5 érdekes szempont az európai-orosz gázjátszmához

Írta MTVSZ_Alexa , 2014. július 11. 21:05 , 8 hozzászólás

Címkék: gáz energia energiabiztonság palagáz EIB EBRD

 

Ellátható Európa biztonságosan gázzal, és ha igen, hogyan és milyen áron? Hogyan áll az európai-orosz gáz-játszma, mit veszíthet, mit nyerhet Európa az újabb gázvezetékekkel? Mennyire lehet függetlenedni az orosz importtól? A gázkérdésről és szerepéről az energiabiztonságban sokan sokszor írtak már. Most a Bankfigyelő Hálózat és partnerei szakmai anyagai alapján 5 pontban foglaljuk össze az eddig alig említett érdekes szempontokat, belevéve az elmúlt hét eseményeit is. Ha kíváncsi vagy, melyek a fő gáz-dilemmák és mennyire vannak az oroszok a spájzban, olvass tovább!

 Pipeline-bankwatch.png                                                                  A BTC-gázvezeték építése. Kép: Bankfigyelő Hálózat.

 

 

ELSŐ SZEMPONT: Az Európán belüli földgáz-kitermelés túl van a csúcsán, egyre csökken.

A két fő mező, a holland groningeni 1975-ben, az Északi-tengeri 2000-ben tetőzött. Európában csökkent a gázfogyasztás, aminek több rész-oka van: a csökkenő európai termelés, a gazdasági válság után stagnáló gazdaságok, az energiahatékonyabb, kevesebb gázt használó háztartások+ipar és a teret nyerő olcsóbb német és dán szél- és napenergia. Sőt a (palagázuk miatt) relatíve olcsó amerikai szénnel szemben is sokszor veszített mostanában a gáz, több gázerőművet leállítottak Európában. Mindezek miatt várhatóan nem nő számottevően az európai gázfogyasztás a következő években. Mivel azonban az európai gázfogyasztás lassabban csökkent, mint az Európán belüli gáztermelés, a gázimport növekedett és ez várható a jövőben is.

 

gazfelhaszn_eu.jpg A földgáz szerepe Európában. Production: termelés, Consumption: fogyasztás, LNG trade: LNG kereskedelem, Exajoule per year: 100 000 000 000 000 000 (18 nulla!) Joule évente, Import dependency: importfüggés.

 

 

 

MÁSODIK SZEMPONT: Az európai palagáz-forradalom elmarad.

Egyszerűen nincs elég palagáz Európában ahhoz, hogy időben kompenzálja a kieső hagyományos készleteket és legalább nagy részben kiváltsa a gázimportot. Az USA-belinél bonyolultabb európai geológia, a nagyobb népsűrűség, az ipar adottságai okozta lassabb beindíthatóság miatt Európában sokkal többe kerülne a palagáz kitermelése, mint a mai vagy közeljövőbeni piaci gázár, és nem tudna elég gyorsan felfutni a kitermelése, hogy számottevő pótló/kiváltó/átmeneti tényező lehessen még 2025 előtt.

 

palagaz_lengyelkep.jpgFilippo Baldacci: Gazda Dobryniow-ban (palagáz-kutató fúrótorony előtt). Az Energia 2050 fotópályázat (2013) nemzetközi nyertes képe.

 

 

 

HARMADIK SZEMPONT: A földgáz nem lesz olcsó energiaforrás.

2001 és 2012 között a gázár megháromszorozódott és ez a trend várhatóan folytatódik. A gáz kereskedelmét évtizedekig a hosszútávú szerződések és ármegállapodások uralták, ami érthető: nagy gázcégek, nagy vásárlói csoportok, kiterjedt gázvezetékek. Az energiapiacok liberalizálása a spot piac térnyerését hozta: a napi ár határozza meg a gázárt, és teret enged a pénzügyi pl. fedezeti spekulációknak. És magával hozza az Európán belüli infrastruktúra pl. LNG (cseppfolyósított földgáz) terminálok, gáztározók stb. kiépítését.

