Ukrajna nukleáris ámokfutása -  tíz tény, amit az ukrán kormány el akar titkolni előled

Írta ÉÁkos , 2016. április 19. 09:31 , 79 hozzászólás

Címkék: atom energia atomerőmű csernobil energiatakarékosság energiabiztonság EBRD Bankfigyelő

Az ukrán kormány mindent megtesz azért, hogy az elavult atomerőművekkel kapcsolatos terveiről az emberek ne beszéljenek túl sokat.

800px-gandhiji_s_three_monkeys.JPGTavasszal Ukrajna Legfelsőbb Gazdasági Bírósága rágalmazással megvádolt civil aktivisták fellebbezési ügyét tárgyalta. A vád rágalmazás volt ellenük, miközben csak arra figyelmeztettek, hogy az ország számára kockázatot jelent az elavult nukleáris reaktorok működtetésének meghosszabbítása.

A pert az Ukrajna atomerőműveit üzemeltető állami cég, az Energoatom indította, közösen az állami nukleáris felügyelettel (SNRIU). A céljuk minden bizonnyal az volt, hogy megpróbálják elriasztani az állampolgárokat attól, hogy nyilvános vitát kezdjenek erről a fontos kérdésről.

Ez a lépés jelzi az ukrán kormány szemléletét. Kijev figyelmen kívül hagyja a szomszédos országokban élő emberek véleményét is. Pedig a szomszédokra hatással lehetnek az ukránok nukleáris tervei, és nemzetközi szerződések kötelezik őket, hogy tárgyaljanak velük.

Mit akar tehát Ukrajna minden áron eltitkolni? Íme a nyers tények.

Mitől működnek a közösségi energia kezdeményezések ? Nr.1

Írta MTVSZ_Alexa , 2016. április 11. 19:48 , Hozzászólsz?

Címkék: energia közösségépítés megújuló energia Föld Barátai közösségi energia

 

Közösségi Energia programunkban Skóciától Lengyelországig számos közösséget megismertünk, és azon dolgoztunk, hogy itthon is minél több olyan energiatakarékos és megújuló energia kezdeményezés induljon, amelynek hasznából minél többet részesül a helyi közösség. Kezdjük a skótokkal, akik nem fukarkodnak a megújuló energia beruházásokkal!

smaller_edinburgh_solar_coop_launch_08_copy_preview.jpeg

 

Skóciában például attól működnek a kezdeményezések, hogy a skót kormány konkrétan kitűzte: 2020-ig 500 MW közösségi, helyi tulajdonú megújuló energia beruházás fog megvalósulni náluk. A helyi közösségek úgy beindultak, hogy már 2015 végén elérték az 508 MW beépített kapacitást, és a folyamatban levő tervekkel együtt hamarosan elérik a 679 MW-ot. Ennek elérésében fontos szerepe van az állam által 2011 óta működtetett Közösségi és Megújuló Energia Alapnak (CARES), amely helyi energiaügynökségi tanácsadást és vissza nem térítendő támogatást és hitelt nyújt a közösségi elemet is tartalmazó megújuló energiás helyi beruházások számára. A rendszer tehát egyfajta inkubátorként segíti a közösségi energiás kezdeményezéseket, a tervezéstől a megvalósításig.

A múlt heti varsói közösségi energia konferencián az egyik skót szerveződés tagját, Alexet faggattam arról, milyennek találta a CARES rendszert, ajánlaná-e máshol is a bevezetését. Szerinte jól működik, hogy a támogató rendszer igazodik a projektek egyes állomásaihoz: van egy kezdő támogatás a helyi közösségi megújuló energia projektötlet kialakításához; az előzetes tervezési hitel segíti a reális és konkrét (üzleti) tervek, megvalósíthatósági tanulmányok elkészítését, majd a tervek alapján hosszú távon is életképes, az engedélyig sikeresen eljutott kezdeményezések a megvalósításhoz támogatást kaphatnak a Megújuló Energia Befektetési Alapból. Ráadásul a különösen innovatív helyi tervek, amelyek pl. több különböző megújuló erőforrás használatára épülnek vagy újszerű energia-elosztó, tároló rendszereket fejlesztenek, vissza nem térítendő támogatást kaphatnak az Infrastruktúra és Innovációs Alapból. A pályázati online űrlap kitöltése nem okozott különösebb gondot, konkrét terveket kell beírni, gyors bírálatú és felhasználó-barát, igaz a megvalósításra biztosított időszak elég rövid, azaz valóban csak a jól előkészített tervek valósulhatnak meg.

