Szigetelés olcsón, okosan - szalmából. Beszéljenek a számok!

Írta zmesi , 2015. február 20. 13:50 , 11 hozzászólás

Címkék: energia energiatakarékosság energiatudatosság szalmaépítészet közösségi energia

 

Nagy örömünkre sokat érdeklődtek a szalmabála-építészet témájában, főleg a gazdaságosság kérdésében. Így Közösségi Energia jó példák sorozatunkat folytatva most a szalma-szigetelések árát és más gazdasági vonatkozásait vesszük górcső alá szakértőnk cikke segítségével.


Egy kis szigetelés történelem
Néhány évtizede kezdett a közgondolkodás részévé válni, hogy bizony szigetelni kéne az épületeinket... Akkor 3-5 cm polisztirol szigetelés dívott. Aztán rájöttek, hogy ez bizony kevés. Megjelent a 6-8 cm-es, aztán a 10 cm-es szigetelő réteg. Ma már rendszerben árulnak 20 cm-eseket, de külön igényre 30 cm-es szigetelő lapokat is lehet kapni. Tehát ráálltunk zömében egy anyagra, és fokozatosan növeltük a vastagságát. De ez bizonyos értelemben zsákutca: megnehezíti azt, hogy új utakra lépjünk. Pedig már itt van az ideje, hiszen 2020-tól már csak alacsony energiaigényű házak építhetők.


Az „útitársak”
Bármilyen választásnak megvan a maga velejárója, az anyaghasználatnak is, amire talán nem is gondoltunk. Pl. a polisztirolhoz sok éven keresztül égésgátló adalékként kevertek HBDC (rövid nevén hexabróm) nevű vegyi anyagot, ami folyamatosan párolog a szigetelőanyagból és mérgező: belélegezzük és felhalmozódik a testünkben. Mára szerencsére betiltották, de amit felszereltünk már eddig, az ott van és hat.


Aztán nem figyeltünk arra sem, hogy milyen lesz a fal páragazdálkodása. Ma hirdetik, hogy páraáteresztő szigeteléseket is lehet kapni, de ne felejtsük el, hogy a cement bázisú ragasztó és a műgyanta alapú vakolatok bizony nem engedik át a párát. Eredmény: A hideg felületeken párakicsapódás, penészedés.
Újabb kérdéssel találkozunk majd, amikor le kell bontani az épületet: a (veszélyes) hulladék szigetelőanyagokkal mit kezdjünk majd?

 szigeteles.jpg

 

Outside the box
Egy 30 cm-es polisztirolos szigetelés anyagára 8800 Ft/nm (ez rendszer ár). A 20 cm-es rendszer anyagköltsége: 5000 Ft/nm.

Nézzük, van-e más megoldás ennyiért! Vagy egy kicsit olcsóbban?
Ha hőszigetelő anyagokat keresünk, akkor vannak az ipari anyagok:
• Grafitos polisztirol
• Kőzetgyapot
• Cellulóz
Emellett vannak a természetes szigetelő anyagok:
• Szalmabála
• Kender

Sajnos hazánkban nincs kender szigetelőanyag gyártás, ezért ennek az árával nem számolunk. A szalmabála szigetelés költségeit viszont nagyon jól ismerjük:


Egy 40 cm vastag szalmabála hőszigetelő rendszer anyagára 2800 Ft/nm. Ez tartalmazza a 35 cm vastag szalmabálát (szalmabála oldalára állítva), az 5cm vastag vakolatot, a meszelést, és a rögzítés anyagköltségét, valamint a nyílászáról körüli deszkázást.
Ez a szám csak tájékozódás jelleggel használható, mert az országban a szalmabála ára területenként különböző, 120 Ft-500 Ft a szórás. Mi egy 300 Ft-os bála árat vettünk alapul. A rögzítés technikában is sokféle megoldás van; egy egyszerű, de nagyon hatékony módszerrel számoltunk. A neve: hevederes felfogató rendszer. Ilyen:

hevederes_01.jpg

 

Az árat tovább lehet csökkenteni, ha értünk a vályoghoz és a vakolathoz bontott vályogtéglát használunk, vagy a saját telken van anyagnyerő hely. A 35 cm szalmának a hőszigetelő képessége megegyezik 30 cm polisztiroléval és jobb, mint egy 20 cm vastag grafitos polisztirol rendszeré.

