Miként pár évvel ezelőtt a TTIP tárgyalások során, a Donald Trumppal újrakezdett kereskedelmi tárgyalások során most ismét bebizonyosodott, hogy az Európai Bizottság kész aláásni az uniós élelmiszerbiztonsági normákat az Egyesült Államokkal megkötni tervezett kereskedelmi megállapodás érdekében. Az autóipar számára várt engedmények eléréséért beáldoznák az EU mezőgazdaságát. Itt az idő dörömbölni a hazai és európai politikusok ajtaján, hogy ezt azért nem kéne!

Néhány nappal ezelőtt a Politico arról számolt be, hogy Phil Hogan, az EU kereskedelmi biztosa – aki az előző ciklusban az Unió mezőgazdaságért felelős biztosa volt – a BusinessEurope lobbiszervezet egyik brüsszeli rendezvényén belebegtette, hogy a mezőgazdasági szabályok kérdése is napirendre kerülhet az Egyesült Államokkal folytatandó kereskedelmi tárgyalások (TTIPTrump) során. Konkrétan arról van szó, hogy fel akarják számolni a mezőgazdasági termékekre vonatkozó úgynevezett "nem vámjellegű kereskedelmi korlátokat". Ez magyarul annyit jelent, hogy még több génmódosított élelmiszer kerülne a fogyasztók asztalára, és egyben beengednék az EU-ba a klórozott csirkét és hasonló, vegyszerekkel kezelt hústermékeket is. Vagyis, a más gazdasági szektorok (pl. autóipar) számára remélt előnyök érdekében a Bizottság beáldozná az élelmiszerbiztonságot és Európa mezőgazdaságát.

Keressük a módját annak, hogy a szabályozási együttműködésen keresztül úgy tekintsünk a nem vámjellegű korlátokra, mint egy lehetséget út arra, hogy a mezőgazdaság kérdését is napirendre tűzzük – mondta Hogan a BusinessEurope rendezvényén. A Politico is kiemelte, hogy Hogan megjegyzése arra utal, az Európai Bizottság álláspontjában jelentős elmozdulás érzékelhető, ugyanis korábban az EU nem volt hajlandó gyengíteni az élelmiszerbiztonsági normákon. Ebben persze jelentős szerepe volt annak, hogy a TTIP tárgyalások során az európai civil szervezetek – köztük az MTVSZ is – elég hangosan tiltakoztak az ellen, hogy az Egyesült Államokkal tervezett szabadkereskedelmi egyezmény megkötésének érdekében a Bizottság hajlandó lett volna beáldozni az uniós élelmiszerbiztonságot, beendedve a "klórozott csirkét" vagy a génpiszkált élelmiszerek tömegét.

Néhány évvel a TTIP látványos kudarcát követően most úgy tűnik, a Bizottság ismét hajlandó meghajolni az amerikai kereskedelmi lobbi felől érkező nyomásnak. Ennek a változásnak a hátterében pedig az áll, hogy két évvel ezelőtt Donald Trump változtatott az Egyesült Államok kereskedelmi stratégiáján, és kemény vámokat vetett ki az acél- és alumínium termékekre, s ez az európai autóexportra is komoly kihatással van.  Az elmúlt napokban Trump még eggyel feljebb srófolta az eddig is agresszív tárgyalási taktikáját: 25 százalékos vámmal fenyegette meg az európai autógyárakat.

Mivel az Európai Bizottság mindenképpen szeretné elérni, hogy Trump az az európai autók számára vámmentességet biztosítson, most egy sokkal erősebb pozícióból tárgyaló amerikai kereskedelmi küldöttséggel kénytelen asztalhoz ülni. Az európai autóipari lobbi viszont már évek óta ott kilincsel a brüsszeli diplomaták előszobájában, és mindent megtesznek azért, hogy az EU visszaszerezze számukra az amerikai piacot. És hát az utóbbi napokban elhangzott kijelentések arra utalnak, hogy a Bizottság – amint azt már korábban is többször láthattuk – hajlandónak mutatkozik arra, hogy az autóipar számára remélt előnyökért beáldozza az európai élelmiszer-biztonságot és az unió mezőgazdaságát.

A hírek szerint – miután Davosban találkozott Trumppal – az Európai Bizottság elnöke, von der Leyen asszony azt mondta, hogy néhány héten belül szeretné keresztülvinni a kereskedelmi megállapodást, hogy elkerülje azt, hogy új vámok sújtsák az európai/német autóexportot. A Financial Times hasábjain az erről beszámoló cikk címében is arra utal, hogy az USA azt akarja, hogy a klórozott csirke felkerüljön az EU-val folytatandó kereskedelmi tárgyalások napirendjére.

