Tapasztalatok egy cseh szenes régió alternatív fejlesztéséről - borsodi szemmel

Írta MTVSZ_Alexa , 2018. október 12. 17:51 , Hozzászólsz?

Címkék: szénerőmű bányászat Bankfigyelő just transition borsod fejlesztéséért szénrégió

banyasz_nyito.jpg 

A rendszerváltás utáni szénbányászati ágazat kapacitásainak csökkentése fájó seb maradt a Borsod megyei bányász-lakta településeken. Éppen ezért volt tanulságos az a tanulmányút, amit a Közép-kelet-európai Bankfigyelő Hálózat és a Magyar Természetvédők Szövetsége szervezett a Csehország ÉNY-i részén fekvő Ustí régióba. Cseh, szlovák, lengyel, bolgár és magyar bányászati és környezetvédelmi szakemberek közösen látogathattuk végig a térséget, ahol alkalom adódott a vagyonkezelővel, polgármesterekkel, környezetvédelmi aktivistákkal egyaránt találkozni.

 

Talán a legfontosabb megállapítás, hogy - a rendszerváltás utáni hazai fejlesztéspolitikától eltérően - Csehországban stratégiai megfontolások alapján a szénrégiókat érintő gazdasági, társadalmi és környezeti érdekképviseletet egy, az állam által létrehozott, széles hatáskörrel megbízott vállalat kezébe adták (két ilyen cég működik Csehországban). A cég a mai napig, azaz majd 30 éve KÖVETKEZETESEN valósítja meg az eredetileg kitűzött célokat a revitalizációért felelős Mr. Tomas Budin vezetésével. Kormányváltás ide, kormányváltás oda, van egy folyamat, ami átláthatóan, rendszerben szervezi a megmaradt bányászati tevékenységet, a környezetvédelmi rehabilitációt és a foglalkoztatási folyamatokat.

 

A céget (PKU Palivovy Kombinát Ústi, sp.) 1989 után alapították (pku.cz), abból a célból, hogy csökkentsék a bányászati hatásokat, rehabilitálják a környezetet és a működő ipari létesítmények működését koordinálják. 1991-től folyamatosan rekultiválják az egykori bányaudvarokat, a meddőhányókat likvidálják vagy felújítják és új funkciókkal látják el az elhagyott bányászati épületeket. Az egykori bányászok számos szociális és egészségügyi kedvezményhez, járadékhoz jutottak, előnyt élveztek a környékbeli földek kárpótlásakor.

 

A bányászati tevékenységek leállítása természetesen itt is okozott gondokat: 25 év után a szivattyúzások leálltak, megemelkedett a talajvíz, így komplex, ökológusok közreműködésével megvalósított tájhasználati programokat valósítottak meg. Számos bányatónál ill. környékén tettünk látogatást, amely turisztikai ill. energetikai (szélerőművek) céllal lett hasznosítva, szemmel láthatóan jól működő módon.

 jt3_kics.jpg

 

A PKU-nak a legnagyobb kihívást az jelentette, hogy a felszíni és felszín alatti rehabilitációt új funkciók megteremtésével valósítsa meg. Mára a tulajdoni viszonyok rendezése, jelentős források befektetése és új infrastruktúra kialakítása turisztikai központok létrejöttét eredményezte. A már felduzzasztott Kohinoor tónál például egykor magát a települést is elbányászták, 309 hektáros bányatelek volt. A 70 millió köbméteres mai tó körül kerékpárutak, pihenők, mólók találhatók. A várható ökológiai, társadalmi és gazdasági stabilitás megteremtése érdekében 2060-ban fejeződik be a projekt(!). Ilyen, távlatokban való gondolkodással itthon sajnos egyáltalán nem találkozunk!