Azonban elemzők szerint Európának nem érdemes bízni az LNG-importban: a cseppfolyósítás és szállítás (- 162 C-on) igen drágává teszi, az import LNG spot ára a vezetékes orosz gáz árának már ma is a duplája. Ráadásul főként ingatag politikájú és helyzetű országokból érkezik LNG az EU-ba (pl. Katar, Nigéria, Algéria, Egyiptom). Az USA-ból Európába (vagy Ukrajnába) érkező olcsó LNG-import vágyálom, nem működne: az USA 10%-ban még mindig nettó gázimportőr, LNG-ként még az ’olcsó USA palagáz’ ára sem versenyképes az orosz vezetékes gázzal, ráadásul az USA abban érdekelt, hogy a gázát a nagyobb és éhesebb ázsiai piacon értékesítse, ahol a gázárak 30%-kal magasabbak, mint Európában.

Ha pedig gázvezetékeket és gáztározókat épít az EU, ami szintén irtózatosan drága (70 milliárd euró új gáz-infrastruktúrát tervez az EU), az növeli a gázellátás rugalmasságát, de a fogyasztók számára a gázárat nem viszi le – ld. az ázsiai árakat. Az új gázinfrastruktúra egyelőre több problémát vet fel az energiabiztonság terén, mint megoldást, mint az a következőkben látszik.

 

 

 

NEGYEDIK SZEMPONT: Az oroszokat nehéz megkerülni a gázvezetékek diverzifikálásával, alternatívaként hasonlóan önkényuralmi országok szállítanának gázt.

Erről számos cikk született már, ezért csak az érdekesebb geopolitikai-pénzügyi dilemmákra fókuszálunk, melyek alapján szakértők az EU és Oroszország közötti gáz-sakkjátszmát emlegetnek. A játszma neve: „Ki kontrollálja az EU-ba menő gázt”.

  • Az EU által szorgalmazott Déli Folyosó gázvezeték avagy Southern Corridor (terv: 2015-2019). /Tagja: Adria-gázvezeték, Jón–Adria-gázvezeték, Transzadriai gázvezeték (TAP), Transzanatóliai gázvezeték (TANAP), a dél-kaukázusi gázvezeték kiterjesztése (SCPx) és a transz-kaszpi gázvezeték (TCP) a Kaszpi-tenger alatt./

A Kaszpi-térséget kötné össze Európával, hogy Azebajdzsánból (Shah Deniz II) és Türkmenisztánból származó földgázt az oroszok kikerülésével Európába juttassa. A kutakból kinyert földgázt 4500 km-en keresztül pumpálnák végig Azerbajdzsánon, Grúzián, Törökországon, Görögországon, Albánián, Olaszországon, Montenegrón és Horvátországon át.

 southerncorridor_pipeline-map.jpgA Déli Folyosó és elemei. A Nabucco helyett a rövidebb TAP-ot választották az azeriek. Kép: europeaninstitute.org

 

  • Az oroszok (ill. a Gazprom orosz állami gázcég) ezzel szemben 3 új gázvezetéket szorgalmaznak, hogy a főleg Ny-Szibériából származó orosz gázt az Ukrajnán és Fehéroroszországon átmenő régi vezetékek helyett közvetlenül Európába juttassák. Ezek az Északi Áramlat (Nord/North Stream) Szentpétervár és Németország között, a Kék Áramlat (Blue Stream) a Fekete-tengeren át Törökországba és a Déli Áramlat (South Stream) Bulgáriába és a Balkánra.

 

A Déli Áramlat gázvezeték az EU-tervezte TAP vezeték vetélytársa. A DÁ szakaszaira a bolgár, osztrák, magyar és most a szerb kormányzat már aláírt, az átadási terv 2015. A szerbeknél a napokban nyerte el a beruházási tendert a Gazprom helyi leánycége. A bolgárok és szerbek már el is kezdték az építést, de az EU lépései miatt mindketten leálltak. Az EU ugyanis eljárást indított a Gazprom cég Déli Áramlat feletti lehetséges monopóliuma ellen: mivel az EU energiacsomagjával, a gázpiac liberalizációjával szembemegy, hogy egy gázszolgáltató egyben a gázvezeték tulajdonosa is legyen. A projekt elfogadási eljárását az EU felfüggesztette, jelenleg is folynak az egyeztetések.


southstream_map.jpgA Déli Áramlat és a beruházócégek. Kép: gazprom.com

 

