Az első energia demokrácia találkozó, avagy úti beszámoló Mas Franch-ból

Írta MTVSZ_Alexa , 2017. december 05. 10:31 , Hozzászólsz?

Címkék: energia közösségépítés aktivizálódj energiatudatosság Föld Barátai MTVSZ közösségi energia energia demokrácia

 e-democracy.jpg

 

Az „energiademokratizálás” fogalma sokak számára annyira utópisztikus, mint mondjuk egy sci-fi film, pedig ha körülnézünk – akár szűkebb környezetünkben, akár Európában, akár a nagyvilágban – azt látjuk, hogy a közösségek szerveződésének és részben a megújuló energia berendezések technológiai fejlődésének hála bizony már nyakig benne vagyunk ebben a témában. Az energia demokrácia nem más, mint hogy mindenkinek hozzáférést biztosítunk a szükséges energiához, környezeti és társadalmi szempontból igazságos módon, azaz tiszta energiát demokratikusan. Mindig is használta az emberiség a megújuló energiát: a középkori szélmalmok, tanyai szélkerekek, Nap melegítette melegvíz-csövek és feketére festett víztartályok egyre hatékonyabb, kisebb és olcsóbb formáit egyre többen használják háztartásukban. Ennek a fejlődésnek, törekvésnek pedig mi, fogyasztók vagyunk a nyertesei. Ma már szinte bárki – akinek saját tulajdonú felülete van például egy családi ház vagy lakás tetején, oldalán, kertjében – felszerelheti ezeket a berendezéseket, és megtermelheti azt az áramot vagy épp melegvizet (hőt), amit elfogyaszt. A mikor és hol kérdése szintén kulcsfontosságú ebben a kérdésben, ezekre a hőtároló tartályok és áramfelesleget tároló akkumulátorok, okos hálózatok és fejlesztésük választ adhat. Tehát ha a háztartásunknak saját megújuló energiás berendezéssel magunk termeljük meg a szükséges áramot vagy hőt, vagy ha nincs hozzá felületünk/kezdőtőkénk, és egy közösségi tulajdonú berendezéssel (pl. energiaszövetkezetben vagy más közösségi kezdeményezés keretében) közösen termeljük meg, már hozzájárulhatunk az energia demokráciához.


Ezt a hosszúra nyúlt bevezetőt azért tartottam szükségesnek, hogy mindenki tisztában legyen a Föld Barátai, a RESCOOP (Megújuló energia szövetkezetek hálózata) és a TNI által szervezett négynapos spanyolországi találkozó témájával. A 19 országból érkező 73 résztvevő különböző szempontokból járta körül, hogyan lehet minél demokratikusabb – lakos- ill. közösség-közelibb – energiahálózatot létrehozni, milyen pénzügyi források, jogi keretek szükségesek hozzá, milyen döntéseket kell(ene) meghoznia országaink vezetőinek ahhoz, hogy a szén- és kőolaj alapú energiaellátásunkat fokozatosan átállíthassuk megújuló erőforrásokból származó áramra és hőenergiára. Ebben a lakossági ill. közösségi megújuló energia termelő-fogyasztók (ún. prosumerek) szerepe jelentős lehet, ha hagyják.

energy_dem_epulet_masfranch_kicsi.jpg

 

A találkozó helyszíne megérdemli, hogy külön kitérjek rá. Mas Franch egy öko vendégház, mely a katalán Girona városától egy órányira, St.Miguel de Pineda nevű falucska határában található. A házban használt szürke vizet összegyűjtik és megtisztítják, a szennyvizet derítik és tisztítják, a kertben komposztálnak és finom vegán konyhát visznek. Maga a szállásépület helyi kőből épült, a tanácskozásokat pedig az úgynevezett „Hobbit házban” tartottuk (ld. fotóját fent), mely favázon szalmabála falakkal és vályog tapasztással készült, zöldtetővel.

 

energy_dem_masfranch_megbesz.jpg


A négy nap során rengeteg előadáson és beszélgetésen vettünk részt Botár Alexával, a Magyar Természetvédők Szövetsége (a Föld Barátai magyar tagja) klíma-energia programvezetőjével. Meghallgattuk a spanyol, a belga, a brit és a skót példákat, hogy mekkora elszántság és munka elfogadtatni helyi és országos vezetőkkel azt a helyzetet, hogy saját maguk vagy energiaszövetkezetük által, megújuló forrásból származó áramot és/vagy hőenergiát használhassanak, akár közösségi/önkormányzati tulajdonú energiahálózattal.
Sok döntéshozó nem tud mit kezdeni ezzel a technológiai fejlődéssel és társadalmi kezdeményezéssel. Kivárnak, nagyon lassan alakítják át a villamosenergiáról szóló rendeleteket, törvényeket.


