Pacsuta Péter: Mitől termő a föld, mitől mező a gazdaság? Fenntartható mezőgazdaság VS nagyipari agrobiznisz

Írta Dóra Szilvia , 2013. május 29. 13:11 , 1 hozzászólás

Mostanára országunkban és az egész glóbuszon olyan helyzet állt elő a mezőgazdaságot illetően, ami sokak számára bőven magyarázatra szorul, nem feltétlenül magától értetődő. Jelen cikkünk szerény feladata az lenne, hogy kellően be tudja mutatni, miért is ellenzik az ökológiai gondolkodók a nagyipari intenzív monokultúrás mezőgazdaságot. Ha ezt sikerül belátnunk, akkor nem csupán a politika terén leszünk képesek felelősen kiállni a földbirtok koncentráció ellen, hanem egy a jelenleginél sokkal fenntarthatóbb és egészségesebb agrikultúrát is tudunk majd művelni. Ami viszont biztosan többet ér ezer és százezer szónál és számadatnál is, hogy ha saját magunk tapasztaljuk meg azt a csodát, amit a termőföld saját valójában adni tud nekünk, embereknek – vagyis menjünk, járjuk a vidéket, az országot, az ökológiai farmokat, látogassuk a fenntartható mezőgazdálkodás úttörőit!

badacsony_buzamezo.jpg

Egy korábbi írásomban már említettem (ÖkoKlikk ÖkoFórum – Pacsuta Péter: Kultúra és természetvédelem az ökológiai válságban), hogy az emberiség időszámítását tekintve volt olyan időszaka az agrikultúrának, amikor a művelés nem pusztította az élővilágot, hanem hozzátett annak gazdagságához, sokszínűségéhez. Ebből a kijelentésből az a sokak számára megdöbbentő megkülönböztetés szűrhető le, hogy

- egyrészt a jelenlegi mezőgazdálkodási gyakorlat pusztítja az élővilág (bioszféra) szerkezetét és így az erre épülő, ezen alapuló társadalmi- és gazdasági berendezkedést is, és hogy

- másrészt létezik, képes létezni, volt olyan agrikulturális gyakorlat az emberiség kezében, ami nemhogy nem pusztította az élő rendszereket, de növelte a biodiverzitást, tehát a fajok változatosságából adódó rendszer-stabilitást.

Az alábbi két bekezdés és az 1. ábra a Szent István Egyetem Környezet és Tájgazdálkodási Intézetének egyik jegyzetéből származik, az agrár-környezetgazdálkodás Európában tárgyat Dr. Balázs Katalin tartotta nekünk a természetvédelmi mérnök BSc képzés keretében.

„A mezőgazdaság az egyik leginkább domináns földhasználó Európában, az EU-25 területének több mint 45%-át, mintegy 180 millió hektárt művel. Az eltérő gazdálkodási hagyományok az idők folyamán a különféle talaj- és éghajlati viszonyok mellett változatos és nagyon is jellemző tájakat hoztak létre.

Az EU közös agrárpolitikája és a kapcsolódó nemzeti politikák a világháborúk után a mezőgazdasági termelékenység fokozását és az alacsony költségek árán történő élelmiszer tömegtermelést szorgalmazták. Ennek folytatásaként a mezőgazdasági földhasználat az EU-15-ök termékeny síkvidéki területein jelentősen intenzívebbé vált az elmúlt évtizedekben. A mezőgazdaság gépesítése eredményeként eltűnt sok tájelem, a mocsarakat lecsapolták és a féltermészetes gyepeket felszántották. A faj- és élőhely diverzitás csökkenésnek indult a megnövekedett vegyszerhasználat és műtrágyahasználat következtében, valamint a vetésszerkezet egyszerűsödése eredményeként.

