadása óta sok minden változott. Például a megújulók előállítási ára tovább csökkent, miközben a fosszilis energiahordozók ára nőtt. Az egyes áramtermelési módok üvegházgáz szennyezése igen eltérő. A szélerőművek átlagos üvegházgáz szennyezése 11g CO₂e/kWh, a naperőműveké 41g CO₂e/kWh, a gázerőműveké átlagosan 610g CO₂e/kWh, az olajerőműveké 840g CO₂e/kWh, a szénerőműveké átlagosan 1215g CO₂e/kWh (életciklus vizsgálattal). Ez azt jelenti, hogy ugyanannyi áram előállítása közben például a gázerőművek 55-ször több éghajlatváltozást súlyosbító üvegházgázt szennyeznek, mint a szélerőművek.

Üvegházgáz szennyezés az egyes erőmű típusokban (gCO₂e/kWh)

Grafika: MTVSZ, adatforrás: IPCC

Míg az NTFS különösen fontosnak tartotta az energiaszuverenitás és az energiaellátás biztonságának megőrzését, bevezetése óta a magyar uránimport érdemben nem változott, a gázimport pedig – minden szándék ellenére - nem csökkent, hanem nőtt.

Hasonlóképpen, az energiaközösségek létrehozása a NTFS-ben is szerepel az energiatermelés ingadozásainak kiegyensúlyozására szolgáló eszközként, de ezek bevezetése lassú előrehaladást mutat. A közösségi közlekedési módok megújításának felgyorsítása szintén a Stratégia egyik sarokköve volt, azonban a megújulás lépései sokkal gyengébbnek tűnnek, mint a romlás jelei. Ilyen például a személyautók számának és átlagéletkorának növekedése, ami az üvegházgázszennyezés növekedését eredményezi.

Az épületek, különösen a lakóépületek energetikai felújítása hasonlóan kulcskérdés kell(ene) legyen a stratégiákban. Az épületek az elsődleges energiafogyasztás 40%-áért felelősek, és a teljes hazai energiafogyasztás 16%-át lehetne megtakarítani az összes elavult lakó- és középület felújításával. 2050-ig évente az épületállomány 3%-át (azaz több mint 100 ezer lakóépületet évente) kell felújítani.

Tehát…

A Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia (és a kapcsolódó klímatörvény, Nemzeti Energiastratégia) alapos felülvizsgálatra, erősítésre szorul.

A magyar lakosság és a gazdasági szereplők is egyre inkább megtapasztalják az éghajlati válság közvetlen kedvezőtlen hatásait (aszályok, villámárvizek, szélviharok; élelmiszertermelés nehézségei, épületkárok, egészségügyi károk stb.). Mindez egyre nagyobb terhet ró az állami költségvetésre, a háztartások és vállalkozások pénztárcáira is. Hazánk klímasemlegességi fejlődési pályára állítása egyúttal gazdaságvédelem és a magyar társadalom megélhetésének, jóllétének biztosítéka.

További infók, anyagok a témában: https://mtvsz.hu/together-for-1-5

Írta: Marton Miklós, MTVSZ

#MTVSZ #energiaátmenet #NTFS #éghajlatvédelem #felülvizsgálat #EgyüttAMásfélfokért #TogetherFor1point5