Az összes fentebb említett gázvezeték több geopolitikai és pénzügyi problémát, dilemmát vet fel.       Az újabb 3 orosz gázvezeték értelemszerűen nem csökkentené, hanem növelné az EU tagállamok orosz importfüggőségét, tovább erősíti a Gazprom hegemóniáját (ld. beruházócégek a fenti térképen). Az EU tervezte Déli Folyosó gázvezeték-hálózat is önkényuralmi, demokratikus jogokat rendszeresen megsértő, magas korrupciójú államokból szállítana gázt Európába, így a beruházás e rezsimeket támogatná. A Déli Folyosó finanszírozása is kétarcú. Egyfelől az orosz, azeri és türkmén hatalmi elit profitálna belőle, hiszen az orosz Lukoil olajtársaságnak részesedése van az azeri gázmezőben, és az azeri, türkmén rendszerben a beruházó cégek és a hatalmi elit összefonódása nem kétséges. Másfelől az EU maga is több milliárd euró közpénzt, közvetlen EU-támogatást öntene a Déli Folyosóba, mivel a beruházás nagy része ún. PCI azaz EU közérdekű projektnek nyilvánított. (Ezek térképen itt.) A gázvezeték-építési tapasztalatok alapján a beruházási kockázatok nagy részét végül nem a beruházó magáncégek, hanem az állami szektor fogja viselni. Továbbá a költségeket várhatóan olyan közpénzeket is tartalmazó forrásokból fogják fedezni, mint az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF), projektkötvények ill. az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és az Európai Beruházási Bank (EIB) alapjai. Például az EBRD az azeri gázmező fejlesztésére 2005-ben és idén is adott kölcsönt az orosz Lukoil gázcégnek, és várhatóan még fog is. És akkor még nem is beszéltünk a társadalmi, környezeti kockázatokról, káros hatásokról.

 

Az EU-Oroszország ’gáz-sakkjátszma’ érdekes pénzügyi tényezője, hogy minden évben az ’EU bankja’ az EIB 1,8 milliárd eurót, az EBRD pedig ugyanennyit dollárban Oroszországnak ad kölcsön (ált. projekt-alapon) gazdaság- és demokrácia-fejlesztésre. Ezeket most mint ütőfigurákat próbálja használni az EU: 'Ha te elzárod a gázcsapot, én elzárom a pénzcsapot'.

Összességében elmondható, hogy a javasolt új, Európán belüli gáz-infrastruktúrák kiépítése nem egyenlő a biztonságosabb gázellátással vagy a nagyobb energiabiztonsággal.

 pci.jpg

  A PCI, azaz közérdekű projektek. Forrás: http://ec.europa.eu/energy/infrastructure/pci/pci_en.htm

 

 

 

ÖTÖDIK SZEMPONT: A gáz mint átmeneti energiaforrás.

A gázt átmeneti energiaforrásnak tekintik az EU-ban, mivel alacsonyabb az üvegházgáz-kibocsátása, mint a szénnek vagy az olajnak. Jelenleg azonban nincs az EU-nak az utóbbi, legszennyezőbb fosszilis energiaforrások kivezetésére szolgáló stratégiája, de a kibocsátások csökkentésére és az éghajlat védelmére van. Lássuk, hogyan passzol ezekhez az átmenet-stratégiákhoz a gáz! Ha Európa teljesíteni akarja a vállalását, hogy a kritikus 2 C alatt tartja a globális felmelegedést, akkor a szakértők számításai szerint 2050-ig 150 BCM (milliárd köbméter) gázt égethet el – szemben a mai 450 BCM fogyasztással. Vagyis 1/3-ára kellene csökkenteni a gázfelhasználást. Pedig ma az ’energiabiztonságra törekvő’ Európa 200-320 BCM-mel számol.

 

Ez mit jelent a gázvezeték-tervek szempontjából? 2011-ben 311 BCM gáz érkezett Európába a vezetékeken, és a vezetékek még nem is teljes kapacitással üzemeltek. Ehhez jönnek még az Északi Áramlat és az LNG terminálok befejezett/épülő infrastruktúrái. Összességében 825 BCM gázkapacitás 2020-ra, ami jelentős túlkapacitást jelent (még akkor is, ha Oroszország teljesen elzárja a fehérorosz és ukrán gázcsapot, ami 180 BCM), ráadásul újabb 50 évre bebetonozza a fosszilis energiától való intenzív függésünket (ún. lock-in hatás). Ha a gáz átmeneti szerepét nézzük, vegyük bele, hogy a vezetéken szállítás – pláne ha szivárog is – és a cseppfolyósítás energia-befektetést igényel. Azaz a vezetékben szállított gáz kibocsátása 2-3-szorosa is lehet a helyi gáz kibocsátásának.  

