A TTIP és a dohányipar: súlyosan károsítja az ön és családja egészségét

Írta fidusz , 2016. május 27. 07:09 , 2 hozzászólás

Címkék: demokrácia chillout dohányipar szabadkereskedelem Philip Morris TTIP NAFTA ISDS CETA

A szabadkereskedelmi egyezmények lehetővé tették, hogy dohánycégek bepereljék azokat a kormányokat, amelyek intézkedéseikkel veszélyeztetik bevételeiket. Az ilyen perek vagy az esetleges perrel való fenyegetések hátráltatják, vagy akár meg is akadályozhatják egyes kormányok jogalkotó tevékenységét. Lehet, hogy emiatt nem vezette még be a magyar kormány a dohánytermékekre vonatkozóan tavaly beígért egységes csomagolást?

Az utóbbi évtizedekben több szabadkereskedelmi egyezménynek lett része az ún. befektető-állam vitarendezési mechanizmus (ISDS), amelyet kihasználva multinacionális cégek beperelhetik azon országok kormányait, amelyek állampolgárainak egészsége vagy környezetünk védelme érdekében meghoznak bizonyos intézkedéseket, jogszabályokat. Az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó között 1994-ben megkötött Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Egyezménynek (NAFTA) is része ez az "offshore" bírósági rendszer. Ezt kihasználva amerikai cégek 35 alkalommal perelték be Kanadát, s a már lezárt perek következtében az ország 171,5 millió dollár kártérítést kellett, hogy fizessen az amerikai cégeknek. Hasonló ISDS-perek miatt Mexikót több mint 200 millió kártérítés megfizetésére kötelezték. A kártérítési költségeken túl az ilyen ISDS-perek további károkat is okoznak: teljesen visszafogják a környezetvédelmi, élelmiszerbiztonsági, egészségügyi jogalkotást (az angol szaknyelvben ezt "regulatory chill" vagy "chill-out" hatásnak hívják). Mivel Kanadát sok esetben környezetvédelmi intézkedések miatt perelték be az amerikai multik, a NAFTA hatályba lépését követő néhány év elteltével a további hasonló perektől való félelem miatt szinte teljesen leállt a környezetvédelmi jogalkotás. A demokrácia áruba bocsátása c. tanulmányban egy volt kanadai tisztviselő arról számolt be, hogy new yorki és washingtoni jogi cégek szinte minden egyes újonnan tervezett környezetvédelmi jogszabály kapcsán levélben fordultak a kanadai kormányhoz. Talán nem véletlen, hogy ezek után a tervezett környezetvédelmi jogszabályok túlnyomó többségéből nem lett semmi.

ttip_kills_democracy4_hu.png

A trójai falótól a glifozátig

Írta fidusz , 2016. május 12. 21:15 , Hozzászólsz?

Címkék: akció gyomirtó glifozát szabadkereskedelem Roundup TTIP StopTTIP TTIPleaks

Kiszivárgott TTIP tárgyalási dokumentumok. Trójai faló akció Budapesten és Őriszentpéteren. TTIP levélküldő kampány a külügyminiszternek. TTIP/CETA határozat az Országgyűlés tárgysorozatában. Glifozát: nyílt levél az EU-tagállamok minisztereinek, a német környezetvédelmi miniszter nem járul hozzá az újraengedélyezéshez.

trojai_2069_1k.JPG

Ukrajna nukleáris ámokfutása -  tíz tény, amit az ukrán kormány el akar titkolni előled

Írta ÉÁkos , 2016. április 19. 09:31 , 79 hozzászólás

Címkék: atom energia atomerőmű csernobil energiatakarékosság energiabiztonság EBRD Bankfigyelő

Az ukrán kormány mindent megtesz azért, hogy az elavult atomerőművekkel kapcsolatos terveiről az emberek ne beszéljenek túl sokat.

800px-gandhiji_s_three_monkeys.JPGTavasszal Ukrajna Legfelsőbb Gazdasági Bírósága rágalmazással megvádolt civil aktivisták fellebbezési ügyét tárgyalta. A vád rágalmazás volt ellenük, miközben csak arra figyelmeztettek, hogy az ország számára kockázatot jelent az elavult nukleáris reaktorok működtetésének meghosszabbítása.

