Felbőgnek a motorok - Ferihegy húsz év múlva

Írta Farkas Dorka , 2023. október 11. 12:49 , Hozzászólsz?

Írta: Marton  Miklós

Felbőgnek a motorok - Ferihegy húsz év múlva

Felbőgnek a motorok, nekilódul a repülő, elemelkedünk, a hatóművek megbízhatóan dolgoznak. Hirtelen kertesházak rohannak alánk, csinos házak, egész városrész, meglepően közel. Itt laknak emberek? Milyen lehet itt lakni? Egyáltalán, vajon hányan laknak itt?

 

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér (közismerten Ferihegy) hangját mintegy egymillió ember „élvezi”. Közülük sokan a zajhatáson túl a levegőben lévő és a kertekre, házakra leülepedő, a csapadékkal a talajokat és a beszivárgással a talajvizet is érintő szennyező anyagok miatt is szenvednek. A légszennyezés tekintetében a reptér hatásterülete -legszűkebben mérve, ahol a repülésből eredő mikropor-koncentráció a normál érték 2-13-szorosa - egy 9 kilométeres kör. Ezen a területen félmillió lakos súlyosan érintett, azaz évtizedek óta és ki tudja, még meddig ki van téve a repülőtérrel kapcsolatos légszennyezés káros egészségügyi hatásainak. Nagyjából őket érinti a zajterhelés nagyrésze is, bár a legnagyobb részben a felszállópályák közelében élő mintegy 70-80 ezer embert.

 

repter_blogcikk_kep_01.jpg

80 dB-es zajkontúrok a futópálya körül le- és felszálláskor korszerű, jelenleg is gyártott olyan repülőgépek esetében, amelyek éppen megfelelnek a 16-os melléklet I. kötetének fejezeteiben foglalt zajhatároknak. Forrás: EEA

 

A hatályos szabályozás éjfél és hajnali 5 óra között (a „mélyalvási” időszakban) legfeljebb 6 repülést engedélyez. Valójában volt olyan éjszaka, hogy 36 repülési műveletre is sor került. Persze a légiforgalmat el lehet terelni, más városrészek fölé irányítani. Mára már rengeteg variációt kipróbáltak: az egyetlen budapesti terület, ahol talán nem zavaró a repülők zaja, az a Várnegyed. A zaj pedig válogatás nélkül rombol: mindenki idegrendszerét károsítja, és a hatások sokszor évekkel később jelentkeznek.

 

Repülők hangja és a repülőtér zaja

Cikkek tucatja adta hírül, hogy az állam a repülőtér tulajdonjogának visszavásárlását tervezi. Ahogy megtudtuk: „év végéig lezárulhatnak a tárgyalások”. Persze találgatások sora indult a vételárról és a motiváló okokról.

Szeptember közepén azt is megírták, hogy a Kúria hatályon kívül helyezte a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér környezetvédelmi engedélyét, majd pár nappal később egy másik per során a bíróság semmissé tette a repülőtér zajgátló-védőövezet határozatát. A két ítélet hatályos, bár azokat eddig csak szóban hirdettek ki. Mindez kérdések sorát indította el.

 

Kérdések sora

Ha az állam valóban visszavásárolja a repülőteret, vajon gondos gazdája lesz a reptérnek? Ahogyan egy nemrégiben megjelent cikk fogalmaz: „állami irányítás esetén elvárható, hogy a pénzügyi szempontokon túl más célok is érvényesüljenek”, de helyet-kap-e a szempontok között a környezet védelme is? Figyelembe veszi-e az állam, hogy ő, mint tulajdonos, egyúttal az érintett százezrek egészségért is felel?

 

Vajon működhet-e a repülőtér környezetvédelmi engedély, és hatályos zajgátló-védőövezet nélkül? A kérdés persze erősen költői, hiszen nemigen tudjuk elképzelni Magyarország fővárosát működő repülőtér nélkül. De vajon mennyi időbe telik egy új környezetvédelmi engedély megszerzése úgy, hogy annak érdemi feltételeit is teljesítik, beleértve a hatásterület egészére kiterjedő, nyilvános mérő- és megfigyelőrendszert? És vajon az új zajgátló védőövezet kijelölésébe be fogják-e vonni a helyi lakókat, a szakembereket?

 

Vajon az Európai Befektetési Bank, amely a repülőtér fejlesztéseit finanszírozta, pótolja-e végre a hitel biztosítása során vétett korábbi hiányosságait? Vagy a bank, amely a honlapján a fenntarthatóság apostolának hirdeti magát (We invest in a sustainable future for all”), bár a hitelezés menete során számos szabályt megszegett, és ezt el is ismerte, azt nem teszi jóvá?

 

Vajon várható-e, hogy az EU zajszennyezést érintő szabályozása a technológiai fejlődést követve szigorodni fog? Merre kíván menni au EU a repülés ügyeiben? Vajon lehetséges-e, hogy a lakosságot érintő zaj EU-s küszöbértékei közeledjenek a WHO által ajánlott értékekhez? Vajon tényleg bevezetik-e a repülőgépek üzemanyagának megadóztatását (kerozinadót), illetve a fosszilis üzemanyagadót (karbonadót), ahogyan azt a napokban egy új uniós biztosjelölt kijelentette? Ahogyan fogalmazott:

„Amikor az autómmal elmegyek egy benzinkúthoz, a fizetett összeg 50-60%-a adó. De amikor egy repülőgépet tankolnak, nem kell adót fizetni – nulla.”

 

Vajon a zaj kérdését szabályozó jogi rendszer alakítható-e úgy, hogy az a légiforgalomhoz is jobban illeszkedjen? Jelenleg időben átlagolni kell a mért értékeket, és mivel a légiforgalom zaja ugyan magas értékeket ad, de csak rövid ideig, amíg a repülő elszáll (ez az ún. „impulzusos zaj”), ezért a kapott átlagértékek rendre egészen csekély zajszennyezésről tanúskodnak. Vajon az állam, mint gondos gazda, kialakít egy, a környékbeli lakosokat védő szabályozást?

 

Vajon mekkora forgalmat visel el Ferihegy környéke? 1976-ban, a második futópálya tervezésekor azt mondták, hogy a repülőteret 6 millió utas/ év forgalomig lehet fejleszteni, addigra új repteret kell építeni. Később a tulajdonosok körében volt egy olyan mondás, hogy 2020-ban 20 millió-, 2030-ban 30 millió-, 2040-ben 40 millió utas forgalma lesz Ferihegynek, de ennek sem volt semmi alapja sem. 2011-ben felmerült „alternatív repülőtér fejlesztési lehetőségének vizsgálata” is, akkor ezt egyéb követelések között 11 polgármester írta alá, de minden maradt a régiben. 2017 körül volt egy 1200 fős felmérés a repülőtér környékén lakók körében. Akkor a válaszolók többsége azt írta, hogy elköltözne onnan, de nem tud. Vajon most mit mondana egy hasonló felmérés?

 

Megoldható-e az, hogy a zajnak leginkább kitett lakókat ne csak az ablakok szigetelésével kártalanítsák, mert attól még a kert, az utca nem használható, attól még repedeznek a falak, hullanak a tetőcserepek? Vajon lehetséges-e olyan méltányos kivásárlás, amely valóban lehetővé teszi a reptér mellől való elköltözést, elmenekülést? Vagy a kivásárlás csak rontana a helyzeten, mert az legitimálná, hogy a városban ekkora légiforgalom legyen? 

 

repter_blogcikk_kep_02.jpg

A repülőtéri zajkezelés kiegyensúlyozott megközelítése: 1) Zajcsökkentés annak forrásánál 2) Területhasználati tervezés és gazdálkodás 3) Zajcsökkentési műveleti eljárások 4) Működési korlátozások. Forrás: EEA

  1. A zaj csökkentése annak forrásánál olyan kutatási programokkal, amelyek célja a repülőgépek zajának technológia és tervezés révén történő csökkentése.
  2. Területhasználati tervezés és gazdálkodás: az összeférhetetlen fejlesztések elkerülése, mint amilyen például a lakónegyedek kialakítása zaj-szennyezett területeken
  3. Zajcsökkentő műveleti eljárások [5], amelyek lehetővé teszik a repülőtér körüli zaj csökkentését vagy újraelosztását, és kihasználják a modern repülési navigációs rendszerek lehetőségeit
  4. Repülőgépekre vonatkozó üzemeltetési korlátozások, amelyek korlátozzák a repülőtér megközelíthetőségét vagy működési kapacitását például zaj-határértékekkel, vagy repülési korlátozásokkal.

 

De a legfőbb kérdés nem ez. A legfőbb kérdés az, hogy hogyan tervezzük Budapest légiforgalmát most, és 20 év múlva? Van erre bárkinek átfogó elképzelése? Tényleg folyamatosan nőni fog a személyforgalom? Az hány utast és mennyi cargo-szállítmányt jelent majd? A két meglévő terminál mellé megépül-e a tervezett harmadik? Tényleg Budapesten lesz a Távol-Kelet logisztikai hídfőállása? Az hány teherszállító repülőt jelent naponta? Igaz lehet a meredek növekedést jósoló jövőkép? És mindez hogyan egyeztethető a környezeti szempontokkal és a klímavédelemmel? Vajon lehet-e Európa egyik legélhetőbb és legversenyképesebb országa az, amelynek a fővárosában egymillió ember szenved a folyamatos zajtól?