Az Európában előforduló vadon élő fajok közel fele a mezőgazdasági élőhelyekhez kötődik [Kristensen, P. (2003) EEA core set of indicators: revised version April 2003. Technical report. EEA, Copenhagen.]. Ugyanakkor számottevő a biodiverzitás csökkenése az utóbbi évtizedekben pont ezeken az élőhelyeken. A mezőgazdasághoz kötődő természetes fajok sokféleségének elsősorban a külterjes és/vagy hagyományos gazdálkodási rendszerek nyújtanak legkedvezőbb feltételeket. A biodiverzitásra a mezőgazdasági területeken a legnagyobb veszélyt a földhasználat módjának és/vagy intenzitásának változása hordozza, legyen az akár egy terület használatának intenzívebbé válása akár a művelés felhagyása. Az intenzitási skálán a két véglet (az intenzív és a felhagyott területek) között találhatók olyan a területek, amelyeken a mezőgazdasági területeket átszövi a félig-természetes és természetes élőhelyek rendszere. Az ilyen területekre jellemző, hogy a földhasználat intenzitásának többféle szintje területileg váltogatja egymást, amely sokkal nagyobb természetes diverzitást tart fenn, mint sok esetben a természetes élőhelyek (1. ábra). Az ilyen területeket újabban Magas Természeti Értékű (HNV, High Nature Value) mezőgazdasági területeknek nevezik, amelyeket általában a kevésbé termékeny régiókban találunk pl. tradicionális (kisparcellás) szántóföldi rendszerek vagy a fél-természetes élőhelyeken legeltetéses gazdálkodási rendszerek formájában [EEA (2006): Progress towards halting the loss of biodiversity by 2010. EEA Report No. 5/2006. Copenhagen.].”

agrobiznisz_1.jpg

1. ábra -  A Magas Természeti Értékű Mezőgazdasági Területek koncepciója Forrás: IEEP, 20073 Grime (1973) nyomán Dr. Balázs Katalin – SZIE egyetemi jegyzet

Természetvédelem, biodiverzitás és mezőgazdasági kultúra összefüggéseit erősíti meg és tárgyalja, az interneten is olvasható, Ángyán József által írt Védett és érzékeny természeti területek mezőgazdálkodásának alapjai című könyv. Forrás: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/vedett-erzekeny/ch03s03.html

„A természeti erőforrások és rendszerek állapota alapvetően meghatározza a mezőgazdálkodás gazdaságosságát, hosszú távú működőképességét, termékeinek minőségét, táplálkozás fiziológiai és egészségügyi értékét, valamint mindezekből fakadó piaci versenyképességét, eredményességét. A környezeti elemek és rendszerek összetétele, értékei alapvetően meghatározzák a lehetséges gazdasági szerkezetet, üzemi formát és méretet is. Szerves fejlődés esetén a természeti környezetnek ki kell fejeződnie a mezőgazdálkodás, a gazdaság, az épített környezet és a társadalom szerkezetében is, a természeti környezet-gazdasági környezet-épített környezet-társadalmi környezet egymással szoros ok-okozati láncolatot alkot, és az ökológiától a kultúráig ível. Mindezeken túl társadalmi és biológiai életteret biztosít az ember és közösségei, valamint azok aktivitásai számára.

A mezőgazdasági művelés Magyarország összterületének több mint 65%-át érinti, így az igen jelentős hatással van a biológiai sokféleségre nem csupán a közel 6 millió ha művelt területen, hanem az érintkező egyéb területeken is. Ez a hatás alapvetően kétirányú lehet. A mezőgazdálkodás növelheti vagy csökkentheti a biológiai sokféleséget.

A mezőgazdálkodás biológiai sokféleséget növelő hatása arra vezethető vissza, hogy az általa létrehozott antropogén agrárökoszisztémák új élőhelyeket és lehetőségeket nyitottak olyan fajok részére, amelyek az erdővel borított természeti tájakon nem találták volna meg létfeltételeiket. A föld használatba vételével összefüggő biodiverzitás növekedésre és annak mértékére igen szemléletes példát ad a közép-európai flóra diverzitásának változási tendenciáit szemléltető 5. ábra. Megállapítható, hogy a flóra diverzitása az ipari forradalom időszakára érte el Közép-Európában a maximumát. Kr.e. 4500 körül a diverzitás ennek még 50%-a sem volt. Az ábra egyúttal azt is jelzi, hogy az ipari forradalmat követő erőteljes intenzifikáció a környezet túlhasználata, terhelhetőségét aránytalanul meghaladó mesterséges energiaráfordítás, ipari inputnövelés drasztikus diverzitáscsökkenést okozott, s amit a környezet kíméletes és fokozatos használatba vétele e tekintetben 2500 év alatt felépített, azt a túlhasználat 250 éve tökéletesen lerombolta. A tendencia folytatásának beláthatatlanok a következményei.”

