A holland bíróság 2013. január végi döntése szerint a Shell nigériai leányvállalata felelős egy nigériai közösség (Ikot Ada Udo) földjeinek olajjal való elszennyezéséért. Négy érintett nigériai gazda és a Föld Barátai Hollandia fordult ezügyben bírósághoz. A bíróság nem állapította meg az anyavállalat, a holland székhelyű Royal Dutch Shell felelősségét ill. a két másik közösség olajszennyezése kapcsán a leányvállalat felelősségét, ezért a felperesek és a Föld Barátai Hollandia fellebbeznek.

A Föld Barátai Nigéria ügyvezető igazgatója, Nnimmo Bassey szerint a gazdák győzelme precedens értékű, fontos lépés afelé, hogy a nemzetközi cégeket könnyebben felelősségre lehessen vonni a fejlődő országokban tett károkozásukért. Várhatóan több, a Shell olajszennyezése által érintett közösség is élni fog ezzel a jogával a közeljövőben.

A négy nigériai felperes célja volt, hogy a Shell tisztítsa meg földjeiket az olajszennyezéstől, kompenzálja az érintetteket és előzze meg a további olajszivárgást. A Niger folyó deltájában élő közösségek megélhetése nagyban függ ugyanis a mezőgazdaságtól és halászattól, miközben az itteni olajipari műveletek nagyban károsították a helyi élelmiszer- és vízellátást, a halastavakat és a termést. A másik két közösségben a felperesek szerint a gyenge infrastruktúra karbantartás, míg a Shell állítása szerint „szabotázs" okozta az olajszennyezéseket; a bíróság utóbbi érvelését fogadta el.

A Shell 100%-ban tulajdonosa nigériai leányvállalatának, utóbbi profitja (kb. 1,8 milliárd euró évente) Hollandiába kerül. Ennek ellenére az anyacég ezen az alapon nem tehető felelőssé a nigériai olajszennyezésért, csak ha a felperes bizonyítja, hogy a szennyezés a Shell anyacég irányítása, leánycéget érintő előírása miatt történt. A bizonyítást megnehezít, hogy a bíróság nem kötelezte az alperes Shellt, hogy e dokumentumokba a felperes betekinthessen. A jogi rendszer e szerint megengedi a cégeknek, hogy profitot zsebeljen be leánycégétől úgy, hogy közben nem tehető felelőssé azért a károkért, amelyek e profitszerzés miatt-alatt történtek – értékelte az esetet Geert Ritsema a Föld Barátai Hollandiától.

Az eset jól példázza, hogy globális átmenetre van szükség a nemzetközi óriáscégek által uralt fosszilis energiarendszerektől a decentralizált, megújuló energiaforrásokon alapuló (akár helyi- vagy közösségi) energiarendszerekbe. Utóbbi kivitelezhetőségét jól mutatja, hogy Németországban 20%-ban már megújuló energiaforrásból állítják elő az áramot, és ennek több, mint felét nem energiacégek, hanem gazdák és magánemberek állítják elő ill. birtokolják.