 

A földtani környezet stabilizálása rendkívül nehéz szakfeladat: a bányavizek, az erózió és csuszamlások gyakoriak, a földdel kevert meddő olykor be is gyulladhat (mint az Usti régióbeli Katerina-tó előtt, 1996). Az iszaptárolók védművei tönkremennek, beszakadnak, s nem tudni pontosan, hogy a vízszintemelkedések mit okoznak majd. Emiatt folyamatos monitoringra van szükség. Szerencsére nehézfém-szennyezés nem jellemző a vidéken.

 

Számos rekultivációs kísérlet folyik ökológus szakemberek bevonásával, igyekeznek új ökológiai hálózatot létrehozni a térségben. Sokféle alternatíva közül szakmai munkacsoport (ökológus, földtani és bányamérnök szakemberek) választja ki a legoptimálisabbnak tűnő rekultivációs tervet: átfolyásos sekély tavakat vagy mélyebbeket hoznak létre. A kényes „egyensúly” megteremtése nem könnyű, gondos odafigyelést igénylő folyamat, amiből a közvélemény olykor csak annyit vesz észre, hogy időnként túlszaporodtak a halak, vagy éppen a békák, a szúnyogok, vagy a csigák…

 

Négy, mára privatizált bánya azonban még működik a tervek szerint 2060-ig. A működésüket, a rekultivációs terv valós végrehajtását folyamatosan ellenőrzik és ennek érdekében a rekultivációra félretett tartalék alaphoz folyamatosan hozzá kell a bányacégeknek járulnia.

A térségben egykor 3500 fő dolgozott, ma 120. A szociális program keretében fokozatosan és rugalmasan átképzéseket indítottak, új vállalkozások számára ipari parkokat hoztak létre az erre elkülönített alapból. A kárpótlásból sokan Németországba költöztek és sajnos főleg az alulképzett munkaerő maradt a térségben, ami jelentős szociális gondot jelent (pl. Most település).

 jt4_kics.jpg

 

A tanulmányúton alkalmunk volt meglátogatni több bányatavat, pl. a Chabarovice bánya helyén a Milada-tavat, mely 15 méter mély. Itt a foszfor jelentős aránya okoz gondot, ami miatt gyakran „virágzik” a tó, azaz a zöldalgásodás gyakori jelenség. Emiatt ragadozóhalakat telepítettek, csaknem két millió példányt(!), s úgy tűnik, sikerült az ökológiai egyensúlyt megteremteni. A váratlanul leállított bánya azt eredményezte (2/3-a lett kibányászva), hogy nem volt a rekultivációra alkalmas elegendő talaj, a partfalakat nehéz megkötni, természetes élőhellyé alakítani. Az abrázió és a biodinamikus változások miatt 2001-2010 között csak fokozatosan töltötték fel a tavat. Jelenleg úgy tűnik, hogy a jó élőhellyé alakul, 500-700 madár telelőhelye. Fürdőhelyek és kerékpárút övezi. A közeli szénerőműhöz most 30 kilométerről hordják a szenet.

 

A Barbora-tó 25 méter mély, fokozatosan töltődik fel, várhatóan 50 méterig. Ott a savanyú bányavizek betörése (berílium), a magas ammónium, vas és mangán-szint volt az 1990-es évekig jellemző, amit a vízutánpótlással sikerült lecsökkenteni. Ma már strand, búvár-, kerékpár- és horgászcentrum található itt. Tanulságos volt, hogy golfpályát is igyekeztek kialakítani, de a fű karbantartásához alkalmazott gyomirtók olyan halpusztulást okoztak, hogy a pályát fel kellett számolni.