Európában Németország, Belgium, Dánia és Nagy-Britannia talán a legrugalmasabb ebből a szempontból, hiszen területi adottságaikból adódóan náluk terjedt el leggyorsabban a szélerőműves áramtermelés. Mivel ezekben az országokban nagy hangsúlyt fektetnek a demokratikus, a választópolgárokat bevonó és alulról jövő – céges és magán – kezdeményezésekre, a nyitottabb, decentralizált energiapiacuk, hálózatuk sokkal rugalmasabban képes reagálni az egyre növekvő számú magántulajdonú kiserőműre, mely egyre nagyobb százalékban adja az ország áramellátását. Skóciában pl. több mint 600 MW megújuló áramot állítanak elő közösségi energia kezdeményezések. Ezekben az országokban már az a kérdés, hogy hogyan juttassák el a folyamatosan termelő szél- és vízerőművekben keletkező elektromos áram helyben felhasználás után maradt feleslegét az áramigényes ipari országrészekbe, hogyan egyensúlyozzák ki okos hálózat, DSM (igényoldali menedzsment) fejlesztésekkel és tárolással a leghatékonyabban a délen, napelemmel megtermelt áram és az északon folyamatosan termelődő áram közti különbségeket. Szóval jóval előrébb járnak az energiatakarékos, megújuló energia alapú gazdaság felé való energiaátmenetben, mint azok az országok, ahol centralizált, vagy főleg monopolhelyzetben lévő áramszolgáltatás található.

 

energy_dem_masfranch_lorincz.jpg

 

Közép- és Kelet-Európában a megújuló energiával foglalkozó lakosok, közösségek, szakemberek elsősorban a jogi és pénzügyi keretek hiányával küszködnek, másodsorban azzal, hogy az alulról jövő – magán és közösségi – kezdeményezések nagyon nehezen, vagy inkább sehogy se jutnak el a megvalósulásig. Volt egy szekcióbeszélgetés, ahol a nyugat- és kelet-európaiak külön teremben tanácskoztak. A román, az ukrán, a horvát, a litván kollégák hasonló eredményre jutottak: a döntéshozók teljesen másképp, centralizáltan képzelik el az ország energiaellátásának jövőjét, ezért addig van egy alulról jövő kezdeményezésnek mozgástere, amíg bele nem ütközik a nagypolitikába. Ígéretes kezdeményezések zajlanak Horvátországban és Ukrajnában, ők is most ismerkednek a közösségi finanszírozással, ahogy mi, magyarok. Rengeteget tanultunk egymástól, de legfőképp azt, hogy jó úton járunk, sok mindenben hasonlítunk, ezért érdemes tapasztalatainkat továbbra is rendszeresen megosztani egymással.

2 perces kisvideó angolul az eseményről:

 


Az esemény zárásaként természetesen szóba került az is, hogyan tudjuk folytatni az együtt gondolkodást, tapasztalatcserét miután hazaértünk, hogyan tudjuk értesíteni egymást a sikeresen megvalósult kezdeményezésekről, az új kiadványokról, ezért létrehoztunk egy közös online felületet.


Már ez a néhány nap is jó alapot jelentett a regionális együttműködések elindításához, ahová tanácsadóként, mentorként várjuk a brit, ír, belga, német és spanyol szakembereket a közösségi energia terén.
A résztvevők többsége Bonnban a COP23-on és saját környezetében folytatja tovább a Spanyolországban elkezdett munkát, sok sikert kívánok nekik.

Lőrincz Ágnes, az Átalakuló Wekerle önkéntese

 

Interjú néhány résztvevővel (angolul), közte a magyar szalmabála-építészet kezdeményezésről:

https://soundcloud.com/foeeurope/episode-12-energy-democracy-now-building-a-movement-to-create-solutions

A bonni klímacsúcson kívül jobban védik az éghajlatot - gyorsmérleg

Írta MTVSZ_Alexa , 2017. november 17. 17:33 , Hozzászólsz?

Címkék: éghajlatváltozás energia klímapolitika föld barátai EU MTVSZ cop23

 climatejustice_felvonulas.jpg

 

Ma véget ér az ENSZ klímacsúcsa Bonnban, ahol 200 ország tárgyalt a párizsi klímamegállapodás megvalósításának szabályairól. Sajnos a benti tárgyalások idén is elakadt lemez jelleggel működtek, ezért ahogyan sok nemzetközi zöldszervezet is, most én is inkább arra fókuszálok, hogy "kint", azaz az éghajlatvédelem jelenlegi, valódi vezetői - lakosok, közösségek, önkormányzatok - körében milyen kezdeményezések történtek e két hét alatt. Az összevetés kedvéért áttekintem a kormányzatok "kinti", klímacsúcson kívüli lépéseit is.