Összehasonlítás kedvéért itt van ezeknek az anyagoknak a hővezető képessége. Nincs nagy különbség köztük, mert mindegyik rosszul vezeti a hőt. Minél kisebb az érték annál jobb hőszigetelő:
Kőzetgyapot: λ = 0,036 W/(m*K)
Polisztirol: λ = 0,04 W/(m*K)
Grafitos polisztirol: λ = 0,031 W/(m*K)
Szalma: λ = 0,045 W/(m*K)
Összehasonlításképpen:
Vályogtégla: λ = 0,7 W/(m*K)
B 30-as tégla falazat: λ = 0,6 W/(m*K)
Porotherm 38 λ = 0,226 W/(m*K)

Árak az összehasonlításhoz: (bekért árajánlatok alapján, bruttó)
20 cm vastag kőzetgyapot rendszer anyagára: 9.150 Ft/nm
30 cm vastag polisztirolos rendszer anyagára: 8.800 Ft/nm
20 cm vastag grafitos polisztirol rendszer anyagára: 6.745 Ft/nm
20 cm vastag polisztirolos rendszer anyagára: 5.000 Ft/nm
40 cm vastag szalmabála szigetelő rendszer anyagára: 2.800 Ft/nm

Egy 10x10 átlagos családi házat (Kádár-kocka) vettünk alapul, melynek kb.110 nm a homlokzati falfelülete. Ennek az anyagköltségét tekintve már igen nagy különbségeket kapunk:
20 cm kőzetgyapot rendszer anyagára: 1.006.500 Ft
30 cm vastag polisztirolos rendszer anyagára: 968.000 Ft
20 cm vastag grafitos polisztirol rendszer anyagára: 741.950 Ft
20 cm vastag polisztirol rendszer anyagára: 550.000 Ft
40 cm vastag szalmabála szigetelő rendszer anyagára: 308.000 Ft

Tehát ha szalmát választunk, akkor az anyagárban 242.000 - 698.500 Ft-tal járunk jobban. A hőszigetelő képességben ez megegyezik a 30 cm-es polisztiroléval és jobb mint a 20 cm-es egyéb rendszerek.
Ha mindent a piacról szerzünk be (anyagokat, munkaerőt) akkor is a szalmabála szigetelés ára 20-60%-kal olcsóbb, mint a ma elterjedt megoldásoké. Ha meg tudunk szervezni egy kalákát és van ingyenes anyagnyerési lehetőségünk, akkor pedig még nagyobb a különbség.

szalma_infograficjav-01.jpg

 

Az igazi szemléletváltás - többdimenziós döntéshozatal
Egy-egy jó döntéshez több tényezőt kell figyelembe vennünk. Az ár még kevés adat, mert az adott ház esetén meg kell vizsgálni

  • A tető túlnyúlás mértékét. Ezt adott esetben a többi szigetelő anyag használata esetén is vizsgálni kell.
  • Munkadíj kérdését. A szalmabála szigetelés kialakítása legalább dupla munkaidőt vesz igénybe, mint az ipari technológiával gyártott rendszereké. De a munka 90%-át mi magunk is el tudjuk végezni. Elég ha egy szalmázáshoz is értő szakembert alkalmazunk. Ebben az esetben már a munkadíj tekintetében is a szalmabála szigetelés felé billen a mérleg nyelve.
  • Szaktudás meglétét. Még nagyon kevés szalmaszigeteléshez értő szakember van, mert ma már nem dolgoznak sárral vagy agyaghabarccsal a kőművesek. De miért is nem?


Tovább bővíthetjük a döntésbe bevont szempontokat:

  • Helyi kontra globális gazdaság
    A szalmabála a legtöbb település határából beszerezhető, abszolút helyi anyag. Ha pénzt költünk rá, akkor az a pénz a helyi gazdaságban marad. Ha fizetünk a munkáért, akkor szintén helyi embereknek adunk megélhetést és ez a pénz is a helyi gazdaságban marad, előbb-utóbb hozzánk is visszajön. Ha ipari anyagokkal szigetelünk, akkor az csak részben erősíti a helyi gazdaságot, kevesebb munkaerőt igényel és helyben maximum a kereskedőnek eredményez némi bevételt.

