30 év, 30 arc, 30 történet - Lajtmann Csaba

Írta MTVSZ Ildi , 2020. február 24. 13:51 , Hozzászólsz?

A nagy múltú Reflex Környezetvédelmi Egyesület egyik vezetője, az Éghajlatvédelmi Szövetség elnöke. A Magyar Természetvédők Szövetségében a közös akciók híve és előmozdítója. Így hát nem véletlen, hogy az együttműködés jelentőségéről és nehézségeiről kérdeztük.

Az interjút Gadó György készítette.

klimavedo_lajtmann.jpg

Hogy kezdted a civil környezetvédő pályádat?

A Reflex egy kicsit idősebb, mint az MTVSZ, 1987-ben alapították, vagyis 2 éve voltunk 30 évesek. Én az alapítás idején 15 éves voltam. Nagybátyám, Lajtmann Józsi miatt közel voltam a tűzhöz. Mikor a nagy család összejött az ő szüleinél, az én nagyszüleimnél vasárnap délutánonként, akkor láttam rajta a Duna-körös kitűzőt, és persze érdekelt a környezetvédelem. Józsi mondta, hogy Kalas Gyurinak van egy ifjúsági csapata, ahhoz csatlakoztam 1988-ban. A következő években, mint ifjúsági önkéntes vettem részt a munkában. Kalas Gyurinak rajzolgattam a kiadványaiba, meg aláírást gyűjtöttem Duna-ügyben.

Később is végig Győrben éltél?

Volt egy kis szünet, mert egyetemre Budapestre jártam. Építészmérnökként végeztem, aztán másfél éves polgári szolgálatra kerültem vissza 1996 őszén. Rövid ideig dolgoztam egy tervezőirodában, aztán 1999-től vagyok a Reflex programvezető munkatársa.

Az első legendás, rendszerváltó évekből máig kedves emlék, mikor a Győrön átmenő forgalom ellen tiltakozva lezártuk az 1-es utat Győr két végén, és a város központjában kis papírzacskókban tiszta levegőt osztogattunk. Ez még jóval a taxisblokád előtt történt.

Komoly akció lehetett, de azért érezhető benne az irónia, amiben Kalas Gyuriék nagyon jók voltak. Kicsit sajnálom, hogy most nem ez a témánk, te is biztos tudnál róla mesélni. Ezek a poénos fiúk az MTVSZ alapítói között voltak?

Nem, egyáltalán nem. A MTVSZ alapítását a reflexesek távolról, sőt távolságtartással figyelték. Később is voltak elvi különbségek. Egy magyarországi zöld párt alapítását Schmuck Erzsi fontosnak tartotta, a Reflex nem támogatta. Még a 90-es évek második feléből is emlékszem elejtett megjegyzésekre, amiből kiderült, hogy a Reflex nagy öregjei kevésbé bírták az MTVSZ-t.

Mitől oldódott fel az idegenkedés?

A Reflex és az MTVSZ közeledése már hozzám kötődik. 2000-ben Győrben volt a Zöld Civilszervezetek Országos Találkozója, amelynek én voltam az egyik főszervezője. Farkas István akkor még az Ökotárs Alapítvány munkatársa volt, de már tudta, hogy el fog jönni onnan. Istvánt az OT végén Schmuck Erzsi vitte haza Budapestre. Nem voltam ott, de úgy tudom, hogy ezen az úton beszélte rá Pistit Schmuck Erzsi, hogy próbálja ki magát az MTVSZ-nél.

Ez jó sztori, de most arról beszélgettünk, hogy a Reflex hogyan lett MTVSZ tag.

Várj, folytatom. Miután Farkas István az MTVSZ ügyvezetője lett, a szervezetnek elindult egy regionális fejlesztési programja. AZ EU-s fejlesztési forrásokra készülve ekkor alakultak ki a területfejlesztési régiók, a nyugat-dunántúli régió Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyékből állt. Szóval az MTVSZ-nek nagy szüksége volt egy nyugat-dunántúli partnerre. Megkerestek bennünket, konkrétan István engem, hogy vállalnánk-e egy ilyen koordinátori szerepet. Vállaltuk. Ennek a programnak volt egy indító találkozója Gömörszőlősön. Nekem ez azért volt fontos, mert ott ismerkedtem meg későbbi és jelenlegi feleségemmel, aki mint hajdúböszörményi pedagógus vett részt ezen a találkozón. Tehát Farkas Pisti a Reflexnek köszönheti a munkahelyét, én meg Pistinek és az MTVSZ-nek köszönhetem a feleségemet. Azóta már van két nagylányunk.