Az Agrafact pedig arról számolt be hétfőn, hogy Trump most már lézer pontossággal arra fókuszál, hogy kereskedelmi megállapodást kössön az EU-val. Sonny Perdue, az amerikai mezőgazdasági miniszter azt követően beszélgetett újságírókkat, hogy január 27-én találkozott az Európai Bizottság három magas rangú vezetőjével (Janusz Wojciechowski mezőgazdasági biztossal, Stella Kiriakidész egészségügyi biztossal és Phil Hogan kereskedelmi biztossal), amelyet az EU mezőgazdasági minisztereivel tervezett találkozó követett.

Trump elnök úr eddig elsősorban Kínával, Kanadával és Mexikóval foglalkozott, de most már mint egy lézer, az EU-ra fókuszál – mondta az amerikai mezőgadasági miniszter. Az első kérdés, amellyel Washington foglalkozni akar, az állat- és növényegésszégügyi szabályok és a szermaradványokra vonatkozó határértékeknek a kereskedelemre gyakorolt hatása. Perdue kijelentette, hogy az EU-ban jelenleg alkalmazott, az elővigyázatosság elve helyett inkább a kockázat alapú engedélyezési rendszert kellene használni. A republikánus politikus elsősorban a CRISPR/CAS génszerkesztési módszerre fókuszált, amelyet ő "nem-transzénikus természetes nemesítési technikának" nevezett. Kijelentette, hogy az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos döntéseknek "megalapozott tudományon" (sound science) és "a világ táplálásának gazdasági fenntarthatóságán" kell alapulniuk.

Az amerikai miniszter kijelentése elég komoly hullámokat kavart az EU-USA szabadkereskedelmi tárgyalásokkal foglalkozó civil szervezetek körében. Suzanne George, az ATTAC Franciaország amerikai születésű, tiszteletbeli elnöke – akit a hazai nagyközönség elsősorban a Luganoi tanulmány c. könyvéről ismerhet – , egy levelezőlistán kifejtette, hogy az amerikaiak már évek óta erőltetik ezt a "megalapozott tudomány" (sound science) témát. Ez valójában annyit jelent, hogy "még nem történt elegendő haláleset ahhoz, hogy bármit is változtassunk. Addig nem fogunk semmit betiltani – Ti meg csak nyugodtan haljatok meg korábban – amíg el nem fogadjuk, hogy ez most már bizonyítva van."

Ezt a módszert alkalmazva akadályozta meg a dohányipar a cigaretták elleni érdemi fellépést éveken át, valamint okoztak megbetegedéseket és öltek meg embereket a hibás autóalkatrészet, a vegyianyagok, beleértve a növényvédőszereket, adalékanyagokat stb. Európában itt van nekünk az elővigyázatosság elve, amely segíti az életben maradásunkat. Utánanéztem a várható élettartamra vonatkozó statisztikáknak: Franciaországban és Európa többi részén a várható élettartam 82,7 év. Ezzel szemben az Egyesült Államokban 78,6 év – emelte ki Suzanne George.

Nem engedhetjük meg, hogy az elővigyázatosság elve kérdésének feladását a napirendre tűzzék. Ez csak a nemzetekfeletti vállalatok érdekeit szolgálná. Nincs szükségünk sok száz egyedi esetre vagy csoportos perekre, hogy bebizonyítsuk az igazunkat. Le kell venni a kérdést a napirendről és kész – tette hozzá Suzanne George.

Én még hozzátenném, hogy ez a "mi tápláljuk a világot" (we feed the world) retorika is régóta alkalmazott mantrája a géntech lobbinak, miközben a génpiszkált növények egyáltalán nem teremnek többet.

Pár évvel ezelőtt már sikeresen megakadályoztuk az amerikaiakkal tervezett TTIP megállapodást. Itt az ideje, hogy ismét dörömböljünk az uniós politikusok és a hazai miniszterek ajtaján, hogy nem szeretnénk, hogy beáldozzák az európai élelmiszerbiztonságot és a uniós mezőgazdaságot azért, hogy néhány autógyár részvényeseinek a bankszámlája tovább hízzon! Nem kérünk a klórozott csirkéből!

További info: Trumping Democracy - az EU-USA kereskedelmi tárgyalások sötét titkai


Kapcsolódó kiadványaink:

• Az európai gazdálkodók kisemmizése – A TTIP veszélyei az európai mezőgazdasági termelőkre
• A multinacionális húsipari cégek felfalják a kis gazdaságokat a TTIP segítségével