Miközben a közvélemény túlnyomó része ezekben a hónapokban elsősorban a szomszédban zajló háborúval kapcsolatos hírekre figyel, a háttérben a géntechnológiai lobbi az Európai Bizottsággal karöltve azon tevékenykednek, hogy kivonják az uniós GMO-szabályozás hatálya alól az “új-GMO-kat” (génszerkesztett és egyéb új génmódosítási technológiákkal előállított szervezeteket). A biotech lobbitól független kutatók viszont a kockázatokra hívják fel a figyelmet, és szigorú szabályozást tartanak szükségesnek.

Az alábbi írásban nagyrészt az ENSSER (European Network of Scientists for Social and Environmental Responsibility - A társadalmi- és környezeti felelősségért elkötelezett kutatók európai hálózata) által készített állásfoglalás felhasználásával megmutatjuk, hogy milyen kockázatokat jelentenek ezek az új génmódosítási technikák, miért elfogadhatatlanok az „új GMO-k” deregulációjára vonatkozó javaslatok.

Az új génmódosítási technikák támogatóinak érvei

Az biotech lobbi részéről alábbi alapvető érvek hangzanak el az új génmódosítási technikák segítségével környezeti alkalmazásra (például mezőgazdasági termelés) kifejlesztett élő szervezetek és termékek deregulációja, a szabályozás alóli kivonása vagy „könnyített termékalapú” szabályozása mellett:

• A szabályozóknak csupán az új módosítási technikákkal előállított „genetikai esemény(ek)” végtermékében jelenlévő tervezett tulajdonságot kell tekintetbe venniük, és nem szabad figyelmet fordítani azokra az eljárásokra, amelyek révén ezek az „események” az egész szervezeten belül létrejöttek, legyen szó vírusról, mikrobáról, növényről vagy állatról.
• Az új módosítási technikákkal előállított „genetikai események” többségében nincs jelen idegen DNS a kezelés végén.
• A – génkiütések (abláció, deaktiválás) vagy adott gén fehérje- vagy RNS-termékei működésének módosítása révén működő – genomszerkesztési módszerek által kiváltott kis DNS-nukleotidváltozások a természetesen, vagyis emberi beavatkozás nélkül bekövetkező, véletlenszerű mutáció révén létrejövő változásokhoz hasonlatosak.
• A DNS- vagy az RNS-molekulák tervezett változásai pontosak és egyediek, vagyis a célszervezetekben kis mértékben vagy egyáltalán nem fordul elő más genomváltozás.
• Az új módosítási technikákkal előállított „genetikai esemény(ek)” kimenetele kiszámítható, és a tervezett változások nem lépnek kölcsönhatásba más génekkel, útvonalakkal vagy a szervezet egészével. Emiatt az ezekből az eljárásokból származó termékek biztonságosak, függetlenül attól, hogy azok élelmiszerek, illetve mezőgazdasági vagy környezeti rendszerhez tartozó szervezetek.

Az ENNSER állásfoglalást aláíró kutatók nem fogadják el a fenti állításokat

Az ENSSER (European Network of Scientists for Social and Environmental Responsibility - A társadalmi- és környezeti felelősségért elkötelezett kutatók európai hálózata) által készített állásfoglalást aláíró 61 kutató vitatja a fenti állításokat, azokat tudományosan megalapozatlannak tartja. A kutatók szerint szerint az időnként „génszerkesztési technikáknak” is nevezett módszerek valójában genetikai módosítási technikák (mivel epigenetikai vagy egyéb változások révén módosítják a genetikai anyag vagy a génműködés szabályozását), és hogy az ezen módszerekkel előállított szervezetek tehát, logikusan, genetikailag módosított szervezetek (GMO-k).

