Ág Magyarország három legelmaradottabb régiójának egyikében, a Dél-Dunántúli régióban található település. Az egykori Sásdi kistérség -  ma Hegyháti Járás - aprófalva.  A zsákfalu magán hordozza a halmozottan hátrányos helyzet minden elemét, hiszen munkalehetőség helyben alig van, a foglalkoztatást a közmunka dominálja, tömegközlekedéssel nehezen megközelíthető, magas a helyiek között a szegénységben, kirekesztődésben érintettek aránya, akik gettósodott utcákban élnek.  A helyiek társadalmi felzárkózását nehezíti, hogy Ág  - a Hegyháton belül is - a gazdasági-foglalkoztatási potenciállal egyáltalán nem rendelkező vásárosdombói mikrotérséghez tartozik.

Bár a falu gyönyörű fekvésű, energiaszegénységi szempontból viszont az a tény, hogy völgyben helyezkedik el, egyértelműen negatívum.

Írta: Jász Krisztina, szociológus, közösségfejlesztő

Jelen cikk az MTVSZ Szénkivezetés programja keretében februárban futó cikksorozat része, amelyben körbejárjuk a szénkivezetés, az energiaszegénység, a lakossági fűtés és a légszennyezés összefüggéseit, valamint a lehetséges helyi, regionális illetve országos szintű megoldásokat. Az olcsó, rossz minőségű szénféleség, a lignit lakossági tüzelésből való kivezetésével látszólag könnyen csökkenthető lenne a légszennyezés, különösen a Sajó-völgyben, de csak akkor, ha megfizethető és tisztább fűtési alternatívát tudunk kínálni az energiaszegénységben élő családoknak.

A Borsodban található, hasonló helyzetű településekhez képest meghatározó fontosságú különbség, hogy Ágon a lakosság csak fával tüzel. A fent említett problémák miatt azonban a nedves fával, szeméttel, műanyaggal és ruhával fűtés nem ritka gyakorlat a faluban, a szennyezett levegő így itt is gyakran „ráül” a településre. Azt talán azonban túlzás lenne állítani, hogy a helyiek „belefulladnak a melegbe, mint ahogy azt egy Miskolcon február 28-án megrendezendő konferencia címeként, a Lyukó-völgyben tapasztalható állapotokra utalva szerepel. 

A település lakóházainak többsége rossz állapotú parasztház és úgynevezett sváb ház. Néhány ingatlan állapota életveszélyes. Szigetelés alig van a házakon, a nyílászárók állapota is többségében kritikus.

A helyiek azonban több ízben bizonyították, hogy képesek tenni helyzetük megváltoztatása, így az energiaszegénység csökkentése érdekében is. 2014-ben, akkor még a Magyar Szegénységellenes Hálózat (továbbiakban: MSZEH) Fenntarthatósági Munkacsoportjaként,  Mester Attila a Profilantrop Egyesület, Oláh Roland a Köz-Tér-Háló Alapítvány és Jász Krisztina az MSZEH aktivistájaként a helyi lakásszegénységi problémák mérséklése érdekében, közösségfejlesztési tevékenységbe kezdett a faluban.

A terep kiválasztásánál meghatározó szempont volt, hogy Ágon néhány évvel korábban Habitat Pont működött. A közös házfelújítások élménye pozitív emlékként jelent meg az első beszélgetések során, volt mire építeni. A fejlesztők az ágiakkal folytatott közösségi beszélgetések eredményeként kéményfelújításokat terveztek, de az akkori bizonytalan, és meglehetősen szigorú szabályozási környezet az elképzelések módosításához vezetett. A következő lépés megtervezését segítette, hogy a Habitat for Humanity közvetítésével, egy téglás cég jóvoltából, cserép- és tégla adomány  megszerzésére, és ezáltal elsősorban a tetők felújítására nyílt lehetőség. A felújításhoz szükséges egyéb anyagok megvételéhez, az Autonómia Alapítvány önsegélyező pénztárainak módszertanát átvéve, közösségi kassza keretében kezdtek el gyűjteni a projektbe bekapcsolódó helyiek.

Az energiaszegénység iránti érzékenyítés fontos eleme volt, hogy az érdeklődő ágiak digitális hőmérőket kaptak és vállalták, hogy több héten keresztül mérik a külső és belső hőmérsékletet, továbbá a háztartások tüzelő felhasználását. A bevonható ingatlanok kiválasztását alapos műszaki felmérés előzte meg Radev Gergő és Oláh Roland közreműködésével.

