A Borsod-Abaúj-Zemplén megyét érő kihívások bemutatására és a fejlesztési alternatívák megvitatására a Magyar Természetvédők Szövetsége érdekképviseleti fórumot szervezett 2019. április 30-án Miskolcon. Helyi szakértő partnerszervezeteinkkel, a Zöld Kapcsolat Egyesülettel és az Ökológiai Intézettel együttműködésben bemutattuk a Borsod fejlesztéséért programunkat; régióbeli önkormányzatok, intézmények, civil szervezetek ismertették tevékenységeiket, majd panel-beszélgettünk a megye szén-mentes átmenetével kapcsolatos kérdésekről, kezdeményezésekről.

Gyulai Iván, az Ökológiai Intézet igazgatója röviden összefoglalta a Borsod fejlesztéséért program keretében készített régiós fejlesztési tanulmányát, amelynek középpontjában a vidékfejlesztés, közösségi gazdaság fellendítése áll. B.A.Z megye nem kedvez ezeknek a helyi gazdaság erősítőknek: nem fenntartható, forrás-intenzív a földhasználat, a munkahelyek jelentős részét fosszilis energia-, jármű- vagy műanyagipari ill. berendezéseket, termékeket előállító (multinacionális) nagyvállalatok gyárai adják, amelyek kevés helyi hozzáadott értékkel bírnak és inkább a régióból kifelé, exportra termelnek, azaz a termékek, profit nagyja kikerül a megyéből. Többek között ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy az egykori bányarégiók még ma is „ipari válságterületek” a térségben, magas energiaszegénységgel és környezetszennyezéssel, fiatalok és magasabban képzettek elvándorlásával vagy régión kívüli foglalkoztatásával.

A komplex kihívások megoldási irányaként Gyulai Iván a helyi, közösségi gazdaság modelljének megvalósítását javasolta: közösségen alapuló és általa irányított, az élelmiszer-termeléstől az energián át az egyéb szolgáltatásokra is kiterjedhet. A résztvevő
k termel
ői-szolgáltatói-fogyasztói közösségeket hoznak létre, amelyben mindannyian tulajdonosként lépnek fel. A kialakításához szükséges anyagi támogatás az állam által működtetett visszatérülő alapból érkezne, amely mindig újratöltődik, ahogy a működő közösségi gazdaságok a megtérülés ütemében a támogatást fokozatosan visszafizetik.

A Miskolci MJV Önkormányzat előadója által részletezett HungAiry LIFE IP projekt célja a levegőminőség javítása többek között a kidolgozott tervek jobb végrehajtásán keresztül a megyében Miskolcra és a Sajó-völgyre fókuszálva, továbbá Magyarország hét másik régiójában. Miskolc önkormányzata és a Miskolci Egyetem is részt vesznek partnerként a projektben. Középpontban a háztartások szilárd fűtéséből és a közlekedésből származó szállópor szennyezés monitorozása és csökkentése áll. Két projektet terveztek: egy részletes levegőminőség-monitorozó rendszert és egy a zöldhulladék kültéri égetése elleni kampányt, helyette a komposztálást népszerűsítve. A hatékony fatüzelésről szóló szemléletformáló kampány kötelező elem minden régióban. Miskolc egy olyan kályhamodell építését tervezi, amelyen szemléltethetik, hogy a háztartások hogyan tudják a fát tisztán és hatékonyabban fűtésre használni.

A Miskolci Egyetem előadója bemutatta, hogyan segítheti a geoinformatika a helyi megújuló energiaforrások hatékony kihasználását. A PhD kutatása során létrehozott napkataszter megmutatja a tetők, területek napenergia potenciálját Edelényre. A napkataszter segítséget nyújthat a B-A.Z megyei önkormányzatoknak, közösségeknek és vállalatoknak a napenergia-fejlesztések hatékony és gazdaságilag racionális tervezésében. A jelenlegi módszereken változtatni kellene, mivel a nagy intenzitású (akár 100%-os) támogatásokból (EU Kohéziós Alapból magyar társ-finanszírozással kiegészülve) sok új, nem hatékony kapacitású napelemet is létesítettek olyan tetőkre, amelyek nem eléggé benapozottak, vagy árnyékot vetnek rájuk a környező napelem panelek, épületek vagy fák.