Az ENSSER állásfoglalát aláíró kutatók szerint ezeknek a technikáknak az alkalmazása az emberi tapasztalatokra nézve példa nélküli eredményeket tehet lehetővé:

• Még ha el is fogadjuk, hogy e technikák egyes termékei megkülönböztethetetlenek emberi beavatkozás nélkül keletkezett organizmusoktól, nem feltétlenül azok, és mindez nem bír jelentőséggel a köz védelme szempontjából.
• Ezek a technikák alkalmazhatók olyan, csekély mértékű változtatások sorozatában, amelyek bármelyike egyenként megkülönböztethetetlen a természetben egyedileg bekövetkező változásoktól, de együttes eredményük teljességgel ismeretlen a földi lét számára. A genomszerkesztési technikákat egyidejű és/vagy egymást követő használatra is fejlesztenek. Ez akár több genetikai szekvencia egyidejű módosítását, illetve egyetlen vagy több különböző genetikai szekvencia egymást követő módosítását is lehetővé teszi3. Így az alkalmazott változtatások együttese még olyan esetekben is létrehozhat az eredeti, nem géntechnológiai úton módosított szervezettől jelentősen eltérő szervezetet, amikor minden egyes változtatás külön-külön csekély. Egy ilyen szervezet ugyanúgy vagy még fokozottabb mértékben különbözhet a szülői vonalaktól, mint bármely, „hagyományos” transzgenikus genetikai módosítási technikával előállított organizmus.
• Tudományos szempontból nem bizonyított és nem dokumentált az az általános állítás, mely szerint az új génmódosítási technikák alkalmazásával megváltoztatott genomok molekuláris szinten minden esetben megegyeznek azokkal, amelyek emberi beavatkozás nélkül keletkeznének. A beavatkozássorozat csupán egyetlen eredményének, a tervezett nukleotidszekvenciának a vizsgálata nem megalapozott végső bizonyíték az állítás érvényességére.
• Még ha nem is marad idegen DNS a végtermékben, a szervezet saját DNS-ében vagy RNS-ében kimutatható a tervezett genetikai vagy epigenetikai változás.
• Céltévesztő, nemkívánatos változások gyakran előfordulnak a genomban e technikák egyes organizmusokon történő alkalmazás nyomán, és tudomásunk szerint nem zárható ki, hogy bármely szervezet esetében előforduljanak. Ezt közzétett kutatások dokumentálták, kiváltképpen a genomszerkesztési technikák esetében. Nemrégiben a genomszerkesztési technikák által indukált, nem várt mutációs mintázatokat is leírtak mind a célzott, mind pedig céltévesztő pontokon. Ezek az eredmények azt jelzik, hogy még nem ismerjük azokat a mechanizmusokat, amelyek révén ezek a módszerek megváltoztatják a DNS szekvenciáját, és azt sem, hogy ezek mennyiben különbözhetnek állatok és növények, illetve ezek alcsoportjai között. Ez meghiúsítja abbeli képességünket, hogy teljes mértékben megjósoljuk ezen eljárások kimenetelét. Bár a különböző szakcikkek eltérő kifejezéseket használhatnak, az eddig felismert céltévesztő hatások a következők:
   - Tervezett módosítás nyomán bekövetkezett nemkívánatos hatások. Például, ha a módosítás megváltoztatta egy enzim aktivitását vagy specifitását, az a tervezettől eltérő biokémiai reakciókat eredményezhet vagy indíthat be.
  - A célszekvenciá(k)tól eltérő DNS- vagy RNS-szekvenciák nemkívánatos módosításai vagy mutációi. Ilyen céltévesztő hatásokat gyakran dokumentáltak, illetve olyan esetekben, amikor nem találtak ilyeneket, általában nem végezték el a genomi DNS teljes szekvenálását ezek ellenőrzésére.
  A DNS-, RNS- vagy fehérjeszinten bekövetkező céltévesztő változások nemkívánatos változásokhoz vezethetnek a szervezet biokémiájában. Ez akkor is így van, ha idegen DNS nincs is jelen az új génmódosítási technikákkal végrehajtott módosítási folyamat végén. Az ilyen technikákkal előállított növényi élelmiszerek esetében a céltévesztő hatások váratlan toxinok vagy allergének jelenlétéhez, illetve megváltozott vagy veszélyeztetett tápértékhez vezethetnek. Még nem GMO növények is hatékonyan képesek előállítani saját toxinjaikat – például védekezhetnek a kártevők ellen. Az új génmódosítási technikák révén bevezethető változások radikális jellege váratlanul magas toxinszinteket vagy új toxinok termelődését eredményezheti. Az új génmódosítási technikákkal előállított termékek környezeti kibocsátásának a növényekben és az állatállományban a célzott és a nem célzott vad típusú szervezetekre gyakorolt nemkívánatos hatásaival kapcsolatban, e hatások előrejelzésének a természetes ökológiai összefüggések bonyolultsága miatti nehézségeivel kapcsolatban, valamint a kockázatértékelés és kockázatkezelés vonatkozó bizonytalanságaival és a kapcsolódó etikai kérdésekkel kapcsolatban ökológiai aggályok merültek fel.
• A gene drive módszer (más néven génkiszorítás) az új génmódosítási technikák (itt CRISPR) alkalmazás speciális esete, mivel ez szándékosan megfordítja a genetikai módosítások szélesebb népességekre vagy nem célzott szervezetekre való terjedésének megakadályozási szándékát. Éppen ellenkezőleg, a génkiszorítás módszerét arra tervezték, hogy elősegítse a genetikai módosítások terjedését a vad típusú népességek teljes körében, sőt globális szinten akár egész fajokra vonatkozóan is. Ez magában foglalja a népességek vagy teljes fajok szándékos kiirtását, amelyet jelenleg egerek, rovarok (szúnyogok, legyek), mezőgazdasági kártevők és invazív fajok esetében javasolnak. A kiváltó okok kezelése (pl. a rossz higiénés körülmények vagy a nem megfelelő mezőgazdasági vagy természetvédelmi gyakorlatok) helyett az ilyen megközelítések súlyosbíthatják a problémákat, vagy más, új gondokat okozhatnak. A legjobb esetben is csak a tüneteket kezelik, míg az okok háborítatlanul fennmaradnak. Emellett magas az ökológiai egyensúly kiváltott felbomlásának és zavarainak a kockázata. Rovarfajok felszámolásának például komplex közvetett hatása lesz az egész ökoszisztémára, megváltoztatva vagy megzavarva a táplálkozási láncokat, illetve az ezekhez kapcsolódó biológiai sokféleséget és potenciálisan az ökoszisztéma működését (pl. károsodhatnak a beporzók). Ezen túlmenően mind több bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy ezek a megközelítések nem fenntartható megoldások: pl. a gene drive által a kiirtásuk vagy állománycsökkentésük érdekében célzott rovarokban (pl. kórokozót hordozó szúnyogok) gyorsan alakul ki ellenállóképesség (rezisztencia). Végezetül jól ismert, hogy a genetikai anyagok népességeken és fajokon belüli áramlását korlátozó határok csupán részlegesek, ami nagy valószínűséggel eredményezi azt, hogy a populációs léptékű gene drive konstrukciók a célnépességből nem célzott népességekbe is átkerülnek. Fajszinten a nemkívánatos faj megsemmisítésére szánt gene drive konstrukciók a környezetbe kerülve valószínűleg szintén a célfaj hasznos rokon fajaiba is eljutnak. Például egy gyomfaj elpusztítására irányuló gene drive nagy valószínűséggel átkereszteződhet rokon kultúrnövényfajokba, ami potenciálisan pusztító hatású következményekhez vezethet az emberiség számára.