 

Ferihegy, mint állatorvosi ló

A repülőtér valóságos állatorvosi ló: egyszerre gazdaságot serkentő és környezetet romboló. Gazdasági szektorok sora épül a gyors szállítás lehetőségére, egész logisztikai városok települnek a repülőterek köré – és akkor még nem is említettük a gyorsan fejlődő turizmust. A károsultak pedig nem csak a távoli védett természeti területek, hiszen a Ferihegyre leszálló-, és onnan induló repülők hangjára százezrek ébrednek. És bizony sokszor nem akkor, amikor szeretnének.

Vajon hogyan egyeztethetőek a különböző vélemények, érdekek? Vajon kialakítható-e egy közös jövőkép, egy repülési stratégia? A feladat összetett, mint maga a kérdéskör. A megoldás minden bizonnyal egymás véleményének megismerésében, megértésében rejlik.

 

További információ:

A cikk a Közép-magyarországi Zöld Kör és a Magyar Természetvédők Szövetsége együttműködésében, a Global Greengrants Fund támogatásával készült.

Repülőtér vásárlás: Állj! Pénzt és életet!

Írta Farkas Dorka , 2023. szeptember 18. 09:14 , 4 hozzászólás

Írta: Marton Miklós    

Repülőtér vásárlás: Állj! Pénzt és életet! 

 

A Ferihegyi Repülőtér tervezett állami tulajdonba vétele jó alkalmat jelenthet a környezeti és társadalmi problémák rendezésére. Különösen azért, mert ha erre az adásvétel előtt nem kerül sor, akkor azt a magyar adófizetők együtt fizetik majd meg: a pénzükkel és az egészségükkel. 

  

Csak én érzem úgy, hogy egyre hangosabbak Budapesten a repülők? Más is úgy érzi, hogy egyre nagyobb a zaj? Igen, egyre több a repülő. Igen, mást is zavar. Persze lehet nem odafigyelni, de attól még a zajszennyezés hat, rombolja az idegrendszert. A zaj okozta idegrendszeri károsodás tipikusan olyan, ami nem azonnal jelentkezik: nehéz megmutatni az összefüggést zajos környezet, és az akár évekkel később jelentkező idegösszeroppanás között. 

  

Kis városszéli reptérből nemzetközi csomópont 

  

A Ferihegyi Repülőtér 1950-ben nyílt meg, akkor évi 49 ezres utasforgalommal. 2022-ben a forgalom meghaladta a 22 milliót, tehát a növekedés három nagyságrendet ölel fel. 

A légszennyezéssel érintett zónában mintegy egymillió ember él, a zajszennyezés ennél még több embert érint. Mivel „Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez” (Alaptörvény XXI. cikk), ezért a repülőtér tervezett állami tulajdonba vétele kedvezhet a problémák rendezésének. 

  

A probléma pedig nem kicsi. 

  

„Borzasztó a hangerő. A kerozin csillog a kerti esővízgyűjtőben” – mondják. „Mióta van a CARGO, azóta telepakolják a gépeket, alig tudnak felemelkedni.” Azt mondják, hogy azóta érezhetően nehezebben szállnak fel a repülők, zajosabbak, sőt sokszor a kertekben érezni a motor keltette szelet. „Pár hete is volt tetőbontás.” (A Budapest Airport is elismerte, hogy “A két futópálya meghosszabbított tengelyében, a nagyjából 4 kilométeres távolságon belül található lakott területeken, Vecsésen és a XVII. kerületi Rákoshegyen előfordulhat, hogy a házak felett átrepülő leszálló gépek után jelentkező légörvények a földfelszínt elérve bizonyos körülmények esetén károkat okoznak a házak tetőhéjazatában.” 

 

„Pár hete is volt tetőbontás.” 

 

Repülőgépek jelenlegi zajterhelése városi belterületen, környezeti zajból magasan kiemelkedve eléri a hangelfedés szintjét. Ekkor már ellehetetlenül a kommunikáció, ez lakóövezetben családok életét teszi tönkre, iskolák esetén megnehezül az oktatás és a tanulás, munkahelyi környezetben pedig a fokozottabb koncentráció hamar dolgozó kimerüléséhez, teljesítményének romlásához vezet - különösen, ha az éjszakai pihenés is repülőgépek által megzavart volt. Budapest közparkjainak, rekreációs területeinek jelentős minőségi romlásához vezet az állandóan jelenlévő repülési zaj. Jellemző, hogy az egyre gyakoribb teherszállító repülők kimagaslóan nagy zajterhelése groteszk módon nem fér bele a zajmérők 90 decibelig skálázott grafikus megjelenítésébe. 

 

Budapesten és az agglomerációban jelenleg kétféle terület létezik: ahol már most is jelentős mértékű a terhelés, illetve ahol a most még csendes területeken a forgalom növekedésével garantáltan meg fog jelenni a probléma.  

Mostanában Dél-Buda kapja a forgalom jelentős részét. Sokan panaszkodnak, hogy nem tudnak aludni, a kialvatlanság pedig rombolja az idegrendszert. Az alvásmegvonás, az egy háborús kínzási módszer” – emlékeztetett egy érintett. Sok városrészi csoport csak odáig akar menni az ügyben, hogy a forgalom ne őket érintse, a repülők ne arra szálljanak. Ez a „mindegy hol, csak ne itt” hozzáállás, amivel könnyen egymásnak lehet ugrasztani az érintetteket. Egy szakértő szerint azt a vitát, hogy az Egyes vagy a Kettes pályát használjuk-e, még a kőbányaiak egymás ellen hergelésében is ki lehet játszani. Márpedig a széthúzás a történelem során még soha nem vezetett sikerre. 

 

  

Átlagos nap Butapesten, 31-es pályairány: kékkel felszálló, pirossal leszálló gépek, zölddel kisgépes forgalom 

 

Éjjel is sok repülő érkezik. Éjszakai légtérzár nincsen. Egyáltalán. Üllő felől sorban érkeznek – azt a városiak talán nem is tudják. Onnan aztán gurulnak visító hajtóművekkel az Egyes pályához.” 

„Hátrányos helyzetűek lettünk” - fogalmazott egy közelben élő. Mikor ideköltöztek, akkor még nem volt ilyen zajos a reptér. Ma meg már nem tudnak elköltözni, mert a házuk az eredeti érték töredékét sem éri. „Meg sem merem hirdetni a házat. …Vagy hívjak vevőt akkor, amikor éppen nem arrafelé repülnek?” 

  

Mit tehetünk? 

  

2011-ben az érintett kerületek polgármesterei egyebek mellett az alábbi követeléseket fogalmazták meg: 

  • Részletes környezetvédelmi hatásvizsgálat készítése: mekkora maximális kapacitással, milyen feltételekkel működhet a jövőben Budapest közvetlen határában a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér Zajgátló védőövezet kijelölése az érintett önkormányzatok egyetértésével 
  • Alternatív repülőtér fejlesztési lehetőségének vizsgálata (pl. cargo és „fapados” forgalom) 
  • Budapest és az agglomeráció fölötti légiközlekedési irányok és magasságok meghatározása érdemi hatásvizsgálat útján  
  • Érdemi zajcsökkentő intézkedések, beruházások az üzemeltető Budapest Airport Zrt. részéről.   

 

2011 óta sok minden megváltozott. Az egyetlen előrelépés, hogy 2013 júliusában átadták az új hajtóműpróbázó helyet - ahová a nagyobb repülők nem férnek be. Az alternatív repülőtér gondolata háttérbe szorult, ugyanakkor az éghajlati meggondolások (többek között a 2022-es aszály és az elmúlt szokatlanul enyhe tél hatására) viszont előtérbe kerültek. A fenti követelések terén azonban alig történt előrelépés, így azok változatlanul rendezésre várnak. Amiben egyetértés van, az csak az, hogy a kérdéskör sokszereplős és nagyon összetett. 

  

Számos és egyre több érintett civil közösség, szakértő keresi a megoldási lehetőségeket. 

 

Van olyan szakember, aki szerint megengedhetetlen, hogy míg a légszennyezettség kérdését szigorúan kezeli au EU Bizottság, addig a zajszennyezés kérdését érzékelhetően kerüli. Szerintük tehát perelni kellene a Bizottságot. 

  

Sok szakember a szabályozás oldaláról közelíti a kérdést. Ők gyakran mondják, hogy a teljes zajvédelmi szabályozási rendszer újragondolást igényel, egyfelől azért, mert a légiközlekedés zajszennyezése nem csak néhány száz környékbeli lakost érint. Másfelől meg azért, mert a repülők hangja ugyan kimagaslóan magas és erős, de jellemzően csak rövid idejű. Ha tehát a régi módszereknek megfelelően a zajhatást 8 vagy 24 órára átlagoljuk, akkor az eredmény nevetségesen kicsi. Jellemző, hogy az egyre gyakoribb teherszállító repülők kimagaslóan nagy zajterhelése groteszk módon nem fér bele a zajmérők 90 decibelig skálázott grafikus megjelenítésébe. Ahogyan egy szakértő fogalmazott: „A zajvédelmi rendeletek direkt úgy vannak kialakítva, hogy a repülés okozta rövid ideig tartó nagy zajt ne kelljen szankcionálni.” 