 

  • Környezetvédelem
    Aki hőszigetel, az járulékosan környezetet is véd, de nem mindegy, hogy milyenek az ökológiai költségek. Pl. amikor lebontjuk az épületet, akkor az anyagokkal mit kezdünk? Fel tudjuk használni azokat újra? Esetleg biológiai úton lebomlanak? Vagy hulladékként kell ártalmatlanítani? A szigetelőanyagok gyártásának energiaigénye is lényeges szempont. A polisztirolhoz képest a szalmabála 70 %-kal kevesebb energiabefektetéssel állítható elő. Nem mellesleg szállítani is lényegesen kevesebbet kell, jelentős fosszilis energiafelhasználást megtakarítva ezzel.

 

  • Az épületek páragazdálkodása
    Ez inkább életminőséget meghatározó kérdés. Télen általában a benti pára igyekszik a külső szárazabb térbe távozni. Ha a fal nem engedi ki, akkor a pára a hideg felületeken lecsapódik, ez gyakran penészedéssel jár. A túl száraz levegő pedig a légúti megbetegedésekhez járulhat hozzá. Tehát nem csak el kell nyelnie egy jó falazatnak a párát, de azt visszafelé is le kell adnia. Válasszunk olyan rendszert, ami ebből a szempontból is jó. A szalma ilyen.



Végezetül a szalmabála szigetelés hátrányairól - hogy ne lehessen bennünket elfogultsággal vádolni :)

• Ismerethiány
A szigeteléssel foglalkozó cégek, tüzépek nem ismerik a szalmát; sem a megrendelők, a beruházók. Ebből következően hiányzik a szakértelem a jó minőségű munkához. A megrendelők sem tudják, hogy erre kellene árajánlatot kérniük. Az ismerethiány persze leküzdhető, tanulással, oktatással, ismeretterjesztéssel - az EKA ezért dolgozik. Szerencsére egyre többen érdeklődnek, így van eredménye a befektetett munkának, de még csak az első fecskéknél tartunk.

• A szalmához kötődő téves képzettársítások
Pl. "a három kismalac meséje, a szalma és a láng". Bár a szalma jól ég, de a bevakolt szalmabála nem! "A szalmakazlakat szeretik az egerek, biztos a szalmabálát is". Erre is van egyszerű, technológiai válasz. Ezekkel a képzettársításokkal komolyan kell foglalkozni, mert a döntések meghozatalakor ezek tudat alatt működnek. Az ismeretek megszerzésével a félelmek rendre el szoktak párologni, legalábbis az EKA szalmabála-építészet képzésein résztvevők így nyilatkoznak.

• Az anyagból eredő méretkorlátok
A szalmabálát egyelőre a 35x45x90 cm-es átlagméretben gyártják. Ezért ahol nincs hely vagy nem megoldható a tető megnyújtása, ott nem alkalmazható. Technológiai választ már ismerünk erre, mert gyártanak Svájcban táblásított szalmabála szigetelő lemezeket, de ezek importálása nagyon drága lenne. Nemigen akadna fizetőképes kereslet rájuk, de a hazai kutatás-fejlesztés erre megoldást nyújthat. "Csak" idő és pénz kérdése.

 Zalatnay László, Energia és Környezet Alapítvány (EKA)

Fotók forrása és további információ: http://www.energiaeskornyezet.hu/szalmabala-epiteszet

 

KEDVES OLVASÓ! Érdekel a véleményed, szavazz:

A bejegyzés trackback címe:

https://mtvsz.blog.hu/api/trackback/id/tr17189639

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

the.man · http://rivercottagenyomaban.blogspot.com/ 2015.02.22. 16:53:22

Engedélybeszerzés ugyan olyan könnyen megy?(már ha kell)

MTVSZ_Alexa 2015.02.24. 15:04:16

@the.man: Ha nem önhordó szalmaépületről van szó, hanem szalmafalú vagy szalmával szigeteltről, akkor nem kell külön engedélyezés, egyszerűbb a folyamat:
ld. www.energiaeskornyezet.hu/szalmabala-epiteszet/ alatt (pl. letölthető anyagok)
és archifirka.blogspot.hu/2014/11/valodi-korforgas-valyog-es-szalmahaz.html