Az új génmódosítási technikák gyakorlata elővigyázatosságot igényel

A fenti tények egyértelműen jelzik a súlyos és visszafordíthatatlan károsodások lehetőségét. A tudományos bizonytalanság ellenére sürgősen intézkedéseket kell hozni az ilyen károk megelőzése érdekében. Pontosan ez az, ami az elővigyázatosság elvének lényege.

Fontos tekintetben tartanunk azt, hogy az elővigyázatosság elvét nem kockázatkerülési célzattal, hanem a „korai figyelmeztetések késői tanulságainak” tapasztalatai alapján hívták életre. Amikor az elővigyázatosságot vizsgáljuk a GMO-k összefüggésében, emlékeznünk kell arra, hogy ezek a biológiai szervezetek élő rendszerek, amelyek képesek önmagukat megsokszorozni és módosított génjeiket messzire hatóan és széles körben elterjeszteni. Amint azt csak a közelmúltban sikerült megérteni, még a viszonylag pontos genomi beavatkozások is szabályozhatatlan és kiszámíthatatlan, tehát előre nem látható viselkedési hatásokat eredményezhetnek, mivel a módosított biológiai szervezet rendszerének szisztematikus összetettsége – a pontos körülményektől függően – változó hatásokat vált ki, amelyek tudományosan korántsem teljesen feltártak. Így az ilyen új technikák további bizonytalansági és kockázati szinteket hoznak létre, szöges ellentétben a nagyobb pontosságukra és szabályozottságukra vonatkozó állítással.