Varsányban 50 méteres szénréteget bányásznak napjainkban is. Itt a rekultivációs terv egy 5 méter mély tó kialakítását célozza, itt vízutánpótlásra nincs lehetőség. 200 faj élőhelye már jelenleg is a terület, pozitív az ökológiai állapot.

 restart_eakep.jpg

 

A térség szociális gondjainak enyhítésére a cseh kormány RESTART néven 3 egykori bányász-lakta térség fejlesztésére programot indított 2015-ben, irányítására kormánybiztost neveztek ki. Karlovy Vary, Ustí és Ostrava környékén ugyanis a hátrányos helyzetű népesség száma jelentősen megnőtt, a diplomás, értelmiségi rétegek elköltöztek. A kormánybiztosi hivatal 11 főből áll, külső szakértőket kérnek fel, működése kb. 200 millió Ft-ba kerül évente. Jól működik: alig egy év alatt 180 Mrd Ft-nak megfelelő fejlesztést hoztak az érintett térségekbe.

 

A szénrégiókra szerkezet-átalakítási stratégia, intézkedési terv készült, mára a programok, akciótervek valósulnak meg: tulajdonjogi helyzet rendezése, kkv-k támogatása, finanszírozás, támogatás, szociális stabilitás. Valamennyi csomagban horizontálisan a környezetvédelmi szempontokat is mérlegelik. A kormányzati intézményeknek, az infrastruktúrát működtető cégeknek is együtt kell működniük a program végrehajtásában. A helyi önkormányzati és társadalmi javaslatokat, ötleteket összegyűjtik és értékelik, majd terveket dolgoznak ki szakértők bevonásával, amit a felügyelőbizottság véleményez. Az elfogadott akciócsomagokat a kormány hagyja jóvá, s ekkor kezdődhet a megvalósítás. A folyamatokat a területi irodákban intézik, akik évenként közös konferencián adnak számot az elért eredményekről, kihívásokról.

 

A RESTART-ban nagyon jelentős forrásokat fektetnek be a szénrégió-beli egyetemek támogatására (Liberec, Ostrava), amelyek a felhagyott bányászati térségeket, bányatavakat revitalizálják: új élőhelyekké alakítják, monitoringját végzik és az odaillő hasznosítást, turisztikai központokat megtervezik. Egyes bányatavak vizét szivattyús energiatermelésre kívánják hasznosítani. Az új befektetőkkel partnerségi viszonyt építenek ki, folyamatos a konzultáció. A kkv-k vissza nem térítendő támogatásokat kapnak kutatásra, technológiai fejlesztésre és ingatlanvásárlásra. A kormányzat, a munkáltatók és a szakszervezetek havonként egyeztetéseket folytatnak a foglalkoztatás átalakítása érdekében, továbbá társadalmi vitákat szerveznek, hogy a célcsoportok számára a legmegfelelőbb programokat dolgozhassák ki. Több évtized hanyatlás után nehéz az emberek bizalmát visszanyerni, sokan belefáradtak már az ígérgetésbe. A lakhatás megteremtése, a fiatal értelmiség elvándorlásának megállítása most a legnagyobb feladat. Az önkormányzatok egyetemistákat vonnak be, a környezetvédelmi és szociális civil szervezetekkel speciális oktatási formákat kezdeményeznek és folyamatosan részt vesznek a konzultációkban.

 

Mindezeknek köszönhetően a környezet minősége a térségben jelentősen javult az elmúlt évtizedekben. Ehhez nagyban hozzájárult, hogy az állam tüzelőanyagra nem, kizárólag energiahatékony tüzelőberendezésekre ad támogatást (korlátozva a szenes használatot). Fontos az is, hogy a helyiek tudják: a még működő bányák fokozatosan végleg megszűnnek. Az energiabiztonságot új, kevésbé szennyező energiamix kialakításával képzelik el.

 usti_rekultivalt.jpg

 

Litvínov város hivatalában a polgármester asszony a 30 ezres település múltját jellemezve elmondta, hogy a vegyi üzemek és bányák jelentették egykor a foglalkoztatást (1991-ben 15 ezer főt bocsátottak el). Bár a leállások nehézséget okoztak, de számos potenciál is megnyílt ezek révén. Sok régi bányaépület felújítással új közösségi funkciókat kapott, és a környékbeli erdőségek is számos turizmus-formára adnak lehetőséget, mivel csökkent a légszennyezés, a turistákat távol tartó rossz környezeti állapot.