agrobiznisz_5_1.jpg 

5. ábra - A közép-európai flóra diverzitásának változása (Hüppe, 1990 nyomán; Harrach, 1994) Forrás: Ángyán József : Védett és érzékeny természeti területek mezőgazdálkodásának alapjai

„Az egyoldalú, ’termeléshatékonysági’, ’méretökonómiai’ szempontok szélsőséges érvényesítése következtében a mezőgazdasági területeken a tartós struktúrák, a bolygatatlan élőhelyek (a biotóphálózat) rendszere és annak elemei, mint a gazdálkodást zavaró tényezők szinte teljesen eltűntek a termelési térből. Az így kialakult gigantomán üzem és tábla méretek nem hagytak teret az ökológiai infrastruktúra, a biotóphálózati rendszer számára. Az iparszerű gazdálkodás földhasználati rendszere és térstruktúrája minimálisra szorítja és elszigeteli a számára haszontalan természetes, illetve természetközeli élőhelyeket. Az ökológiai hálózat ennek következtében a ’keringési rendszer infarktusához’ hasonló képet mutat (3. ábra).

Az iparszerű gazdálkodás általános homogenizáló hatása (monokultúra, fajszegény növényszerkezet, technológia egységesítés, méretek stb.) kiterjed a gazdálkodás intenzitási fokának környezettől függetlenül egységes növelésére is, amely a területek többségén túlhasználathoz, és ebből következően ’környezeti distresszhez’ vezet.”

agrobiznisz_3.jpg
3. ábra - Az agrártáj biotóphálózatának változása (Schleswig–Holstein) (Knauer, 1980) Forrás: Ángyán József : Védett és érzékeny természeti területek mezőgazdálkodásának alapjai

A mozaikos tájszerkezet (2. ábra) úgy biztosít élelmet a mezőgazdaságban, hogy közben fenntartja a táj természetes fajgazdagságát (4. ábra), az élőhelyek sokszínűsége változatos kulturális lehetőségeket ad, miközben a struktúrából adódó stabilitás fenntartja a táj ellenálló képességét az esetleges természeti csapásokkal szemben, a mikroklíma stabilitása miatt pedig az ilyen területek a globális klímaváltozásnak is jobban ellenállnak. Itt kell megjegyezni, hogy a globális klímaváltozáshoz az egyik fő okozóként a nagyipari mezőgazdaság járul hozzá!

agrobiznisz_2.jpg
2. ábra: A változatos tájszerkezet fenntartása a mezőgazdaságnak is fontos feladata. Képforrás: http://www.westsussex.gov.uk/living/planning/the_county_plan/west_sussex_character_project/land_management_guidelines_and/sheet_wg7_storrington_woods.aspx

agrobiznisz_4.jpg


4. ábra – A mezőgazdaság akkor fenntartható, ha működése közben fenntartja azokat a szegélyeket, mezsgyéket, tájelemeket és foltokat, amik az élőlényeknek természetes élőhelyet, búvóhelyet, közlekedési csatornát biztosítanak. Képforrás: http://marysbioblog.blogspot.hu/2010/12/biodiversity-vs-agriculture.html

„Tavaly a Felelős Gasztrohős elkészítette a magyar feliratot egy rövid videóhoz, amit a főleg amerikai tagokból álló Food Mythbusters (étel-mítoszírtók) csapat készített a nagyipari mezőgazdaság káros hatásairól. A videó azzal a manapság borzasztóan elterjedt nézettel helyezkedik szembe, hogy a nagyipari termelés a növekvő népesség élelmiszerszükségletének kielégítéséhez elengedhetetlen. (forrás: http://gasztrohos.blog.hu/2013/04/18/az_igazi_kisgazdak_visszaternek)

Anna Lappé & Food MythBusters – Tényleg ipari mezőgazdaság kell a világ élelmezéséhez?