 

 Essünk túl a rossz híreken először:

A tárgyalások alatt jött ki a jelentés, hogy  globális üvegházgáz kibocsátások sajnos újra növekedni kezdtek, pedig az előtte levő 7 évben már tetőztek azaz stagnáltak és hogy  2017 szomorú rekordot dönt: bekerül a valaha mért 3 legforróbb év közé.

novekvokibocs_grafikon.jpg

 

A gazdaságilag legfejlettebb G20 kormányai évi 444 milliárd dollárral támogatják a fosszilis energiák termelését és felhasználását. Az EU sem hívhatja magát éghajlatvédelmi vezetőnek, kormányai évente több mint 112 milliárd euróval támogatják a fosszilis energiákat, pedig az Unió még vállalást is tett, hogy 2020-ig megszünteti ezeket a káros támogatási rendszereket. Igen, sajnos a magyar kormányzat is komoly közpénzösszeget fordít a fosszilis energiákra: évi 109 millió eurót.

 

Az EU egyik valóban hatékony eszköze, a Stratégiai Beruházási Alap  (EFSI) vagy más néven Juncker-terv, amelynek elvileg a fenntartható energiamixet és gazdaságfejlesztést kellene szolgálnia, egyelőre inkább a fosszilis korszakot betonozza be még jobban, és csak félig segíti elő az energiahatékonyságot és a megújuló energiák használatát.

 

Sőt, november 23-án fog nyilvánosságra kerülni az EU közös érdekű projektjeinek listája (PCI), azaz az EU kiemelt projektjei, amelyek a legtöbb közpénzt kapják. Az előzetes lista és értesüléseink szerint több mint 90 fosszilis, főleg óriási gázprojekt szerepel majd rajta. Ez megint szembemegy az EU klímavédelmi vállalásaival. Az azeri gázvezeték máris 500 millió dollárt kap az EBRD-től.  Az EU "házibankja", az Európai Beruházási Bank (EIB) pedig (részben az EFSI keretében) számos gázvezetéket tervez közpénzekből hitelezni. Eközben az uniós gázvezetékek jelentős része kis kihasználtsággal működik, a gázrendszer kellően hálózatos (diverzifikált) és nagy kockázata van, hogy az új vezetékek kihasználatlan eszközként (ún. stranded asset) végzik, miközben további 30-40 évre fosszilis függőségben tartják Európát. Az új gáztanulmány alapján ráadásul a gáz nem is lehet átmeneti tüzelőanyag a megújuló energia alapú gazdaság felé. 

Kevin Anderson prof. rövid videóban elmagyarázza, miért.

Nem csoda, hogy az éghajlatvédelmi indexen az uniós országok elég vegyesen szerepeltek (pl. Magyarország: alacsony klímavédelmi teljesítmény):

kibocs_orszagindex_vilagabra.jpg

 

Némi előrelépés, hogy Európa néhány országa már bejelentette: kivezetik a szén használatát. Belgium 2017-re, Franciaország 2022-re, Ausztria, az Egyesült Királyság és Olaszország 2025-re, Portugália 2030 előttre míg Hollandia és Finnország 2030-ra ígérte. Igen, Németország, az Energiewende azaz energiaátmenet élharcosa fájóan hiányzik a sorból, pedig a bonni klímacsúcs igazán jó alkalmat adott volna Merkelnek a bejelentésre.

 

 

A végére hagytam a jó híreket "kintről", a közösségektől:

 

November elején 28 ország civil szervezetei indították el az „Európa szénmentesen” kampányt, amely elősegíti a szén kivezetését és egy nem légszennyező, éghajlatbarát, megújuló energia alapú energiamix kialakítását.

 

 Az USA gazdaságának 1/3-át kitevő #WeAreStillIn koalíció még mindig támogatja a párizsi vállalásokat. Eközben közfelháborodásba torkollott az USA által szervezett "fosszilis energiával az éghajlatért" c. klímacsúcs-beli háttéresemény. A klímacsúcs résztvevői egyszerűen kivonultak, és tiltakoztak az USA szemforgató klímapolitikája ellen.

foenorvegia_cop23.jpg

 

A fiatal Föld Barátai Norvégia novemberben beperelte a norvég kormányt, hogy szembemegy az ország párizsi vállalásaival. Ők már nem az első (európai) közösség, akik jogi úton hívják fel a figyelmet, hogy döntéshozóik nem a lakosok és az éghajlatvédelmi érdekeit képviselik, mint ahogy kellene. Valódi éghajlatvédelmi lépéseket várnak tőlük.