 

A helyi önkormányzatok és a lakosság aktív támogatásával alakult egy, a bányabezárásokat szorgalmazó koalíció a térségben, melynek célja a bányászat további negatív hatásainak csökkentése. A koalíció tagjai egészségügyi, környezetvédelmi, önkormányzati szakemberek és szervezetek. Ez érthető, hiszen az egészségügyi statisztikák kimutatása szerint a térség magas porterheltsége miatt itt 3 évvel hamarabb halnak meg az emberek(!), mint a cseh átlag. Alig 3 kilométernyire működik a bánya a település határától és még nemrégiben a bányacég engedélyt kért a bővítésére. Koalíciós beadványokkal, jogszabályi javaslatokkal sürgetik a kormányt a koncessziós szerződés módosítására, a bővítés megakadályozására. Több szinten tárgyalásokat kezdeményeznek, véleményük alátámasztására széles körű felméréseket végeznek. Ezekből egyértelműen látszik, hogy a helyi lakosok és civilszervezetek nem akarnak bányabővítést, inkább élhető környezetet szeretnének. Gazdaságilag sem előnyös a bánya: alig 5 millió Ft-nak megfelelő összeget fizet (adó, járadék) a településnek, miközben a szennyezésért nem fizetnek környezetvédelmi bírságot.

 hornijir.jpg

 

Horní Jiretin település polgármesterétől megtudtuk, hogy 1960-70 között a lignitbányák miatt 100 települést, templomokat és kulturális emlékek sokaságát romboltak le. 400 km2-es területen, 150 ezer embert foglalkoztattak. A legmagasabb halálozási statisztikák ebben a régióban voltak az országban: tüdőrák, allergia, asztma, genetikai elváltozások a lakosság és a dolgozók körében. Felszámoltak a térséghez kötődő minden gyökeret, a lokálpatriotizmus lényegében megszűnt. Még 1983-ban is megtörténhetett, hogy elbontották a falujuk alsó településrészét a bányabővítés miatt.

 

1991-ben sikerült a bányatelket véglegesíteni, a szénerőműveket modernizálni, a térséget kénteleníteni, a környezeti állapotot egyértelműen javítani. Jelenleg 2 kilométerre van a bányatelek határa. 100 új épület jött létre és korszerű infrastruktúra, majd harmadával nőtt a lakosság létszáma. Azonban 2015-től ismét megjelent a szenes, profitorientált lobbi, amely a cseh kormányzatra nyomást gyakorol, hogy a kb.6 év múlva lejáró bányászati tevékenységet folytathassa. Az önkormányzat a helyi lakosokkal közösen tüntetéseket szervez, petíciókat és egyeztetéseket indít annak érdekében, hogy a szénbányászat folytatása helyett a rekultivációs terv végrehajtása kezdődjön el: a tó kialakítása, erdősítés, meddőhányókon energianövények telepítése, a megfelelő helyeken pedig gyümölcsösöké. Az önkormányzat támogatást nyújt a napelemek telepítésére és a szenes kazánok lecserélésére. A volt vasútnyomvonalon kerékpárút fejlesztést terveznek. Az emberek a közeli textilüzemben, vegyiüzemben, építőiparban és szolgáltatásokban dolgoznak. A kormányzati programokkal szemben kritikus volt a polgármester: RESTART program forrásait szerinte nem jól osztották el, hozzájuk szinte semmilyen forrás nem jutott el.

 

A Kruska Világörökségi helyszín utolsó állomása volt tanulmányutunknak. A Szt. Martin bányában már a 9. századtól cinket, ónt, ezüstöt és wolframot bányásztak. A bányajáratokat felhagyták, ezeket elöntötte a víz, 2000-ben nyitották meg a turizmus számára. A bányászat által degradált területen jött létre Csehország leghatékonyabb ipari térsége. 30 cég 30 ezer alkalmazottat foglalkoztat az autógyártásban, a könnyűiparban és szolgáltatási szektorban.