 

A szankcionálás, avagy a repülőtér működési szabályzata szerinti mélyalvási üzemelési díj bevezetése ugyanakkor egyrészt indokolt, másrészt visszás, ugyanis a károkozás megfizethetőségét sugallja. Ráadásul az érintetteknek örülniük kellene annak, ha minél magasabb a reptér által így beszedett összeg, hiszen ezt fordítják a zajszigetelési programra. Az egy külön kérdés, hogy  az ebből a hálószobák ablakaira biztosított plusz egy üvegréteg és a szellőző berendezés sokak szerint keveset ér: az ingatlanok teljes zajszigetelésére lenne szükség - bár a kertvárosias területen az ingatlanok kertje így is élhetetlen marad. A zajszigetelési program tehát mindenképpen csővégi álmegoldás. 

 

  

 Ferihegy forgalmának változása az elmúlt 20 évben 

(2002-2022 adatok: KSH, 2023-2026 előrejelzés: 2020-as díjszabályzat IX. melléklete) 

 

Sokak szerint a kérdést jóval szélesebbe kellene kezelni. Nem elég a repülés zajhatását figyelembe venni, de figyelembe kell venni annak légszennyezését is, sőt annak éghajlati hatását is. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség kiemelte, hogy a repülés ötször több üvegházgázt bocsát ki, mint a vasúti közlekedés. A 2022-es Európai légiközlekedési környezetvédelmi jelentés hivatkozása szerint „Az IPCC 6. értékelő jelentése 2022-ben megjegyezte, hogy a felmelegedés 1,5°C-ra történő korlátozásához az üvegházhatású gázok kibocsátásának azonnali, gyors és nagymérvű csökkentése szükséges, továbbá, hogy a repülési ágazat továbbra is a fokozott éghajlati veszélyekhez való alkalmazkodás korai szakaszában jár.” 

  

Ami biztos, hogy a Ferihegyi Repülőtér fejlesztését biztosító Európai Beruházási Bank igen komoly mulasztásokat követett el. Ezt azóta maga a bank is elismerte, de nem pótolta.  

  

Az EBB-nek akkor is ragaszkodnia kell finanszírozott projektek társadalmi és környezeti hatásainak alapos felméréséhez, ha azt a helyi hatóságok nem várják el. Az európai unió bankjának – a közösségi normák szerint - elő kell írnia a finanszírozott projekt információinak megosztását és a nyilvános konzultációkat, mégpedig a projekt korai, tervezési szakaszában, amikor még érdemi lehetőség van a projekt módosítására. 

A repülőtér bővítését finanszírozó Európai Beruházási Bank a honlapján (közvetlenül a bank elnöke képe mellett) büszkén állítja, hogy az Európai Unió bankjaként segíti a fenntartható fejlődés eljuttatását mindenki számára (”The EIB is the bank of the European Union. We invest in a sustainable future for all”). Valójában a bank nem tette elérhetővé a finanszírozott projekt információit, és a reptércég eddig nem folytatott érdemi egyeztetéseket az érintett lakossággal. Környezetvédő szervezetek azóta is igyekeznek kicsikarni a cégtől és az EBB-től a kötelező intézkedéseket. 

  

Ha az államé lesz a repülőtér 

Az utazáshoz való jog nem sértheti az egészséges környezethez való alapjogot. A repülőtér vásárlására tervezett összeg fájóan hiányzik olyan területekről, amelyek rendezése az állam alapvető feladata; ilyen például a közösségi közlekedés fejlesztése is. Amennyiben a magyar állam többségi tulajdont szerez a reptéren, úgy az ezzel járó problémákat is magára veszi, ahogyan erre Lázár János miniszter úr 2023. március 6-án a parlamenti beszédében is utalt.  

 

Látva a problémák szerteágazó voltát, kimondható, hogy az államra sok teendő marad: erre fel kell készülni, mikor a vásárlásról döntenek. Éppen ezért az EBB által elismert teendőket az eladó félnek még az adásvétel előtt rendeznie kell. A zajvédelmi zónákat megbízható adatok és érdemi lakossági konzultáció alapján ki kell terjeszteni. A leginkább érintetteknek fel kell ajánlani a méltányos kivásárlást és az eddig elszenvedett egészségügyi és környezeti károkért való kompenzációt. 

  

Ha ez az adásvételig nem történne meg, akkor az Európai Beruházási Bank és a Budapest Airport Zrt. mulasztását a jövőben minden magyar adófizető fizetné meg, ráadásul duplán: a pénzével és az egészségével. 

  

További információ: 

  

A cikk a Közép-magyarországi Zöld Kör és a Magyar Természetvédők Szövetsége együttműködésében, a Global Greengrants Fund támogatásával készült. 

Szennyező repülőtér mögött piszkos bankügyek

Írta Farkas Dorka , 2023. május 24. 14:17 , Hozzászólsz?

Vendégcikk a Közép-magyarországi Zöld Körtől

A Ferihegyi Repülőtéren (hivatalosan: Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér) jelentős fejlesztések zajlanak. A projekt fő hitelezője az Európai Beruházási Bank, EBB. A bank normái előírják, hogy a projektek feleljenek meg az EU-s környezetvédelmi jognak. Ennek ellenére a Bank nem követelte meg a projekt környezeti hatásvizsgálatát, nem kérte be a környezetvédelmi engedélyeket, és az éghajlati hatások vizsgálata is elmaradt.

Az EBB által finanszírozott fejlesztések évi 21 millióra, azaz Magyarország lakosságának több mint kétszeresére kívánják növelni az utasforgalmat (az eddigi rekord évi 16 millióról). Ehhez adódik a teherforgalom (a bővítésnek köszönhetően a repülőtér éves cargo kapacitása 250 000 tonnáról 300 000 tonnára nő), és a kiszolgáló földi forgalom zaj-, és légszennyezése. Ennek ellenére az EBB szerint a projekt környezeti és társadalmi hatásai várhatóan csekélyek lesznek.

 

„Magyarország védi és fenntartja az egészséges környezetet.” (Alaptörvény)

A növekvő zaj-, és légszennyezés által érintett területen mintegy 1 millió lakos él.

Ha a Budapest Airport 2018-as és 2019-es forgalmi adatait a holland Schiphol repülőtérnél alkalmazott módszerrel átszámoljuk, akkor azt kapjuk, hogy a repülőtér körüli 19 kilométeres zónában a mikropor koncentrációja elérheti a 5100 p/cm3, a 9 kilométeres zónában a 12 700 p/cm3, az 5 kilométeres zónában pedig a 16 510 p/cm3 értéket. (Összehasonlításképpen, a normál átlagos mikropor-koncentráció körülbelül 1000- 1200 p/cm3.) A mikropor-szennyezéssel terhelt zónában mintegy 1 millió lakos él. A beruházással a szennyezés mértéke másfélszeresére nő – nem számolva a teherforgalmú repülésekkel és a kiszolgáló földi szállítások szennyezésével. A fentebb említett Schiphol repülőtérnél egy tanulmány kimutatta, hogy a légyszennyezéssel leginkább érintett lakónegyedekben a várható élettartam átlagosan egy évvel csökken. Ez nem környezetvédelmi – ez embervédelmi kérdés. Mert „Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.” (Alaptörvény XXI. cikk)

 

Az EBB a hitelbírálat során nem tárt fel jelentős negatív társadalmi hatást a projekt kapcsán.

Valójában ez egy csapda.

A környékbeliek közül sokan előbb költöztek ide, mint ahogy a repülőtér megnyílt. Kezdetben kis légcsavaros repülők jöttek, és azok is ritkán. Jellemző, hogy a kettes pályát 1984-től 2004-ig nem szabadott a pesti irányban fel-, és leszállásra használni. Ez érthető is, mivel a pálya a lakott területtől csupán másfél kilométerre van, és a szabályok már akkor is legalább 5 kilométert írtak elő. Mára ez a tiltás is „elszállt”. Nagyobb, sugárhajtású repülők jönnek – gyakran három percenként. 

„Nyugodt környék volt… Hát itt van a légifolyosó. És mikor elmegy, akkor lehet hallani a légörvényt”. Volt, aki a kertjében fizikailag is érezte a repülő keltette szelet: „Igen, vannak tyúkjaim. Hát azelőtt csirkéztem, de vannak tyúkjaim. Vittem ki a vizet. És ha nem állnék ilyen stabilon, akkor fölkap, és nekinyom a kerítésnek. Hát álltam, de úgy a vödörrel együtt, a vödör kiment. Megtaszajtotta. Tele volt vízzel. És azzal együtt. Olyan hangja van, hogy rendesen hallani, hogy süvít, ha leszáll.”