A pert az Ukrajna atomerőműveit üzemeltető állami cég, az Energoatom indította, közösen az állami nukleáris felügyelettel (SNRIU). A céljuk minden bizonnyal az volt, hogy megpróbálják elriasztani az állampolgárokat attól, hogy nyilvános vitát kezdjenek erről a fontos kérdésről.

Ez a lépés jelzi az ukrán kormány szemléletét. Kijev figyelmen kívül hagyja a szomszédos országokban élő emberek véleményét is. Pedig a szomszédokra hatással lehetnek az ukránok nukleáris tervei, és nemzetközi szerződések kötelezik őket, hogy tárgyaljanak velük.

Mit akar tehát Ukrajna minden áron eltitkolni? Íme a nyers tények.

Mitől működnek a közösségi energia kezdeményezések ? Nr.1

Írta MTVSZ_Alexa , 2016. április 11. 19:48 , Hozzászólsz?

Címkék: energia közösségépítés megújuló energia Föld Barátai közösségi energia

 

Közösségi Energia programunkban Skóciától Lengyelországig számos közösséget megismertünk, és azon dolgoztunk, hogy itthon is minél több olyan energiatakarékos és megújuló energia kezdeményezés induljon, amelynek hasznából minél többet részesül a helyi közösség. Kezdjük a skótokkal, akik nem fukarkodnak a megújuló energia beruházásokkal!

smaller_edinburgh_solar_coop_launch_08_copy_preview.jpeg

 

Skóciában például attól működnek a kezdeményezések, hogy a skót kormány konkrétan kitűzte: 2020-ig 500 MW közösségi, helyi tulajdonú megújuló energia beruházás fog megvalósulni náluk. A helyi közösségek úgy beindultak, hogy már 2015 végén elérték az 508 MW beépített kapacitást, és a folyamatban levő tervekkel együtt hamarosan elérik a 679 MW-ot. Ennek elérésében fontos szerepe van az állam által 2011 óta működtetett Közösségi és Megújuló Energia Alapnak (CARES), amely helyi energiaügynökségi tanácsadást és vissza nem térítendő támogatást és hitelt nyújt a közösségi elemet is tartalmazó megújuló energiás helyi beruházások számára. A rendszer tehát egyfajta inkubátorként segíti a közösségi energiás kezdeményezéseket, a tervezéstől a megvalósításig.

A múlt heti varsói közösségi energia konferencián az egyik skót szerveződés tagját, Alexet faggattam arról, milyennek találta a CARES rendszert, ajánlaná-e máshol is a bevezetését. Szerinte jól működik, hogy a támogató rendszer igazodik a projektek egyes állomásaihoz: van egy kezdő támogatás a helyi közösségi megújuló energia projektötlet kialakításához; az előzetes tervezési hitel segíti a reális és konkrét (üzleti) tervek, megvalósíthatósági tanulmányok elkészítését, majd a tervek alapján hosszú távon is életképes, az engedélyig sikeresen eljutott kezdeményezések a megvalósításhoz támogatást kaphatnak a Megújuló Energia Befektetési Alapból. Ráadásul a különösen innovatív helyi tervek, amelyek pl. több különböző megújuló erőforrás használatára épülnek vagy újszerű energia-elosztó, tároló rendszereket fejlesztenek, vissza nem térítendő támogatást kaphatnak az Infrastruktúra és Innovációs Alapból. A pályázati online űrlap kitöltése nem okozott különösebb gondot, konkrét terveket kell beírni, gyors bírálatú és felhasználó-barát, igaz a megvalósításra biztosított időszak elég rövid, azaz valóban csak a jól előkészített tervek valósulhatnak meg.

A Közösségi és Megújuló Energia Alap az elmúlt 4 évben több, mint 300 projektet támogatott. A skót kormány a kezelésével egy négy tagból álló konzorciumot bízott meg, melyben megtalálható környezetvédelemmel, szociális ügyekkel foglalkozó civil szervezet és energia ügynökség is.