 

A gáznak kiegyensúlyozó szerepe lehet a fluktuáló megújuló energiatermelés mellé kezdetben, de ugyanakkor - a gáztámogatások miatt egyenlőtlenül - versenyez is velük az energiapiacon és a közpénzes beruházások, befektetések terén.

 

Gaz_orosz_ee_abra.jpg

Y tengely: gázfelhasználás, kék: végfogyasztás, szürke: gázimport oroszoktól, csíkos: fel nem használt gáz azaz gázmegtakarítás akkor, ha az Európai parlament által is támogatott költséghatékony, 40%-os energiafogyasztás-csökkentési célszámát megvalósítanák.

 

 

 

Tehát a közeljövőben kemény dilemmákat kell megoldania az EU-nak. A javasolt új, Európán belüli gáz-infrastruktúrák kiépítése sem oldja meg az energiabiztonságot. Európának végig kell gondolnia, hogy átmeneti vagy valódi energiabiztonságot akar-e és ezért mit áldoz be. Ha valódit, akkor el kell kezdenie az energiahatékony, megújulóenergia-alapú gazdaság felé az energia-átmenetet, amiről az előző bejegyzésünkben részletesebben írtunk.

 

Köszönjük, hogy végigolvastad a posztot, a végén egy érdekes kisfilmet ajánlunk a gázról (angol felirattal):

További olvasnivalók magyarul: Tények és tévhitek: EnergiabiztonságEurópa: a palagáz-láz nem indokolt

Források és egyben további olvasnivalók angolul:

http://www.counter-balance.org/no-more-gas/

Why gas is not the answer to EU concerns about its natural gas supply (Food and Water Europe)

The price of gas for Europe (Both Ends)

No public money for mega-gas pipelines projects (Bankwatch)

Nemzetközi (Euractiv.com, Euobserver, FT.com) és hazai online újságcikkek és blogok a témában

A bejegyzés trackback címe:

https://mtvsz.blog.hu/api/trackback/id/tr956501207

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

fidusz 2014.07.12. 08:26:31

"minden évben az ’EU bankja’ az EIB 1,8 milliárd eurót, az EBRD pedig ugyanennyit dollárban Oroszországnak ad gazdaság- és demokrácia-fejlesztésre"

-> Tehát akkor lényegében Paks2-t az oroszok EIB és EBRD pénzből finanszíroznák? Ügyes...

MTVSZ_Alexa 2014.07.12. 09:48:59

Ezek általában kölcsönök konkrét orosz projektekre. Lehetnek nem projektalapú kölcsönök is, ezeket nehéz követni.

Projektre kölcsönök:
- Az EIB az utóbbi 10 évben ezekre adott: www.eib.org/projects/loans/regions/cei/ru.htm (gázerőmű modernizációra, CHP-re stb.)

- az EBRD meg ezekre: www.ebrd.com/saf/search.html?type=project&country=Russia (csak 2007 táján adtak kölcsönt pl. a Lukoil-nak és azt is pl. gázvezeték-javításra, környezetvédelmi fejlesztésekre. Érdekesebb az Irkutsk Oil-nak adott 2009-es és 2013-as kölcsön, hogy a kelet-szibériai Yarakta olaj- és gázmezőt fejlesszék ill. továbbfejlesszék. A tavalyi kölcsön 'debt financing', azaz úgy néz ki, a cég kissé eladósodott.).

Ami a poszt témájában még érdekesebb, hogy az EU által nyomott Déli Folyosóhoz a Shah Deniz azeri gázmezőből érkezne gáz. E mező fejlesztésére az EBRD 2005-ben és idén adott kölcsönt az orosz Lukoil gázcégnek, amelynek jelentős részesedése van a beruházásban: www.ebrd.com/english/pages/project/psd/2013/45599.shtml

NRob 2014.07.12. 15:34:35

Szerintem baj, hogy Putyinék keze ennyi mindenben benne van. Az EU meg elég béna, hogy a ruszki gázos Déli Áramlat előrébb tart. A Déli Folyosónak be fog tenni. Putyinékkal nem lehet gyengéd diplomáciával tárgyalni, csak az erő nyelvét érti. Mikor lesz már agresszívebb az EU? Vagy egy csomó egymással vetélkedő ruszki meg EU-s gázvezeték fog épülni, aminek a nagyja területi meg politikai harcok miatt üresen tátong majd, mert nem lesz bele gáz. És az árát meg mi meg a helyiek fizetjük. A Gazprom meg a Lukoil tuti jól jár.