A nagyipari mezőgazdaság hívei azt állítják, hogy a gépek és a legújabb növényvédőszerek, műtrágyák használata segít a gazdáknak, hiszen  használatukkal nagyobb mennyiségek termelhetők/tenyészthetők és kisebb a veszteség: így az egységnyi termékre jutó költség is kevesebb. Sajnos azonban a szomorú valóság az, hogy a gazdák csak még kiszolgáltatottabb helyzetbe kerültek az évek során, ráadásul a termőföld minősége is romlott, a biodiverzitás pedig csökkent a rovarírtószerek nagyarányú használata és a legellenállóbb haszonnövények elterjedése miatt. A gazdák függnek a növényvédőszert és műtrágyát gyártó cégektől, mivel a föld az elmúlt 10 év során olyan komoly terhelésnek lett kitéve az évi többszöri betakarítás lehetőségét és a nagyobb terméshozamot garantáló műtrágyák miatt, hogy használatuk nélkül már alig termékeny, míg a kártevők a monokulturális termesztésnek és az erős írtószereknek köszönhetően túlélőkké váltak. Ebből az ördögi körből már nagyon nehéz kiszállni. Azok a gazdák pedig, akik nem hajlandóak csatlakozni a nagyiparhoz, kénytelenek minimális nyereséggel dolgozni, hogy tartani tudják a nagyban termelő versenytársakkal az iramot.

A nagyipari mezőgazdaság létjogosultságát megingatva már az ENSZ is tényként kezeli, hogy a világon jelenleg megtermelt élelmiszer mennyisége bőven elég lenne minden egyes ember megfelelő táplálására, tehát az a közel egy milliárd ember nem mennyiségi okokból éhezik. Azt is kutatások igazolják, hogy a megtermelt élelmiszer egyharmada a kukában végzi. Akkor meg minek is növeljük a termelékenységet?”

Az eddigieket sajnos összegezhetjük úgy is, hogy a modern iparosított mezőgazdasági gyakorlat következtében: „300 millió madár tűnt el az európai agrárélőhelyekről az elmúlt 30 évben, ez 52 százalékos csökkenést jelent – derült ki a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) ernyőszervezete, a BirdLife International és az Európai Madárszámlálási Tanács adataiból. A mezőgazdasági területekhez kötődő madárfajok számának alakulása jól jelzi az európai élelmiszerbiztonság szempontjából kulcsfontosságú régiók környezeti állapotát, így ez nem csak természetvédelmi szempontból riasztó adat. A helyzet Magyarországon sem jobb, az agrárélőhelyek indikátor madárfajok állománya 2005 óta folyamatosan csökken, a legrosszabb értékeket 2009 és 2011 között mérte az MME.  A jelenlegi agrárpolitika a vegyi anyagok túlzott használatával, a környezet sokszínűségének csökkentésével hatalmas veszteségeket eredményezett a mezőgazdasági területek ökológiai rendszereiben.”

Hírforrás: http://greenr.blog.hu/2012/07/17/300_millio_madar_tunt_el_az_agrarelohelyekrol

A fentiekből az a megállapítás következik, hogy a kisparcellás, védősávos, sűrűn mozaikos táblaszerkezet, a tájhoz alkalmazkodó mezőgazdasági gyakorlat úgy ad biztos megélhetést és bő termésmennyiséget, hogy közben a többi élőlénytől éppen hogy nem elveszi az élőhelyet, hanem még változatosabb élőhelyet teremt.