A Közösségi és Megújuló Energia Alap az elmúlt 4 évben több, mint 300 projektet támogatott. A skót kormány a kezelésével egy négy tagból álló konzorciumot bízott meg, melyben megtalálható környezetvédelemmel, szociális ügyekkel foglalkozó civil szervezet és energia ügynökség is.

 

dsc_0308-1024x685.jpg

 

A fenti kezdeményezések népszerűsítésében, segítésében a Közösségi Energia program skót megvalósító szervezete, a Föld Barátai Skócia is aktívan részt vett. Olyannyira, hogy a zöldszervezet elnöke, Richard Dixon az egyik tagja a legújabb, Edinburgh-ben indult napelem energiaszövetkezet igazgatóságának. 25, városi tanácsi tulajdonú tetőn helyeznek el összesen 1,5 MW teljesítményű napelemet. A város lakosai min. 250 db - max. 100 000 db, £1 értékű szövetkezeti részvényt vásárolhattak, ezzel az Edinburgh Community Solar Cooperative energiaszövetkezet tagjává válhattak. A tagok a részesedésük arányában kapnak a beruházás hasznából (a termelt megújuló áram átvételéből), amely garantált min. 5%-os profitot jelent. Az ezen felüli haszon közösségi alapba megy, és a szövetkezeti közösség maga dönt, hogy milyen fejlesztésre fordítsák. A  szükséges £1,400,000 –ot már össze is gyűjtötték a projekt indulásához részjegyekből és CARES hitelből, további infók itt: www.energy4all.co.uk   és  http://www.edinburghsolar.coop/

Az alábbi videóban Anne, a Föld Barátai Skócia közösségi energia programfelelőse 3 percben tudósít a szövetkezet lényegéről:

 

Mit tanulhatunk ebből, hogyan alkalmazható itthon?

Bár az energiapolitika, állami támogatási rendszer itthon nem kedvez kifejezetten a közösségi energia kezdeményezéseknek, az új KEHOP szemléletformálási kiírásban lehetőség nyílik ilyenek tervezésére, kapcsolódó szemléletformálásra és bemutatóhely megvalósításra, szervezetek, önkormányzatok számára. A skót példából tanulhatunk civil kurázsit, ill. hogy reális és jól előkészített műszaki-üzleti tervet kell kidolgozni; a megújuló áram átvételi ára itthon is biztosíthat 4-5%-os hasznot a közösségi befektetőknek, potenciális energiaszövetkezet-tagoknak. A haszon egy része vagy 5% feletti hányada közösségbe való visszaforgatására jó ötlet a közösségi alap létrehozása, itthon hasonló példa a szekszárdi klíma alap.

A CARES rendszer adaptálható lenne itthon, de a jogi-admin-pénzügyi környezet most nem segíti ezt. Viszont már mai is számos olyan civil és egyéb szervezet működik, amely helyi energia tanácsadást végez, ld. GreenDependent-től az Energia és Környezet Alapítványig. Itthon is egyre több a szociális szövetkezet vagy az élelmiszer-ellátás köré szerveződő közösségi vállalkozás, ezek egy része az energia-önellátás növelésére energiás fejlesztésekben is gondolkodik. Az MTVSZ együttműködik több önkormányzattal és szervezettel, akik közösségi energiás fejlesztéseket terveznek – bízunk benne, hogy a közeljövőben hírt adhatunk az elindulásukról!