Gabó77 2014.07.12. 15:46:17

@NRob: Nettó hülyeség így is úgy is a kisemberek adójából van a közpénz amivel garázdálkodnak. Ha jól értem azon meg a vita hogy ezek a pénzek az Áramlaton át tűnjenek el a nagy orosz zsebbe vagy a Folyosón át az azeri türkmén orosz kiskirályok zsebébe... Más ötlet nincs?

Kihalni esélyes 2014.07.12. 15:49:43

@Gabó77: miert is lenne jobb egy gazos megallapodas, mint egy atomos :-) Csak a szivas modja valtozik meg a propaganda korites, de a lenyeg ugyanaz, PARASZT FIZESS ES KUSSOLJ.

Gabó77 2014.07.14. 11:59:44

Ezt láttátok már? A Shell BP Total és társai mind le van paktálva az oroszokkal úgyse fogják engedni az import energia függetlenedést az oroszoktól:
www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/total_kaosz_johet_novemberben_az_on_zsebe_is_megerezne.583801.html

Csak parasztvakítás marad az E.unió terve ha ezekkel nem kezd előbb valamit.

holor 2014.07.16. 10:02:15

@MTVSZ_Alexa: Minden "hasznos" projektre adott pénz felszabadít forrásokat más "tevékenységekre", így nem lehet elkülöníteni teljes egészében a kettőt. Ezt a multik cégvezetői tökéletesen látják, már csak a politikusoknak kellene ezt belátnia, nem túl bonyolult.

bunkó · http://bunko.blog.hu 2014.08.04. 14:23:18

Jelentős gázpazarlás történik a rosszul hőszigetelt épületek fűtésekor, azonban ezek nagy részét a tulajdonosok nem tudják önerőből hőszigetelni.
Ha pedig az EU pénzt küldene erre a célra (tehát egy NEM utófinanszírozásos és KIZÁRÓLAG HŐSZIGETELŐ pályázatra), az összeg túlnyomó része ugyanúgy szépen el lenne tüntetve magánzsebekbe, ahogy a többi hasonló pénz.
Tehát továbbra is marad az erdők kivágása tűzifának.

MTVSZ blog

A Magyar Természetvédõk Szövetsége (MTVSZ) blogbejegyzései.