 

Környezetvédő szervezetek és szakszervezetek fogtak össze, hogy az igazságos fejlesztést (Just Transition) segítsék elő. Azaz egészséges környezetben, tisztességes és tartós munkahelyekre van szükség. Skóciában Just Transition Bizottság alakult kormányzati és nem-kormányzati szereplőkkel. Szlovákiában, Csehországban stratégiai terv készült a régi szenes régiók fenntarthatóságnak megfelelő fejlesztésére, és Romániában is elfogadták az igazságos fejlesztés szükségességét.

just_tarnsition_cop23_foe.jpg

 

Mint a fenti - korántsem teljes - felsorolásból látható, az energiaátmenetben és az éghajlatvédelemben egyelőre inkább főleg a helyi lakosok, közösségek veszik ki a részüket, a döntéshozók lemaradtak.

 

A Föld Barátai (FoE Europe), a Klíma Akcióhálózat (CAN Europe) és a Bankfigyelő Hálózat (CEE Bankwatch) hírei és anyagai alapján összeállította:

Botár Alexa, éghajlat és energia programvezető, MTVSZ

Egy lépéssel közelebb a multinacionális cégek büntetlenségének végéhez

Írta fidusz , 2017. november 03. 13:33 , Hozzászólsz?

Mozgalmas hét után végül sikeresen zárult Genfben október 27-én az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa által létrehozott kormányközi munkacsoport 3. ülésszaka, amely  egy olyan kötelező hatályú nemzetközi egyezmény létrehozásáról szólt, amelynek célja az emberi jogok védelme a nemzetek feletti vállalatok tevékenységeivel szemben. Bár az Európai Unió többször megpróbálta blokkolni a folyamatot, végül úgy néz ki sikerült újabb előrelépést tenni a multik büntetlenségének felszámolása felé.

stop_crop-impunity_geneva.jpg

Az Európai Bírósághoz fordul Belgium a CETA jogszerűsége ügyében

Írta fidusz , 2017. szeptember 06. 16:11 , Hozzászólsz?

Címkék: Belgium Európai Bíróság ISDS CETA

Belgium megtette a várva várt lépést: Didier Reynders, a Belga Királyság miniszterelnök helyettese, aki egyben az ország külügyminisztere is, az Európai Bírósághoz fordul, kikérve a testület véleményét az EU-Kanada szabadkereskedelmi egyezményben (CETA) szereplő befektetői bírósági rendszer jogszerűségét illetően. Ha az Európai Bíróság úgy dönt, hogy ez a befektetésvédelmi rendszer ellentétes az uniós joggal, az kétségessé teheti a CETA jövőbeni ratifikálását.

stop_ceta_pozsony_2969_1k.JPG

 

A ma bejelentett döntés előzményei közé tartozik, hogy tavaly ősszel számos belga tartomány (köztük Flandria) csak azzal a feltétellel járult hozzá a CETA aláírásához, hogy a belga kormány ígéretet tett rá, hogy kikéri az Európai Bíróság véleményét arról, hogy összhangban van-e az uniós joggal az egyezményben szereplő befektetői bírósági rendszer (ICJ). Számos európai jogi szakértő ugyanis arra figyelmeztetett, a CETA-ban tervezett befektetői bírósági rendszer aláásná az európai jogrendszer autonómiáját, s emiatt ellentétes az Unió alapjait lefektető szerződésekkel. [1, 2]

A Magyar Természetvédők Szövetsége szerint elfogadhatatlanok azok a kereskedelmi egyezmények, amelyek lehetővé teszik, hogy a külföldi befektetők számára, hogy a cégek számára létesített speciális testülteknél pereljenek be kormányokat, s ezzel megkerüljék a rendes igazságszolgáltatási rendszert. Jó hírnek tartjuk, hogy végül az Európai Bíróság fog véleményt mondani a befektetői bírósági rendszer jogszerűségéről. Amennyiben az Európai Bíróság úgy találja, hogy az ICS ellentétes az uniós joggal, az azt jelenti, hogy a CETA-nak jelenlegi formájában annyi.