„Az egészségügyi szempontok vizsgálata alapján már az éjszakai időszakra engedélyezett …műveletszámok is túlzóak… Megállapítható, hogy nem egyedi esetek alkotják ezt a kategóriát, hanem rendszeresen visszatérően ugyanazok a járatok késnek. Ez pedig jogi szempontból a szabályok semmibevételére utal, és megfelelő hatósági eszközök alkalmazása híján bevett gyakorlattá vált – mindennemű szankcionálás nélkül –, miközben az éjszakai nyugalom megzavarására gyakorolt hatása egyértelmű, és az azt elviselő érintett lakosság száma jelentős.” (Bándi Gyula, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes, 2019)

Egy közelben lakó elmondta, hogy a beruházó felmérése szerint csupán 57 ház érintett a repülők zajával. „Az, hogy nekik van egy szakértőjük, aki velünk nem is konzultál, és ezt az ő rendelésükre megcsinálja, nyilván az ő pénzükből, de kihoz egy olyat, ami gyakorlatilag emberek életét teszi tönkre? Hát hol élünk?”

Az utcán, a kertekben ma már beszélni sem lehet. Sok ház megrepedezik, de a légörvények gyakran felkapják a tetőcserepeket is, ami közvetlen életveszélyt is jelenthet. A légi forgalom növekedésével sokan kezdték fontolgatni az elköltözést, de addigra az ingatlanuk az eredetinek csak a töredékét érte. Ez egy csapda, amely különösen a kis jövedelműeket és a kiszolgáltatottakat érinti. Ezzel szemben az EBB környezetvédelmi és társadalmi adatlapja 2018-ban azt állította, hogy „A projekthez kapcsolódóan nincsenek jelentős kedvezőtlen társadalmi hatások.”

 

A bank további vizsgálatokat rendelt el.

Valójában az építkezések tovább folynak.

A helyi közösségeket képviselő Kulturált Légi Közlekedésért Egyesület (KLKE) és a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) a Közép- és Kelet-Európai Bankfigyelő Hálózat (Bankwatch) segítségével 2020 márciusában panaszt nyújtott be az EBB Panaszmechanizmusához (EBB CM). Ebben felrótták, hogy a projekt nem készíttetett társadalmi és környezeti hatásvizsgálatot, és több ponton megsértette az EBB környezetvédelmi és szociális szabályait.

A Panaszmechanizmus zárójelentése aztán számos ponton igazat adott a panaszosoknak:

    • Környezeti és éghajlati hatások: Az EBB-CM nem talált bizonyítékot arra, hogy a projekt vagy annak elemei éghajlati hatásait a KHV-irányelvvel összhangban értékelték volna. Így nem világos, hogy az EBB szolgálatai milyen alapon tekintették a projektelemeket az EBB szabványainak (standardjainak) megfelelőnek.
    • Légszennyezés: az EBB szolgálatai nem rendelkeznek elegendő bizonyítékkal arra vonatkozóan, hogy a projekt (ezáltal a légi forgalom és a szárazföldi közlekedés 50%-os növekedése) légszennyezésre gyakorolt hatásait az alkalmazandó szabályozási keretnek megfelelően értékelték-e, és hogy a projekt megfelel-e az EBB előírásainak. 
    • Társadalmi hatások: a projekt eredeti környezetvédelmi és társadalmi irányítási terve (ESMP) nem említette a helyi közösségek szociális szempontjait. Nem határozott meg zajszennyezést enyhítő intézkedéseket, így nem felel meg az EBB 1. szabványában előírt minőségnek.
    • Nyilvános konzultáció, a helyi civil társadalmi szereplők bevonása: az EBB-CM bizonyítékot talált arra, hogy a projektben nem valósult meg megfelelően a nyilvánosság és az érdekelt felek bevonása, ami sérti a nyilvánosság részvételéről szóló irányelv és az EBB 10. szabványának szellemét. Ezen túlmenően nincs megfelelő projektszintű panaszkezelési mechanizmus.

 

  • Tájékoztatás a projekt társadalmi és környezeti hatásairól: Az EBB-CM megállapította, hogy a Bank honlapján a projektről szereplő környezeti és társadalmi információk elavultak, helytelenek voltak és frissítésre szorultak.

 

Ez a projekt valószínűleg csak egy része a repülőtér további fejlesztésének. 2021-ben megállapodás született a kínai Henan Airport Group, valamint a kínai-magyar üzleti és logisztikai fejlesztő cég, a CECZ / Utlink és a Budapest Airport között Magyarország és Kína közötti légi Selyemút létrehozásáról, amelynek keretében a megvizsgálják egy itteni nagy kínai logisztikai bázis létesítését is. A környéken az utóbbi években több logisztikai telep és ipari létesítmény épült. Mindez potenciálisan veszélyezteti Budapest legnagyobb védett vizes élőhelyét, a Merzse-mocsarat is. 

 

Bank a „fenntartható fejlődésért”

Valójában fejlesztés a „szennyező fizet” alapelv megsértésével

Az Európai Bizottság azon dolgozik (https://finance.ec.europa.eu/sustainable-finance_en ), hogy a fenntarthatóság elveit a pénzügyi elvek integrált részévé tegye – az Európai Zöld Megállapodás (https://commission.europa.eu/strategy-and-policy/priorities-2019-2024/european-green-deal_hu ) végrehajtásaként. 

A repülőtér fejlesztését finanszírozó Európai Beruházási Bank a honlapján (közvetlenül a bank elnöke képe mellett) büszkén állíja, hogy az Európai Unió Bankjaként segíti a fenntartható fejlődés eljuttatását mindenki számára (”The EIB is the bank of the European Union. We invest in a sustainable future for all”). Valójában a bank nem tette elérhetővé a finanszírozott projekt információit, és nem folytak egyeztetések az érintett lakossággal.

Véleményünk szerint a zajvédelmi zónákat valós és érdemi lakossági konzultáció alapján ki kell terjeszteni. A leginkább érintetteknek fel kell ajánlani a kisajátítást (megfelelő összegű kivásárlást és az eddig elszenvedett egészségügyi és környezeti károkért való kompenzációt). Az EBB-nek akkor is ragaszkodnia kell finanszírozott projektek társadalmi és környezeti hatásainak alapos felméréséhez, ha azt a helyi hatóságok nem várják el. Az európai unió bankjának – a közösségi normák szerint - elő kell írnia a finanszírozott projekt információinak megosztását és a nyilvános konzultációkat, mégpedig a projekt korai, tervezési szakaszában, amikor még érdemi lehetőség van a projekt módosítására.

Az utazáshoz való jog nem sértheti a környezetvédelem „a szennyező fizet” alapelvét. A repülés külső költségeit nem háríthatjuk a helyiekre.

További információ: https://mtvsz.hu/repter, https://mtvsz.hu/airport 

A glifozát igenis káros a méhekre

Írta Farkas Dorka , 2023. április 30. 10:00 , 1 hozzászólás

Címkék: méhek glifozát EU Bayer Monsanto növényvédőszerek MTVSZ beporzók

A Méhek napja alkalmából ajánljuk figyelmetekbe a Pesticide Action Network Europe  kiadványát, amely ökotoxikológiai tanulmányok összegzésével bemutatja, hogy a glifozát-alapú gyomirtó szerek sok szempontból károsak a méhekre. 

glyphosate_based_herbicides_and_their_impact_on_bees_p3_crop.png

Sokan azt gondolják, hogy mivel a herbicideket elsősorban a gyomok kiirtására tervezték, ezért nem károsak a méhekre. Ez azonban messze áll az igazságtól. A PAN Europe nemrég közzé tett kiadványában olyan tudományos eredményeket sorolt fel, melyek igazolják, hogy a glifozát-alapú gyomirtó szerek sok szempontból károsak a méhekre. A méhek közvetlenül vagy az élelmen és a szennyezett vízen keresztül érintkezhetnek ezekkel a vegyi anyagokkal.

A glifozátalapú gyomirtószereket gyakran használják a mezőgazdaságban, a városokban, a háztartásokban és a kertekben, sőt még a védett természeti területeken is. Ebből adódóan a glifozát széles körben elterjedt a környezetben, ezáltal a méhek képtelenek elkerülni. Milyen hatásai vannak?

A PAN Europe kiadványából fény derül arra, hogy a glifozát: 

  1. Megzavarja a méhek bélflóráját és sokkal sebezhetőbbé teszi a méhcsaládokat a betegségekkel és más káros hatásokkal szemben.
  2. Megzavarja a méh fiasítás fejlődési folyamatát (peték, álcák és bábok). A glifozáttal szennyezett táplálékkal érintkezett háziméhek fiasítása során a lárvák fejlődése lelassult, a súlyuk pedig lecsökkent.
  3. Befolyásolja a poszméhcsaládok hőszabályozását: a glifozátnak való nem halálos mértékű kitettség ezáltal a poszméhállomány közvetett csökkenéséhez vezethet.
  4. Negatív hatással van a méhek szaporodására: a glifozát befolyásolja a méhek rendes fejlődését és szaporodási sikerét. 
  5. Megzavarja a méheket a táplálékkeresésben és a tájékozódásban: a glifozát megzavarja a méhek idegrendszerét, mely akár nagyon kis koncentrációban is hatással lehet a méhek viselkedésére. Ennek következtében a méhcsalád túlélési esélyei is lecsökkennek.
  6. Negatív hatással van a méhek tanulási- és emlékezőképességére: a glifozát befolyásolja a háziméhek szaglását – nektárérzékelő képességét –, csökkenti a méhek tanulási képességét, valamint rontja a rövid távú emlékezetüket.
  7. A glifozát készítmények olyan formázóanyagokat tartalmaznak, melyek a méhekre is mérgező hatással lehetnek. A formázóanyagok toxicitása sem önmagukban, sem más összetevőkkel együttesen nem lettek megfelelően értékelve.