 

dsc_0308-1024x685.jpg

 

A fenti kezdeményezések népszerűsítésében, segítésében a Közösségi Energia program skót megvalósító szervezete, a Föld Barátai Skócia is aktívan részt vett. Olyannyira, hogy a zöldszervezet elnöke, Richard Dixon az egyik tagja a legújabb, Edinburgh-ben indult napelem energiaszövetkezet igazgatóságának. 25, városi tanácsi tulajdonú tetőn helyeznek el összesen 1,5 MW teljesítményű napelemet. A város lakosai min. 250 db - max. 100 000 db, £1 értékű szövetkezeti részvényt vásárolhattak, ezzel az Edinburgh Community Solar Cooperative energiaszövetkezet tagjává válhattak. A tagok a részesedésük arányában kapnak a beruházás hasznából (a termelt megújuló áram átvételéből), amely garantált min. 5%-os profitot jelent. Az ezen felüli haszon közösségi alapba megy, és a szövetkezeti közösség maga dönt, hogy milyen fejlesztésre fordítsák. A  szükséges £1,400,000 –ot már össze is gyűjtötték a projekt indulásához részjegyekből és CARES hitelből, további infók itt: www.energy4all.co.uk   és  http://www.edinburghsolar.coop/

Az alábbi videóban Anne, a Föld Barátai Skócia közösségi energia programfelelőse 3 percben tudósít a szövetkezet lényegéről:

 

Mit tanulhatunk ebből, hogyan alkalmazható itthon?

Bár az energiapolitika, állami támogatási rendszer itthon nem kedvez kifejezetten a közösségi energia kezdeményezéseknek, az új KEHOP szemléletformálási kiírásban lehetőség nyílik ilyenek tervezésére, kapcsolódó szemléletformálásra és bemutatóhely megvalósításra, szervezetek, önkormányzatok számára. A skót példából tanulhatunk civil kurázsit, ill. hogy reális és jól előkészített műszaki-üzleti tervet kell kidolgozni; a megújuló áram átvételi ára itthon is biztosíthat 4-5%-os hasznot a közösségi befektetőknek, potenciális energiaszövetkezet-tagoknak. A haszon egy része vagy 5% feletti hányada közösségbe való visszaforgatására jó ötlet a közösségi alap létrehozása, itthon hasonló példa a szekszárdi klíma alap.

A CARES rendszer adaptálható lenne itthon, de a jogi-admin-pénzügyi környezet most nem segíti ezt. Viszont már mai is számos olyan civil és egyéb szervezet működik, amely helyi energia tanácsadást végez, ld. GreenDependent-től az Energia és Környezet Alapítványig. Itthon is egyre több a szociális szövetkezet vagy az élelmiszer-ellátás köré szerveződő közösségi vállalkozás, ezek egy része az energia-önellátás növelésére energiás fejlesztésekben is gondolkodik. Az MTVSZ együttműködik több önkormányzattal és szervezettel, akik közösségi energiás fejlesztéseket terveznek – bízunk benne, hogy a közeljövőben hírt adhatunk az elindulásukról!

Összeállította: Botár Alexa, MTVSZ

Fotók, anyagok: http://www.communitypower.scot/case-studies/projects/

A további nemzetközi példákkal, tanulságokkal, a varsói konferencia további érdekességeivel és a hazai helyzettel, tervekkel a következő blogcikkekben foglalkozunk.

 

Beindult itthon a szalmabála építészet

Írta MTVSZ_Alexa , 2016. április 10. 11:16 , Hozzászólsz?

 

Hamarosan évente 100-200 szalmaház fog épülni Magyarországon. Ezt mutatja az Energia és Környezet Alapítvány felmérése.

Ez a történet egyidős az évezredünkkel:

2000 és 2002 között épült meg az első szalmabála ház Magyarországon. A Sárospatak melletti hegyekben akkor kezdődött el a hazai szalmabála ház történelme.

 strawbale_house_2016.jpg

TTIP: a német bírói szövetség ellenzi új befektetésvédelmi rendszert

Írta fidusz , 2016. február 05. 09:46 , 1 hozzászólás

Címkék: szabadkereskedelem ICS TTIP ISDS StopTTIP

A német bírói szövetség (DRB) elutasítja az Európai Bizottság befektetési bírósági rendszerre (ICS) vonatkozó javaslatát, amely az elképzelések szerint része lenne a tervezett EU-USA "szabadkereskedelmi" egyezménynek (TTIP). A német bírók szerint nincs jogi alapja egy ilyen befektetési bírósági rendszer létrehozásának, és szükség sincs rá.

isds-lite.jpg

MTVSZ blog

A Magyar Természetvédõk Szövetsége (MTVSZ) blogbejegyzései.