A transzatlanti szabadkereskedelmi egyezményekbe (TTIP, CETA) tervezett befektető-állam vitarendezési mechanizmus (ISDS) már a TTIP tárgyalások kezdete óta komoly kritikákat váltott ki. Ez a rendszer lehetővé teszi a külföldi befektető cégek számára, hogy beperejlenek egyes kormányokat, amennyiben azok az állampolgárok egészségének ill. környezetünk védelme érdekében meghoznak bizonyos intézkedéseket. Az ilyen átláthatatlan, zárt ajtók mögött működő testületek által lefojtatott perekre jó példa a kanadai Gabriel Resources által a román kormány által indított per, amelynek célja a Verespatakra tervezett cianidos technológiájú aranybánya beruházás engedélyezésének kikényszerítése.

ceta_kalapacs_7fb.jpg


A tiltakozások és kritikák hatására az Európai Bizottság arra kényszerült, hogy felfüggessze a TTIP befektetésvédelmi fejezetének tárgyalásait, majd egy uniós konzultációt hirdetett meg. Ennek az internetes konzultációnak a keretében a válaszadók túlnyomó többsége (97%) egyértelműen nemet mondott az ISDS-re. Ezt követően az emberek által a pokolba kívánt ISDS rendszert úgymond "megreformálva" az Európai Bízottság javasolta a befektetői bírásági rendszer (ICS) névre hallgató szisztéma befezetését. Ez az új befektetői bírósági rendszer valójában csupán az ISDS átnevezése, de ugyanúgy lehetővé teszi a multik számára, hogy bepereljék a kormányokat, ha egyes intézkedéseik veszélyeztetik az ő profit célkitűzéseiket.

malmstrom_varso_2_1.png
Cecilia Malmström, az EU kereskedelmi biztosának freudi elszólása

 

Időközben ez a befektetői bírósági rendszer része lett az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezménynek, hasonlóképpen az EU-Vietnám kereskedelmi egyezménynek is. Mielőtt azonban a tagállamok ratifikálnák a CETA-t, fontos lenne, hogy kiderüljön, tényleg ellentétes-e az uniós joggal ez a befektetésvédelmi rendszer. Ezért örvendetes, hogy közel egy évvel a CETA aláírását megelőző viták lezárása után a belga kormány végre kikérte az Európai Bíróság véleményét a befektetői bírósági rendszer jogszerűségét illetően.

 

Jegyzetek:

[1] A Német Bírói Szövetség állásfoglalása

[2] A környezetvédelmi joggal foglalkozó európai szervezet, a Client Earth elemzésének magyar nyelvű összefoglalója.

Zöld Nyári Napok - MTVSZ egyetemista tábor Bodrogolasziban

Írta MTVSZ_Alexa , 2017. július 31. 16:21 , Hozzászólsz?

Címkék: életmód közösségépítés nyári tábor termőföld fenntarthatóság megújuló energia aktivizálódj szabadkereskedelem élelmiszer-önrendelkezés TTIP MTVSZ szalmaépítészet adóigazságosság

 

 

Először szerveztük meg a Zöld Nyári Napok egyetemista táborunkat Bodrogolasziban 2017. július 18-22. között, nagyon készültünk, hogy felejthetetlenné tegyük. Örültünk, hogy teltház lett: 26 egyetemista vett részt, akik elsősorban a Debreceni Egyetemről, a Gödöllői Egyetemről, az ELTE Természettudományi Karáról illetve a Budapesti Műszaki Egyetemről jöttek. Az egyetemek zöld klubjaival együttműködésben hirdettük meg az ingyenes tábort, hiszen a tábor egyik célja volt a velük való együttműködés erősítése és a tapasztalatcsere.

 bolaszi_img_4481_csoportkep.jpg

 

4 nap állt rendelkezésünkre, hogy az egyetemistáknak szakmailag a lehető legtöbbet átadhassuk az MTVSZ és helyi tagszervezetei, a Zöld Kör és a Bodrog Egyesület témáiból és a fenntarthatóságról mint keretről, de a szakmai programok mellett persze hagytunk időt az aktív kikapcsolódásra is.

 

bolaszi_ivan_img_4288.jpgOlyan neves szakemberek jöttek el és tartottak előadást, mint Hetesi Zsolt, Gyulai Iván, Zalatnay László valamint Pogátsa Zoltán. Az előadásokban és beszélgetésekben szó esett a fenntartható mezőgazdaságról, hogy hogyan állíthatjuk helyre a talaj élővilágát, hogy miként tudunk fenntarthatóan élelmiszert termelni. A természet ingyen végzett munkáját lecseréltük a gépek, vegyszerek anyag- és energiaigényes szolgáltatásaira, viszont még lehetséges és vissza kell térnünk a természet szolgáltatásaihoz. Ezekkel az ún. ökoszisztéma szolgáltatásokkal a megújulásuk ütemében, felelősen kell gazdálkodnunk. A beszélgetésekben a társadalmi-gazdasági-környezeti összefüggéseket, mai trendeket dolgoztuk fel.