 

Az Európai Unióban megalakult 12 ország részvételével, a Szenes Régiók Átalakulásban Platformja. A RESTART-hoz hasonló szerkezetátalakítási programok, tervek kialakítását célozza, a szénbányászat fokozatos felszámolását követő időszak megalapozása érdekében. Ideje lenne a hazai kormányzatnak és a borsodi régiónak is aktívabban bekapcsolódnia a platform munkájába. Borsodi szenes régiónkban a rövid távú lobbiérdekek preferálása (szén/lignitbányák újbóli megnyitása) helyett a társadalom, a környezet és gazdaság együttes fejlesztési alternatíváit kellene mérlegelni, kidolgozni majd megvalósítani széles körű szakmai és társadalmi részvétel bevonásával.

 

F. Nagy Zsuzsanna

Zöld Kapcsolat Egyesület

 

A bejegyzés trackback címe:

https://mtvsz.blog.hu/api/trackback/id/tr114305263

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

MTVSZ blog

A Magyar Természetvédõk Szövetsége (MTVSZ) blogbejegyzései.

Hozzászólások

Címkék

1% (1) 7tévhit klímaváltozásról (1) adócsalás (2) adóelkerülés (1) adóigazságosság (2) adományozás (1) adóparadicsomok (2) Agent Orange (1) agroüzemanyagok (3) akció (3) akciónk (2) aktivizálódj (19) Álló szikla (1) aranybánya (2) atom (4) atomerőmű (5) Aurul (2) Ausztria (1) autóipar (1) autómentes nap (1) Bankfigyelő (4) bánya (4) bányaprojekt (3) bányászat (1) barátai (1) Belgium (2) Berlin (1) Berta Cáceres (1) BindingTreaty (3) biodiverzitás (2) biogazdálkodás (1) biokert (2) biomassza (1) borsod fejlesztéséért (2) börzsőny (1) büntetlenül (4) cancún (20) CETA (11) Chevron (1) chillout (1) cián (2) ciánszennyezés (2) Ciolos (1) cop16 (20) cop17 durban (5) cop18 doha (3) cop19 varsó (1) COP21 Párizs (8) cop21 Párizs (1) cop23 (1) corporate capture (1) croissant (1) csarna völgy (1) cselekedj (4) csernobil (2) cunami (1) demokrácia (1) dieselgate (1) divestment (1) dohányipar (1) EBRD (4) EFSA (1) egészség (1) éghajlatváltozás (40) éghajlatvédelem (4) EIB EBRD (1) élelmiszer-önrendelkezés (12) élelmiszer önrendelkezés (1) életmód (2) ellenállás (1) emberiség elleni bűntett (1) emberi jogok (2) endokrin (1) energia (25) energiaátmenet (3) energiabiztonság (5) energiahatékony (1) energiapolitika (1) energiatakarékosság (18) energiatudatosság (9) energia demokrácia (1) energia kutatás (1) ENSZ (3) erdő (2) eredményhirdetés (1) értékelés (6) esőerdők (1) EU (7) Európai Bíróság (3) Európai Bizottság (2) Európai Parlament (4) Európai Unió (3) eu elnökség (1) eu költségvetés (2) falusi önkormányzatok (1) fejlődő országok (1) fekete kígyó (3) felújítás (1) felvonulás (1) fenntarthatóság (3) fenntartható vidékfejlesztés (1) fesztivál (1) fiatal föld barátai (4) film (2) fogyasztás (10) föld (2) földhő (1) földrengés (2) földspekuláció (1) földszerzés (1) földtörvény (1) földzsákmánylás (5) Föld Barátai (9) föld barátai (27) föld napja (1) folyószabályozás (1) fotó (1) fukusima (2) fűszernövények (1) fűtés (1) Game over (1) gáz (2) gazdasági (1) gázvezeték (1) Genf (2) génmanipuláció (2) génmódosítás (4) génpiszka (15) glifozát (3) globális akciónap (1) globalizáció (7) GMO (2) GMO-Kerekasztal (1) gólya (1) Green-Go (1) gyógynövények (1) gyomirtó (3) hatásvizsgálat (1) háztartás (3) hellókarácsony (1) helyi hős (1) hitel (2) honlapajánló (2) hulladék (1) hülyeség kora (1) IARC (2) ICS (3) igazságosság (1) ingyenhitel (1) ISDS (8) itt az idő (1) japán (1) jelentés (3) jó példák (1) just transition (4) Kalifornia (1) katasztrófa (1) képek (4) késés (1) kiadvány (1) Kína (1) Kishantos (3) kitermelőipar (1) klíma (3) klímaper (1) klímapolitika (31) klíma igazságoság (5) költségek (4) konferencia (20) könyv (1) környezeti-társadalmi károk (1) közmeghallgatás (1) közösségépítés (7) közösségi energia (10) közösségi kert (1) kukorica (1) kutatás (2) land grab (5) Lechner Judit (1) lengyel (1) levél (1) lignit (1) lobbi (1) luxleaks (1) magvetés (2) Malmström (2) marco jelenti (19) Megnette (1) megújuló energia (9) Merkel (1) MFB (1) millenniumi celok (2) Miskolc (1) Mongólia (1) Monsanto (2) Monsanto Tibunal (1) MTVSZ (10) multik (2) NAFTA (2) napelem (1) naperőmű (1) Natura2000 (1) nemzetek feletti vállalatok (2) nemzeti parkok (1) nemzetközi egyezmény (3) Nemzetközi Energiaügynökség (1) no2ISDS (2) no gmo (1) nyári tábor (1) nyeleni europe forum (1) nyersanyagok (1) nyílt (1) offsetting (1) ökocídium (1) ökológiai lábnyom (1) ökolokalizmus (1) olajpálma (1) olajszennyezés (1) Olaszország (1) olkiluoto 3 (1) önkénteseink (2) önrendelkezés (1) Otthon Melege (1) Paks (1) palagáz (1) pályázat (6) Párizsi Megállapodás (1) pénz (3) PeoplesBudget (1) petíció (12) Philip Morris (1) polgármester (1) Pozsony (1) pro natura svájc (1) radioaktív (2) rákkeltő (2) reaktor (3) regionális fejleztés (2) rekultiváció (1) reménysugár (1) riadólánc (1) Rio+20 (1) romániai ősz (1) Roundup (2) Seattle (1) Seralini (1) shell (1) Shell (1) Sigmar Gabriel (2) sóder (1) Standing Rock (3) StopTTIP (19) Stop Corporate Impunity (2) strukturális alapok (2) sugárzás (2) szabadkereskedelem (24) szalmaépítészet (4) szavazás (1) szénerőmű (3) szénrégió (1) szökőár (1) tájfajták (2) talajpusztulás (1) tanulmányút (1) távhő (1) technológia (1) termelő-fogyasztó (1) természetvédelem (5) termőföld (7) tévutak (4) tilos rádió (1) tippek (5) tisza (1) toma jelenti (2) Trump (1) TTIP (22) TTIPkedd (1) TTIPleaks (1) TTIPtuesday (1) tüntetés (2) UBS (1) UNESCO (2) UNtreaty (1) USA (2) Vallónia (1) válság (1) védett fajok (2) vegyianyagok (2) Verespatak (3) vers (1) verseny (2) vetélkedő (1) vetőmagok (1) vetőmagszennyezés (1) videó (1) video (10) világbank (2) világörökség (2) víz (2) vízgazdálkodás (1) vízierőmű (1) víztúlfogyasztás (1) VWgate (1) WHO (2) WTO (1)

Közösség

Kövess minket a Facebookon!

Olvass minket a Twitteren!