A terjedelmes független szakirodalom alapján megállapíthatjuk, hogy a glifozátalapú gyomirtó szerek használata jelentős kockázatot jelent a méhek egészségére és a méhállomány túlélési esélyeire vonatkozóan. Mindez rendkívül fontos a glifozát uniós engedélyének megújításáról szóló vita szempontjából, melynek le kell zárulnia 2023 decemberéig. Az Európai Unió piacára kerülő aktív növényvédőszer hatóanyagok és készítmények nem lehetnek károsak az emberek vagy az állatok egészségére, illetve a környezetre. A mézelő méhek és kolóniáik védelmét az Európai Unió 1107/2009/EK  rendelete növényvédő szerek forgalomba hozataláról  is egyértelműen kiemeli, ami az elővigyázatosság elvén alapul.

gyph-bees-briefing.jpg

Az Európai Unió növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló jogszabályának célja az, hogy az emberek és az állatok egészségének a védelme, valamint a környezetvédelem „elsőbbséget élvezzen” a terméshozam növelésével szemben. A rendelet értelmezésével kapcsolatos vitás kérdéseket az Európai Unió Bírósága nemrég meghozott tiltott növényvédő szerekre vonatkozó eltérések alkalmazásáról szóló ítélete pontosította.

Az ítélet kimondja:

„E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy e rendelkezések az elővigyázatosság elvén alapulnak – amely [...] a magas szintű védelmet célzó uniós környezetpolitika egyik alapja – annak biztosítása érdekében, hogy a forgalomba hozott hatóanyagok és növényvédő szerek ne gyakoroljanak káros hatást az emberi vagy állati egészségre, vagy a környezetre.” (47)

„Ezenkívül meg kell állapítani, hogy, amint azt az 1107/2009/EK rendelet (24) bekezdése kifejti, az engedélyezést szabályozó rendelkezések magas szintű védelmet kell, hogy biztosítsanak, és a növényvédő szerek engedélyezésekor ezért az emberek és állatok egészségének, valamint a környezetnek a védelme »elsőbbséget kell, hogy élvezzen« a növénytermesztés fejlesztésével szemben.” (48)

Konklúzió

A méhekre és a méhcsaládokra gyakorolt káros hatásai miatt a glifozát újbóli engedélyezésének nincs helye az Európai Unióban. Mindez, továbbá a glifozát az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt káros hatásai csak ahhoz a következtetésre vezethet, hogy a glifozátot be kell tiltani az EU-ban, amikor 2023 decemberében lejár az engedélye.

A teljes jelentés angol nyelven az alábbi linken érhető el.

Fordította: Sádli Zsófia

* * *

A témához kapcsolódóan ajánljuk figyelmetekbe május 4-i rendezvényünket: Az Európai Zöld Megállapodás és a növényvédőszer-használat csökkentése

Az energiaár-válság megszüntetése Közép- és Kelet-Európában: az energiapolitika rövidlátása hosszú távon sokba kerülhet

Írta Farkas Dorka , 2023. április 19. 21:29 , Hozzászólsz?

Oroszország ukrajnai agressziója teljesen új geopolitikai kontextusba taszította Európát és a világot, amely hatással van mind az energia-, mind az éghajlati viszonyokra. Ám az energiaárak Európában már az orosz invázió előtt emelkedni kezdtek. Közép- és Kelet-Európa (KKE) számára az ambiciózus éghajlat-politikai intézkedésekben a szolidaritás és az energetikai átállás társadalmi előnyei mindig is kulcsfontosságúak voltak. A közelmúltban az EU-országok közül (a balti országok mellett) ez a régió nézett szembe a legmagasabb inflációval, egyúttal ezt a térséget sújtotta leginkább az elszabadult megélhetési költségek okozta válság is. A földrajzi közelség, a történelmi háttér és a kulturális kapcsolatok miatt a kelet-közép-európai tagállamok politikája szorosan kapcsolódik az oroszországi és ukrajnai fejleményekhez, és jobban tükrözi azok hatásait. Ugyanakkor szolidaritásukról is tanúbizonyságot tesznek azáltal, hogy többségük Európa többi részéhez képest általában jobban támogatják az ukrán társadalmat.

 social_dimensions_photo.jpg

Rögtönzött megoldások

Mindeközben a kelet-közép-európai kormányok által az áram- és gázárakkal kapcsolatos rövid távú sürgősségi beavatkozások sok háztartás számára örömteli mentőövet jelentettek, mivel sok közösség és kisvállalkozás már a tél beállta előtt is komoly gondokkal küzdött. Csehországban, Magyarországon (már 2013-ban) és Lengyelországban kiskereskedelmi árkorlátozást vezettek be (a fogyasztás korlátozásával együtt), amely alapvető védelmet nyújtott a polgároknak, mivel így nem közvetlenül őket sújtja az energiaárak esetleges hirtelen emelkedése. Ezeknek a mentőöveknek - amelyek eredetileg az energiaszegénységtől való megóvást célozzák - azonban jelentős ára van: jelentős terhet rónak a gazdaságokra és az állami költségvetésekre, amelyek nem fogják tudni sokáig fenntartani őket.

Az árkorlátozás, vagy más néven ársapka azonban strukturálisan sem biztosít hosszú távú védelmet az energiaszegénységgel szemben. Valójában a pénzköltésnek ez a módja egyáltalán nem hatékony: a kormányok nincsenek tisztában azzal, hogy kik profitálnak leginkább ezekből az intézkedésekből, és hogy ezek valóban a kiszolgáltatott polgárok-e. Az összes fogyasztó megkülönböztetés nélküli, földgázárakkal szembeni védelme megakadályozza, hogy az árváltozás spontán keresletcsökkentést idézzen elő. Ezzel a drága gáz használatára kárhoztatjuk az embereket anélkül, hogy ezt egyáltalán észrevennék. Az árkorlátozás jellemzően nem tesz különbséget a célcsoportok között, és inkább a tehetősebb embereknek kedvez (akik többet fogyasztanak, a maximált áron keresztül több "támogatást" kapnak), és nem a legkiszolgáltatottabb háztartásoknak. (Magyarországon a háztartások számára 2013-ban vezették be a szabályozott energiaárakat (gáz és villany), ami miatt 2013–2014-ben negyedével csökkentek az energiaárak. Az árcsökkentés akkor egységes volt, nem differenciált a háztartások jövedelmi szintje szerint. 2022 augusztusában az átlag feletti energiafelhasználás árplafonja megszűnt: a rendelet értelmében a háztartások villamosenergia-felhasználáson évi 2523 KWh-ig, gázon pedig évi 1729 köbméterig jogosultak a mindenkori limitált árakra, amely felett a piaci árakhoz közeli ár érvényes. - MTVSZ)

A gazdasági szempontokon túl kimondható, hogy az ársapka valójában nem kezeli a megélhetési válság egyik fő okát: a drága fosszilis tüzelőanyagok iránti nagy keresletet. Kevéssé ösztönzi a háztartásokat, a közösségeket és a vállalkozásokat arra, hogy növeljék energiatakarékosságukat, ami tovább növeli a fosszilis tüzelőanyagok fogyasztását, és további terhet ró a természeti erőforrásokra és az éghajlatra.

 

Mentőöv helyet hosszútávú tervezés

A kelet-közép-európai országok fosszilis üzemanyagoktól való függésének kezelése strukturális, hosszú távú megoldásokat igényel, amelyek az általános energiaigény csökkenéséhez vezethetnek. A legkézenfekvőbb az energiafelhasználás hatékonyságának javítása, a megtakarítási intézkedések és mértékletesség (sufficiency), valamint a megújuló energiaforrások arányának növelése az energiamixben, ami hozzájárulhat az olcsóbb energiatermeléshez.

Ezeket a széles körű nyilvános vitákkal kísért strukturális megoldásokat most kell bevezetni, ha nem akarunk a populizmus vagy az igazságtalanság csapdájába esni. Tekintettel arra, hogy az épületekre és a közúti közlekedésre vonatkozó új adók 2027-ben lépnek hatályba, és azt a kormányoknak át kell ültetniük a nemzeti jogszabályokba, ezért ennek a szolidaritásnak sürgősen meg kell valósulnia.

Az egyenlőtlenségeket csökkenteni kell – kezdve a költségek igazságos és kiegyensúlyozott elosztásával. A fogyasztóknak érzékelniük kell az energia valódi költségét, és lehetőséget kell kapniuk egyfelől az energia előállítására, másfelől a fogyasztásuk csökkentésére. Mindezt a kiszolgáltatott fogyasztókra és az energiaszegénységre vonatkozó alapvető fogalmak és mutatók meghatározásával kell kezdenünk; valamint olyan szabályokkal, mint például az energiarendszerekről való lekapcsolás tilalma, és szociális alapú kedvezmények bevezetése az energiaszegénység kockázatának kitett háztartások védelme érdekében. A kormányoknak ki kell dolgozniuk az energiaszegénység definícióját (az EU Szociális Klíma Alaphoz használt definíciója alapján), és azonosítaniuk kell az ebbe a kategóriába tartozó társadalmi csoportokat. A villamosenergia-piac kialakításának folyamatban lévő reformja, valamint az épületek energetikai teljesítményéről szóló irányelv (EPBD), amely hamarosan az uniós szintű tárgyalások végső szakaszába lép, kulcsfontosságú szakpolitikai eszközök, amelyekkel az EU ösztönözheti és támogathatja tagállamait ilyen intézkedések kidolgozására.