Hozzászólások

Címkék

1% (1) 7tévhit klímaváltozásról (1) adócsalás (2) adóelkerülés (1) adóigazságosság (2) adományozás (1) adóparadicsomok (2) Agent Orange (1) agroüzemanyagok (3) akció (3) akciónk (2) aktivizálódj (19) Álló szikla (1) aranybánya (2) atom (4) atomerőmű (5) Aurul (2) Ausztria (1) autóipar (1) autómentes nap (1) Bankfigyelő (4) bánya (4) bányaprojekt (3) bányászat (1) barátai (1) Belgium (2) Berlin (1) Berta Cáceres (1) BindingTreaty (3) biodiverzitás (2) biogazdálkodás (1) biokert (2) biomassza (1) borsod fejlesztéséért (2) börzsőny (1) büntetlenül (4) cancún (20) CETA (11) Chevron (1) chillout (1) cián (2) ciánszennyezés (2) Ciolos (1) cop16 (20) cop17 durban (5) cop18 doha (3) cop19 varsó (1) COP21 Párizs (8) cop21 Párizs (1) cop23 (1) corporate capture (1) croissant (1) csarna völgy (1) cselekedj (4) csernobil (2) cunami (1) demokrácia (1) dieselgate (1) divestment (1) dohányipar (1) EBRD (4) EFSA (1) egészség (1) éghajlatváltozás (40) éghajlatvédelem (4) EIB EBRD (1) élelmiszer-önrendelkezés (12) élelmiszer önrendelkezés (1) életmód (2) ellenállás (1) emberiség elleni bűntett (1) emberi jogok (2) endokrin (1) energia (25) energiaátmenet (3) energiabiztonság (5) energiahatékony (1) energiapolitika (1) energiatakarékosság (18) energiatudatosság (9) energia demokrácia (1) energia kutatás (1) ENSZ (3) erdő (2) eredményhirdetés (1) értékelés (6) esőerdők (1) EU (7) Európai Bíróság (3) Európai Bizottság (2) Európai Parlament (4) Európai Unió (3) eu elnökség (1) eu költségvetés (2) falusi önkormányzatok (1) fejlődő országok (1) fekete kígyó (3) felújítás (1) felvonulás (1) fenntarthatóság (3) fenntartható vidékfejlesztés (1) fesztivál (1) fiatal föld barátai (4) film (2) fogyasztás (10) föld (2) földhő (1) földrengés (2) földspekuláció (1) földszerzés (1) földtörvény (1) földzsákmánylás (5) föld barátai (27) Föld Barátai (9) föld napja (1) folyószabályozás (1) fotó (1) fukusima (2) fűszernövények (1) fűtés (1) Game over (1) gáz (2) gazdasági (1) gázvezeték (1) Genf (2) génmanipuláció (2) génmódosítás (4) génpiszka (15) glifozát (3) globális akciónap (1) globalizáció (7) GMO (2) GMO-Kerekasztal (1) gólya (1) Green-Go (1) gyógynövények (1) gyomirtó (3) hatásvizsgálat (1) háztartás (3) hellókarácsony (1) helyi hős (1) hitel (2) honlapajánló (2) hulladék (1) hülyeség kora (1) IARC (2) ICS (3) igazságosság (1) ingyenhitel (1) ISDS (8) itt az idő (1) japán (1) jelentés (3) jó példák (1) just transition (4) Kalifornia (1) katasztrófa (1) képek (4) késés (1) kiadvány (1) Kína (1) Kishantos (3) kitermelőipar (1) klíma (3) klímaper (1) klímapolitika (31) klíma igazságoság (5) költségek (4) konferencia (20) könyv (1) környezeti-társadalmi károk (1) közmeghallgatás (1) közösségépítés (7) közösségi energia (10) közösségi kert (1) kukorica (1) kutatás (2) land grab (5) Lechner Judit (1) lengyel (1) levél (1) lignit (1) lobbi (1) luxleaks (1) magvetés (2) Malmström (2) marco jelenti (19) Megnette (1) megújuló energia (9) Merkel (1) MFB (1) millenniumi celok (2) Miskolc (1) Mongólia (1) Monsanto (2) Monsanto Tibunal (1) MTVSZ (10) multik (2) NAFTA (2) napelem (1) naperőmű (1) Natura2000 (1) nemzetek feletti vállalatok (2) nemzeti parkok (1) nemzetközi egyezmény (3) Nemzetközi Energiaügynökség (1) no2ISDS (2) no gmo (1) nyári tábor (1) nyeleni europe forum (1) nyersanyagok (1) nyílt (1) offsetting (1) ökocídium (1) ökológiai lábnyom (1) ökolokalizmus (1) olajpálma (1) olajszennyezés (1) Olaszország (1) olkiluoto 3 (1) önkénteseink (2) önrendelkezés (1) Otthon Melege (1) Paks (1) palagáz (1) pályázat (6) Párizsi Megállapodás (1) pénz (3) PeoplesBudget (1) petíció (12) Philip Morris (1) polgármester (1) Pozsony (1) pro natura svájc (1) radioaktív (2) rákkeltő (2) reaktor (3) regionális fejleztés (2) rekultiváció (1) reménysugár (1) riadólánc (1) Rio+20 (1) romániai ősz (1) Roundup (2) Seattle (1) Seralini (1) Shell (1) shell (1) Sigmar Gabriel (2) sóder (1) Standing Rock (3) StopTTIP (19) Stop Corporate Impunity (2) strukturális alapok (2) sugárzás (2) szabadkereskedelem (24) szalmaépítészet (4) szavazás (1) szénerőmű (3) szénrégió (1) szökőár (1) tájfajták (2) talajpusztulás (1) tanulmányút (1) távhő (1) technológia (1) termelő-fogyasztó (1) természetvédelem (5) termőföld (7) tévutak (4) tilos rádió (1) tippek (5) tisza (1) toma jelenti (2) Trump (1) TTIP (22) TTIPkedd (1) TTIPleaks (1) TTIPtuesday (1) tüntetés (2) UBS (1) UNESCO (2) UNtreaty (1) USA (2) Vallónia (1) válság (1) védett fajok (2) vegyianyagok (2) Verespatak (3) vers (1) verseny (2) vetélkedő (1) vetőmagok (1) vetőmagszennyezés (1) videó (1) video (10) világbank (2) világörökség (2) víz (2) vízgazdálkodás (1) vízierőmű (1) víztúlfogyasztás (1) VWgate (1) WHO (2) WTO (1)

Közösség

Kövess minket a Facebookon!

Olvass minket a Twitteren!