 

 

 

Az MTVSZ témáit interaktívan, játékosan igyekeztünk átadni, így egy vitajáték keretén belül próbálhatták ki magukat  az egyetemisták. A játék során  „érdekérvényesítő civilek” és „döntéshozók” szerepében vitáztak egymással, az adóigazságosság és a TTIP-CETA, azaz a szabadkereskedelmi egyezmények ügyében. Az adóigazságosság témájával azért is fontos foglalkoznunk, mert ma a pénzrendszer sajátossága, a gazdasági érdekek elsőbbsége minden más szempontot, értéket háttérbe szorít. A döntéshozók többsége a gazdaság növekedésétől, a még több pénztől várják a környezeti és szociális problémák megoldását is, pedig ez már eddig is tévútnak bizonyult.

 

bolaszi_vitajatek_img_4369.jpg  bolaszi_vitajatek2_img_4383.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A szakmai előadásokon túl szerveztünk kajak-kenuzást Sárospatakra, biciklitúrát a Megyer-hegyi tengerszemhez és gyalogtúrát a környéken. A Tengerszem Sárospatak városa fölött helyezkedik el 324 méteren és 2011-ben, a Csillagtúra c. internetes újság „ Magyarország 7 természeti csodáját” kereső online játékában az olvasók a az első helyre szavazták. Jártunk Mikóházán, ahol Mikós Rudolf ízes sajtkóstoló kíséretében bemutatta a borzderes marhákkal való gazdálkodást. A Bodrogolaszitól 10 km-nyi kellemes túrára lévő Komlóskát sem hagytuk ki, Zemplén gyöngyszemét, mely lepusztult, elhagyatott vidéki faluból a környék egyik legtakarosabb, élettel teli ökofalujává vált, a lelkes polgármesternek és jó közösségnek köszönhetően.

 

bolaszi_kenu_img_4405.jpgbolaszi_tengerszem_5.jpg

 

bolaszi_mikohaza_img_4458.jpg

 

 

 

 

bolaszi_tura_img_4476.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A tábor remek lehetőséget adott arra, hogy a résztvevők betekinthessenek és később becsatlakozhassanak az MTVSZ ill. az egyetemi klubok munkájába, és a résztvevők meg is tudták osztani egymással tapasztalataikat, gondolataikat A tábort jövőre is szívesen megszervezzük, úgy látjuk, lenne rá igény.

 

bolaszi_tetko_img_4392.jpg

 

Császár Nóra, MTVSZ

Magyar energiapolitika az EU tükrében: fából vaskarika?

Írta MTVSZ_Alexa , 2017. július 01. 11:10 , Hozzászólsz?

Címkék: jelentés energia energiapolitika energiabiztonság klímapolitika Európai Bizottság közösségi energia Nemzetközi Energiaügynökség

 

Mostanában elég sok kritikát kapott a magyar kormányzati energiapolitika, Fatih Birol a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője és Sefcovic energiaunióért felelős biztos részéről, amikor nemrég Budapesten jártak.  Ezeken a fórumokon ott jártunk, az alábbiakban az érdekesebb tanulságokat foglaljuk össze.

 ebrd_1.jpg

 

 

Az egyik közös pont a két energiaügyi szervezetnél (EU Energiaügyi Főigazgatóság és IEA), hogy Magyarország a jelenlegieknél jóval magasabb energiahatékonysági célszámokat vállalhatna az energiabiztonság, megfizethetőség és fenntarthatóság elősegítése érdekében. A megújuló energia fejlesztéseken belül pedig kedvezőtlen, hogy a biomasszának ekkora túlsúlya van, javasolják a nap-, szél- és földhő-energiahasználat potenciállal arányosabb fejlesztését. Hozzátesszük, hogy főleg mivel a hazai biomassza eredmény jelentős része a biomassza nem fenntartható, nem hatékony, részben szennyező égetésével valósult meg, beleszámítva az illegális tűzifa vagy szemétégetést is.