 

„Új energiát” az embereknek

E szociális intézkedések mellett sürgősen szükség van a fenntartható megújuló energiára való átállásra, amelynek középpontjában az emberek állnak. A kormányoknak világos ütemtervet kell kidolgozniuk a megújuló technológiák elterjedésének fokozására és az energiamegtakarítás növelésére a különböző ágazatokban - és az emberek otthonában is. A háztartások és a közösségek jelentős szerepet játszhatnak az energetikai átállásban. Olyan ambiciózus programok kellenek, amelyek segítik az energiaközösségek és a termelőfelhasználók (prosumers) gyarapodását (például azokat, amelyek a tetőre szerelt napelemeket hőszivattyúkkal kombinálják), valamint egy mindezt lehetővé tevő szabályozási keretet, így például e technológiák gyorsabb engedélyezési eljárásait. A megújuló energián alapuló technológiák telepítését egylépéses, alapos épületenergetikai felújításokkal kell kombinálni, amelyek drasztikusan csökkenthetik az energiaigényt a nagy energiafogyasztóknak számító épületekben. Mindezeket az EPBD keretén belül lehet kezelni.

E programok finanszírozására a rendelkezésre álló forrásokat, például a Helyreállítási és Rezilienciaépítési / Ellenállóképességi Eszközt (Recovery and Resilience Facility, RRF) és a Szociális Klíma Alapot (Social Climate Fund) kell használni, először a legkiszolgáltatottabb otthonokat célozva. A szolidaritásról, azaz a költségek és a támogatások Közép- és Kelet-Európában való elosztásáról vitákra van szükség, mivel az éghajlat és az energia nem lehet egymástól független „siló” politika. Emellett fel kell gyorsítani a fosszilis tüzelőanyag-támogatások fokozatos megszüntetését, mivel azok a gyors energetikai átállás egyik fő akadályát képezik. Ezek a támogatások tovább erősítik az európai gazdaságok függőségét a fosszilis gáz-, olaj- és szénimporttól.

 

Vissza a fosszilis múltba

A bolgár kormány tavaly bejelentette, hogy a fosszilis gázzal kapcsolatos projekteket nem fogja finanszírozni az RRF. Ugyanakkor más kelet-közép-európai országokhoz hasonlóan Bulgária is fordulatot vett a szén-dioxid-mentesítésre vonatkozó kötelezettségvállalásaiban. Hamis érvek jelentek meg, miszerint szükség van hazai erőforrásokra, például szénre, ami az energiabiztonság növelése érdekében erősíti az erőforrás-nacionalizmust. Csehországban tavaly az energiaár-válság miatt újranyitották a szénbányákat, míg Magyarországon tavaly újraindították a Mátrai Erőmű II. blokkját, amelynek élettartamát 2029 végéig meghosszabbították, és vizsgálják a lignitfeltárás bővítését. Romániában a válság kilenc megavízerőmű-projekt újraéledését eredményezte védett területeken, amelyek katasztrofális hatással lehetnek a vízi ökoszisztémákra.

Az elavult, hamis megoldásokhoz való visszalépés, a szénhez való rendszerszintű visszatérés drága és fenntarthatatlan energiaforrásokhoz kötné ezeket az országokat, ami negatívan befolyásolná a gazdaság versenyképességét is. Az egészségügyi és szociális hatások (a szénkivezetés vállalása alapján a széntermelő régióknak nyújtott Igazságos Átmeneti Alap forrásainak esetleges visszavonása) figyelembevételével mindez azt jelentené, hogy az ilyen elhamarkodott döntések igen magas költségekkel járhatnak.

Mindezeken felül a megújuló energiaforrások fejlesztésének akadályai jelentősen hátráltatják a sikeres energiaátállásra tett kísérleteket. A lengyelországi ellentmondásos "10H" szabályozás (még ha nemrég módosították is, így a szélturbina magasságának legalább tízszeresét előíró védőtávolság helyett 700 méteres távolságot ír elő) leszűkíti a szárazföldi szélerőművek számára rendelkezésre álló helyeket, így káros hatással lesz a lengyel energiabiztonságra. Magyarország jelentős visszalépést tett az új napelemes létesítmények hálózati csatlakozásainak 2022 őszén bevezetett tilalmával, ami veszélyezteti mind a nemzeti, mind az uniós éghajlati és energetikai célokat.

 

Közép- és Kelet-Európa energetikai jövőjének megerősítése

A fentiekkel ellentétben pozitív jelzések is érkeznek Közép- és Kelet-Európa országaiból a fosszilis tüzelőanyagokról való leválás tekintetében. Csehországban egy törvénymódosítás tervezet, amely remélhetőleg 2024-ben hatályba lép – a civil közösségek nagy örömére – jó alapot adhat a megújuló energiák közösségi megvalósításhoz. Lengyelországban a hőszivattyúk/szigetelési programok tömeges megvalósítása tapasztalható. Nemrégiben Csehországban bevezették a "lakhatási támogatást" (amelynek mértékét ugyanakkor a kormánynak rendszeresen az aktuális normatív költségekhez kellene igazítania, szélesebb körben propagálnia és eljárásrendjét egyszerűsítenie), Lengyelországban pedig a "védőpajzs-támogatást" a családok számára (jövedelem, fűtési típus és a háztartásban élő személyek száma alapján).

Azonban ennél többet is lehetne tenni. Az otthonok felújítására vagy megújuló energiaforrások alkalmazására irányuló célzott és differenciált ösztönzők szükségesek ahhoz, hogy kellene társadalmainkat igazságos és részvételi alapon az éghajlat-semlegesség felé vezető útra tereljék. Az RRF és a REPowerEU lehetőséget teremt az épületek energetikai teljesítményének növelését célzó komplex támogatási rendszerek kialakítására vagy a megújuló energiaforrások felhasználásának felgyorsítását célzó, átfogó reformok bevezetésére. Az ilyen intézkedések középpontjában a műszaki és jogi akadályok leküzdése, a hálózati csatlakozás engedélyezési folyamatának átláthatósága és a megújuló energiaforrások közösségi alapú, az emberek drága hálózati ellátástól való függetlenedését lehetővé tevő kiaknázása kell, hogy álljon. Az energiahatékonysági és energiatakarékossági intézkedések gazdasági, társadalmi és környezeti járulékos előnyeit országos figyelemfelkeltő kampányok révén kell megvitatni és népszerűsíteni.

Sok család számára a tavalyi tél valóban kemény volt a közép-kelet-európai régióban. A kormányoknak mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy a következő tél sokkal jobb legyen. A rövid távú beavatkozások bizonyos mértékig segítenek, de nem foglalkoznak az energiaár-válság alapvető okával: a gazdaságok fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségével. Összességében az európai kontinens jelenlegi "trilemmájának" - az emelkedő energiaköltségek, az energiabiztonság hiánya és a fenyegető klímaválság - megoldásához sürgősen szükség van egy decentralizált, fenntartható energiarendszerre, amely elősegíti a polgárok közötti szolidaritást, ugyanakkor megvédi őket a szennyező és drága fosszilis tüzelőanyagok használatára való rászorultságtól.

 

Szerzők: Kasia Ugryn, Marta Anczewska és James O’Connor, Climate Action Network Europe. Társszerzők: Jaroslav Bican, Greenpeace Csehország; Dönsz-Kovács Teodóra, MTVSZ, Magyarország; Liliana Rastocka, Szlovák Klímakoalíció; és Anna-Maria Seman, WWF Közép- és Kelet-Európa.

Eredeti cikk elérhető itt.

A közúti közlekedés és az épületek uniós szén-dioxid-piacának lehetséges buktatói és elkerülésük lehetőségei

Írta Farkas Dorka , 2023. április 13. 21:33 , 2 hozzászólás

Írta: Lukács András, Levegő Munkacsoport

Elengedhetetlen intézkedés a szén-dioxid beárazása a CO2-kibocsátás csökkentése érdekében. A közúti közlekedés és az épületek szén-dioxid-piacának létrehozásáról szóló uniós irányelv (ETS2), amelyről nemrég megegyezés született, fontos lépés ebbe az irányba. Az irányelv alkalmazása azonban számos buktatót rejt magába, amelyek, ha nem kezelik, összességében még növelhetik is a CO2-kibocsátást és más környezeti károkat.  

microsoftteams-image_75.png

Az ETS2 eredményeként az üzemanyagárak fokozatosan emelkedni fognak. Mivel azonban az üzemanyagadók nagymértékben eltérnek az EU tagállamai között, a magasabb üzemanyagárak a jelenleginél is jobban fogják arra csábítani a járműtulajdonosokat, hogy lehetőség szerint ott tankoljanak, ahol a legolcsóbb az üzemanyag, vagyis akár a szomszéd tagállamba is átjárnak majd tankolni. Ráadásul az üzemanyagturizmus minden bizonnyal sokkal inkább érinti majd az EU-n kívüli országokkal határos tagállamokat, mivel az utóbbiak nem tartoznak az ETS2 hatálya alá.  