Összeállította: Botár Alexa, MTVSZ

Fotók, anyagok: http://www.communitypower.scot/case-studies/projects/

A további nemzetközi példákkal, tanulságokkal, a varsói konferencia további érdekességeivel és a hazai helyzettel, tervekkel a következő blogcikkekben foglalkozunk.

 

TTIP: a német bírói szövetség ellenzi új befektetésvédelmi rendszert

Írta fidusz , 2016. február 05. 09:46 , 1 hozzászólás

Címkék: szabadkereskedelem ICS TTIP ISDS StopTTIP

A német bírói szövetség (DRB) elutasítja az Európai Bizottság befektetési bírósági rendszerre (ICS) vonatkozó javaslatát, amely az elképzelések szerint része lenne a tervezett EU-USA "szabadkereskedelmi" egyezménynek (TTIP). A német bírók szerint nincs jogi alapja egy ilyen befektetési bírósági rendszer létrehozásának, és szükség sincs rá.

isds-lite.jpg

Téveszmék a klímaváltozásról Nr.7: A klímaváltozás csupán környezetvédelmi ügy

Írta MTVSZ_Alexa , 2015. december 27. 21:04 , Hozzászólsz?

Címkék: éghajlatváltozás igazságosság tévutak

 

Ma az éghajlatváltozás kétségtelenül az egyik legnagyobb veszély, amely bolygónkat fenyegeti. Letagadhatatlanok környezeti összetevői: a hőmérséklet- és a tengerszint-emelkedés, állat- és növényfajok tömeges kihalása, pusztító időjárási szélsőségek pl. viharok, árvizek és aszályos időszakok, az évszakok váltakozásának felborulása. 2015 telén a globális felmelegedés 1 °C-kal meghaladta az ipari forradalmat megelőző átlaghőmérsékletet, és ezzel már a fele meg is valósult a (az igazából amúgy is elégtelen) kritikus 2 °C-os hőmérséklet-emelkedési küszöbnek.

 

Ide kattintva szimulációs videofelvételek láthatók különböző nagyvárosok víz által fenyegetett részeiről. E fiktív felvételek jövőbeni forgatókönyveket mutatnak be arra az esetre, ha a globális felmelegedés és egyéb tényezők változásai jelentősen meghaladnak kilenc meghatározott környezeti indikátort (planetary boundaries). (Egyébként három indikátor alapján a Föld máris túllépte az erősen kockázatosnak tartott határt és kettő alapján már belépett a bizonytalan zónába.) A National Geographic honlapján egy kisebb Észak-Amerika látható. Ez azt modellezi, hogy mi történne e földrésszel, ha bolygónkon minden jég elolvadna.

 

Bármilyen ijesztőek is e modellek, realisztikusan jelzik az éghajlatváltozás nyomán bekövetkező esetleges következményeket. Még hosszan sorolhatnánk azokat a katasztrofális hatásokat, amelyek már jelenleg is tapasztalhatók a bioszférában.

 

Ha csupán környezeti kérdésként kezelik az éghajlatváltozást, az indokolatlanul leegyszerűsíti a problémát. E poszt célja éppen az, hogy bemutassuk az éghajlatváltozás különböző hatásait a Föld különböző részein.

  myth7_gn_to_gs.jpg

Téveszmék a klímaváltozásról Nr.6: Megállapodás kell – bármilyen, bármi áron!

Írta MTVSZ_Alexa , 2015. december 22. 19:54 , Hozzászólsz?