A fentiekben vázolt tudományos tények alapján az ENSSER állásfoglalást aláíró kutatók szerint az génmódosítási technikákkal előállított valamennyi termékét legalább olyan szigorúan kell szabályozni, amint azt jelenleg a legszigorúbb GMO-előírások (például az Európai Unió rendeletei) megkívánják.

Biohackelés (biohacking), bioterror és kettős felhasználás

A genomszerkesztési módszerek sokkal könnyebben és olcsóbban alkalmazhatók, mint a „hagyományos” transzgenikus genetikai módosítási technikák. A „garázstudósok” vagy a biohackerek már a világhálón szerezhetnek be genomszerkesztő készleteket, és maguk által genomszerkesztett termékeket állíthatnak elő. Ez immár ténylegesen bekövetkező jelenség, ami e technikák súlyos következményét jelenti. Egyetlen genetikai módosítás képes ártalmatlan baktériumot patogén vagy antibiotikum-rezisztens baktériummá átalakítani. A genomszerkesztési technikák ezen és egyéb alkalmazásai olyan könnyen megvalósíthatók, hogy riasztó valószínűséggel nyitják meg a visszaélések és a nem szándékos helytelen alkalmazások lehetőségét.

Akadémiai és kormányzati tudományos szakemberek rámutattak arra, hogy amennyiben a genomszerkesztési technikákra vonatkozóan nem szigorú szabályozás érvényesül, úgy a nem szándékos károkozás, mint a bioterror-cselekmények lehetősége exponenciálisan nőni fog.

A témához kötődően ajánljuk figyelmetekbe az Életigenlő Kaláka beszélgetés sorozat keretében 2022. április 28-án a Fenntarthatóság Felé Egyesület és a Magyar Természetvédők Szövetsége által közösen szervezett GMO 2.0: Bedőljünk-e a génpiszka-párti felhajtásnak? c. rendezvény videófelvételét.

Ne legyen kiskapu az új GMO-knak!

Továbbra is szigorúan szabályozni és jelölni kell az „új” génmódosított élelmiszereket! – írd alá Te is a petíciót!

Nemcsak az ENSSER-álllásfoglalást aláíró kutatók szorgalmazzák, hogy az "új GMO-kat" szigorúan szabályozni kell. Április elején európai környezetvédő-, fogyasztóvédő- és az élelem-önrendelkezésért fellépő gazdaszervezetek egy uniós petíciót indítottak: Ne legyen kiskapu az új GMO-knak! – Továbbra is szigorúan szabályozni és jelölni kell az „új” génmódosított élelmiszereket! címmel. A petíciót eddig 15 nyelvre fordították le, több mint 45 szervezet támogatja, köztük a Föld Barátai Európa, a biodinamikus gazdálkodókat tömörítő Demeter International, a Slow Food Europe illetve a European Coordination Via Campesina.

A petíciót hazánkban a Magyar Természetvédők Szövetsége koordinálja, csatlakozott a petícióhoz a Karácsony Gábor Kör, a Fenntarthatóság Felé Egyesület, továbbá támogatja még a Magház Egyesület, a Védegylet, a Magyar Biokultúra Szövetség, a Felelős Gasztrohős és a Humusz Szövetség is. A petícióhoz várjuk további civil szervezetek csatlakozását. 

A vegyipari és vetőmagipari óriáscégek „új” génmódosított szervezeteket („új GMO-kat”) akarnak piacra dobni, úgy kényszerítve ránk őket, hogy még csak ne is tudhassunk arról, hogy génmódosított élelmiszereket fogyasztunk.