@lüke: Az általánosan használt, vakolt szalmabála szerkezet nagyon jól ellenáll a tűznek: a nemzetközi és hazai (ÉMI) tűztesztek szerint min. két órán keresztül ellen tud állni 1000 Celsius fokos hőnek, mielőtt bármilyen károsodást szenvedne. A szalmabálák elég levegőt tartalmaznak ahhoz, hogy jó szigetelő értéket biztosítsanak, de nem eleget ahhoz, hogy táplálják a tüzet.
Itt részletesen a kiválóan teljesített tűztesztekről: www.energiaeskornyezet.hu/szalmabala-epiteszet/letoltheto-anyagok

the.man · http://rivercottagenyomaban.blogspot.com/ 2015.02.24. 17:14:40

@MTVSZ_Alexa: szóval ha van egy épület aminek van egy pozdorja fala és azt hőszigetelem szalmával akkor az ok. Jó tudni.

billyboss131 2015.08.24. 15:39:17

A szalmabála szigetelése változik attól, hogy nem bálában rakjuk, pl. a födmére, hanem szétszedve teleszórjuk a födémgerendák közötti részt?
És jobb lesz vagy rosszabb?

Köszönöm,
Billy Boss

MTVSZ_Alexa 2015.09.02. 10:44:29

@billyboss131:
Szalmabála szakértőnk (Zalatnay László, EKA) válasza:
A laza szalma több okból is problémás.
Egyrészt az egerek, rágcsálók nagyon szeretik. Ugyan ez nem mondható
el a tömör báláról. Másrészt, és ez a nagyobb probléma forrás, a
tűzvédelem. A laza szalma között sok a levegő. Ha pedig ezt a laza
szalmát sárral betapasztják, akkor annyira összenyomódik, illetve a
sár annyira befolyik a szalma közzé, hogy a hőszigetelő képesség
csökken. Sártapasztás pedig mindenképpen kell a tűzvédelem miatt.

Amit javaslok: A gerenda közök méretére kell szabni a bálákat. Ezt egy
nagy bálavarró tűvel meg lehet csinálni. Ha megvan a méret, akkor az
eredeti bálakötözőt hagyjuk fent a bálán. A megfelelő méretnél a
bálatűvel fűzzünk át egy új kötözőzsinórt és kössük át vele a feles
bálát. Ha kész, akkor lehet elvágni az eredeti kötözőt. Így megmarad a
bála tömörsége, de a kisbálákat más be lehet illeszteni a gerendák
közzé. A sártapasztást itt sem érdemes megspórolni.

Kono 2016.01.10. 21:45:30

Pára technikailag nehezen hiszem, h működik. Légréssel esetleg, de teljesen bevakolva sem penészedik?

TRSoft 2016.01.12. 08:50:57

Mennyire tartós? Mi lesz 10-20-50 év múlva?

MTVSZ_Alexa 2016.01.22. 11:39:15

Tartósság: A legöregebb szalmaházak kb.100 évesek és ma is működnek - újravakolás mellett.
Páratechnika: ha a vakolat páraáteresztő, nem penészedik.
ld. www.energiaeskornyezet.hu/szalmabala-epiteszet/1-a-szalmabala-mint-epitoanyag-tulajdonsagai :

"Nagyon fontos követelmény a bálákkal szemben, hogy alacsony legyen a nedvességtartalmuk. A 8-14%-os nedvességtartalom a normális (ha jól tárolták és nem érintkezett folyóvízzel, vagy csapadékkal), ennyit képes felvenni a levegő páratartalmából. Ennél tartósan jóval magasabb nedvességtartalom rontja a hőszigetelési képességet és megindulhat a szalmát lebontó mikroorganizmusok szaporodása is.