Na, ezek már tényleg szoros kapcsolatok. És akkor erre való tekintettel a Reflex belépett az MTVSZ-be?

A tagsághoz még ez sem volt elég, de az elmozdulás megtörtént. A Reflex a kétezres évek második felében csatlakozott az MTVSZ-hez. A kapcsolatok egyébként több szálon erősödtek. Éger Ákos, az MTVSZ mostani ügyvezető elnöke Győrbe járt főiskolára, közgazdásznak tanult. 2000-ben az általa vezetett főiskolai zöld civil szervezettel, az Arrabona Egyesülettel közösen szerveztük az Országos Találkozót. Ákos akkor került közelebbi ismeretségbe az MTVSZ-szel, később oda is került dolgozni, és néhány éves kitérőt leszámítva azóta is ott dolgozik.

Amikor az utóbbi időkben a zöldek országos találkozóin voltam, mindig kulcspozícióban voltál, legtöbbször a büfé főnökeként láttalak.

De csak azért, mert a klímás szakmai programok helyett te is a közösségi programokat kerested. A viccet félretéve, az Országos Találkozókkal nekem sok dolgom volt, és nemcsak a büfé. 2000-ről beszéltünk, 2014-ben a Komáromi Zöld Civil Találkozóinak mi voltunk a főszervezői, de az MTVSZ is sokat segített. 2016-ban az Őrségben a Tanácsadók a Fenntartható Fejlődésért és az MTVSZ volt a két főszervező, de társszervezőként ott volt a Reflex Egyesület és az Éghajlatvédelmi Szövetség is. Ahogy a többiek nemrég emlékeztettek, egy pálinkázás közben én vetettem fel, hogy miért ne lehetne az Őrségben OT. Ez elsőre megvalósíthatatlan ötletnek tűnt, hiszen Őriszentpéteren vagy a környéken nincs kollégium, ahol mindenki aludhat, de Farkas István és felesége, Horváth Kinga jól ismerték a terepet, tudták, hogy sok a kis szálláshely. Belevágtak, és az őrségi találkozó nagy siker lett!

gyerekekkel_lajtmann.jpg

A klímavédelem ügyében is sikerült közös munkát összehoznod, mégpedig nem most, hanem sok évvel ezelőtt. Ez hogy történt?

Ennek is jubileuma van, 10 éve alakult meg a Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség. Az előzménye az volt, hogy a 2000-res évek közepén Bécsben volt egy találkozója a Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózatának, röviden KÖTHÁLÓ-nak, amire mi, reflexesek 3 fővel kimentünk. Ezen a találkozón ott volt az Osztrák Klímaszövetség is, és ők magyarországi partnert kerestek. Így indult az együttműködés, amit gyorsan közös munka követett. Látványos jégkocka akcióink lényege az volt, hogy nagyvárosaink főterein egy kétköbméteres jégkocka óriást a passzív házak előírásai szerint szigeteltünk. 2,5 hónap után a szigetelőanyagot lebontottuk, és – bármilyen hihetetlennek tűnt – a jégnek szinte az összes helyszínen több mint háromnegyede megmaradt. Budapesten az MTVSZ-szel közösen két ilyen bemutatót is szerveztünk.

Az első magyarországi települések már 2006-2007-ben beléptek az Európai Klímaszövetségbe. Volt egy nagyobb lélegzetű felmérésünk, amiből kiderült, hogy az önkormányzatoknak hiányzik a kapacitásuk, hogy éghajlatvédelemmel foglalkozzanak. Az európai hálózatban alapvetően önkormányzatok vesznek részt és néhány civil szervezet, Ausztriában pedig a Klímaszövetségnek tartományi irodái vannak. Mi viszont azt találtuk ki, hogy egy olyan hálózatot építünk fel, amelyben zöld civil szervezetek segítik saját területükön az együttműködésre nyitott, de szűkös kapacitású önkormányzatokat. Így alakult meg 2009-ben a Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség.