A fentiekből az a megállapítás is következik, hogy a nagytáblás, monokultúrás, intenzív, vegyszeres, ipari mezőgazdaság (6. ábra) csökkenti az élőhelyek számát, pusztítja a biodiverzitást, védtelenné teszi a tájat a természeti hatásokkal szemben. Így a tevékenységet végző cégen kívül senki és semmi sem húz hasznot ebben az esetben: kisebb lesz a természetes területek nagysága, csökken az élelmiszerbiztonság, kiszolgáltatottabb lesz a gazdaság és a társadalom is. És ez még csak néhány, az iparszerű „agrobiznisz” tucatnyi ökológiai problémát okozó tulajdonsága közül. (A teljes listát lásd: Ángyán József - Védett és érzékeny természeti területek mezőgazdálkodásának alapjai: 5.2. fejezet http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/vedett-erzekeny/ch06s02.html)

A monokultúrás mezőgazdaság természeti csapásoknak való fokozott kitettségére és az ezen keresztül okozott gazdasági instabilitásra kellő súlyú példa, hogy tavaly az aszály következtében „400 milliárd forintos(!) kár érte a magyar mezőgazdaságot”! Hírforrás: http://www.szabadfold.hu/gazdanet/mar_400_milliard_az_agrarkar

Ertsey Attila: Hogyan pusztítja a "professzionális" mezőgazdaság a vidéket? – Élőlánc a földért - Kossuth tér, 2012. május 10.

agrobiznisz_6.jpg

6. ábra – „Agrársivatagoknak” is nevezik az intenzív monokultúrás mezőgazdasági gyakorlat következtében elsilányult tájat. Ilyen súlyosan intenzív használat mellett a talaj hamar kimerül. Az aratást követően nincs természetes takarás, ami megvédené a talajt, így azt lehordja az eső és elhordja a szél (defláció, erózió). Képforrás: http://think.transindex.ro/?p=8661

Végezetül ismét Ángyán József szavaival zárnám a Védett és érzékeny természeti területek mezőgazdálkodásának alapjai című könyv 5.3-as fejezetéből a hosszúra sikerült összegző cikkünket:

„Hosszú utat tett meg a világ és Magyarország, míg eljutott e felismerésekig. Rá kellett ébredni ugyanis arra, hogy a vidéki térség nem csupán a mezőgazdasági termelés színtere, hanem egyben biológiai és társadalmi élettér is, ha tehát a terület felhasználást és egyéb beavatkozásainkat csupán a termelés hatékonyságának növelése vezérli, akkor az élettérfunkciók is veszélybe kerülhetnek. Ilyen körülmények között a környezet degradálódása és a természet pusztulása nem csupán a termelés visszaeséséhez vezet, hanem az emberi létfeltételeket is súlyosan veszélyezteti. A vidéki térségek jellemző vonásainak, értékeinek és feladatainak ismeretében be kell látni, hogy ezek pótolhatatlanok a társadalom egésze számára, a városi és vidéki területek ezer szállal kapcsolódnak egymáshoz. A vidéki térség fejlesztése során tehát a mezőgazdálkodás fogalmát tágabban kell értelmeznünk, egyre inkább megtöltve környezetgazdálkodási tartalommal, vagyis a természet- és környezetvédelmi (stabilizálási), a termelési és a fogyasztási-szolgáltatási, társadalmi-, közösségi-, kulturális funkciókat, azok területigényét és szempontjait egyaránt figyelembe kell venni. Hosszú távon csak az a gazdálkodás lehet fenntartható (értékőrző), amely e hármas szempontrendszerre épül. Nem elég tehát az eddigi stratégia technológiáit tökéletesíteni, hanem új stratégiára és ehhez illeszkedő, ennek gyakorlati megvalósítási kereteket adó megoldásokra, gazdálkodási rendszerekre van szükség. Ez az új stratégia az úgynevezett ’többfunkciós’ mezőgazdálkodás, a fenntartható környezet- és tájgazdálkodás.”

 

Több ÖKO gondolatot, tippet, hírt, játékot találsz az Ökoklikken!
Szeretnél ajándékba egy tartós bevásárló szatyrot? Játssz az ÖKOképzővel vagy az ÖKOdajkával, így könnyen megkaphatod a szatyrot és benne a további ajándékokat!