Intő példaként szolgálhat, ami Magyarországon történt a közelmúltban. Mint ismeretes, 2021 novemberében árplafont vezettek be a benzinre és a gázolajra, ami egy évig volt érvényben. Az intézkedés számos súlyos problémát idézett elő, többek között az üzemanyagturizmus és az üzemanyagcsempészet megugrását. Egyes határközeli régiók különösen megszenvedték a megnövekedett közúti forgalmat. Azonban még a szokásos határon átnyúló forgalom is komoly hátrányokat okoz már ma is: ha például a személy- és teherautók Szerbiában olcsó üzemanyagot tankolnak, majd belépnek az EU területére, akkor anélkül használják az uniós országok infrastruktúráját, hogy megfizetnék az üzemanyag árába beépített hozzájárulást az infrastruktúra fenntartásának finanszírozásához. Ez különösen a teherautók esetében hangsúlyos: ha egy kamion Szerbiában teljesen feltölti a tankját, akkor ezzel az üzemanyaggal egészen Portugáliáig eljuthat. Ezek a körülmények együttesen nagymértékben csökkenthetik az ETS2 hatékonyságát, és nemkívánatos környezeti és gazdasági következményekkel járhatnak. 

A fent említett irányelv azonban hasznos mozgásteret is biztosít a tagállamok számára: gyakorlatilag elkerülhetik az ETS2-be való bekerülést, ha bizonyos mértékű szén-dioxid-adót vezetnek be. Csakhogy az üzemanyagokra közvetlenül kivetett adó ugyanolyan nemkívánatos eredményekhez vezetne, mint az ETS2 bevezetése. Ezért a szén-dioxid-adót egy távolságalapú elektronikus útdíjként kell kivetni, ami könnyen megvalósítható. Számos európai ország már sok útján bevezette a tehergépjárművekre a távolság- és szennyezésarányos útdíjat, a 2022-ben elfogadott, a gépjárművekre kivetett díjakról szóló uniós irányelv módosítása pedig kötelezővé teszi számukra, hogy ezeket az díjakat a jármű CO2-kibocsátásának alapján alakítsák át már 2024-ben. Technikailag és pénzügyileg nem jelentene gondot az útdíj – az elektronikus útdíjszedő rendszer – kiterjesztése az összes útra és minden gépjárműre bármely tagországban. Ráadásul minden gépjármű hivatalos üzemanyag-fogyasztása ismert, így a megtett kilométerek számát csak meg kellene szorozni az adott gépjárműben egységnyi útra jutó benzin és gázolaj elégetéséből származó CO2-kibocsátás mennyiségével. 

Joggal állítható, hogy az egyes járművek üzemanyag-fogyasztása eltér a hivatalos adatoktól, mivel számos tényezőtől függ: a járművezető vezetési stílusától, az út helyétől, a domborzati viszonyoktól, az időjárástól, a jármű műszaki állapotától stb. Mindez azonban irreleváns az adott ország teljes CO2-kibocsátásának csökkentése szempontjából. Ha ugyanis valamelyik évben nem sikerül elérni a kitűzött csökkentést, akkor a kormány ennek megfelelően módosíthatja az útdíj mértékét. 

Bár az említett okok miatt az elektronikus útdíj nem teljesen igazságos a CO2-kibocsátás tekintetében, elkerülhető vele a sokkal nagyobb igazságtalanság, amely az ETS2 alkalmazása esetén előfordulhat. Sőt, a méltánytalanság egy részét az útdíj megfelelő finomhangolásával enyhíteni lehet. Az útdíj a használt úttól függően változhat: például magasabb a városokban, mint vidéken, ami környezetvédelmi és szociális szempontból is igazságosabb lenne. Az útdíj a CO2-kibocsátáson kívül a jármű egyéb paraméterei (Euro norma, tengelysúlyterhelés stb.) alapján is differenciálható.  További előny, hogy az útdíj mértékének változásai sokkal kiszámíthatóbbak lennének, mint a kibocsátási egységek árai az ETS2 esetében. (A tapasztalatok szerint az EU jelenlegi kibocsátáskereskedelmi rendszerének, az EU ETS-nek gyakori és sokszor jelentős mértékű áringadozása sok vállalkozás számára megnehezítette a megfelelő tervezést.)  

A megemelt útdíjból származó bevételt pedig a háztartások kompenzációjára lehetne fordítani, amit számos országban megtettek már az üzemanyag-, illetve energiaadók emelésekor. A Levegő Munkacsoport számításai szerint egy ilyen adó- és támogatási reform a háztartások leggazdagabb 20 százaléka kivételével minden magyarországi háztartásnak előnyös lehetne.  

cikkhez-lmcs_pxl_20211111_154433867_1.jpg

Sokkal tragikusabb következményekkel járhat az EU ETS kiterjesztése az épületek energiafelhasználására, ha az nem társul megfelelő kiegészítő intézkedésekkel. Ösztönözné ugyanis a biomassza – főként fa – elégetését, ami káros az éghajlatra és az egészségünkre. Mivel a megnövekedett kereslet felhajtja az árakat, megszaporodik a már most is előforduló illegális fakivágás itthon és más kelet-európai országokban egyaránt. Ami még rosszabb, az illegális lakossági fűtés esetei is megsokszorozódhatnak. A műanyag, a bálás ruha, a kezelt fa és más hulladékok háztartásokban történő elégetése már most is rendkívül elterjedt kelet-európai országokban, ami a légszennyezés okozta megbetegedések és halálesetek egyik fő oka. Továbbá a lakossági hulladékégetés akár 40 százalékkal több korom kibocsátásával jár, mint a fatüzelés (egységnyi tömegre vetítve), márpedig a légkörbe kerülő korom nagymértékben hozzájárul a globális felmelegedéshez. 

Ezért már most megfelelő intézkedéseket kell tenni az épületek ETS2-be való bevonása nemkívánatos hatásainak megelőzésért. Ezen intézkedések egyike a széles körű figyelemfelkeltő kampányok indítása, amelyek tájékoztatják a lakosságot a fa- és hulladékégetés káros hatásairól, valamint a háztartási energiafelhasználás csökkentésének viszonylag olcsó és gyorsan megvalósítható módszereiről. A közép- és kelet-európai országokban évente legalább a GDP 0,1%-ának megfelelő összeget kell erre a célra elkülöníteni. A Levegő Munkacsoport évtizedek óta javasolja, hogy a megemelt energiaadókból a háztartások kapjanak pénzbeli támogatást, hogy a környezetünk és egészségünk veszélyeztetése nélkül tudják megoldani a fűtést, vízmelegítést. (E tekintetben az ETS2 is egy energiaadónak felel meg.) Az épületek energiahatékonyságának növelésére irányuló beruházásokat pedig jelentősen meg kell növelni, támogatásokkal, pénzügyi konstrukciókkal ösztönözni. Számottevően meg kell erősíteni az illegális égetést és az illegális fakivágást ellenőrző hatóságokat.  

Ha a fent javasolt összes intézkedést végrehajtják, az ETS2 minden bizonnyal eléri azt a célt, amire tervezték. 

 

MTVSZ blog

A Magyar Természetvédõk Szövetsége (MTVSZ) blogbejegyzései.