Ezek az óriáscégek évek óta lobbiznak az Európai Bizottságnál, hogy az „új GMO-kat” kivonják az európai GMO-szabályozás hatálya alól: megalapozatlan állításokat tesznek e termékek állítólagos fenntarthatóságáról, valamint arról, hogy azok csökkentik a növényvédőszer-felhasználást, és hogy szerepük lehet az éghajlatváltozás elleni küzdelemben is. Mindeközben ezen óriáscégek szabadalommal rendelkeznek az új génmódosítási technikákkal előállított vetőmagokra, és tényleges motivációjuk továbbra is az, hogy még jobban növeljék saját profitjukat. Az tehát, hogy így az agrobiznisz kezébe került a vetőmagjaink feletti ellenőrzés, súlyosan veszélyezteti a gazdák vetőmag-önrendelkezését és a mezőgazdasági biodiverzitást.

Most az Európai Bizottság azt tervezi, hogy kivonja az „új GMO-kat” – amelyeket ők „új génkezelési technikáknak” neveznek – a meglévő uniós GMO-szabályozás hatálya alól. A jelenlegi szabályok szerint a régi és az új GMO-knak egyaránt át kell esniük egy uniós engedélyezési folyamaton, amely magába foglalja a környezeti és az egészségügyi hatások vizsgálatát, átláthatóságot biztosít a termelők és a gazdák számára, és előírja a génmódosított termékek jelölési kötelezettségét a fogyasztók tájékoztatása érdekében. Az „új GMO-k” kivonása az európai GMO-szabályozás alól megakadályozná a gazdákat, élelmiszer-termelőket, kereskedőket és fogyasztókat abban, hogy a GMO-mentes termékeket válasszák. Jogunk van hozzá, hogy eldöntsük, mit eszünk, és mit akarunk termelni földjeinken!

Ha az Európai Unió zöld utat biztosítana az „új GMO-knak”, az a fejlődő országoknak azt jelezné, hogy már az EU sem áll ellen a géntechnológiai iparnak, aminek következtében valószínűleg rövid időn belül a fejlődő országokban is teret hódítanának az „új GMO-k”, ellehetetlenítve ezen országok élelem-önrendelkezését.

• Az „új GMO-kat” és mindenféle génmódosított szervezetet az elővigyázatosság elvének megfelelően szabályozni kell. Minden génmódosított szervezetet szigorú biztonsági hatásvizsgálatnak kell alávetni, és jelölni kell a termékeken, hogy azok génmódosítottak, így biztosítva az átláthatóságot a fogyasztók és a gazdák számára az ellátási lánc teljes egészében.
• Még több kutatást kell végezni az „új GMO-k” környezeti, ökológiai, egészségügyi kockázataival, a gazdákat és az élelmiszer-rendszert érintő társadalmi-gazdasági hatásaival, továbbá az új génmódosítási technikákkal előállított szervezetek kimutathatóságával
• A Kormány és az EU döntéshozói támogassák a már bizonyított, fenntartható és az éghajlatváltozással szemben ellenálló mezőgazdasági módszereket – mint például az agroökológiai technikákat és az ökológiai gazdálkodást –, és védjék meg a fajtanemesítők szabadságát, hogy úgy tudjanak tevékenykedni, hogy ne korlátozzák őket az „új génmódosítási technikákkal” előállított vetőmagokra vonatkozó szabadalmak.

Fő követelésünk: azt kérjük a kormánytól, az agrárminisztertől és az európai uniós döntéshozóktól, hogy határozottan álljanak ellen minden olyan próbálkozásnak, amelyek ki akarnák vonni az „új GMO-kat” a jelenlegi európai GMO-szabályozás hatálya alól, és tartsák fenn a biztonsági hatásvizsgálati, átláthatósági és jelölési kötelezettséget minden génmódosított szervezetre, garantálva ezáltal élelmünk biztonságosságát, a természet és a környezet védelmét, valamint a választás szabadságát.

Írd alá a petíciót!

Jegyzetek:
- Az ENSSER állásfoglalás teljes szövegének magyar fordítása, lábjegyzetekkel együtt elérhető itt.

E blogbejegyzés megírását a Nemzeti Kulturális Alap támogatta