 

 

A mesterséges, hatósági árszabályozás azaz a rezsicsökkentés kritikája volt a másik közös pont a magyar energiapolitika eredményeit áttekintő friss energiaügynökségi jelentésben és az EU egyik „kormánytagja”, Sefcovic energiaunió biztos előadásában. Az IEA nehezményezte, hogy az állami energiaholding szinte monopóliumként működik a fogyasztók felé, a fogyasztóknak így nem maradt választásuk. Kimutathatóan nőttek a szabályozói bizonytalanságok, a rögzített tarifák miatt deficitek alakultak ki. Az IEA ezért javasolta a piaci alapú rendszer felé való elmozdulást, és hogy a rászoruló fogyasztók védelmét célzott, alternatív intézkedésekkel lehet és kell biztosítani. Utóbbit említette Sefcovic uniós biztos is, amikor az energiaszegénységben élők célzott támogatásáról beszélt, a „medencefűtés támogatásával" szemben.  Az Energia Főigazgatóság (DG Energy) számai, javaslatai is ezt erősítették.

 

 

levegoszenny.jpg

 

A Nemzeti Energiastratégiával is akadnak bőven feladatok: hiányoznak a konkrét végrehajtási intézkedések és akciótervek hozzá. Sőt, az energiaügynökség szerint szükség van monitorozó, értékelő független eljárásra is, hogy visszajelzés legyen a teljesítésről. Hozzászólásként a fórumon elhangzott, hogy az Energiastratégiával más gondok is vannak: benne az atom-szén-zöld koncepció maga 2011-es, miközben az atom-szén fejlesztések egyre inkább elnyomják a zöld (megújulós) fejlesztéseket. Azóta is szinte csak az elsődleges energiafelhasználás előrejelzést igazították benne alacsonyabbra, mert anno messze túltervezték, miközben energiahatékonysági intézkedésekkel jobban és gazdaságosan csökkenthető. (Még most is túl van tervezve az előrejelzés.)

 

napelem-kozosseg.jpg

 

 

A Sefcovic energiaunió biztossal és csapatával és az Energia Főigazgatósággal való fórum is hasznos volt arra, hogy belelássunk az Európai Bizottság terveibe és a magyar álláspont szempontjából kritikus részeibe.

 

 

  • Örömteli, hogy az Európai Bizottság csomagjavaslata nagyobb teret enged kis-közepes kapacitású megújuló energia termelő-fogyasztóknak (prosumereknek). Például egyszerűsített, egyablakos engedélyeztetési eljárással segítik az ilyen lakosokat, közösségeket.

 

  • Az uniós energiahatékonysági és megújuló energiás fejlesztésekhez egyre inkább az innovatív finanszírozási eszközök felé kell elmozdulni, mint például az Európai Stratégiai Beruházási Alap hitelgaranciája. Sefcovic biztos ebből az alapból kezdésnek egy budapesti energiahatékonysági projektet javasolt, ún. befektetési platform formájában.

 

  • Sefcovic szerint a kapacitás-mechanizmusok erőltetése is túlzott és problematikus a magyar álláspontban. Furcsa, hogy a magyar kormányzat a 550 gCO2/kWh kibocsátási küszöb eltörlését kérte, így a súlyosan szennyező fosszilis erőművekre is szeretne a mechanizmusban támogatást, miközben a kibocsátás-csökkentés élharcosaként szólal fel és a paksi bővítést is ezzel próbálja igazolni.

 

  • 2017 végére az uniós tagállamok, köztük Magyarország is elkészíti a Nemzeti Energia-Klíma tervet.

 

sefcovic.jpg

 

A klíma-energia csomag uniós és hazai fejleményeiről későbbi blogcikkünkben tudósítunk és elemezzük azokat.

 

Botár Alexa,

klíma-energia programvezető, MTVSZ

 

Fotók: FoEE, Bankwatch, https://twitter.com/ec_budapest

 

MTVSZ blog

A Magyar Természetvédõk Szövetsége (MTVSZ) blogbejegyzései.