A következő, az energiaszegénység szempontjából fontos fordulat volt, hogy a Magyar Szegénységellenes Hálózatot 2019 óta működtető Esély Labor Egyesület, egy öt szervezetből álló konzorcium tagjaként, elnyerte a Civitates projekt támogatását. Az Ágon megtapasztalt nyitottság alapján az a döntés született, hogy az energiaszegénység kérdését számtalan szempontból – szakirodalmi bázis létrehozása, új hazai indikátor kidolgozása, helyi szintű, közösségi beszélgetéseken alapuló stratégiaalkotás, szénminták bevizsgáltatása, stb. – kezelő projekt egyik terepe Ág lesz. A faluban folyó munka egyaránt gyakorlati és elméleti.

Első lépésként 2019 nyarán kérdőíves felmérés készült a helyi háztartásokról energiaszegénységi szempontból. Az ági lakosok ismét bizalommal fogatták a kérdezőket, az 56 lakott ingatlan tulajdonosainak 90%-a válaszolt a kérdőívben feltett kérdésekre, 14 fő pedig interjút is adott a terepmunkában résztvevő szakembereknek. A kérdőíves felmérés során a lakóingatlanok jelenlegi problémáinak feltérképezése, a jövedelmi viszonyok, a fűtési szokások és a vágyott, energiaszegénységhez kapcsolható fejlesztési elképzelések felmérése egyaránt hangsúlyos volt.  A projekt keretében eddig két gyakorlati beavatkozás is történt a faluban. Egyfelől Kulinyi Márton, az Esély Labor Egyesület (továbbiakban: ELE)  vezetőségi tagja, amatőr szakemberként egy helyi segítővel, Veres Imre asztalossal együtt, nyolc ingatlanban nút tömítéssel javított a nyílászárók állapotán, ezzel is segítve a fűtésköltségek csökkentését.

Másfelől szigetelőanyag-adomány érkezett a településre egy szigetelőcégtől. Az üveggyapotot és a fóliát tíz olyan lakóingatlan tetőszerkezete  alá helyezik majd fel, betanítást követően a helyi lakosok, ahol a tető is megújul/t a korábbi adományok eredményeként. Minden ilyen típusú akciónál elvárás az ági lakosok felé, hogy segítsék egymást a kivitelezésben és folyamatosan vegyenek részt mind a közösségi kasszázásban, mind pedig a kapcsolódó beszélgetéseken.

Ágon a közeljövőre tekintve irreális a háztartások gázhálózatba való becsatlakozása. A tisztább energiahasználat felé a legfrissebb lépés az úgynevezett kályha-projekt. Feldmár Nóra, az Elosztó Projekt szakmai vezetőjének szervezésében, 2020 nyarán 20 kályhaépítő szakember,  10 család számára, három nap alatt egy tábor keretében, a jelenleg használt, hamarosan tiltólistára kerülő vaskályhák helyett, jóval energiatakarékosabb és kevesebb tüzelésre fordítandó időt igénylő cserépkályhákat épít. A projektbe bevonandó családok kiválasztási szempontjait ezúttal is közösségi beszélgetés keretében kollektívan határozták meg. A jelentkezők pályázati adatlap benyújtásával jelezhetik  részvételi szándékukat. A kiválasztott családokat egy jelképes önrész is terheli majd, amelynek  összegét szintén közösen határozták meg.

Ágon egyelőre sok, a fentiekben vázolt kis lépés mentén haladnak a helyiek a tiszta energia és az élhetőbb környezet felé. Az őket segítők számára egyelőre a reális cél az, hogy egyetértésben az ági lakosokkal, mindig legyen egy újabb lépcsőfok.

Írta: Jász Krisztina, szociológus, közösségfejlesztő

Szeretettel ajánljuk a MTVSZ Szénkivezetés programja februári cikksorozatának további cikkeit is:

https://mtvsz.blog.hu/2020/02/21/lakoepuleteink_energetikai_felujitasa_a_sikeres_strategiak_zaloga

https://mtvsz.blog.hu/2020/02/25/szigorodo_szabalyozas_szilardtuzelesnel

https://mtvsz.blog.hu/2020/02/26/nemzetkozi_konferencia_energiaszegenysegrol