Idén azt tapasztaljuk, hogy a magyar társadalmat elkezdte komolyan foglalkoztatni az éghajlatváltozás kérdése. Lehet, hogy nektek is több tagotok lesz?

Igazából nem az a célunk, hogy minél több tagunk legyen.  Nyilván tudod, hogy a Klímabarát Települések Szövetsége, amit Antal Z. László vezetett, ugyanebben az időben alakult. Sokszor találkoztunk velük, hogy megbeszéljük, szükség van-e két párhuzamos szervezetre, vagy inkább egyet csináljunk. Az volt meghatározó, hogy mi mindenképpen az Európai Klímaszövetség magyarországi hálózatát akartuk létrehozni, ők viszont ennek a kötöttségeitől, például a tagdíjtól elzárkóztak, ezért épült két hálózat. Az övék most már sokkal nagyobb, a Klímabarát Települések Szövetségét a jelenlegi kormányzat egyértelműen támogatja, minket nem. De szerintem a magyarországi zöld mozgalmat is erősíti, hogy a szervezetek sokszínűek és vannak finomhangolásbeli különbségek, nem baj az, ha az éghajlatvédelem területén is 2 vagy akár 3-4 hálózat működik – nyilván más-más hangsúlyokkal.

Szerinted a magyar társadalom mennyire nyitott az éghajlatváltozás elleni küzdelemre?

Nálunk legfeljebb a szavak szintjén törődnek a klímaváltozással, de még Nyugat-Európában sem veszik olyan komolyan, mint ahogy kellene. 2006-2007-ben már látszott a téma jelentősége, legfeljebb az volt más, hogy akkor még erős volt a klímaszkeptikusok hangja.

Mit csináltok a Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetségben?

Mi a helyi szintre koncentrálunk. Helyi közösségekkel és önkormányzatokkal dolgozunk. Sokszínűen, a szemléletformálást nagyon fontosnak tartva. Helyi szinten az érdekérvényesítésbe is beszállunk, és próbálunk kisebb fejlesztéseket is megvalósítani, olyanokat, amelyekben a mi tudásunk hasznos lehet egy kisebb település önkormányzatának. Nagy átfedés van az MTVSZ és az Éghajlatvédelmi Szövetség tagszervezetei között. Két civil tagunkat leszámítva, az összes többi tagja az MTVSZ-nek is.

harsolelo_lajtmann.jpg

Mit gondolsz, abban, hogy az éghajlatvédelem területén aktivizáltad magad, szerepe lehet annak, hogy építészmérnök vagy?

Erre sodort az élet. Foglalkoztam területfejlesztéssel, éghajlatvédelemmel, most az Éghajlatvédelmi Szövetségen belül legjobban a városi zöldfelületek foglalkoztatnak. Ez a „Zöldet a városba!” részben urbanisztikai téma, és tényleg megszólítja az építész énemet. Ma már, ha önkormányzati fejlesztésben épül egy épület, arra azért felkerülnek a napelemek, rendesen leszigetelik, tehát energetika területén megvannak azok a jó gyakorlatok, amik lassan mindennapossá válnak, viszont a városi zöld kérdésben még egyáltalán nem vettük át a legjobb gyakorlatokat. Sokkal nagyobb szerepet kellene kapnia a természetes klimatizálásnak vagy akár annak, hogy úgy tervezzük meg a városainkat, hogy a terjeszkedésük minél kevésbé károsítsa a zöld területeket. A városfejlesztésben, ha egy új fejlesztésre kerül sor, akkor a leggyakoribb az, hogy zöldmezős fejlesztésként valósul meg. Pedig nemcsak Pesten, de Győrben is sok barnamezős terület van, ahol a korábbi ipari területeken lehetne fejlesztéseket végrehajtani.  

Magyarországon elég erős a Budapest – vidék ellentét. Te mennyire érzed úgy, hogy Győrben – egy gazdag nyugat-magyarországi városban – hátrányban vagy a budapestiekhez képest?

A Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség elnökeként néha érzem, hogy a média vagy a minisztériumok másképp tekintenek a nagy budapesti ernyőszervezetekre, mint ránk. Mi vidékinek számítunk. Viszont a zöld szervezetek között szerintem ilyen nincsen, az MTVSZ-re meg főleg nem jellemző, hogy az Iroda dolgozói a budapesti fellegvárban ülnének. Az MTVSZ tényleg ernyőszervezetként működik, figyelembe veszi a tagszervezetek véleményét, és épít is erre a hálózatra. A programok, projektek, kampányok megvalósítása tényleg hálózatban zajlik, nem utasítások érkeznek Pestről.

Mi az, amit ad nektek az MTVSZ? Ami miatt jó, hogy van?

Nekem egyik alapvetésem, hogy közösen hatékonyabbak tudunk lenni, több dolgot el tudunk érni. Szerintem ezt az MTVSZ a maga szervezetén belül ezt nagyon jól megtestesíti. Mikor a kilencvenes végén az egyetemről ide kerültem, nekem az tetszett meg, hogy itt egy pezsgő hálózati élet folyt. Jól működött a KÖTHÁLÓ, az MTVSZ, a HuMuSz, sőt akkor még az Energiaklubnak is voltak ilyen próbálkozásai. És emellett volt egy nagy zöld civil együttműködés. Nekem ez a hálózati együttműködés teljesen új élmény volt, és nagyon megfogott. Ha a Reflex annyi lett volna, hogy a kis váracskájában működik egy zöld környezetvédő egyesület, az nekem sokkal kevésbé lett volna érdekes. De az, hogy az ország más részeiben lévő csoportokkal, sőt még határon túli szervezetekkel is különböző ügyekben együtt lehet dolgozni, az nagyon vonzó. Ma ennek jól működő példája a Magyar Természetvédők Szövetsége.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://mtvsz.blog.hu/api/trackback/id/tr615489464

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

MTVSZ blog

A Magyar Természetvédõk Szövetsége (MTVSZ) blogbejegyzései.