F.Nagy Zsuzsanna a Zöld Kapcsolat Egyesület (mint ügyfél) társadalmi részvételi tapasztalatait osztotta meg a lignitbányászati és más ipari tevékenységek engedélyeztetése és környezeti hatásvizsgálata terén, ahol számonkérik az egészséges környezethez való lakossági jogot. A beruházások jelentős környezeti és társadalmi kárát-kockázatát és az alacsony helyi gazdasági hasznot és a minimális munkahely-teremtést alapul véve arra ösztönzi a döntéshozókat, hogy tervezzék meg a lignitbányászat és lakossági lignitfűtés kivezetését Borsodból. Azaz lakossági fűtéshez ne lehessen lignitet értékesíteni vagy szociális tüzelőanyagként a lakosságra rásózni, helyette az energiatakarékossági fűtés-korszerűsítést és a tisztább fűtési módokra való átállást támogassák. (Például hőszigetelés; fűtés száraz tűzifával, lég- ill. napkollektor) Az Egyesület a Sajó-völgy levegőminőségi tervének fejlesztésén, felülvizsgálatán dolgozik, amihez 2019. május 31-ig lehetett javaslatokat adni. Lignitbányákról és légszennyezésről szóló cikkünk itt.

Vaszkó Csaba előadása a szén jelenlegi és tervezett szerepéről szólt. Bemutatta, hogy a kis borsodi lignitbányák miért jelentenek zsákutcát: összesen csak csak kb. 80 ezer tonna lignitet termelnek évente és mindössze 41 munkahelyet adnak. A lignit ráadásul alacsony minőségű, nem is használják erőműben – így olcsón a lakosságnak adják el, ami így a háztartási tüzelőberendezéseket károsítja és jelentősen szennyezi a levegőt.

Vaszkó a szociális tüzelőanyag program kihívásairól is beszélt, amely egyre több, ma kb. 180 ezer háztartást érint, az országban pedig ma is kb. 100 ezer háztartás fűt (részben) lignittel. A fő probléma ezzel a programmal az alacsony minőségű és rendkívül szennyező tüzelőanyag: száraz fa helyett frissen kivágott nedves fát, vagy még rosszabb esetben (a magas kén- ill. arzéntartalom miatt) rossz minőségű  lignitet osztanak szét. Ózd fenntartható energia- és klímaakcióterve (SECAP) „Fűts okosan tűzifával” programja példáján mutatta be: a városban földgáz- és/vagy szénfűtésű lakóépületeket állítanak át tűzifa energiahordozóra, amelyre az önkormányzat 1,34 milliárd Ft ráfordítást tervezett a 2018-2030 közötti periódusban. A tüzelőberendezések cseréje és az épületenergetikai felújítások kihozhatók 1,5 milliárd Ft-ból.

A nap alapján elmondható, hogy helyi és országos civil szervezetek együtt dolgoznak Borsod szén- és légszennyezés-mentes fejlesztéséért, a lignitbányák és a szénalapú fűtés fokozatos kivezetéséért (és megfelelő tiszta alternatívák támogatásáért), valamint a levegőminőségi tervek felülvizsgálatáért. Emellett megyei és helyi szemléletformáló programot terveznek a következő fűtési időszak előtt, hogy elérhetővé tegyék a térség számára a tiszta fűtési megoldásokat.

A Borsod fejlesztéséért programunk bemutatása (ide kattintva az előadások diái is letölthetők):

Kovács Bence, Botár Alexa, MTVSZ