Címkék: éghajlatváltozás tévutak Párizsi Megállapodás

 

Amikor akadoznak az évente tartott klímatárgyalások, gyakran hallható, hogy „még egy összetákolt eredmény is jobb, mintha semmilyen sincs”. A nemrég véget ért párizsi klímacsúcs (COP21) kapcsán is többen aggódtak, hogy semmilyen egyezmény sem születik: „Túl sokat nem is várhatunk. A kérdés nagyon összetett. Mivel csaknem kétszáz ország képviselői tárgyalnak, lehetetlen tökéletes egyezményt készíteni. Ha tökéletességre törekszünk, még a jót sem érjük el”. Brice Lalonde, az ENSZ egyik főtitkárhelyettese odáig ment, hogy kijelentette: a megállapodás tartalma kevésbé fontos, mint hogy egyáltalán megszülessen. Ezek célja a várakozások lehűtése és az, hogy azt is elfogadtassa, hogy ha esetleg a megállapodás és az általa előírt intézkedések nem igazságosak.

A Párizsi Megállapodás végül december 12-én megszületett. Az alábbiakban az előzetes szakmai elvárásokkal összevetjük, hogy megnézzük, mennyire léptünk a megállapodással ténylegesen előre a klímavédelemben.

( JELMAGYARÁZAT: zöld: előrelépés, pozitív klímavédelmi irány; sárga: figyelni kell rá/még fontos vitás pont; piros: hátralépés, klímavédelmi vagy klíma-igazságossági szempontból negatív )

 afrika_res_abra.png

 

Téveszmék a klímaváltozásról Nr.5: Pusztán életmódváltással kezelhető a klímaváltozás

Írta MTVSZ_Alexa , 2015. december 21. 12:07 , 2 hozzászólás

Címkék: életmód éghajlatváltozás tévutak


A téveszme

Ha az éghajlatváltozásra terelődik a szó, újra meg újra előjön: változtatni kell az életmódunkon! „Ne járj kocsival, ne egyél húst, kapcsold le a villanyt, ha kimész a szobából és vegyél környezetbarát termékeket – és mindezzel máris megmentheted a világot az éghajlatváltozástól” – hozakodnak elő.

E posztban egyáltalán nem az ellen szólunk, hogy váltsatok át környezetbarátabb életmódra. Arra akarjuk felhívni a figyelmet, hogy egyesek miként használják az ilyen tanácsokat arra, hogy eltereljék a figyelmünket a klímaválság valódi okairól, és hogy a felelősséget a rendszerről az egyénre hárítsák. Áttekintjük, hogy hosszú távon az ilyen javaslatok miért kedvezők pl. a nagyvállalatoknak, hiszen általuk növelhető a fogyasztás és elkendőzhető a vállalatok környezetileg és társadalmilag káros tevékenysége. Ráadásul ismételgetésükkel az éghajlatváltozás valódi veszteseit is annak okozóinak lehet kikiáltani, hiszen az egyénekben így lelkiismeret-furdalás kelthető.

 

  1. Az éghajlatváltozást nem elsősorban az egyének viselkedése okozza

Ha pusztán életmódunk megváltoztatásával megállítható lenne az éghajlatváltozás, akkor kijelenthető lenne, hogy már eleve főleg az életmódunk okozta azt. Nem mintha egyénenként vagy közösségi szinten semmit sem tehetünk: nagyon is fontos, hogy nyomást gyakorolhatunk a vállalatokra és kormányokra, hogy változtassanak politikájukon. De teljesen félrevezető az állítás, hogy a lakosság egyedül a felelős e kérdésben.

 

MTVSZ blog

A Magyar Természetvédõk Szövetsége (MTVSZ) blogbejegyzései.