A bejegyzés trackback címe:

https://mtvsz.blog.hu/api/trackback/id/tr825332108

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Geonczeol Gyula Felvidek 2013.05.31. 20:15:37

Godollon vegeztem az agrargepeszkaron es dolgoztam iparszeru kukoricataremesztessel. Abban az Idoben a Sztalinista kor Utan a nyugati technologia gyorsabban felzarkozast jelentett. Az sem johetett be csak ugy es csak azert, hogy bebizonyitsak,, a szocialista mezogazdasagi nagyipart fel lehet epiteni. Valojaban hol? A jobbagysag felszabaditasa utan a jobbagytelkeken alakult Ki a kulaksag. EZ az orszag teruletenek 60% korul volt, Esetleg tobb es ehhez kapcsolodtak a nemesi kozepbirtokok. Ezt mind es a nagybirtokokat, egyhazi birtokokat, a mivel az iskolakat is tamogattak, az Allam elszedte es most ujraosztja, Orbanek ebben a kadarista kor allamibirtokos, AG, TSZ szocialista vezerkarra hallgat a jobbagyok es a kozep, kisnemesseg utodai, a gazdakkal szemben.

MTVSZ blog

A Magyar Természetvédõk Szövetsége (MTVSZ) blogbejegyzései.

Hozzászólások

Címkék

1% (1) 7tévhit klímaváltozásról (1) adócsalás (2) adóelkerülés (1) adóigazságosság (2) adományozás (1) adóparadicsomok (2) Agent Orange (1) agroüzemanyagok (3) akció (3) akciónk (2) aktivizálódj (19) Álló szikla (1) aranybánya (2) atom (4) atomerőmű (5) Aurul (2) Ausztria (1) autóipar (1) autómentes nap (1) Bankfigyelő (4) bánya (4) bányaprojekt (3) bányászat (1) barátai (1) Belgium (2) Berlin (1) Berta Cáceres (1) BindingTreaty (3) biodiverzitás (2) biogazdálkodás (1) biokert (2) biomassza (2) borsod fejlesztéséért (2) börzsőny (1) büntetlenül (4) cancún (20) CETA (11) Chevron (1) chillout (1) cián (2) ciánszennyezés (2) Ciolos (1) cop16 (20) cop17 durban (5) cop18 doha (3) cop19 varsó (1) COP21 Párizs (8) cop21 Párizs (1) cop23 (1) COP24 (1) corporate capture (1) croissant (1) csarna völgy (1) cselekedj (4) csernobil (2) cunami (1) demokrácia (1) Derekegyház (1) dieselgate (1) divestment (1) dohányipar (1) EBRD (4) EFSA (1) egészség (1) éghajlatváltozás (41) éghajlatvédelem (4) EIB EBRD (1) élelmiszer-önrendelkezés (12) élelmiszer önrendelkezés (1) életmód (2) ellenállás (1) emberiség elleni bűntett (1) emberi jogok (2) endokrin (1) energia (25) energiaátmenet (4) energiabiztonság (5) energiahatékony (1) energiapolitika (1) energiatakarékosság (18) energiatudatosság (10) energia demokrácia (1) energia kutatás (1) ENSZ (3) erdő (2) eredményhirdetés (1) értékelés (6) esőerdők (1) EU (7) Európai Bíróság (3) Európai Bizottság (2) Európai Parlament (4) Európai Unió (3) eu elnökség (1) eu költségvetés (2) falusi önkormányzatok (1) fejlődő országok (1) fekete kígyó (3) felújítás (2) felvonulás (1) fenntarthatóság (3) fenntartható vidékfejlesztés (1) fesztivál (1) fiatal föld barátai (4) film (2) fogyasztás (10) föld (2) földhő (1) földrengés (2) földspekuláció (1) földszerzés (1) földtörvény (1) földzsákmánylás (5) föld barátai (27) Föld Barátai (10) föld