Hozzászólások

Címkék

#10YearPhone (1) 1% (1) 7tévhit klímaváltozásról (1) Áder János (1) adócsalás (2) adóelkerülés (1) adóigazságosság (3) adományozás (1) adóparadicsomok (2) Ág (1) Agent Orange (1) agroökológia (12) agroüzemanyagok (3) Agua Zarca (1) airport (1) ajánló (1) akció (5) akciónk (2) aktivizálódj (38) aláírásgyűjtés (5) Álló szikla (1) alma (1) arany (1) aranybánya (2) atom (4) atomerőmű (5) Aurul (3) Ausztria (1) autóipar (2) autómentes nap (1) A fák titkos élete (1) A természet jelbeszéde (1) A természet rejtett hálózata (1) Bankfigyelő (5) bankok (3) bánya (9) bányaprojekt (3) bányászat (3) Baranya (1) barátai (1) Bayer (1) BAZ (1) Belgium (2) beporzók (18) Berlin (1) Berta Cáceres (2) BindingTreaty (8) biodiverzitás (5) biogazdálkodás (1) biokert (2) biológiaisokféleség (1) biomassza (3) bólintsrá (1) borsod fejlesztéséért (6) börzsőny (1) Budapest (1) büntetlenül (5) cambo (1) Cambridge (1) cancún (20) CAN LIFE (1) CDE EUKI (1) CETA (12) Chevron (1) chillout (1) cián (4) ciánszennyezés (4) Ciolos (1) ClimAct (1) cobenefits (1) cop16 (20) cop17 durban (5) cop18 doha (3) cop19 varsó (1) COP21 Párizs (8) cop21 Párizs (1) cop23 (1) COP24 (1) COP26 (3) corporate capture (1) croissant (1) csarna völgy (1) cseh (1) cselekedj (4) cseresznye (1) csernobil (2) cunami (1) DavidAttenborough (1) Davos (1) demokrácia (1) Derekegyház (1) dieselgate (1) dió (1) divestment (1) dohányipar (1) e-Figyelő (1) EBRD (4) eFigyelő (1) EFSA (1) egészség (2) égetés (1) éghajlat (4) éghajlatváltozás (50) éghajlatvédelem (12) éghajlatvédelmi törvémy (1) egyeztetés (1) EgyüttAMásfélfokért (1) EIB EBRD (2) élelmiszer-önrendelkezés (24) élelmiszerbiztonság (1) élelmiszer önrendelkezés (1) életigenlő (10) életigenlők (1) életigenlőkaláka (7) életmód (4) ellenállás (1) élménybeszámoló (1) Elosztó (1) elosztó (1) előválasztás (1) emberiség elleni bűntett (1) emberi jogok (3) endokrin (1) energia (49) energiaár (4) energiaátmenet (19) energiabiztonság (10) energiahatékony (1) energiahatékonyság (8) energiapolitika (6) energiaszegénység (7) energiatakarékosság (25) energiatudatosság (11) Energia CHarta (1) energia demokrácia (2) energia kutatás (1) ENSSER (1) ENSZ (5) épület (1) erdő (2) erdőkertek (1) eredményhirdetés (1) erkölcs (1) értékelés (6) értékrendszer (1) esőerdők (1) EU (11) európa (1) Európai Bíróság (3) Európai Bizottság (4) Európai Parlament (5) európai polgári kezdeményezés (3) Európai Unió (4) eu elnökség (1) eu költségvetés (3) fa (1) falusi önkormányzatok (1) fejlesztés-finanszírozás (1) fejlődő országok (1) fekete kígyó (4) felmérés (1) felújítás (6) felvonulás (1) fenntarthatóság (7) fenntartható vidékfejlesztés (1) fesztivál (1) fiatal föld barátai (4) film (2) foe (2) foehu (1) fogyasztás (10) föld (2) földbarátai (1) földgáz (1) földhő (1) földrengés (2) földspekuláció (1) földszerzés (1) földtörvény (1) földzsákmánylás (7) Föld Barátai (14) föld barátai (27) föld napja (1) folyószabályozás (1) fórum (1) fotó (1) friendsoftheearth (1) Fukuoka (1) fukusima (2) fűszernövények (2) fűtés (6) Gaia könnycseppjei (1) GameOn (1) Game over (1) gáz (6) gazdasági (1) gázkivezetés (4) gázvezeték (4) Genf (3) génmanipuláció (3) génmódosítás (6) génpiszka (19) glasgow (3) glifozát (6) globális akciónap (1) globalizáció (13) GMO (4) GMO-Kerekasztal (1) gólya (1) gömörszőlős (1) Green-Go (1) greenrecovery (1) gyógyászat (1) gyógynövények (2) gyomirtó (5) gyulaiiván (2) gyümölcsészet (2) gyümölcsfa (1) hajtóerők (1) hatásvizsgálat (1) háztartás (6) hellókarácsony (1) helyi hős (1) helyreállítás (2) Heves (1) hitel (2) Hófehérke (1) Hollandia (1) Honduras (1) honlapajánló (2) hosszú élettartam (1) hulladék (2) hülyeség kora (1) IARC (2) ICS (3) ifjúsági program (1) igazságosátmenet (1) igazságosság (2) Impossible Burger (1) ingyenhitel (1) írd alá (13) ISDS (14) itt az idő (1) japán (1) járulékoshaszon (1) javíthatóság (1) jelentés (3) jó példák (1) just transition (10) kaláka (1) Kalifornia (1) kályha (2) Karácsony Gergely (1) karbonsemleges (3) Karl Bär (1) kártevő (1) katasztrófa (2) katonaság (1) Katowice (1) kazán (1) Ken Saro-Wiwa (1) képek (4) kert (3) kertészet (2) késés (1) kiadvány (1) kibocsátás (2) Kína (1) Kishantos (3) kiskert (3) kitermelőipar (1) klíma (9) Klímacsúcs (1) klímahét (5) klímaper (1) klímapolitika (36) klímasemlegesség (6) klímatörvény (5) klímavédelem (7) klíma igazságoság (6) klórozott csirke (1) költségek (4) konferencia (23) konyha (1) könyv (2) könyvajánló (1) konzultáció (1) kőolaj (3) környezeti-társadalmi károk (1) korrupció (1) közmeghallgatás (1) közösségépítés (10) közösségi energia (18) közösségi kert (1) kukorica (1) kutatás (2) lakosság (4) land grab (7) Lechner Judit (1) légszennyezés (3) lengyel (1) levegő (1) levegőminőség (1) levél (2) lignit (5) lobbi (1) luxleaks (1) magvetés (2) MakeICTfair (2) Malmström (2) marco jelenti (19) Mátrai Erőmű (1) Megnette (1) megújuló energia (14) méhek (18) méhlegelő (1) méltányosátállás (2) mérés (1) Merkel (1) mese (1) mező (1) mezőgazdaság (3) MFB (1) MIC (1) millenniumi celok (2) mintaprojekt (1) Miskolc (2) Mongólia (1) Monsanto (4) Monsanto Tibunal (1) mtvsz (3) MTVSZ (26) műhús (1) multik (3) NAFTA (2) napelem (4) naperőmű (2) Natura2000 (1) nemzetek feletti vállalatok (3) nemzeti parkok (1) nemzetközi egyezmény (4) Nemzetközi Energiaügynökség (1) Netflix (1) Nigéria (3) Nnimmo Bassey (1) no2ISDS (2) növények (1) növénytermesztés (3) növényvédőszerek (10) no gmo (1) nyári tábor (1) nyeleni europe forum (1) nyersanyagok (1) nyílt (1) offsetting (1) ogoni törzs (1) ökocídium (1) ökofilmklub (1) ökológiai lábnyom (1) ökológiai válság (1) ökolokalizmus (1) okostelefon (1) olajpálma (1) olajszennyezés (4) olajvezeték (3) Olaszország (1) olkiluoto 3 (1) OLP (1) olvasókör (1) önkénteseink (2) önrendelkezés (3) orgona (1) Otthon Melege (2) Paks (1) palagáz (2) pálmaolaj (1) pályázat (7) panasz (1) Párizsi Megállapodás (2) pénz (3) pénzmosás (1) PeoplesBudget (1) permakultúra (5) Peter Wohlleben (1) petíció (36) Philip Morris (1) PM (2) polgármester (1) pottyondyákos (1) Pozsony (1) program (1) programajánló (2) pro natura svájc (1) radioaktív (2) rákkeltő (2) reaktor (3) regionális fejleztés (2) rekultiváció (1) reménysugár (1) rendszerszintű változás (3) reptér (1) rezsicsökkentés (1) riadólánc (1) RightToRepair (1) Rio+20 (1) romániai ősz (1) Roundup (2) rovarok (1) Rovar Atlasz (1) Sandisk (1) SDG (1) Seattle (1) Seralini (1) shell (1) Shell (4) Sigmar Gabriel (2) SLAPP (1) Slow Food (1) sóder (1) Spark (1) SparkAChange (1) SSD (1) Standing Rock (4) StopISDS (2) StopTTIP (20) Stop Corporate Impunity (4) strukturális alapok (2) sugárzás (2) system change (2) szabadkereskedelem (26) szállópor (1) szalmaépítészet (4) szavazás (2) szelence (1) szén (1) szénerőmű (6) szénkivezetés (11) szénmentesítés (2) szennyezés (2) szénrégió (7) szilárdtüzelés (2) szmog (1) szociális (1) szója (1) szökőár (1) szólásszabadság (1) szolidáris (1) szörp (1) tájfajták (2) talaj (1) talajpusztulás (2) tanulmány (1) tanulmányút (1) távhő (1) technológia (1) termelő-fogyasztó (1) természetes (1) természetesgyümölcsészet (2) természetvédelem (6) termőföld (7) terv (2) tervezett elavulás (3) tévutak (4) tilos rádió (1) tippek (5) tisza (1) TogetherFor1point5 (1) toma jelenti (2) törpék (1) TrumDeal (1) Trump (4) TTIP (23) TTIPkedd (1) TTIPleaks (1) TTIPtrump (1) TTIPtuesday (1) tüntetés (4) tűzifa (3) UBS (1) Umweltinstitu München (1) UNESCO (2) uniósforrás (1) UNtreaty (2) USA (2) vadvirágok (1) vadvirágos rét (2) Vallónia (1) válság (2) Vandana Shiva (1) védett fajok (2) vegyianyagok (9) vélemény (1) vendégcikk (3) vér (1) Verespatak (6) vers (2) verseny (2) vetélkedő (1) vetőmagok (1) vetőmagszennyezés (1) videó (1) video (10) Viktor Frankl (1) világbank (2) világörökség (2) virág (2) virágbomba (1) virágok (1) víz (2) vízgazdálkodás (1) vízierőmű (2) víztúlfogyasztás (1) VWgate (1) Western Digital (1) WHO (2) WTO (1) zaj (1) zöldhelyreállítás (1) Zöld Kapcsolat Egyesület (2)

Közösség

Kövess minket a Facebookon!

Olvass minket a Twitteren!

süti beállítások módosítása