Az elkészült házak esetén is az a legfontosabb, hogy a falakat megvédjük az esőtől, a talajból felszivárgó nedvességtől, és a levegő páratartalmából eredő nedvesség-felhalmozódástól. Ha ezt sikerül megvalósítani, akkor a bálafal élettartama szinte korlátlannak tekinthető. A talajnedvesség elleni szigetelésre, és az eső távoltartására sok technológiai megoldást ismerünk, hiszen a nedvesség a legtöbb építőanyagot előbb-utóbb tönkreteszi. A szalmaházaknál is használunk vízszigetelő lemezeket, illetve gyakori a magas lábazat és a nagy tetőkinyúlás. A levegőből kicsapódó pára magától távozik a falból, ha a vakolatot páraáteresztő anyagból készítjük. A cementes vakolatok és a szintetikus festékek ezért kerülendőek a szalmabálás épületeknél. A szalmaházaknál az agyaghabarcs vagy a cement nélküli mészhabarcs vakolat a legjobb megoldás."

További infók:
www.energiaeskornyezet.hu/szalmabala-epiteszet
www.energiaeskornyezet.hu/szalmabala-epiteszet/letoltheto-anyagok
kadar.uv.ro/Dio/Szalmabala-haz.pdf

Péter Nagy s 2016.02.13. 18:15:55

Beépített tetőtér nélküli házam szigetelésén gondolkozom,mivel 15 éve még 5cm.nél
vastagabb szigetelés nem volt elterjedve így a födém is ekkorát kapott és ez nagyon
kevés.
Kérdezem,lehet ezt valahogy lépésállóvá is tenni?
köszi

giorgione80 2017.04.23. 15:00:41

Hol lehet szalmabálát kapni szigeteléshez (Bp)? Van cég amelyik ezzel foglalkozik?

MTVSZ blog

A Magyar Természetvédõk Szövetsége (MTVSZ) blogbejegyzései.