Hozzászólások

Címkék

1% (1) 7tévhit klímaváltozásról (1) adócsalás (1) adóelkerülés (1) adományozás (1) adóparadicsomok (1) Agent Orange (1) agroüzemanyagok (3) akció (1) akciónk (2) aktivizálódj (16) atom (4) atomerőmű (5) autóipar (1) autómentes nap (1) Bankfigyelő (3) bányaprojekt (1) barátai (1) Berlin (1) biodiverzitás (2) biogazdálkodás (1) biokert (2) börzsőny (1) cancún (20) CETA (4) cop16 (20) cop17 durban (5) cop18 doha (3) cop19 varsó (1) COP21 Párizs (7) cop21 Párizs (1) csarna völgy (1) cselekedj (2) csernobil (2) cunami (1) dieselgate (1) EBRD (4) EFSA (1) egészség (1) éghajlatváltozás (37) EIB EBRD (1) élelmiszer-önrendelkezés (10) élelmiszer önrendelkezés (1) életmód (1) ellenállás (1) energia (11) energiabiztonság (4) energiatakarékosság (15) energiatudatosság (3) energia kutatás (1) erdő (2) eredményhirdetés (1) értékelés (6) esőerdők (1) EU (3) Európai Bizottság (1) Európai Parlament (4) eu elnökség (1) eu költségvetés (2) fejlődő országok (1) felvonulás (1) fenntarthatóság (1) fesztivál (1) fiatal föld barátai (4) film (2) fogyasztás (8) föld (2) földrengés (2) földspekuláció (1) földszerzés (1) földtörvény (1) földzsákmánylás (5) föld barátai (26) Föld Barátai (4) föld napja (1) folyószabályozás (1) fotó (1) fukusima (2) fűszernövények (1) gáz (2) gazdasági (1) gázvezeték (1) génmanipuláció (2) génmódosítás (4) génpiszka (13) glifozát (2) globális akciónap (1) globalizáció (4) GMO (2) GMO-Kerekasztal (1) gólya (1) Green-Go (1) gyógynövények (1) gyomirtó (2) háztartás (3) hellókarácsony (1) honlapajánló (2) hulladék (1) hülyeség kora (1) IARC (2) ICS (1) igazságosság (1) ISDS (2) japán (1) jelentés (2) jó példák (1) katasztrófa (1) képek (4) késés (1) kiadvány (1) Kishantos (3) kitermelőipar (1) klíma (1) klímapolitika (25) klíma igazságoság (5) költségek (4) konferencia (20) könyv (1) környezeti-társadalmi károk (1) közösségépítés (4) közösségi energia (5) közösségi kert (1) kukorica (1) kutatás (2) land grab (5) Lechner Judit (1) levél (1) lobbi (1) magvetés (2) Malmström (1) marco jelenti (19) megújuló energia (2) millenniumi celok (2) Mongólia (1) Monsanto (1) MTVSZ (5) NAFTA (1) nemzeti parkok (1) no2ISDS (2) no gmo (1) nyeleni europe forum (1) nyersanyagok (1) nyílt (1) offsetting (1) ökológiai lábnyom (1) olajpálma (1) olajszennyezés (1) olkiluoto 3 (1) önkénteseink (2) palagáz (1) pályázat (5) Párizsi Megállapodás (1) pénz (1) petíció (11) pro natura svájc (1) radioaktív (2) rákkeltő (2) reaktor (3) regionális fejleztés (2) reménysugár (1) riadólánc (1) Rio+20 (1) romániai ősz (1) Roundup (1) Seralini (1) shell (1) StopTTIP (13) strukturális alapok (2) sugárzás (2) szabadkereskedelem (13) szalmaépítészet (2) szavazás (1) szénerőmű (1) szökőár (1) tájfajták (2) talajpusztulás (1) technológia (1) természetvédelem (4) termőföld (6) tévutak (4) tilos rádió (1) tippek (5) tisza (1) toma jelenti (2) TTIP (15) TTIPkedd (1) TTIPtuesday (1) tüntetés (2) válság (1) védett fajok (2) Verespatak (1) vers (1) verseny (2) vetélkedő (1) vetőmagok (1) vetőmagszennyezés (1) videó (1) video (10) világbank (2) víz (2) vízgazdálkodás (1) vízierőmű (1) víztúlfogyasztás (1) VWgate (1) WHO (2) WTO (1)

Közösség

Kövess minket a Facebookon!

Olvass minket a Twitteren!