Hozzászólások

Címkék

1% (1) 7tévhit klímaváltozásról (1) adócsalás (2) adóelkerülés (1) adóigazságosság (2) adományozás (1) adóparadicsomok (2) Agent Orange (1) agroüzemanyagok (3) akció (2) akciónk (2) aktivizálódj (19) Álló szikla (1) aranybánya (2) atom (4) atomerőmű (5) Ausztria (1) autóipar (1) autómentes nap (1) Bankfigyelő (3) bányaprojekt (1) barátai (1) Belgium (2) Berlin (1) biodiverzitás (2) biogazdálkodás (1) biokert (2) börzsőny (1) cancún (20) CETA (10) chillout (1) cián (2) Ciolos (1) cop16 (20) cop17 durban (5) cop18 doha (3) cop19 varsó (1) COP21 Párizs (8) cop21 Párizs (1) cop23 (1) csarna völgy (1) cselekedj (4) csernobil (2) cunami (1) demokrácia (1) dieselgate (1) divestment (1) dohányipar (1) EBRD (4) EFSA (1) egészség (1) éghajlatváltozás (39) éghajlatvédelem (3) EIB EBRD (1) élelmiszer-önrendelkezés (11) élelmiszer önrendelkezés (1) életmód (2) ellenállás (1) emberiség elleni bűntett (1) endokrin (1) energia (20) energiabiztonság (5) energiapolitika (1) energiatakarékosság (17) energiatudatosság (8) energia demokrácia (1) energia kutatás (1) erdő (2) eredményhirdetés (1) értékelés (6) esőerdők (1) EU (5) Európai Bíróság (2) Európai Bizottság (2) Európai Parlament (4) eu elnökség (1) eu költségvetés (2) fejlődő országok (1) fekete kígyó (3) felvonulás (1) fenntarthatóság (2) fesztivál (1) fiatal föld barátai (4) film (2) fogyasztás (9) föld (2) földrengés (2) földspekuláció (1) földszerzés (1) földtörvény (1) földzsákmánylás (5) föld barátai (27) Föld Barátai (5) föld napja (1) folyószabályozás (1) fotó (1) fukusima (2) fűszernövények (1) Game over (1) gáz (2) gazdasági (1) gázvezeték (1) génmanipuláció (2) génmódosítás (4) génpiszka (14) glifozát (3) globális akciónap (1) globalizáció (5) GMO (2) GMO-Kerekasztal (1) gólya (1) Green-Go (1) gyógynövények (1) gyomirtó (3) háztartás (3) hellókarácsony (1) hitel (1) honlapajánló (2) hulladék (1) hülyeség kora (1) IARC (2) ICS (2) igazságosság (1) ISDS (6) japán (1) jelentés (3) jó példák (1) Kalifornia (1) katasztrófa (1) képek (4) késés (1) kiadvány (1) Kína (1) Kishantos (3) kitermelőipar (1) klíma (3) klímapolitika (30) klíma igazságoság (5) költségek (4) konferencia (20) könyv (1) környezeti-társadalmi károk (1) közösségépítés (7) közösségi energia (10) közösségi kert (1) kukorica (1) kutatás (2) land grab (5) Lechner Judit (1) levél (1) lobbi (1) luxleaks (1) magvetés (2) Malmström (2) marco jelenti (19) Megnette (1) megújuló energia (7) Merkel (1) MFB (1) millenniumi celok (2) Mongólia (1) Monsanto (2) Monsanto Tibunal (1) MTVSZ (9) NAFTA (2) nemzeti parkok (1) Nemzetközi Energiaügynökség (1) no2ISDS (2) no gmo (1) nyári tábor (1) nyeleni europe forum (1) nyersanyagok (1) nyílt (1) offsetting (1) ökocídium (1) ökológiai lábnyom (1) olajpálma (1) olajszennyezés (1) olkiluoto 3 (1) önkénteseink (2) Otthon Melege (1) palagáz (1) pályázat (6) Párizsi Megállapodás (1) pénz (3) petíció (12) Philip Morris (1) Pozsony (1) pro natura svájc (1) radioaktív (2) rákkeltő (2) reaktor (3) regionális fejleztés (2) reménysugár (1) riadólánc (1) Rio+20 (1) romániai ősz (1) Roundup (2) Seattle (1) Seralini (1) shell (1) Sigmar Gabriel (2) Standing Rock (3) StopTTIP (19) strukturális alapok (2) sugárzás (2) szabadkereskedelem (21) szalmaépítészet (4) szavazás (1) szénerőmű (1) szökőár (1) tájfajták (2) talajpusztulás (1) technológia (1) természetvédelem (4) termőföld (7) tévutak (4) tilos rádió (1) tippek (5) tisza (1) toma jelenti (2) Trump (1) TTIP (22) TTIPkedd (1) TTIPleaks (1) TTIPtuesday (1) tüntetés (2) UNESCO (2) USA (2) Vallónia (1) válság (1) védett fajok (2) vegyianyagok (2) Verespatak (3) vers (1) verseny (2) vetélkedő (1) vetőmagok (1) vetőmagszennyezés (1) video (10) videó (1) világbank (2) világörökség (2) víz (2) vízgazdálkodás (1) vízierőmű (1) víztúlfogyasztás (1) VWgate (1) WHO (2) WTO (1)

Közösség

Kövess minket a Facebookon!

Olvass minket a Twitteren!