Hozzászólások

Címkék

#10YearPhone (1) 1% (1) 7tévhit klímaváltozásról (1) Áder János (1) adócsalás (2) adóelkerülés (1) adóigazságosság (3) adományozás (1) adóparadicsomok (2) Ág (1) Agent Orange (1) agroökológia (12) agroüzemanyagok (3) Agua Zarca (1) airport (1) ajánló (1) akció (5) akciónk (2) aktivizálódj (38) aláírásgyűjtés (5) Álló szikla (1) alma (1) arany (1) aranybánya (2) atom (4) atomerőmű (5) Aurul (3) Ausztria (1) autóipar (2) autómentes nap (1) A fák titkos élete (1) A természet jelbeszéde (1) A természet rejtett hálózata (1) Bankfigyelő (5) bankok (3) bánya (9) bányaprojekt (3) bányászat (3) Baranya (1) barátai (1) Bayer (1) BAZ (1) Belgium (2) beporzók (18) Berlin (1) Berta Cáceres (2) BindingTreaty (8) biodiverzitás (5) biogazdálkodás (1) biokert (2) biológiaisokféleség (1) biomassza (3) bólintsrá (1) borsod fejlesztéséért (6) börzsőny (1) Budapest (1) büntetlenül (5) cambo (1) Cambridge (1) cancún (20) CAN LIFE (1) CDE EUKI (1) CETA (12) Chevron (1) chillout (1) cián (4) ciánszennyezés (4) Ciolos (1) ClimAct (1) cobenefits (1) cop16 (20) cop17 durban (5) cop18 doha (3) cop19 varsó (1) cop21 Párizs (1) COP21 Párizs (8) cop23 (1) COP24 (1) COP26 (3) corporate capture (1) croissant (1) csarna völgy (1) cseh (1) cselekedj (4) cseresznye (1) csernobil (2) cunami (1) DavidAttenborough (1) Davos (1) demokrácia (1) Derekegyház (1) dieselgate (1) dió (1) divestment (1) dohányipar (1) e-Figyelő (1) EBRD (4) eFigyelő (1) EFSA (1) egészség (2) égetés (1) éghajlat (4) éghajlatváltozás (50) éghajlatvédelem (12) éghajlatvédelmi törvémy (1) egyeztetés (1) EgyüttAMásfélfokért (1) EIB EBRD (2) élelmiszer-önrendelkezés (24) élelmiszerbiztonság (1) élelmiszer önrendelkezés (1) életigenlő (10) életigenlők (1) életigenlőkaláka (7) életmód (4) ellenállás (1) élménybeszámoló (1) elosztó (1) Elosztó (1) előválasztás (1) emberiség elleni bűntett (1) emberi jogok (3) endokrin (1) energia (49) energiaár (4) energiaátmenet (19) energiabiztonság (10) energiahatékony (1) energiahatékonyság (8) energiapolitika (6) energiaszegénység (7) energiatakarékosság (25) energiatudatosság (11) Energia CHarta (1) energia demokrácia (2) energia kutatás (1) ENSSER (1) ENSZ (5) épület (1) erdő (2) erdőkertek (1) eredményhirdetés (1) erkölcs (1) értékelés (6) értékrendszer (1) esőerdők (1) EU (11) európa (1) Európai Bíróság (3) Európai Bizottság (4) Európai Parlament (5) európai polgári kezdeményezés (3) Európai Unió (4) eu elnökség (1) eu költségvetés (3) fa (1) falusi önkormányzatok (1) fejlesztés-finanszírozás (1) fejlődő országok (1) fekete kígyó (4) felmérés (1) felújítás (6) felvonulás (1) fenntarthatóság (7) fenntartható vidékfejlesztés (1) fesztivál (1) fiatal föld barátai (4) film (2) foe (2) foehu (1) fogyasztás (10) föld (2) földbarátai (1) földgáz (1) földhő (1) földrengés (2) földspekuláció (1) földszerzés (1) földtörvény (1) földzsákmánylás (7) Föld Barátai (14) föld barátai (27) föld napja (1) folyószabályozás (1) fórum (1) fotó (1) friendsoftheearth (1) Fukuoka (1) fukusima (2) fűszernövények (2) fűtés (6) Gaia könnycseppjei (1) GameOn (1) Game over (1) gáz (6) gazdasági (1) gázkivezetés (4) gázvezeték (4) Genf (3) génmanipuláció (3) génmódosítás (6) génpiszka (19) glasgow (3) glifozát (6) globális akciónap (1) globalizáció (13) GMO (4) GMO-Kerekasztal (1) gólya (1) gömörszőlős (1) Green-Go (1) greenrecovery (1) gyógyászat (1) gyógynövények (2) gyomirtó (5) gyulaiiván (2) gyümölcsészet (2) gyümölcsfa (1) hajtóerők (1) hatásvizsgálat (1) háztartás (6) hellókarácsony (1) helyi hős (1) helyreállítás (2) Heves (1) hitel (2) Hófehérke (1) Hollandia (1) Honduras (1) honlapajánló (2) hosszú élettartam (1) hulladék (2) hülyeség kora (1) IARC (2) ICS (3) ifjúsági program (1) igazságosátmenet (1) igazságosság (2) Impossible Burger (1) ingyenhitel (1) írd alá (13) ISDS (14) itt az idő (1) japán (1) járulékoshaszon (1) javíthatóság (1) jelentés (3) jó példák (1) just transition (10) kaláka (1) Kalifornia (1) kályha (2) Karácsony Gergely (1) karbonsemleges (3) Karl Bär (1) kártevő (1) katasztrófa (2) katonaság (1) Katowice (1) kazán (1) Ken Saro-Wiwa (1) képek (4) kert (3) kertészet (2) késés (1) kiadvány (1) kibocsátás (2) Kína (1) Kishantos (3) kiskert (3) kitermelőipar (1) klíma (9) Klímacsúcs (1) klímahét (5) klímaper (1) klímapolitika (36) klímasemlegesség (6) klímatörvény (5) klímavédelem (7) klíma igazságoság (6) klórozott csirke (1) költségek (4) konferencia (23) konyha (1) könyv (2) könyvajánló (1) konzultáció (1) kőolaj (3) környezeti-társadalmi károk (1) korrupció (1) közmeghallgatás (1) közösségépítés (10) közösségi energia (18) közösségi kert (1) kukorica (1) kutatás (2) lakosság (4) land grab (7) Lechner Judit (1) légszennyezés (3) lengyel (1) levegő (1) levegőminőség (1) levél (2) lignit (5) lobbi (1) luxleaks (1) magvetés (2) MakeICTfair (2) Malmström (2) marco jelenti (19) Mátrai Erőmű (1) Megnette (1) megújuló energia (14) méhek (18) méhlegelő (1) méltányosátállás (2) mérés (1) Merkel (1) mese (1) mező (1) mezőgazdaság (3) MFB (1) MIC (1) millenniumi celok (2) mintaprojekt (1) Miskolc (2) Mongólia (1) Monsanto (4) Monsanto Tibunal (1) MTVSZ (26) mtvsz (3) műhús (1) multik (3) NAFTA (2) napelem (4) naperőmű (2) Natura2000 (1) nemzetek feletti vállalatok (3) nemzeti parkok (1) nemzetközi egyezmény (4) Nemzetközi Energiaügynökség (1) Netflix (1) Nigéria (3) Nnimmo Bassey (1) no2ISDS (2) növények (1) növénytermesztés (3) növényvédőszerek (10) no gmo (1) nyári tábor (1) nyeleni europe forum (1) nyersanyagok (1) nyílt (1) offsetting (1) ogoni törzs (1) ökocídium (1) ökofilmklub (1) ökológiai lábnyom (1) ökológiai válság (1) ökolokalizmus (1) okostelefon (1) olajpálma (1) olajszennyezés (4) olajvezeték (3) Olaszország (1) olkiluoto 3 (1) OLP (1) olvasókör (1) önkénteseink (2) önrendelkezés (3) orgona (1) Otthon Melege (2) Paks (1) palagáz (2) pálmaolaj (1) pályázat (7) panasz (1) Párizsi Megállapodás (2) pénz (3) pénzmosás (1) PeoplesBudget (1) permakultúra (5) Peter Wohlleben (1) petíció (36) Philip Morris (1) PM (2) polgármester (1) pottyondyákos (1) Pozsony (1) program (1) programajánló (2) pro natura svájc (1) radioaktív (2) rákkeltő (2) reaktor (3) regionális fejleztés (2) rekultiváció (1) reménysugár (1) rendszerszintű változás (3) reptér (1) rezsicsökkentés (1) riadólánc (1) RightToRepair (1) Rio+20 (1) romániai ősz (1) Roundup (2) rovarok (1) Rovar Atlasz (1) Sandisk (1) SDG (1) Seattle (1) Seralini (1) shell (1) Shell (4) Sigmar Gabriel (2) SLAPP (1) Slow Food (1) sóder (1) Spark (1) SparkAChange (1) SSD (1) Standing Rock (4) StopISDS (2) StopTTIP (20) Stop Corporate Impunity (4) strukturális alapok (2) sugárzás (2) system change (2) szabadkereskedelem (26) szállópor (1) szalmaépítészet (4) szavazás (2) szelence (1) szén (1) szénerőmű (6) szénkivezetés (11) szénmentesítés (2) szennyezés (2) szénrégió (7) szilárdtüzelés (2) szmog (1) szociális (1) szója (1) szökőár (1) szólásszabadság (1) szolidáris (1) szörp (1) tájfajták (2) talaj (1) talajpusztulás (2) tanulmány (1) tanulmányút (1) távhő (1) technológia (1) termelő-fogyasztó (1) természetes (1) természetesgyümölcsészet (2) természetvédelem (6) termőföld (7) terv (2) tervezett elavulás (3) tévutak (4) tilos rádió (1) tippek (5) tisza (1) TogetherFor1point5 (1) toma jelenti (2) törpék (1) TrumDeal (1) Trump (4) TTIP (23) TTIPkedd (1) TTIPleaks (1) TTIPtrump (1) TTIPtuesday (1) tüntetés (4) tűzifa (3) UBS (1) Umweltinstitu München (1) UNESCO (2) uniósforrás (1) UNtreaty (2) USA (2) vadvirágok (1) vadvirágos rét (2) Vallónia (1) válság (2) Vandana Shiva (1) védett fajok (2) vegyianyagok (9) vélemény (1) vendégcikk (3) vér (1) Verespatak (6) vers (2) verseny (2) vetélkedő (1) vetőmagok (1) vetőmagszennyezés (1) videó (1) video (10) Viktor Frankl (1) világbank (2) világörökség (2) virág (2) virágbomba (1) virágok (1) víz (2) vízgazdálkodás (1) vízierőmű (2) víztúlfogyasztás (1) VWgate (1) Western Digital (1) WHO (2) WTO (1) zaj (1) zöldhelyreállítás (1) Zöld Kapcsolat Egyesület (2)

Közösség

Kövess minket a Facebookon!

Olvass minket a Twitteren!

süti beállítások módosítása