Hozzászólások

Címkék

1% (1) 7tévhit klímaváltozásról (1) adócsalás (1) adóelkerülés (1) adományozás (1) adóparadicsomok (1) Agent Orange (1) agroüzemanyagok (3) akció (2) akciónk (2) aktivizálódj (16) atom (4) atomerőmű (5) autóipar (1) autómentes nap (1) Bankfigyelő (3) bányaprojekt (1) barátai (1) Berlin (1) biodiverzitás (2) biogazdálkodás (1) biokert (2) börzsőny (1) cancún (20) CETA (5) chillout (1) cop16 (20) cop17 durban (5) cop18 doha (3) cop19 varsó (1) cop21 Párizs (1) COP21 Párizs (7) csarna völgy (1) cselekedj (2) csernobil (2) cunami (1) demokrácia (1) dieselgate (1) dohányipar (1) EBRD (4) EFSA (1) egészség (1) éghajlatváltozás (37) EIB EBRD (1) élelmiszer-önrendelkezés (10) élelmiszer önrendelkezés (1) életmód (1) ellenállás (1) energia (11) energiabiztonság (4) energiatakarékosság (15) energiatudatosság (3) energia kutatás (1) erdő (2) eredményhirdetés (1) értékelés (6) esőerdők (1) EU (3) Európai Bizottság (1) Európai Parlament (4) eu elnökség (1) eu költségvetés (2) fejlődő országok (1) felvonulás (1) fenntarthatóság (1) fesztivál (1) fiatal föld barátai (4) film (2) fogyasztás (8) föld (2) földrengés (2) földspekuláció (1) földszerzés (1) földtörvény (1) földzsákmánylás (5) Föld Barátai (4) föld barátai (26) föld napja (1) folyószabályozás (1) fotó (1) fukusima (2) fűszernövények (1) gáz (2) gazdasági (1) gázvezeték (1) génmanipuláció (2) génmódosítás (4) génpiszka (13) glifozát (3) globális akciónap (1) globalizáció (4) GMO (2) GMO-Kerekasztal (1) gólya (1) Green-Go (1) gyógynövények (1) gyomirtó (3) háztartás (3) hellókarácsony (1) honlapajánló (2) hulladék (1) hülyeség kora (1) IARC (2) ICS (1) igazságosság (1) ISDS (3) japán (1) jelentés (2) jó példák (1) katasztrófa (1) képek (4) késés (1) kiadvány (1) Kishantos (3) kitermelőipar (1) klíma (1) klímapolitika (25) klíma igazságoság (5) költségek (4) konferencia (20) könyv (1) környezeti-társadalmi károk (1) közösségépítés (4) közösségi energia (5) közösségi kert (1) kukorica (1) kutatás (2) land grab (5) Lechner Judit (1) levél (1) lobbi (1) magvetés (2) Malmström (1) marco jelenti (19) megújuló energia (2) millenniumi celok (2) Mongólia (1) Monsanto (1) MTVSZ (5) NAFTA (2) nemzeti parkok (1) no2ISDS (2) no gmo (1) nyeleni europe forum (1) nyersanyagok (1) nyílt (1) offsetting (1) ökológiai lábnyom (1) olajpálma (1) olajszennyezés (1) olkiluoto 3 (1) önkénteseink (2) palagáz (1) pályázat (5) Párizsi Megállapodás (1) pénz (1) petíció (11) Philip Morris (1) pro natura svájc (1) radioaktív (2) rákkeltő (2) reaktor (3) regionális fejleztés (2) reménysugár (1) riadólánc (1) Rio+20 (1) romániai ősz (1) Roundup (2) Seralini (1) shell (1) StopTTIP (14) strukturális alapok (2) sugárzás (2) szabadkereskedelem (15) szalmaépítészet (2) szavazás (1) szénerőmű (1) szökőár (1) tájfajták (2) talajpusztulás (1) technológia (1) természetvédelem (4) termőföld (6) tévutak (4) tilos rádió (1) tippek (5) tisza (1) toma jelenti (2) TTIP (17) TTIPkedd (1) TTIPleaks (1) TTIPtuesday (1) tüntetés (2) válság (1) védett fajok (2) Verespatak (1) vers (1) verseny (2) vetélkedő (1) vetőmagok (1) vetőmagszennyezés (1) videó (1) video (10) világbank (2) víz (2) vízgazdálkodás (1) vízierőmű (1) víztúlfogyasztás (1) VWgate (1) WHO (2) WTO (1)

Közösség

Kövess minket a Facebookon!

Olvass minket a Twitteren!