Tegnap egy zöld facebook csoportban belefutottam egy patkányirtós hirdetésbe, és ennek kapcsán úgy érzem, érdemes foglalkoznunk itt is a patkányok által biztosított "ökoszisztéma szolgátatások" témájával. Nemrégiben bátorság érdemérmet kapott egy afrikai óriáspatkány, mert Kambodzsában 141 ezer m² terület aknamentesítésében vett részt.

(Fotó: PDSA)

Pár hete szembe jött egy hír Magawáról, az afrikai óriáspatkányról, aki Kambodzsában 141 ezer m² terület aknamentesítésében vett részt. Ezt a hírt egyik ismerősöm "Mi mindenre jók a patkányok, avagy ökoszisztéma-szolgáltatások újratöltve" kísérő szöveggel tette fel az üzenőfalára, amit aztán én is átvettem.

Ez a téma azért is különösen fontos számomra, mert 23 évvel ezelőtt az Alba Kör tagjaként én is részt vettem Oslóban a taposó aknák betiltásáról szóló nemzetközi konferencián, és aztán pár hónappal később a Jody Williams és a Nemzetközi Kampány a Taposóaknák Betiltásáért megkapta a Nobel-békedíjat.

A témáról a Guardian cikke alapján Wondering in Asia facebook oldal írt egy rövid magyar nyelvű összefoglalót:
Kambodzsában 1975 és 1998 között 4-6 millió taposóaknát helyeztek el. A turisták által látogatott területek tökéletesen aknamentesítve vannak, de az ország számos vidékén még ma is életveszélyt rejt sétálni. Az aknaáldozatok és sérültek száma itt a legmagasabb a világon: 60 ezer fölött jár. Néhány szervezet folyamatosan dolgozik az aknamentesítésen. 6 éve kezdtek afrikai óriáspatkányokat alkalmazni. Ezek hatékonyabbak a felderítésben, mint az ember vagy az aknakereső kutya és kis súlyuk nem is aktiválja az aknákat. A képen Magawa: 141 ezer m² terület aknamentesítésében vett részt, amiért az aknamentesítők legmagasabb díját, egy Arany medált kapott.

Az ember társaként tevékenykedő állatok hősiességét már évtizedek óta rendszeresen díjazó brit szervezet, a PDSA honlapjára feltett kisfilmből azt is megtudhatjuk, hogy a patkányok több mint egymillió ember életére gyakoroltak hatást azzal, hogy megszabadították őket a taposóaknák által jelentett fenyegetéstől.

(Forrás: sárgaia blog)