napja (1) folyószabályozás (1) fotó (1) fukusima (2) fűszernövények (1) fűtés (1) Game over (1) gáz (2) gazdasági (1) gázvezeték (1) Genf (2) génmanipuláció (2) génmódosítás (4) génpiszka (15) glifozát (3) globális akciónap (1) globalizáció (7) GMO (2) GMO-Kerekasztal (1) gólya (1) Green-Go (1) gyógynövények (1) gyomirtó (3) hatásvizsgálat (1) háztartás (3) hellókarácsony (1) helyi hős (1) hitel (2) honlapajánló (2) hulladék (1) hülyeség kora (1) IARC (2) ICS (3) igazságosság (1) ingyenhitel (1) ISDS (8) itt az idő (1) japán (1) jelentés (3) jó példák (1) just transition (4) Kalifornia (1) katasztrófa (1) Katowice (1) képek (4) késés (1) kiadvány (1) Kína (1) Kishantos (3) kitermelőipar (1) klíma (3) klímaper (1) klímapolitika (32) klíma igazságoság (6) költségek (4) konferencia (20) könyv (1) környezeti-társadalmi károk (1) közmeghallgatás (1) közösségépítés (8) közösségi energia (11) közösségi kert (1) kukorica (1) kutatás (2) land grab (5) Lechner Judit (1) lengyel (1) levél (1) lignit (1) lobbi (1) luxleaks (1) magvetés (2) Malmström (2) marco jelenti (19) Megnette (1) megújuló energia (9) Merkel (1) MFB (1) millenniumi celok (2) Miskolc (1) Mongólia (1) Monsanto (2) Monsanto Tibunal (1) MTVSZ (10) multik (2) NAFTA (2) napelem (2) naperőmű (1) Natura2000 (1) nemzetek feletti vállalatok (2) nemzeti parkok (1) nemzetközi egyezmény (3) Nemzetközi Energiaügynökség (1) no2ISDS (2) no gmo (1) nyári tábor (1) nyeleni europe forum (1) nyersanyagok (1) nyílt (1) offsetting (1) ökocídium (1) ökológiai lábnyom (1) ökolokalizmus (1) olajpálma (1) olajszennyezés (1) Olaszország (1) olkiluoto 3 (1) önkénteseink (2) önrendelkezés (2) Otthon Melege (1) Paks (1) palagáz (1) pályázat (7) Párizsi Megállapodás (2) pénz (3) PeoplesBudget (1) petíció (12) Philip Morris (1) polgármester (1) Pozsony (1) pro natura svájc (1) radioaktív (2) rákkeltő (2) reaktor (3) regionális fejleztés (2) rekultiváció (1) reménysugár (1) riadólánc (1) Rio+20 (1) romániai ősz (1) Roundup (2) Seattle (1) Seralini (1) Shell (1) shell (1) Sigmar Gabriel (2) sóder (1) Standing Rock (3) StopTTIP (19) Stop Corporate Impunity (2) strukturális alapok (2) sugárzás (2) szabadkereskedelem (24) szalmaépítészet (4) szavazás (1) szénerőmű (3) szénrégió (1) szökőár (1) tájfajták (2) talajpusztulás (1) tanulmányút (1) távhő (1) technológia (1) termelő-fogyasztó (1) természetvédelem (5) termőföld (7) tévutak (4) tilos rádió (1) tippek (5) tisza (1) toma jelenti (2) Trump (1) TTIP (22) TTIPkedd (1) TTIPleaks (1) TTIPtuesday (1) tüntetés (2) UBS (1) UNESCO (2) UNtreaty (1) USA (2) Vallónia (1) válság (1) védett fajok (2) vegyianyagok (2) Verespatak (3) vers (1) verseny (2) vetélkedő (1) vetőmagok (1) vetőmagszennyezés (1) videó (1) video (10) világbank (2) világörökség (2) víz (2) vízgazdálkodás (1) vízierőmű (1) víztúlfogyasztás (1) VWgate (1) WHO (2) WTO (1)

Közösség

Kövess minket a Facebookon!

Olvass minket a Twitteren!