Hozzászólások

Címkék

#10YearPhone (1) 1% (1) 7tévhit klímaváltozásról (1) Áder János (1) adócsalás (2) adóelkerülés (1) adóigazságosság (3) adományozás (1) adóparadicsomok (2) Ág (1) Agent Orange (1) agroökológia (12) agroüzemanyagok (3) Agua Zarca (1) airport (1) ajánló (1) akció (5) akciónk (2) aktivizálódj (38) aláírásgyűjtés (5) Álló szikla (1) alma (1) arany (1) aranybánya (2) atom (4) atomerőmű (5) Aurul (3) Ausztria (1) autóipar (2) autómentes nap (1) A fák titkos élete (1) A természet jelbeszéde (1) A természet rejtett hálózata (1) Bankfigyelő (5) bankok (3) bánya (9) bányaprojekt (3) bányászat (3) Baranya (1) barátai (1) Bayer (1) BAZ (1) Belgium (2) beporzók (18) Berlin (1) Berta Cáceres (2) BindingTreaty (8) biodiverzitás (5) biogazdálkodás (1) biokert (2) biológiaisokféleség (1) biomassza (3) bólintsrá (1) borsod fejlesztéséért (6) börzsőny (1) Budapest (1) büntetlenül (5) cambo (1) Cambridge (1) cancún (20) CETA (12) Chevron (1) chillout (1) cián (4) ciánszennyezés (4) Ciolos (1) ClimAct (1) cop16 (20) cop17 durban (5) cop18 doha (3) cop19 varsó (1) cop21 Párizs (1) COP21 Párizs (8) cop23 (1) COP24 (1) COP26 (3) corporate capture (1) croissant (1) csarna völgy (1) cseh (1) cselekedj (4) cseresznye (1) csernobil (2) cunami (1) DavidAttenborough (1) Davos (1) demokrácia (1) Derekegyház (1) dieselgate (1) dió (1) divestment (1) dohányipar (1) e-Figyelő (1) EBRD (4) eFigyelő (1) EFSA (1) egészség (2) égetés (1) éghajlat (4) éghajlatváltozás (50) éghajlatvédelem (12) éghajlatvédelmi törvémy (1) egyeztetés (1) EIB EBRD (2) élelmiszer-önrendelkezés (24) élelmiszerbiztonság (1) élelmiszer önrendelkezés (1) életigenlő (10) életigenlők (1) életigenlőkaláka (7) életmód (4) ellenállás (1) élménybeszámoló (1) Elosztó (1) elosztó (1) előválasztás (1) emberiség elleni bűntett (1) emberi jogok (3) endokrin (1) energia (49) energiaár (4) energiaátmenet (19) energiabiztonság (10) energiahatékony (1) energiahatékonyság (8) energiapolitika (6) energiaszegénység (7) energiatakarékosság (25) energiatudatosság (11) Energia CHarta (1) energia demokrácia (2) energia kutatás (1) ENSSER (1) ENSZ (5) épület (1) erdő (2) erdőkertek (1) eredményhirdetés (1) erkölcs (1) értékelés (6) értékrendszer (1) esőerdők (1) EU (11) európa (1) Európai Bíróság (3) Európai Bizottság (4) Európai Parlament (5) európai polgári kezdeményezés (3) Európai Unió (4) eu elnökség (1) eu költségvetés (3) fa (1) falusi önkormányzatok (1) fejlesztés-finanszírozás (1) fejlődő országok (1) fekete kígyó (4) felmérés (1) felújítás (6) felvonulás (1) fenntarthatóság (7) fenntartható vidékfejlesztés (1) fesztivál (1) fiatal föld barátai (4) film (2) foe (2) foehu (1) fogyasztás (10) föld (2) földbarátai (1) földgáz (1) földhő (1) földrengés (2) földspekuláció (1) földszerzés (1) földtörvény (1) földzsákmánylás (7) Föld Barátai (14) föld barátai (27) föld napja (1) folyószabályozás (1) fórum (1) fotó (1) friendsoftheearth (1) Fukuoka (1) fukusima (2) fűszernövények (2) fűtés (6) Gaia könnycseppjei (1) GameOn (1) Game over (1) gáz (6) gazdasági (1) gázkivezetés (4) gázvezeték (4) Genf (3) génmanipuláció (3) génmódosítás (6) génpiszka (19) glasgow (3) glifozát (6) globális akciónap (1) globalizáció (13) GMO (4) GMO-Kerekasztal (1) gólya (1) gömörszőlős (1) Green-Go (1) greenrecovery (1) gyógyászat (1) gyógynövények (2) gyomirtó (5) gyulaiiván (2) gyümölcsészet (2) gyümölcsfa (1) hajtóerők (1) hatásvizsgálat (1) háztartás (6) hellókarácsony (1) helyi hős (1) helyreállítás (2) Heves (1) hitel (2) Hófehérke (1) Hollandia (1) Honduras (1) honlapajánló (2) hosszú élettartam (1) hulladék (2) hülyeség kora (1) IARC (2) ICS (3) ifjúsági program (1) igazságosátmenet (1) igazságosság (2) Impossible Burger (1) ingyenhitel (1) írd alá (13) ISDS (14) itt az idő (1) japán (1) javíthatóság (1) jelentés (3) jó példák (1) just transition (10) kaláka (1) Kalifornia (1) kályha (2) Karácsony Gergely (1) karbonsemleges (3) Karl Bär (1) kártevő (1) katasztrófa (2) katonaság (1) Katowice (1) kazán (1) Ken Saro-Wiwa (1) képek (4) kert (3) kertészet (2) késés (1) kiadvány (1) kibocsátás (2) Kína (1) Kishantos (3) kiskert (3) kitermelőipar (1) klíma (9) Klímacsúcs (1) klímahét (5) klímaper (1) klímapolitika (36) klímasemlegesség (6) klímatörvény (5) klímavédelem (7) klíma igazságoság (6) klórozott csirke (1) költségek (4) konferencia (23) konyha (1) könyv (2) könyvajánló (1) konzultáció (1) kőolaj (3) környezeti-társadalmi károk (1) korrupció (1) közmeghallgatás (1) közösségépítés (10) közösségi energia (18) közösségi kert (1) kukorica (1) kutatás (2) lakosság (4) land grab (7) Lechner Judit (1) légszennyezés (3) lengyel (1) levegő (1) levegőminőség (1) levél (2) lignit (5) lobbi (1) luxleaks (1) magvetés (2) MakeICTfair (2) Malmström (2) marco jelenti (19) Mátrai Erőmű (1) Megnette (1) megújuló energia (14) méhek (18) méhlegelő (1) méltányosátállás (2) mérés (1) Merkel (1) mese (1) mező (1) mezőgazdaság (3) MFB (1) MIC (1) millenniumi celok (2) mintaprojekt (1) Miskolc (2) Mongólia (1) Monsanto (4) Monsanto Tibunal (1) MTVSZ (26) mtvsz (3) műhús (1) multik (3) NAFTA (2) napelem (4) naperőmű (2) Natura2000 (1) nemzetek feletti vállalatok (3) nemzeti parkok (1) nemzetközi egyezmény (4) Nemzetközi Energiaügynökség (1) Netflix (1) Nigéria (3) Nnimmo Bassey (1) no2ISDS (2) növények (1) növénytermesztés (3) növényvédőszerek (10) no gmo (1) nyári tábor (1) nyeleni europe forum (1) nyersanyagok (1) nyílt (1) offsetting (1) ogoni törzs (1) ökocídium (1) ökofilmklub (1) ökológiai lábnyom (1) ökológiai válság (1) ökolokalizmus (1) okostelefon (1) olajpálma (1) olajszennyezés (4) olajvezeték (3) Olaszország (1) olkiluoto 3 (1) OLP (1) olvasókör (1) önkénteseink (2) önrendelkezés (3) orgona (1) Otthon Melege (2) Paks (1) palagáz (2) pálmaolaj (1) pályázat (7) panasz (1) Párizsi Megállapodás (2) pénz (3) pénzmosás (1) PeoplesBudget (1) permakultúra (5) Peter Wohlleben (1) petíció (36) Philip Morris (1) PM (2) polgármester (1) pottyondyákos (1) Pozsony (1) program (1) programajánló (2) pro natura svájc (1) radioaktív (2) rákkeltő (2) reaktor (3) regionális fejleztés (2) rekultiváció (1) reménysugár (1) rendszerszintű változás (3) reptér (1) rezsicsökkentés (1) riadólánc (1) RightToRepair (1) Rio+20 (1) romániai ősz (1) Roundup (2) rovarok (1) Rovar Atlasz (1) Sandisk (1) SDG (1) Seattle (1) Seralini (1) Shell (4) shell (1) Sigmar Gabriel (2) SLAPP (1) Slow Food (1) sóder (1) Spark (1) SparkAChange (1) SSD (1) Standing Rock (4) StopISDS (2) StopTTIP (20) Stop Corporate Impunity (4) strukturális alapok (2) sugárzás (2) system change (2) szabadkereskedelem (26) szállópor (1) szalmaépítészet (4) szavazás (2) szelence (1) szén (1) szénerőmű (6) szénkivezetés (11) szénmentesítés (2) szennyezés (2) szénrégió (7) szilárdtüzelés (2) szmog (1) szociális (1) szója (1) szökőár (1) szólásszabadság (1) szolidáris (1) szörp (1) tájfajták (2) talaj (1) talajpusztulás (2) tanulmány (1) tanulmányút (1) távhő (1) technológia (1) termelő-fogyasztó (1) természetes (1) természetesgyümölcsészet (2) természetvédelem (6) termőföld (7) terv (2) tervezett elavulás (3) tévutak (4) tilos rádió (1) tippek (5) tisza (1) toma jelenti (2) törpék (1) TrumDeal (1) Trump (4) TTIP (23) TTIPkedd (1) TTIPleaks (1) TTIPtrump (1) TTIPtuesday (1) tüntetés (4) tűzifa (3) UBS (1) Umweltinstitu München (1) UNESCO (2) uniósforrás (1) UNtreaty (2) USA (2) vadvirágok (1) vadvirágos rét (2) Vallónia (1) válság (2) Vandana Shiva (1) védett fajok (2) vegyianyagok (9) vélemény (1) vendégcikk (3) vér (1) Verespatak (6) vers (2) verseny (2) vetélkedő (1) vetőmagok (1) vetőmagszennyezés (1) videó (1) video (10) Viktor Frankl (1) világbank (2) világörökség (2) virág (2) virágbomba (1) virágok (1) víz (2) vízgazdálkodás (1) vízierőmű (2) víztúlfogyasztás (1) VWgate (1) Western Digital (1) WHO (2) WTO (1) zaj (1) zöldhelyreállítás (1) Zöld Kapcsolat Egyesület (2)

Közösség

Kövess minket a Facebookon!

Olvass minket a Twitteren!

süti beállítások módosítása